Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-28 / 262. szám

Jozef Bútora nyilatkozata az építőiparról / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. december 28. • I. évfolyam • 262. szám • Ára 2,30 korona „Tovább hull a vakolat” „Az építőiparban idén tapasztalt legjelentősebb negatívum az volt, hogy az ágazat anélkül kapcsolódott be a gazdasági reformba, hogy ösz­­szehangolták volna sajátosságait az egész nemzetgazdaság keretében, tehát például azt, hogy függő vi­szonyban van a gazdasági beruházá­sok terjedelmével. Sajnos, a gazda­sági tárcák esetében felmerült prob­lémák differenciálása későn kezdő­dött, mikor szemmel láthatóan visszaesett az építőipar teljesítőké­pessége” — mondta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott in­terjújában Jozef Bútora, a Szlovák Köztársaság fejlesztési és építőipari minisztere. A tárcavezető további negatí­vumnak minősítette, hogy a szlová­kiai építőipar hátrányosabb helyzet­ben van, mint a csehországi, amelyet főleg az okozott, hogy sok éven át az építőipari kapacitásokat Szlovákiá­ból a cseh országrészbe csoportosí­tották át. .Jelenleg ezeknek a ’kapa­citásoknak’ a többsége kihasználat­lan, s erre keményen ráfizetünk” — állapította meg Bútora. A miniszter arra is rámutatott, hogy az egyes vállalatoknál a mana­gement színvonala is alacsony, az igazgatók java része arra vár, hogy valami történik, egyedül egy lépést sem tudnak tenni. Ennek „eredmé­­(Folytatás a 2. oldalon) A világ elismeri a Független Államok Közösségét A peresztrojka véget ért A világ vezető politikusai és a sajtó élénken kommentálják a volt Szovjetunióban beállt változásokat. A kormányok sietnek elismerni a Független Államok Közösségének tagállamait. Bőven kommentálják a lekö­szönt Mihail Gorbacsov tevékenységét, érdemeit és hibáit egyaránt A dél-finnországi Vehkalahti közelében készült a fenti kép a Summa villáról A képen végképp semmi érdekeset nem találnánk, ha a brit Daily Mail nem írta volna róla, hogy az épületet Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök vásárolta meg (Telefotó: CSTK/AP) Az egykori Szovjetunió és Csehszlovákia A kínai külügyminiszter közölte Andrej Kozirev orosz külügyminisz­terrel, hogy kormánya elismeri az Orosz Föderációt. Kína egyidejűleg elismerte a többi 11 volt szövetségi köztársaságot is, köztük Grúziát. Oroszországot elismerte a japán kormány is. Japán azonban halogat­ja Grúzia elismerését, amíg nem szűnnek meg a tbiliszi harcok. Észak-Korea, Vietnam, Albánia, Görögország és India szintén beje­lentette, hogy elismeri a volt Szov­jetunió területén kialakult államo­kat. A legtöbb állam moszkvai nagy­­követségét oroszországi nagykövet­séggé minősítette át, és új külképvi­seleteket hoz létre Belorussziában, Kazahsztánban és Ukrajnában. In­dia Taskentben konzulátust nyit. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter rádióbeszédében hangoztatta, hogy a Független Álla­mok Közösségét be kellene kapcsol­ni a nemzetközi biztonsági és gazda­sági intézményekbe, így az EBEÉ és az Észak-atlanti Együttműködési Tanács munkájába. A Szovjetunió széthullása határozott és aktív össz­európai választ követel, mondta Genscher. Szerinte Gorbacsov a jövő­ben még jelentős szerepet fog játszani az új közösség politikai színpadán. Hegyi Karabahot elhagyták a belügyi csapatok utolsó alakulatai is. Ezzel megvalósítják az orosz veze­tés döntését, miszerint orosz kato­nákat nem lehet bevetni Oroszor­szág területén kívül. Hegyi Karabah képviselői körében nyugtalanságot keltett a lépés, mert attól tartanak, hogy most az azerbajdzsán fegyve­resek felerősítik támadásaikat az ör­­ményeklakta vidék ellen. A legú­jabb jelentések szerint az azerbaj­­dzsáni hatóságok leállították a vil­lanyáram- és gázszolgáltatást Sztye­­panakertbe, ahol már érződik az élelmiszerhiány is. Az orosz televízió élesen bírálta (Folytatás a 2. oldalon) Nem lesz első számú partner Jozef Baksay külkereskedelmi miniszter a Csehszlovák Sajtóiro­da munkatársának adott tegnapi interjújában egyebek között hang­súlyozta, hogy a Szovjetunióban történt változásokra a Külkereske­delmi Minisztérium már az év ele­jétől számított. „Ehhez