Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-04 / 193. szám

4 1991. október 4. y ' Szabad ÚJSÁG Földtörvény Szlovákiában *A Szlovák Nemzeti Tanács 1991. július 12-i ülésén elfogadta a földren­dezésről, a földtulajdonról, a földhiva­talokról, a földalapról és a földközös­ségekről szóló törvényt. E törvény bi­zonyos szempontból a Tt. 1991/229. számú földtörvény végrehajtói jogsza­bálya, illetve a földtörvény szlovákiai viszonyokra való alkalmazása. A törvény első szakasza a földtulaj­don-rendezésről szól, amelyet úgy ha­tároz meg, hogy ez a földtulajdonnak és a vele kapcsolatos egyéb mező­­gazdasági ingatlannak egy meghatá­rozott területen történő ésszerű terüle­ti rendezése. Összhangban van a kör­nyezetvédelmi követelményekkel és feltételekkel, valamint a mezőgazda­­sági terület funkcióival, illetve a mo­dern mező- és erdőgazdaság üzemel­tetési-gazdasági szempontjaival. A földtulajdon-rendezés magában fog­lalja a tulajdon- és használati viszo­nyok kivizsgálását és föld új szétosz­tását, valamint a jogviszonyok új ren­dezésével összefüggő műszaki, bioló­giai, környezetvédelmi és jogi intézke­déseket. Földrendezést főleg a következő esetekben végeznek:- ha az a tulajdon- és használati viszonyok rendezéséhez, illetve azok­nak az akadályoknak az elhárításához szükséges, amelyek e törvény ha­tályba lépése előtt, a történelmi fejlő­dés következtében keletkeztek;- ha a földrendezés körzetében lé­nyegesen megváltoztak a tulajdon- és használati viszonyok;- ha a mezőgazdasági vállalatok szerkezetében bekövetkezett változá­sok miatt szükségessé vált a földren­dezés;- ha a község beépített területének határait kell módosítani vagy olyan beruházást megvalósítani, amely a földrendezés körzetében, esetleg annak összefüggő részében lényege­sen befolyásolja a földterületen folyó gazdálkodást, illetve az életkörülmé­nyeket;- ha a földrendezés a közhasznú létesítmények vagy a földtulajdonosok és földhasználók által közösen hasz­nált létesítmény létrehozása miatt vált szükségessé;- ha a földrendezés egy adott terü­let ökológiai stabilitásának, illetve a mezőgazdasági terület felújításá­nak, javításának érdekében vagy a föl­dön való gazdálkodás érdekében vált szükségessé;- ha védőövezetek vagy védett te­rületek kialakítása, esetleg más okok következtében korlátozni kell a mező­­gazdasági termelést;- ha az erdő- és a mezőgazdasági földalapot érintő lényeges változások­ra került vagy kerül sor. A földrendezést rendszerint a kör­zetét alkotó egész katasztrális terüle­ten egyszerre végzik. A földrendezés vonatkozik a körzetében fekvő vala­mennyi földterületre. A földrendezés alól kivonhatok azok a földterületek, amelyeken nemzeti parkok, temetők, utak, vasutak vannak, vagy építkezés folyik rajtuk - amennyiben ez nem mond ellent a földrendezés céljának. A földrendezéssel foglalkozó állam­­igazgatási szervek a földhivatalok, amelyeket a járási székhelyeken hoz­nak létre, s amelyek élére az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztere nevez ki igazgatót. A földren­dezéssel foglalkozó központi állam­­igazgatási szerv az SZK Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint az SZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma. A földhivatal együttműködik az állami­gazgatás más szerveivel, amennyiben a földrendezés érinti ezek hatáskörét. Ilyenek pl. az állami természetvéde­lem szervei, valamint a községek. A földrendezés részeseit a tör­vény a következőképpen állapítja meg:- a földrendezés alá tartozó földek tulajdonosai és használói,- a földrendezés körzetében levő egyéb mezőgazdasági ingatlan tulaj­donosai,- a földtörvény értelmében jogosult személyek és azok a természetes, valamint jogi személyek, akik (ame­lyek) tulajdon- vagy egyéb jogait a földrendezés érintheti,- a beruházó, amennyiben a földön való gazdálkodást vagy az életkörül­ményeket, lényegesen befolyásoló beruházást hajt végre, esetleg más olyan természetes vagy jogi személy, akinek (amelynek) érdekében a föld­­rendezés történik,- a Szlovák Földalap, amely az állam tulajdonában levő mezőgazda­­sági ingatlanokat, illetve azokat a föld­területeket kezeli, amelyek tulajdono­sai ismeretlenek. A földrendezés részesei társulást hoznak létre, amelynek szervezeti fel­építése és működése hasonló jellegű polgári szervezetekének felel meg. A földrendezés megkezdését az érintettek vagy az illetékes község indítványozhatják, esetleg a földhiva­tal is kezdeményezheti. A földrende­zés megkezdése előtt megvizsgálják, adottak-e a törvényes és gazdasági indokok, továbbá meghatározzák a földrendezés körzetének határait, illetve azt is, mely földeket vonják ki a földrendezés alól. Az eljárás kezdetéről a földhivatal az érintett községek lakosságát értesí­ti. Az előkészítő eljárás eredményei alapján a földhivatal elrendeli, illetve engedélyezi a földrendezést. A vég­zés jogerőre való emelkedése után megkezdi a földterületek értékének (bonitásának) felbecsülését, a tulajdo­nosok és használók jegyzékének összeállítását. Ennek alapján azután elkészíti az eredeti állapot regiszterét, amely a helyrajzi, leíró és földmérési adatokon kívül a földhöz fűződő jogvi­szonyokról is tartalmaz adatokat. A földhivatal 15 napra közzéteszi az eredeti állapot regiszterét, illetve kéz­besíti ezt a részesek társulásának. A részeseknek a regiszterrel kapcso­latban lehetnek ellenvetéseik, ame­lyek jogosságáról a bíróság dönt. Ha az ellenvetés csupán az ingatlan fel­becsülésének értékével kapcsolatos, annak jogosságáról a földhivatal dönt. (Folytatás holnapi számunkban) FELDOLGOZTA: DR. GYÖRGY ISTVÁN Visszakapják földjeiket A Szentpéteri Mezőgazdasági Szövetke­zetben a kártalanítási problémák megoldá­sára külön bizottságot hoztak létre a tulaj­donjog helyreállítására és a föld reprivatizá­­lásának meggyorsítására. A vezetőség és a bizottság tagjai tudatosították: a földtör­vény értelmében a tulajdonoson kívül a föld használatára csupán a tulajdonosokkal, illet­ve jogutódokkal kötött szerződés alapján van joguk. Jobbágy József, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a földtörvényt nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is tiszteletben tartják. A jobb információs, felvi­lágosító munka eredményeként egyre töb­ben rendezik ingatlanjaikat. A szövetkezet eslősorban az összes tulajdon- és vállalko­zási formának kíván feltételeket teremteni. Ebből következik, hogy akinek a közösben jogilag igazolható tulajdona van, azt vissza­kérheti, de csak mezőgazdasági földműve­lés céljából. A korábbi földtörvény 1á hektár földterület visszaigénylését tette lehetővé, és a szövetkezet maximális segítséget nyújt a magángazdálkodóknak. Elfogadható áron, agrotechnikai határidőn belül vállalja földjei megmunkálását és a termés betaka­rítását. Az elnök megítélése szerint egyre nő a reprivatizált földterületek nagysága, ezért úgy döntöttek, inkább a földek visszaadását szorgalmazzák, mintsem magas földadóval egyetemben bért fizessenek a jogosult sze­mélyeknek. Németh István, a privatizációs bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy minden tu­lajdonos aki augusztus 31-jéig geodéziai bizonylattal igazolta tulajdonjogát, az őszi vetés idejére már visszakaphatja földjét. Október elsején 13 személynek mérnek ki újabb 25 hektár földet. További két hektárt pedig a tavaszi vetés idejére adnak vissza jogos tulajdonosának, mivel az elmulasztot­ta a földvisszaigénylését augusztus 31-éig benyújtani. Ezenkívül az ősz folyamán két hektár szőlőterület is vissza kerül eredeti tulajdonosához. A tulajdonosokkal történt megegyezés alapján, az eredeti helyen, de megfelelő minőségű földterületet kapnak vissza. Ez annyit jelent, a parcellát betérké­pezik és a tulajdonos nevére kerül. A mé­réssel járó költségekért a tulajdonosok nem fizetnek. Németh úr azt is elmondta, hogy eddig 58 hektárra van bérleti igény, s a bérleti díjat az aranykorona értékének megfelelően kaphatják. Ez a szántóterület értékének másfél, a speciális ágazat értékének pedig 2 százalékát teszi ki; a rét és a legelő esetében kisebb a százalékarány. A Szentpéteri Mezőgazdasági Szövetke­zetben nem akadályozzák, sőt segítik a tu­lajdonjog rendezését. Számítanak arra, hogy a jövőben további tulajdonosok kap­hatják vissza elvett földjeiket. KRASCSENICS GÉZA A hónap első felében, 50 cm-es sortávolságra ül­tetjük ki a tárkony (Arte­misia dracunculus) palántáit. Leg­jobb eső után, 10 cm mély baráz­dákba fektetve elhelyezni úgy, hogy mind azonos oldalra dőlje­nek. A németek nemesítette válto­zat gyorsan fejlődik, egy méter magasra is megnő, az első évben kétszer is kaszálhatjuk, a máso­Ha korábban nem jutott rá időnk, október 20-tól akár novem­ber végéig is, sor kerülhet a ka­milla (Matricaria chamomilla) úgynevezett téli vetésére, de ez csak száraz és sík vidéken ajánla­tos. Később fog virágozni, június végén, július elején, de még így is betakarítható a vetést követő év­ben négy-öt termés. Nem késtünk el még az an­Gyócjynövények termesztése Októberi ültetés, vetés dikban háromszor, de magot nem terem. Az orosz nemesítésú válto­zat magról is szaporítható, de las­sabban fejlődik, és csak 60 cm magasra nő meg. A mag rendkí­vül finom és apró. Ötezer mag­­vacska súlya 1 gramm. Gazdasá­gosan tehát ez a változat is csak vegetatív eljárással szaporítható. Ugyancsak a hónap első felé­ben telepítjük a borsosmenta (Mentha piperita) termesztésre szánt, legalább 10 cm hosszú, földalatti hajtásait vagy rügyes ol­dalhajtásait. A tőtávolság 25 cm, a sorok közötti távolság 50 cm legyen. Legelőnyösebb ágyáso­­kat kialakítani, úgy hogy minden ötödik sor üresen marad, ott lesz a járda. Ültetés után szükséges a bőséges öntözés. Tavasszal gyorsan nő. Ha már 35-40 cm magas, kaszálhatjuk. Hektáron­kénti hozama 30-40 métermázsa szárított drog. gyalgyökér (Archangelica off. Hoffm.) vetésével sem. Ajánlatos viszont, hogy idén termett magból vessünk, mert csírázóképessége öt hónap után a felére csökken. A kecskeruta (Galega off.L.) is vethető még októberben, ha a ta­lajt jól, vagyis mélyszántással ké­szítettük elő. November végéig, de természetesen még a fagyok előtt, vethető a kenderkefű (Ga­­leopsis segetum Neck) is. Ha netalán csak most sikerült beszereznünk a lestyán (Levisti­cum off. Koch) bimbós ágacskáit, szinte semmit se késtünk, ha még nem fagyott a talaj. A bimbókat helyezzük 6-8 cm mély barázdák­ba, takarjuk be földdel, majd a fel­szint hengerezzük meg. A magról való szaporítás és termesztés jó­val körülményesebb, időigénye­sebb, és költségesebb is. (hajdú) Terjesszük a Jó Gazdát! Mi, külső munkatársak az olvasók között, a kistermelőkkel együtt élünk és dolgozunk. Az ő eredményeikről, tapasztalataikról írunk másoknak. Azt hiszem, a vérbeli tudósító nem is az esetleges honorári­umért fog tollat, hanem a segítő szándék vezérli. Jó érzés az újságban viszontlátni saját cikkünket, de még jobb, ha tudjuk, hogy többen olvassák, és visszajelzést is kapunk: valakinek vagy valakiknek jó szolgálatot tettünk. Mi és a postások kapcsolatban vagyunk az olvasókkal, együtt szerzünk előfizetőket a Jó Gazda szaklapnak is. Ismeretes mindnyá­junk előtt, hogy egy régi terv vált valóra, s hogy minél több lesz az előfizetője, annál színvonalasabb lehet, s akkor jól jár a kiadó, az újságíró és nem utolsósorban a kedves olvasó is. PÁL ELEMÉR A Komensky Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének Szenei Molnár Albert Alapítványa, amely a tanszéki oktató­nevelő és tudományos-kutató munka színvonalának emelését, továbbá pályázatok kiírásával, ösztöndíjak, magyarországi tanul­mányutak odaítélésével s a javadalmazás egyéb formáival a magyarszakos hallgatók képzési-önképzési lehetőségeinek a gazdagítását hivatott szolgálni, a nemzetépítö, a cselekvő magyarságtudat fogalmát példázó legnagyobb magyar, Szé­chényi István emlékévében felhívással fordul a szlovákiai magyar közvéleményhez, egyénekhez és közületekhez, társadalmi, gaz­dasági és kulturális szervezetekhez, társulásokhoz, szellemi műhelyekhez, tantestületekhez, szülői munkaközösségekhez, írókhoz, újságírókhoz, művészekhez, a tudomány művelőihez, pedagógusokhoz, népművelőkhöz, lelkészekhez, értelmiségiek­hez, közéleti személyiségekhez, képviselőkhöz, politikusokhoz, munkásokhoz és földművesekhez, mindenkihez, aki szívén viseli a magyar szó, a magyar művelődés és tudományos­ság, a magyar tanárképzés szlovákiai sorsát, hogy járuljon hozzá az alapítvány tőkéjének gyarapításához, s ismerősei körében, lakóhelyén és munkahelyén is nyerjen meg minél több támogatót e közhasznú ügynek. Igényeink, ismerve napjaink anyagi lehetőségeit, szerények; ugyanakkor valljuk: Sok kicsi sokra megy; és: Kétszer ad, aki gyorsan ad. Az alapítványi pénzadomány, tisztelgésképpen a nemzetek tetszhalott álmából, a jövőtlenség tudatának depressziójából felrázó, Akadémiát létrehozó Széchényi István bicentenáriuma előtt s egyúttal nemzeti múltunk mártírjainak emléke előtt, október 6-ig, az aradi vértanúk napjáig az alábbi címre küldhető. Slovenská státna sporitel’na, Bratislava mesto Ő. ú. 564842-019 „Szlovákiai magyarság nem volt, hanem lesz?“ Legyen! Támogatásukat köszönve, tisztelettel a Szenei Molnár Albert Alapítvány Kuratóriuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom