Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-17 / 125. szám

1991. július 17. 5 Szabad ÚJSÁG C Kultúra Tévéjegyzet A varázshegy Kisvállalkozások a könyvkultúrában is „Jártok-e már felemelt fejjel? Élitek-e már a félelem és hatalmi elnyomatás alól felszabadult, emberhez méltó éle­tet?“- kérdezte Fábry Zoltán A vádlott megszólal c. 1946-os írásában, amely mindeddig gyakorlatilag hozzáférhetetlen volt az olvasók számára. Ezt az írást is tartalmazza Kövesdi János magánkiadójának, a Pannóniának második könyve, a Fábry Zoltán: Merre vagy, Európa? (Kisebbségek a vádlot­tak padján), című kötet. Kövesdi Jánossal arról beszélge­tünk, milyen céllal és jelleggel alakult a kiadó és indult útjára a Pannónia Kiskönyvtár sorozat. A Magyar Televízió - a többi külföl­di tévéállomáshoz hasonlóan - nem­igen kényeztet el bennünket, tévéné­zőket olyan filmek bemutatásával, me­lyeket a világirodalom legjobb alkotá­saiból, a klasszikusok örökbecsű mü­veiből írnak át a film nyelvére. Napja­inkban a világ filmszínházai és tévéál­­-lomásai a krimi-, a szex-, a horror- és a pornófilmek vetitése által kívánják elnyerni a nézők többségének tetszé­sét, nem törődve azzal, hogy ezek a filmek azon túlmenően, hogy példát mutatnak agresszivitásból, emberte­lenségből, nemi eltevélyedésekből, s némelyikük szinte ösztönöz a bűn­­cselekmények és az embertelen tettek utánzására, rendkívüli módon rombol­ják a nézők esztétikai érzékét, a film­művészet igazi értékei iránti érdeklő­dését és vonzódását is. Ezért illeti elismerés a Magyar Televízió második programját, mely július első hetének három napján a késő esti órákban bemutatta Thomas Mann világhírű re­gényéből, A varázshegyból készített háromrészes nyugatnémet filmet. A klasszikus Írók műveinek filmrevi­­tele általában nem könnyű művészi feladat. A rendezőknek, az operatőr­nek, s nem utolsósorban a szereplő művésznek jól kell ismernie az adott klasszikus mű mondanivalóját, Írója stílusának jegyeit, a mű tartalma és formája közti összefüggések lényegét, a kort és azt az atmoszférát, melyben a mű cselekménye játszódik. Ha mind­ehhez hozzávesszük, hogy Thomas Mann azok közé az írók közé tartozik, akiknek a művei nem nevezhetők „ol­vasmányosnak", mivel sok-sok elmél­kedést, töprengést, filozofikus jellegű párbeszédet tartalmaz, s mindig az íróra annyira jellemző sajátos módon keresi a jót, a szépet, az igazságosat, miközben egymással teljesen szem­benálló tézisekkel kell alaposan meg­ismerkednünk, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy Thomas Mann A varázs­hegy (Der Zauberberg) című, 1924- ben írt meditativ jellegű regényét film­re vinni nem kis bátorságot követelt meg. A rendezőknek, Hans W. Geissen­­dörfernek - aki egyébként a forgató­­könyvet is írta - volt bátorsága, s a há­romrészes film tanúsága szerint igen sikeresen birkózott meg az egyáltalán nem könnyű feladattal. Ha azt monda­nánk, hogy a cselekmény középpont­jában az ifjú Hans Castorp áll, aki a svájci Davos egyik híres tüdószana­­tóriumába utazott, hogy ott gyógyke­zelt unokatestvérét meglátogassa, ál­lításunk erősen megkérdójelezhetővé válna, hiszen a regény és a film mon­danivalója és cselekménye, az életről és a halálról vallott vélemények és ellenvélemények csak a többi hős: Claudia Chauchet, Settembrini, prof. Naphta és a többiek közreműködésé­vel bontakozik ki, s válik az olvasó (néző) számára érthetővé, s ugyanak­kor meditálásra ösztönzővé. A rendező dolgát alaposan megne­hezítette az a tény, hogy Thomas Mann sohasem csupán egyetlen esz­mének maradéktalan híve és tolmá­­csolója, s ez visszatükröződik A va­rázshegy antitetikus szerkezeti felépí­tésében is, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a dolgokat mindenkor egyszerre két oldalról mutatja be. A szanatórium lakói is ebben a szel­lemben - a tézis és az antitézis szem­­beállításával - vitáznak, s ez annyira vonzónak tűnik az ifjú Castorp számá­ra, hogy-ott marad a tüdőszanatórium­ban, mert részese akar lenni az egy­szer eredményes, máskor meddő vi­táknak. Castorp különösen két, joggal érdekesnek nevezhető egyéniség iránt érdeklődik: egyikük Settembrini, a 19. század gondolatvilágának hu­manista, s éppen ezért „életpárti“ képviselője, a másik Naphta profesz­­szor, a zsidóból lett jezsuita, aki az éppen kialakulóban levő új eszmevilá­got képviseli, melyet az irracionális történelmi erők - gyakran csupán lát­szólagos - fölénye jellemez az érte­lem felett. A film cselekményét, fordulatossá­gát némileg talán lassítja a számos meditáló, filozófiai síkokat érintő, az élet és a halál problémáit analizáló beszélgetés, Castorp számára viszont éppen ezek tették vonzóvá a szanató­riumi életet. Hans Castorp szerepében a népszerű Christoph Eichhornot (ma­gyar hangja: Bolba Tamás) láttuk-hal­­lottuk, Settembrinit Flavio Bucci (Szacsvay László), Naphta profesz­­szort pedig a francia sanzonok nagy mesteréből lett filmszínész, Charles Aznavour (Kézdy György) alakította. A többi szereplő, valamint Michael Ballhaus, operatőr, s a zeneszerző Jürgen Kniepper sikeres együttműkö­désének nagyszerű eredménye ez a ,ilm SÁGI TÓTH TIBOR- A Pannónia Könyvkiadó azért ala­kult, hogy megpróbáljon egy bizonyos hiátust kitölteni a csehszlovákiai ma­gyar könyvkiadásban. Első kiadvá­nyom, az Országos gyász (Csehszlo­vákia 1968 augusztusában) dokumen­tumkötet. Hét-nyolc ország sajtódoku­mentumából állítottam össze, napló formájában, úgy, hogy kiderüljön belő­le, mit jelentett 1968 augusztusa Csehszlovákia és a csehszlovákiai magyarság számára. A kötet objektivi­tásra törekedve bemutatja a fekete augusztus máig ható következményeit is, 1990 nyaráig kisérve figyelemmel a lánctalpas nagy kaland eseményeit s azok erkölcsromboló hordalékát. A könyvhöz két fiatal magyarországi szerző kiváló értékelést írt: nagysze­rűen elemzik a 68-as augusztusi ese­mények politikai és erkölcsi hátterét. A kötet érdekessége még az is, hogy az MTV Panoráma című műsorában elhangzott interjúkat is tartalmazza. Olyan jeles személyiségek vallanak, mint Óta Sík, Jifí Pelikán, Zdenék Mlynár, nem beszélve Alexander Dub­­őekról, aki ebben az interjúban olyan dolgokat mond el, amelyekről azelőtt és azóta sem beszólt. Figyelemre méltó Ludvík Svoboda lányának nyi­latkozata is, amelyben szinte kulissza­­titkokat tár az olvasók elé. A könyv a témát nemcsak 68 augusztusára szűkíti le, hanem elmond minden lé­nyegeset 68 augusztusától 1990 nya­ráig, a csehszlovák-szovjet kivonulási egyezmény megkötéséig. 52 döbbe­netes fotót is tartalmaz, Laco Bielik kiváló szlovák fotóriporter felvételeit.- Az első kötet anyagát te válogat­tad. A második is a te munkád?- Igen. Nem vártam meghívást semmiféle kiadótól, hanem miután megnyílt a lehetőség a könyvkiadói szakma előtt, egyszerűen hozzáláttam és megcsináltam. Persze nem volt az azért olyan egyszerű, hiszen ismerni kellett a témát és az anyagot. Utána megszerveztem a nyomdai munkát. A könyv el is készült - persze nem minden probléma nélkül. Azóta már kapható a Csemart-boltokban, a pos­tai hírlapszolgálatnál, a Slovenská kni­­ha könyvesboltjaiban és Magyaror­szágon a nagyobb könyvterjesztők, valamint egy-két magánkönyvterjesz­tő, pl. az Esély könyvesboltjaiban és elárusítóhelyein.- Hogyan tudtál nekivágni, honnan szereztél pénzt a vállalkozásodhoz?- A bankok ugyan folyósítanak hi­telt, de ón ezt nem vettem igénybe, mivel magas a kamat. Ezért inkább kölcsönt vettem fel a rokonoktól, isme­rősöktől. Az első könyv kölcsönökkel Indult, de remélem, hogy a második könyvnél ezt az adósságot már ki tudom egyenlíteni és tovább tudok lépni. Persze ehhez a könyvterjesztők segítségére is szükség van.- És az olvasókra, a vásárlókra is, akik egyre kevésbé hajlandók könyvre pénzt adni. Azzal nem számolsz, hogy az érdeklődés fokozatosan csök­kenhet? Az érdeklődés valószínűleg csök­kenni fog általában a könyvek iránt, mert élni kell valamiből. Viszont ez a két kiadvány olyan hézagpótló mű, amelynek kiadására eddig senki sem vállalkozott. A Fábry-könyv olyan új­ságcikkeket, esszéket, vitairatokat tar­talmaz, amelyek elszórtan részben megtalálhatók a Fábry gyűjteményes kiadásban, de sok olyat is, amelyek eddig könyv formájában sehol sem jelentek meg. Ilyenek pl. a Csizma az asztalon, a Rang és hűség, az Utószó a hűségről, a Csehszlovákiai magyar irodalom, ' * európai kultúra című írás, azonkívül A magyar nyelv szlo­­venszkói sorsa, a Szózat - új magyar betűkhöz és még jónéhány, nem be­szélve A vádlott megszólal című mo­numentális kiáltványról, amelyet Fábry Zoltán még 1946-ban írt, de csak egyszer jelent meg kis példányszám­ban, 1968-ban.- És sajnos még mindig aktuális...- Ennek az írásnak az aktualitását Turczel Lajos professzor úr is kifejti a könyvhöz írott kitűnő előszavában.- Gondolom, a középiskolások is nagy haszonnal forgathatják a Fábry­­könyvet, hiszen egy kötetbe gyűjtve a legalapvetőbb írásokhoz juthatnak hozzá.- A középiskolásoknak és az egye­temistáknak szinte tankönyvként, ol­vasókönyvként ajánlható, s a pedagó­gusok figyelmébe is melegen ajánlom, hiszen a benne közölt ismeretanyagot máshol szinte nem találják meg.- Mi lesz a magánkiadó harmadik kiadványa, és mikorra várható a meg­jelenése?- Napjaink fő témája a privatizáció, ez a gazdaságátalakítás és a piacgaz­daságra való áttérés létfeltétele. Ezért úgy gondoltam: hasznos lesz, ha a pri- ’ vatizációban részt vevő személyek, magánvállalkozók kezébe adjuk a leg­fontosabb jogszabályokat és törvé­nyeket. Ezért a harmadik kötet a Ma­gánvállalkozás, a privatizáció és fog­lalkozás Csehszlovákiában és Ma­gyarországon címet viseli. Azonkívül segíteni szeretnék vele a hirtelen munka nélkül maradottaknak, hiszen a könyvben a foglalkoztatáspolitikáról is szó esik. Elvégre a munka nélkül maradottaknak az egyik legjobb to­vábblépési stratégiája az, hogyha ak­tívan támadásba lendülnek az ember­telen, a sokszor kiszámíthatatlan kö­rülmények ellen, mégpedig aktív vál­lalkozással. Tehát a munkanélküliség­gel szembeállítják a magánvállalko­zást, mint létformát.- Akkor ez a harmadik könyv átté­telesen rólad is szól, hiszen te magad is átélted a munkahely nélküli létet, s most magánvállalkozásba fogtál.- Ha azt vesszük, hogy öt-hat évvel ezelőtt a pártállam jóvoltából egyik napról a másikra, hajuknál fogva elóci­­bált okokkal, egyes emberek ügyeske­dése révén munka nélkül maradtam mint újságíró, akkor azt is mondha­tom, hogy ezzel a könyvvel egy kicsit a magam erőfeszítéseinek is doku­mentumait akarom adni. Persze, nem ez a fő cél, hanem az, hogy a magán­­vállalkozásba fogók kezébe kapasz­kodót adjak: olyan nélkülözhetetlen kézikönyvet, amelyet mindennapi munkájukban használni tudnak. En­nek a könyvnek az érdekessége az, hogy egyszerre kíván segítséget adni mindazoknak, akik csehszlovák állam­polgárként Magyarországon, vagy magyar állampolgárként Csehszlová­kiában próbálnak vállalkozni. Ezért bemutatja a magyarországi és a hazai lehetőségeket, s ehhez egy kötetben kínálja a legalapvetőbb jogszabályo­kat. Ez az első darabja lesz egy há­rom-négy kötetesre tervezett sorozat­nak, amely a magánvállalkozást és a privatizációt, és persze a munkanél­küliség alakulását is megpróbálja majd bemutatni. A második kötet való­színűleg a magánvállalkozások könyvviteli jogszabályait tartalmazza majd.-Kiadód egyszemélyes vállalko­zás, vagy tervezed további szerzők bevonását is?- Egyelőre egyszemélyesnek te­kinthető, egy szerkesztő és egy titkár­nő segít nekem, de amennyiben tovább akarnék lépni, a Pannónia ki­adót tovább kéne építeni. Ehhez ter­mészetesen pénz szükséges, és mint köztudott, a könyvkiadás rendkívül ne­héz helyzetben van azáltal, hogy né­hány hónappal ezelőtt 100 %-kal emelték a papír és 70 %-kal a nyom­dai szolgáltatások árát. Ezeket a költ­ségeket a könyvkiadók sajnos kényte­lenek a könyv árába belevetíteni, amelyet szerintem ügyes gazdasági előrelátással úgy kell alakítani, hogy az az olvasó számára is elfogadható legyen. Én semmiképpen sem szeret­ném túldrágítani a kiadványaimat, ép­pen azért, hogy mindenkihez: a diá­kokhoz és a nyugdíjasokhoz is eljut­hassanak.- Ehhez a könyvterjesztést is javí­tani kellene.- Lassan, de kiépülőben van a Csemart könyvterjesztő hálózata, s a Madách Könyvkiadó könyvterjesz­tő hálózata is alakul. Jó lenne a könyv­terjesztést a középiskolákba is bevin­ni. 10-20 %-os jutalék fejében a diá­kok, az egyetemisták is vállalhatnának könyvterjesztést. Az is jó lenne, ha a könyvkiadásért felelősséget érző ta­nárok segédkeznének ennek meg­szervezésében. Ezzel a lehető legtöb­bet tennék a csehszlovákiai magyar könyvért és könyvkultúráért. Mert hiá­ba adjuk ki a könyveket, ha nem jutnak el az olvasóhoz. HARASZTI MÁRIA XVII. Honismereti Kerékpártúra PINC - SELMECBÁNYA - IPOLYNYÉK 1991. július 19-28. ÚTITERV Július 19. (péntek): Gyülekező • Pincén (Losonctól kb. 7 km-re). Táborhely: Az Ipoly mellett, a falu központjától kb. 300 méterre Július 20. (szombat): Pinc (Pinciná) - Botyk (Bolkovce) Katona István emlékműve- Ipolynyitra (Nitra nad Ipíom) falu, szökóforrás - Galsa (Holisa) - Fülekkovácsi (Filákovské Kováce) - Perse (Prsa) temető, Bacska B. - Bozita (Buzitka)- Nagydaróc (Veiké Dravce) - Keresztúr (Nővé Hony) - Ozsgyán (Ozcfany)- Hinc... kb. 40 km Július 21. (vasárnap): Pinc - Losonc (Luőenec) - Gács (Halifi) Csontváry-ház, templom, kastély - Gácsfalu (Stará Halió) templom, harangláb, temető - Gregorova Vieska - Patakalja (Podreőany) kastély - Ftuiina - Divény Divín vár - Lónyabá­­nya (Lovinobana) - Videfalva (Vidina) - Losonc (Luőenec) Galéria, ref. templom, városnézés - Pinc ... kb 35 km fakultáció (érdeklődőknek) Gács - Ábelová Mikoviny S. szülőháza - Gács - Pinc este kb. 21 00-tól: B. Pomerance: „Az elefántember“ - a losonci Kármán józsef Színkör bemutatója Pinc központjában (szabadtéri előadás) Július 22. (hétfő): Pinc - Videfalva - Lónyabánya - Dabar (Dobroc) templom - Vámos­ialva (Mytna) - Fűrész (Pila) - Kriván - Gyetva (Detva) Végles (Víglas) vár- Zólyomszalatnya (Zvolenská Slatina) - Zólyom (Zvolen) Táborhely: a Neres­­nicai kempingben...kb. 65 km. Július 23. (kedd): Zólyom vár - Szliács (Sliafi) - Garamszeg (Hronsek) templom - Besz­tercebánya (Banská Bystrica) város - Kovácsfalva (Kovácová) fürdés - Zólyom ... kb. 50 km este: diavetítés a tavalyi és régebbi kerékpártúrákról Július 24. (szerda): Zólyom - Budéa - Hronská Breznica - Jalná - Hrabinky - Ihraó- Nevofné - Körmöcbánya (Kremnica) város, múzeum - Alsótóti (Dolná Vés) - Ókörmöcke (St. Kremniőka), város - Saskó (Sasov) vár - Hliník nad Hronom - Szklenófürdö (Sklenné Teplice), Tábor ... kb. 70 km. Július 25. (csütörtök): Szklenófürdö - Bélabánya (Banská Belá) - Selmecbánya (Banská Bystrica) kálvária, táborverés, városnézés... kb. 35 km. este: előadás - beszél­getés Selmecbányáról Július 26. (péntek): Selmecbánya: fogadás a polgármesternél, városnézés - Bacsófalvi tó (Poőúvadlianské jazero) - Szitnya vára (Sitno) - Illés (Híja) - Selmecbánya... kb. 30 km. Július 27. (szombat): Selmecbánya - Szentantal (Antol) kastély - Zsibritó (Zibntov)- Korpona (Krupina) város, templom - Bozók (Bzovík) - Csábrágvarbók (Közi Vrbovok) - Trpin - Cerovo - Magasmajtény (Hruáov) - Ipolynyék (Vinica) Táborhely: kemping, búcsúest... kb. 65 km Július 28. (vasárnap): hazautazás Az érdeklődők a fontosabb tudnivalókat Puntigán Józseftől az alábbi címen kérdezhetik meg: Halióská (SNP) 37; 984 01 Luőenec - Losonc; Tel. (0863) 24 883 - otthon; (0863) 207 - munkahely FÁBRY MM ZOLTÁN M Merre vagy, Europa? KISEBBSÉGEK Ä A VÁDLOTTAK PADJÁN Pannónia Kiskönyvtár

Next

/
Oldalképek
Tartalom