igazítottuk kereskedelmi po­litikánkat is. A jövőben sorra szerződé­seket kötünk az újonnan létrejött álla­mokkal. Eddig az Oroszországi Föderá­cióval, Ukrajnával, Belorussziával, Lit­vániával, Lettországgal és Észtországgal írtunk alá kereskedelmi megállapodást” — folytatta a tárcavezető. A továbbiak­ban közölte, hogy már parafálták a Ka­zahsztánnal és Kirgíziával megkötendő szerződést, s Örményországnak, Azer­bajdzsánnak, Grúziának és Moldáviá­nak is már átadták a kereskedelmi meg­állapodás javaslatát. Aláhúzta, hogy je­lenleg a tárcánál az áruszállításról és a szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyvek készülnek, amelyek minden évben ré­szét képezik a kereskedelmi szerződé­seknek. Bakíay megerősítette, hogy a legfon­tosabb tanácskozásra a jövő év elején az Oroszországi Föderáció vezetőivel ke­rül sor. Elmondta, hogy Václav Havel köztársasági elnök és Borisz Jelcin orosz államfő karácsonyi telefonbeszél­getése alapján az orosz elnök is fogadja a csehszlovák kormányküldöttséget, amelyet a tervek szerint Pavel Hoff­mann miniszterelnök-helyettes vezet majd. A miniszter szavai szerint Moszk­vában megállapodásnak kell születnie a kőolajszállításokról is. „Ez számunkra a legfontosabb” — fűzte hozzá. Bakáay arról is tájékoztatott, hogy a volt Szovjetunió többi utódállamaival fo­kozatosan olyan jegyzékeket állítunk össze, amelyekben az egyes országok kö­telezik magukat, hogy a jegyzék szerint valósítják meg az árucsere-forgalmat. „Az újonnan kialakult helyzetre fel­készültünk, és szerintem nem valószínű, hogy az 1992-es évben jelentősen visz­­szaesnének az egykori Szovjetunió utódállamaival fenntartandó kereske­delmi kapcsolatok” — hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ez azonban attól függ, miképp alakul a helyzet az egyes köztársaságokban. „Ha ’normális’ lesz a fejlődés, tehát minden a politikai párbe­széden és a békés, demokratikus átme­neten fog alapulni, nem hiszem, hogy komolyabb probléma merülne fel. En­nek ellenére elmondhatom, hogy a volt Szovjetunió nem lesz első számú keres­kedelmi partnerünk” — mondotta vé­gezetül a külkereskedelmi miniszter. Mit nem sért a transzformációs törvény? Sízni — úgy, mint régen nem... Hóviszonyok a hegyekben Ha hinni lehet a meteorológiai állomások Jelentéseinek, akkor már régen nem voltak olyan ideális hóviszonyok a sízők számára a Magas-Tátrában, mint ezekben a napokban. Tegnapra virradóra helyenként több mint liz centi­méter hó hullott, s ezért az ismert síterepeken teljes üzemben működnek a sífelvonók és a „lanovkák”. /.diaiban mintegy 40—50 centiméter a hóvastagság, és itt hat sífelvonó üzemel, s ezenkívül a gyerekek részére készült sípályán is nagy a „forgalom”. Tátralomnicon is üzembe helyezték a két — egyenként ezerméteres — sífelvo­nót, és a Csorba-tón, az Interski sípályán több mint 80 centiméternyi a hóvas­tagság. A Kőpataki-tóról több mint egyméteres hórétegről érkezett jelentés, ide a sízőket drótkötélpályán szállítják. Olátrafüreden teljes kapacitással üzemel a gyermek-sífelvonó és a szánkóspálya Nemcsak a Magas-Tálrában, hanem Kelet-Szlovákia többi síközpon(jában is lényegesen javultak a hóviszonyok az éjszakai havazás után. Közép-Szlováld­­ában a Jasnái sícentrumban is sok hó hullott, annak azonban nem eléggé szilárd az alapja, és a lesiklópályák felületét is csak részben sikerült eddig a sízésre alkalmassá tenni A Chopok északi lejtőin 40—65 centiméter a hóvas­tagság, és az sízésre ideális, viszont a csúcs déli lejtőiről ez kevésbé mondható eL Donovaiyn 40 centiméter, Vrálnán pedig 30 centiméter a hóvastagság. Jifí Dienstbier a Szovjetunió megszűnéséről Szerződések készülnek Szövetkezeti tagok — kizárva Jifí Dienstbier szövetségi miniszter­elnök-helyettes, külügyminiszter a Szovjetunió megszűnése kapcsán nyilatkozva hangsúlyozta, hogy auto­matikusan nem „száll át” az Orosz­ország! Föderációra az az alapszerző­dés, amely a Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság, valamint a Szovjet­unió között készült. „A csehszlovák—szovjet szerződés főleg azért készült, hogy lezárjuk a múl­tat, és végleg elfelejtsük azt a korábbi megállapodást, amely rögzítette az úgy­nevezett Brezsnyev-doktrínát, amely­nek alapján történt meg valójában Csehszlovákia megszállása” — mondta. A külügyi tárca vezetője rámutatott, hogy az új szerződést természetesen nyitva hagyták a jövő felé is, különféle együttműködési kötelezettségeket fog­laltak bele. „Most Oroszországgal, Uk­rajnával, Belorussziával és a többi köz­társasággal kötünk megállapodást” — fűzte hozzá Dienstbier. A továbbiakban kiemelte, hogy teljes mértékben új hely­zet alakult ki, s mindenekelőtt a gazda­sági kérdésekre kell a legnagyob figyel­met fordítani. Közölte, hogy már az új év elején csehszlovák küldöttség utazik az egykori Szovjetunió utódállamaiba, hogy tárgyaljon a földgáz- és kőolajszál­lításokról. „És természetesen tárgyal­nunk kell a biztonsági kérdésekről, va­lamint a hagyományos fegyveres erők­ről szóló szerződés ’utódlásáról’, mivel az egyes köztársaságok között megosz­lanak a korábban a Szovjetunióra há­rult kötelezettségek” — húzta alá Jifí Dienstbier. Ota Karen, a Csehszlovák Szö­vetkezeti Unió elnöke tegnap nyilat­kozatot adott a Csehszlovák Sajtói­roda munkatársának a szövetkeze­tek vagyonjogi viszonyainak és igé­nyeinek rendezéséről december 21- én a Szövetségi Gyűlés által elfoga­dott törvénnyel kapcsolatban. Mint hangsúlyozta, az úgynevezett szö­vetkezeti átalakulási törvény rész­ben alkotmányellenes. Karen mindenekelőtt arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a parlamenti képviselők tudatosan sértették meg Jövőre ki kap Kompenzálási juttatást? A Szövetségi Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a föderá­ció jövő évi költségvetéséről jóváhagyott törvény értelmében 1992. január elsejétől csupán a nyugdíjasok és az ellátatlan gyermekek tarthatnak igényt a havi 220 koronás állami kompenzálási juttatásra. Rajtuk kívül 140 koronás juttatásban részesülnek a családi pótlékra jogosult személyek. Egyúttal a jövő hónaptól felfüggesztik az állami kompenzálási juttatás folyósítását a többi polgárnak. (A pénzügyi tárcának a juttatás folyósításáról kiadott részletes közlemé­nyét lapunk hétfői számában közöljük.) a 100/1990-es számú alkotmánytör­vényt, mivel olyan rendelkezést is elfogadtak, mely szerint kisajátítják a szövetkezeti tagok vagyonbetétjét, mégpedig olyan esetben, amelyben azt a mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló 162/1990-es számú tör­vénnyel összhangban határozták meg. „Ugyanis'a földtulajdonosok és a szövetkezeti tagok közötti fel­osztása előtt a szövetkezet tiszta va­gyonából csak a tagok által befize­tett vagyoni hozzájárulást vonják le” — magyarázta az unió elnöke. Hoz­zátette, hogy ezenkívül a szövetke­zetek, mint tulajdonosok jogaiba is alkotmányellenes módon avatkoz­tak be, mivel korlátozódnak a „klasszikus” tulajdonjogok: a va­gyon megőrzésének, felhasználásá­nak a joga, illetve az, hogy szabadon, saját döntés alapján lehessen vele gazdálkodni. Ota Karen a továbbiakban ki­emelte, hogy a jóváhagyott transz­formációs törvény ellentétben van az emberjogi alkotmánylevéllel, valamint a Polgári és Politikai Jo­gok Nemzetközi Egyezségokmá­nyával is. Megerősítette, hogy a szövetkezet transzformációs tervé­ről való döntésből kirekesztik az év­záró taggyűlést (esetleg a küldötte­ket), mivel a tervről az úgynevezett közgyűlés dönt. Karen szerint az ilyen eljárás nyomán a többezer ta­got számláló nagy szövetkezetek esetében a tagok többségének vagy a küldötteknek demokratikus rész­vétele nélkül hozhatnak döntést. A szövetkezeti unió vezetője megálla­pította, hogy a szövetkezetek de­mokratikus úton megválasztott szerveit más kérdések esetében is kizárják a döntéshozatalból és az el­lenőrzésből, s ennek következmé­nyeképpen megfosztják őket attól, hogy felelősséget vállaljanak a szö­vetkezetek sorsáért. Óta Karén végezetül így foglalta össze mondandóját: „Az elsietett, felületes megtárgyalásból és a mó­dosító javaslatok következményei­nek ismerete hiányából fakadó ne­gatívumok ellenére az elfogadott törvény lehetővé teszi a honi nem mezőgazdasági szövetkezetek szá­mára, hogy európai típusú, a nem­zetközi alapelveknek megfelelő szö­vetkezetekké alakuljanak át.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom