Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-13 / 122. szám
Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. július 13. • I. évfolyam • 122. szám • Ára 2,30 korona Magyar Ferenc az MKDM-Együttélés interpellációjáról Mit kell tisztázni? Lapunk tegnapi számában közöltük a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom— Együttélés parlamenti klubjának a földtörvénnyel kapcsolatos interpellációját Miután csütörtökön délután megkaptuk az interpelláció szövegét, telefonon kapcsolatba léptünk a klub egyik tagjával, Magyar Ferenc képviselővel, aki a következőket nyilatkozta lapunknak: — A kisebbségeket, de főleg a magyar nemzeti kisebbséget képviselő törvényhozók kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a kárpótlási törvények orvosolják a magyar nemzeti kisebbségei szemben elkövetett jogsértéseket. Amikor a Nemzetek Kamarájában megbukott a kárpótlási törvény, a kormánytól ígéretet kaptunk, hogy a magyar kisebbséget a „földtörvény keretében kárpótolják”. Azonban e törvény keretében csak az 1948. évi, tehát már a kommunista rendszerben elfogadott törvény értelmében kaphatnak a magyar nemzetiségű állampolgárok kártérítést, vagyis csupán 50 hektár területig, míg a törvény a többi polgár számára lehetővé teszi 150 hektár szántóföld, illetve 250 hektár mezőgazdasági földterület visszaadását. Ebből a szempontból tehát a magyar nemzetiségű lakosság háromszoros, sőt ötszörös megkárosításban részesül a kárpótlás keretében! El kell még mondanom, hogy a kormánypárti képviselők nemcsak saját sajtójukban, de a független Új Szó hasábjain keresztül is arról igyekeznek meggyőzni a lakosságot, hogy a földtörvény kizárólagosan az ő érdemük. Nem felel meg a valóságnak az FMK képviselői által hangoztatott állítás sem, hogy a földtörvénynek a kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseivel nagy lépés történt a kassai kormányprogram felülvizsgálása felé. Eszem ágában sincs megkédőjelezni dr. Világi Oszkár vitathatatlan érdemeit a földtörvény megalkotásában, de hadd mondjam el: ő sem az a kivételes fecske, amely egyedül csinálta volna a nyarat! Klubunk képviselői — főleg Batta István — a bizottságokban az első pillanattól kezdve fáradhatatlanul dolgoztak; megtettük mi is javaslatainkat, s mindezt azért, hogy a magyarság ügyét keresztülvigyük. Ha a kárpótlási törvény nem bukott volna meg az ellenzéki képviselők tartózkodásán, akkor senkinek sem sikerült volna belekeverednie a törvénybe még ezt a magyarok számára szerény kedvezményt sem! (BO) Gyászszertartás Krasznahorkán Kegyeletes aktus színhelye lesz ma a krasznahorkai vár, amelyet 1585-től több mint három és fél évszázadon át az Andrássy-család birtokolt. A várat fenntartó, de a XVIII. század második felétől mindvégig a betléri kastélyban lakó Andrássyak utolsó leszármazottai, gróf Andrássy Manó, valamint két gyermeke, Ilona és Géza 1944-ben hagyták el az országot. Ilona tavaly júniusban halt meg Budapesten, ott is hamvasztották el. A megváltozott körülmények most (Folytatás a 2. oldalon) Magyarországi kiállítás Életein a természet „Az indítékot, az alkotói szándékot kell figyelembe venni, nem pedig az éppen divatos stílust” — hangsúlyozta dr. Tarján Lászlóné, a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumának politikai államtitkára Muray Róbert festőművész budapesti gyűjteményes kiállításának megnyitóján. A Búvár-könyvek kiváló illusztrátoraként ismert művész festményein és grafikáin Magyarország madárvilága elevenedik meg — szemet gyönyörködtető, csodálatos változatosságában. Az immár 40 éve alkotó, hatvan esztendős mester 60. kiállítása ez, de hazájában csak a (Folytatás a 2. oldalon) Szigorúbb a gépjárművek ellenőrzése Ha nincs tábla, az autó szétszerelhetó A július elsejétől érvényben levői a közúti forgalom biztonságára vonatkozó közlekedési minisztériumi rendelet értelmében egyszerűbb lett a külföldi személyautók behozatalával kapcsolatos ügyintézés. A hírt a Csehszlovák Sajtóiroda tette közzé, de mint kiderült, az információ félrevezető lehet A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának közlekedésrendészeti főosztályán tegnap tájékoztatták az újságírókat a már érvényben levő rendelettel összefüggő tudnivalókról. Tehát: azoknak a nyugati márkájú személyautóknak, amelyeket 1986 előtt gyártottak, műszaki vizsgán kell átesniük. Ha az autó műszaki állapota nem felel meg az előírásoknak, nem kaphat rendszámtáblát, tehát a közúti forgalomban nem használható. Ebben az esetben a kocsitulajdonos csak annnyit tehet, hogy szétszereli az autóját, és alkatrészenként eladja. A külföldről behozott személyautókat azonnal be kell jelenteni a közlekedésrendészeten, és egy hónapon belül át kell esnie a műszaki vizsgálaton, s ha javításra szorul, egy hónapon belül azt is el kell végeztetni. Fontos, hogy a műszaki ellenőrzésre beszállított autó tulajdonosa gépjárműforgalmi engedéllyel rendelkezzen, megtörtént ugyanis, hogy az újdonsült tulajdonos forgalmi engedély nélkül vett meg gépkocsit valamelyik ausztriai használtautó-piacon. A közlekedésrendészet ebben az esetben sem ad ki új forgalmi engedélyt. A műszaki ellenőrzésen egyébként négy fontos kritériumot vesznek alapul: a motor zajszintjét, a füstgáz koncentrációjának mértékét, a fékrendszer biztonságos működését és a karosszéria állapotát. (-nő) Nézzük csak, hol a rendszámtábla... (CSTK-felvétel) Köszönet a mezőgazdasági dolgozóknak A mezőgazdasági szövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum további szervezetei vezetőinek megállapodása nyomán július 11-én reggel 6 és 8 óra között Szlovákia minden kerületében a mezőgazdasági dolgozók tiltakozó akciót tartottak, amely arra irányult, hogy a szövetségi és a szlovák kormányt rábírják, rendezze a hús, a tej, a gabona, az olajosnövények és egyéb termények értékesítése terén kialakult problémákat, a szövetkezetek és az állami gazdaságok nagy része esetében tapasztalható vezetésképtelenséget, valamint tegyen eleget további követeléseiknek. A tömeges féllépés főleg a közutak eltorlaszolásában és azoknak az okoknak a megvilágításában nyilvánult meg, amelyek a mezőgazdasági dolgozókat e lépés megtételére vezették. Az információk szerint a tiltakozó akció mindenütt incidens nélkül zajlott le, nem történt közlekedési baleset vagy más rendkívüli esemény. A lakosság túlnyomó része megértését és támogatását fejezte ki. Tekintettel a blokád zavartalan lefolyására, s a felmerült problémák mielőbbi megoldásához való hozzájárulására, a Szlovákiai Földművesszövetkezeti Szövetség — amelyet a tennivalók koordinálásával bíztak meg — ezúton mond köszönetét azoknak, akik a szövetkezetekből, állami gazdaságokból és további szervezetekből részt vettek a tiltakozó akción, illetve a járási földműves-szövetkezeti szövetségeknek, és a járási koordinációs testületeknek, amelyek elősegítették, hogy a blokád biztonságos, kulturált módon folyjon le. Megállapítható, hogy jogos a mezőgazdasági dolgozók kölcsönös szolidaritása, valamint az arra irányuló koordinált lépés, hogy minden további huzavona nélkül oldják meg a súlyos értékesítési gondokat, amelyek miatt milliós anyagi károk keletkeznek a mezőgazdaság és a társadalom esetében egyaránt Szükség esetén az ilyen akcióba még nagyobb tömegek vonhatók be. Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség, Pozsony , „Sűrű” víkend várható Bősön Budapest hajthatatlan Ha a szlovák fél eláll a bősi vízerőmű építésének befejezésétől, Magyarország hajlandó kártalanításként saját költségére gázturbinás erőmünálózatot kiépíteni Szlovákiában, amelynek ugyanakkora lenne a teljesítménye, mint atnennyire a bősi vízmüvet terveztek — ezt csütörtöki sajtóértekezletén jelentette ki Bakay Árpád, a magyar ipari és kereskedelmi tárca államtitkárának helyettese. A továbbiakban közölte, hogy a magyar küldöttség tagjaként ki vesz részt a dunai vízlépcső további sorsáról hétfőn Pozsonyban tartandó csehszlovák-magyar tárgyalásokon. A budapesti delegációt Mádl Ferenc tárcanélküli miniszter vezeti. A sajtóértekezleten arról is tájékoztatást adtak, hogy a magyar kormány kidolgozta az ország energiapolitikai tervét, amelyet vitára bocsátanak, hogy megelőzzék Bős- Magymaros megismétlését. Mádl Ferenc a Népszabadságnak „Tisztelettel megemelem kalapom, Molnár úr!” A Slobodny piatok című hetilap 27. számában egy bizonyos Ing. arch. Ladislav Molnár aláírásával megjelent cikket juttatott nyomdafestékhez. Az írás Márai Sándorról szól. A buzgó Národná obroda másnap, 156. számában, rövidített változatban, átvette az „opust”. Mindkét lap — bizonyára — kísérletező kedvéről kívánt tanúságot tenni. Azzal kísérleteztek: mit visel el a nyomdafesték. Ladislav Molnár azon kívül, hogy történelmi horrort közöl, boldogan elárulja, hogy Márai Sándortól semmit sem olvasott. Persze, rafináltabb ő annál, hogy ezt nyíltan kimondja, az olvasóra bízza a konklúzió levonását. A szerző politológiai tájékozottságát dicséri, hogy az 1938-as Magyarországot fasiszta országnak nevezi. Persze, a korabeli magyar alkotmányból nem idéz „gondolomjának” alátámasztására. Illusztris szerzőnk abban is jeleskedik, hogy 1919-ben kötteti meg az 1920-as trianoni békeszerződést, amelyet azok a fránya magyar tömegtájékoztató eszközök pimaszul, igazságtalannak mernek nevezni, és megkérdőjelezik a „’19-es” szerződést. Arról, hogy a trianoni szerződés már Eduard BeneS megszegte, mégpedig azzal, hogy a Kárpátalját odaadta a Szovjetuniónak, Molnár úr bölcsen hallgat. Nagyon eredeti gondolkodású Molnár úrral állunk szemben. Márai Sándor Kassán leleplezett emléktáblájáról — sajátos módon — az első bécsi döntés jut eszébe. Mórickának is mindenről az jut az eszébe, ő később sem mond le 38-ról, habár elkalandozik erre-arra. Még egy fehér lovakat tenyésztő méntelepre is. Minden ló egy város. Molnár úr — minden bizonnyal — hiteles értesülése szerint, ezeknek a lovaknak a boxán felirat díszeleg. A felirat azt a várost vagy megyét jelöli, ahová majd Horthy bevonul, ha Szlovákiát felszabadítja a szlovákoktól. Molnár úr Márai édesapját, „Grossschmidt” Gézát, irredentának tartja. A csehszlovák parlament szenátorától semmit sem idéz, nehogy véletlenül is megcáfolja önmagát Grosschmid Gézával kapcsolatban. Abban is eredeti, hogy azt állítja Márairól, Csehszlovákiát még az ország megalakulása előtt elhagyta. Molnár úr mintha rosszul leplezett nosztalgiát érezne az Osztrák-Magyar Monarchia iránt. Egyébként mi másról tanúskodna a következő mondata: „A Matica slovenská beszüntetéséről (1874-ben) hozott törvényt máig nem vonták vissza.” Molnár úr tudja, de nem mondja ki, az csak akkor lehetséges, ha visszaállítjuk a monarchiát. Talán már dolgozik (Folytatás a 2. oldalon) adott interjújában hangsúlyozta, hogy a magyar fél álláspontja semmiben sem változott. Mindenekelőtt arra törekedik, hogy helyezzék hatályon kívül az 1977-es szerződést. Az Együttélés Politikai Mozgalom központi irodája közli, hogy a mozgalom prágai és pozsonyi parlamenti képviselői ma látogatást tesznek a bősi vízerőműnél, s találkoznak annak a blokádnak a résztvevőivel, amelyet az Eurolánc polgári kezdeményezés szervezett a Dunaszaurusz ellen.
