Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-05 / 194. szám
Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. október 5. • I. évfolyam • 194. szám • Ára 2,30 korona Két államtanács Jugoszláviában? Mesic harminc államtól kér segítséget Jugoszlávia nyolctagú államelnökségének négy tagja, akik Szerbiát és Montenegrót képviselik, csütörtökön gyakorlatilag magukhoz ragadták a hatalmat Jugoszláviában. Az államtanácsban úgy döntöttek, hogy a kollektív államfői testület a jelenlevők szótöbbsége alapján dönthet. Tegnap Branko Rustic alelnök ismét összehívta az államelnökséget. A hivatalos jelentés szerint a tanácskozás napirendjén az államtanács hatáskörébe tartozó kérdések konkrét megvitatása lesz. A szűkkörű államelnökség részleges mozgósítást rendelt el az országban. Stipe Mesic, az államelnökség elnöke tegnap Zágrábban kijelentette, hogy az államelnökség legitim ülésén a hadsereg puccsot hajtott végre és hadat üzent Horvátországnak. Közölte továbbá, hogy Brioni szigetére tegnapra összehívta az államelnökséget, hogy az nyilvánítsa semmisnek a belgrádi döntéseket. Kadijevics védelmi miniszter nyilatkozatot tett közzé, amelyben védelmezte a hadsereg eljárását és a válságért nemcsak a „belső felforgató erőket” tette felelőssé, hanem „bizonyos külföldi tényezőket” is. Kadijevics a zágrábi vezetést fasisztának bélyegezte és azt mondta, hogy Horvátországban egyre jobban terjed az újnácizmus, amely fenyegeti e köztársaság szerb lakosságát. Ennek megelőzése csak úgy lehetséges, ha legyőzik az „usztasa erőket”. Stipe Mesic tegnapra virradóra gyors segítséget kért az ENSZ főtitkárától, valamint harminc ország legfelsőbb képviselőjétől. Levelében azt írja, hogy az ENSZ-nek nem szabad megismételnie tragikus hibáját a két háború közti időszakból. Azonnali és hatékony lépéseket követel a horvátországi hadműveletek (Folytatás a 2. oldalon) A fenti tüntetésre azért kerül sor, mert a kormány álláspontja a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban nem változik, pedig a Csallóköz lakossága egyre másra küldi tiltakozó leveleit. A vasárnap sorra kerülő tüntetés július 3-a óta már a tizedik. Akkor Csölösztőn radikális lépésre szánta el magát az Eurolánc, a Szlovákiai Tájvédők Szövetsége, a Global 2000 és a Természeti Világalap (WWF). Ellentétben a Bősre szervezett legutóbbi erőműpárti tüntetéssel — amelyet a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica slovenská komáromi helyi szervezete hozott létre (és szervezői a Dél-Szlovákiai Lakosság Egyesülete égisze alatt próbáltak „eladni”) —, a holnap sorra kerülő tiltakozó akciót nem politikai pártok szervezik. A tüntetéssel tükröztetni akarjuk azt a tényt, hogy a Csallóköz lakossága nem változtatta meg a véleményét a vízerőművel kapcsolatban. Ján Babej és Benkovics Klára, az Eurolánc polgári kezdeményezés vezetői Folytatódik a parlament 17. ülése Elfogadták a törvényt Három képviselőnek a Népek Kamarája parlamenti bizottságaiba való megválasztásával folytatódott a Népek és a Nemzetek Kamarájának 17. együttes ülése. Milan Kóaikót (DSZM) a társadalmi és kulturális bizottságba, Michal Kovácot (DSZM) a gazdasági és Jlfí Adamekot (MSZD-MSZT) a társadalmi és kulturális bizottságba választották be, Július Dubovickyt (RDM) pedig megválasztották a szövetségi biztonsági hírszerző szolgálatot ellenőrző kü(Folytatás a 2. oldalon) Borisz Pankin Pozsonyban Jószomszédi kapcsolatok A kora délutáni órákban tegnap csehszlovákiai látogatásának záró akkordjaként Pozsonyba érkezett Borisz Dmitrijevics Pankin, a Szovjetunió külügyminisztere. Az ivánkai repülőtéren őt Pavol Demes, a nemzetközi kapcsolatok minisztere fogadta. A szovjet diplomácia vezetője ezután Ján Carnogurskyval, a szlovák kormány elnökével ült tárgyalóasztalhoz. Áttekintették a két ország közti kapcsolatok idő-Holnap Krakkóban szerű kérdéseit, kölcsönösen tájékoztatták egymást államaik belpolitikai helyzetéről. Borisz Pankin hangsúlyozta, hogy a szovjet állam eltökélten építi a jogállamot, a parlamenti demokrációt és a piacgazdaságot. Folytatja a szövetségi szerződés előkészítését, amelynek aláírása belátható időn belül reálissá válik. A szövetségi köztársaságok egységes gazdasági alapot igyekez(Folytatás a 2. oldalon) Harmadszor hármasban Václav Havel köztársasági elnök holnap Krakkóban részt vesz Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország államfőinek hármastalálkozóján. Pozsony és Visegrád után harmadízben találkoznak a volt keleti tömb államainak képviselői, akik egyeztetni próbálják külpolitikájukat és közösen kívánnak belépni a nemzetek feletti európai intézményekbe. Havel elnök nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a krakkói találkozón Csehszlovákiának, Magyaror(Folytatás a 2. oldalon) Richard von Weizsäcker interjúja A látogatás küszöbén Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke csehszlovákiai látogatása küszöbén interjút adott Bonnban a csehszlovákiai sajtó képviselőinek. A kölcsönös kapcsolatokat jónak jellemezte, hangsúlyozta, hogy az Európai Közösségekhez történő közeledés kérdésében Csehszlovákia és az NSZK között elvi egyetértés van és az együttműködés hatékony. Mindkét ország a helsinki folyamat keretében problémamentesen követi az európai célokat, mondta az elnök, ahogyan az országaink közt még ebben az évszázadban sohasem volt. A szudétanémetek igényei és a csehszlovák—német alapszerződés kapcsolatáról azt mondta, hogy a magánszemélyek polgárjogi igényeit nem lehet államközi szerződéssel irányítani. Ezért ez a kérdés nem kerül a szerződésbe. Amennyiben közös célunk, hogy találkozzunk az Európai Közösségekben, ezek a kérdések elvesztik jelentőségüket. Az önállósági törekvések kapcsán az NSZK elnöke hangsúlyozta, hogy a 20. században az európai népek gyakorlatilag nem dönthettek önállóan sorsukról, és mindig kénytelenek voltak alávetni magukat az idegen akaratnak. Most, amikor eljutottak a szabadsághoz, napirendre került az önrendelkezés és ezt a lehetőséget ki akarják használni. Az olyan önrendelkezés, amely szolgálja a szabadságot Európában és az együttműködést, jó dolog. Az olyan önrendelkezés, amely akadályozza az együttműködést Európában, és ezzel függőségbe akarná taszítani a nemzeteket, egyik nemzet számára sem lenne hasznos. Végezetül Weizsäcker kijelentette, hisz benne, hogy Csehszlovákia éppúgy mint Magyarország és Lengyelország Európához tartozik, akár Németország, Svájc, Olaszország, Franciaország vagy mások. Aki Európához akar tartozni, annak joga van együttműködni Európával. A gályarabok és a kassai vértanúk • • • és bocsánatot kérünk...” n. János Pál pápának azokra a megnyilatkozásaira, amelyeket magyarországi látogatása során a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban tett, hálás szeretettel kell válaszolnia felekezeti és világnézeti hovatartozásra tekintet nélkül minden magyarnak. És úgy gondoljuk, hogy főhajtása a gályarabok debreceni emlékoszlopa előtt is, noha, természetesen, elsősorban a protestáns keresztények felé tett testvéri gesztus volt, rajtuk keresztül szintén egész társadalmunknak üzeni: „engesztelődjenek ki szívből egymással”. A kiengesztelődést szolgáló, jelképező viszont-gesztusunk megválasztásánál nem szabad azt méricskélnünk, hogy a múltban ki vétett többet a másik ellen. Karol Wojtyla krakkói érsek és püspöktársai sem vissza, — hanem előre néztek (Jézusra), amikor 1965-ben, Lengyelország milleniumára készülődve meghívták a német püspököket, és azt írták nekik: „megbocsátunk és bocsánatot kérünk.” Bethlen Gábor Kassát elfoglaló hajdú harcosai Pongrác István, Grodeczky Menyhért és Crisinus Márk jezsuita atyákat, miután azok megtagadták, hogy áttérjenek protestánsnak, 1619. szeptember 7-én iszonyú kegyetlenséggel megkínozták és meggyilkolták. A három vértanút (akiknek hűségére a katolikus egyház úgy tekint, mint mi a gályarabokéra), X. Pius pápa 1905-ben boldoggá avatta, s tiszteletükre a kassai Szent Erzsébet székesegyházban oltárt emeltek. Pongrác István Erdélyből, Grodeczky Menyhért a félig cseh, félig lengyel Cieszyn városából, Crisinus Márk pedig a horvátországi Kőrösből jött Kassára. A három vértanú származásánál fogva is a közép-európai népek együttélésének, kiengesztelődésének a jelképe. Protestáns és katolikus barátaink, helyezzünk el kölcsönösen minden évben koszorút a három jezsui(Folytatás a 2. oldalon) Meghívó FELHÍVÁS Tudomásunkra jutott, hogy 1991. október 5-én 14 órai kezdettel Szlovák Napot rendez Komáromban a Matica slovenská, a átúr Társaság, a Szlovák Katonák Egyesülete, a Szlovák Ifjúság Egyesülete, a Matica slovenská helyi egyesülete és a Szlovákiai Területi Vasútigazgatóság. A meghirdetett program szerintünk magában hordozza a konfliktus és a provokáció veszélyét. Kérjük a város vezetőségét és a lakosságot, hogy a bölcsesség és a józan ész szellemében őrizze meg higgadtságát, és tartózkodjon a szélsőséges megnyilvánulásoktól. Az MKDM és az Együttélés SZNT-beli képviselői v________________________________J 1988 óta minden évben rendszeresen megemlékezünk Dessewffy Arisztid honvéd tábornok margonyai sírjánál, az aradi tizenhárom tábornok mártírhaláláról. Amikor tisztelgünk a honvéd tábornok kriptájánál, nemcsak rá gondolunk, hanem a szabadságharc 36 000 hősi halottjára, a kivégzett 200 mártírra és az elesett császári katonákra is, mégha azok a rossz ügy érdekében áldozták föl életüket. 1991. október 6-án, vasárnap de. 9,00 órakor helyezzük el a kegyelet koszorúit Dessewffy tábornok sírboltjának falára. Azután — amint már hagyománnyá vált — szalonnasütést rendezünk a falu feletti réten. Meglátogatunk még néhány, a szabadságharccal kapcsolatos emlékhelyet. Virágot helyezünk el a Branyiszkó melletti temetőben. Kassáról különbusz indul a Csemadok székháza elől reggel 7,00 órakor Margonyára, a koszorúzási ünnepség színhelyére. Aki úgy döntött, hogy velünk tart, kérjük fizesse be az utazási költséget, amely 50 koronára rúg. Mindenkit szeretettel várunk! KOLÁR PÉTER, a Csemadok Kassa-városi választmányának elnöke BALASSA ZOLTÁN, a Kassai Magyarok Baráti Társaságának elnöke KOMJÁTI ATTILA az Együttélés pol. mozg. kassai ügyv. test.-nek elnöke II. János Pál pápa a Vatikánban fogadta Franjo Tudjman horvát elnököt A horvm vezető a Vatikánból a hágai békekonferenciára utazott (Telefotó: CSTK/AP)
