Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-28 / 34. szám
Megint kitört a rozsnyói „Vezúv" 1991. március 28. elmúlt években a burgonya állandó spekuláció tárgyává vált, amelyre természetesen a vásárló fizetett rá. Nemrégiben Csehországban még 200 ezer hektáron termesztették, az idén már alig 100 ezer hektáron. Az ültetőterület csökkenése ellen azonban nem lehetne kifogásunk, ha a burgonya termesztése kellő intenzitásban folyna. Csak egy példa: hazánkban 120 ezer hektárról 2,6 mil-Burgonyát koronáért lió tonna termést takarítanak be, Svájcban ugyanezt a mennyiséget fele ekkora területen érik el. A burgonyaterületek ott csökkenek leginkább, ahol más, gazdaságosabb növények is megteremnek. Elég, ha csak a gépesítésre fordított összeget nézzük: a speciális kombájn, amely az egész év folyamán csupán 4 hétig üzemel, egymillió koronába kerül. A nálunk hozzáférhető gépek ráadásul rongálják a gumókat. A különböző sérülések pedig a raktározáskor betegségek, fertőzések melegágyává válnak. Ha a termelő egészséges, ép burgonyát akar, idénymunkásokat kell alkalmaznia. Mi tehát a megoldás? Először is a burgonyanemesítőknek kell lépniük. A határok megnyitásánál ugyan lehetővé vált a külföldi fajták behozatala, a hazai fajták - bár a kutatóintézetek mesés eredményekről számolnak be - nagyon megdrágultak. Miért alacsonyabb nálunk mégis a burgonyatermesztés intenzitása, mint külföldön? A rossz minőség nagyrészt a rossz ültetőanyagnak köszönhető. Hazánkban ugyanis kevés az olyan terület, ahol egészséges, természetes vagy mesterséges fertőzőforrástól mentes ültetöburgonyát tudunk termelni. Ezeken a területeken kevesebb vegyszert, gépesítést kell alkalmazni, csökken a negatív kiválasztások száma, így olcsóbb az ültetőanyag is. A megoldást a szövetkultúrák jelentik. Alkalmazásukkal vírusmentes ültetőgumókat nyerünk. Ez az egyedüli módja, hogy versenyképesek maradjunk, és csökkentsük az ültetőgumók hiányát, amely csupán Csehországban 80 ezer tonna. Ennek egy részét behozatalból pótoljuk, ami viszont igen költséges. További lépés a köztesszervek fokozatos kiiktatása, a magánkézben és szövetkezeti tulajdonban lévő szeszfőzdék, keményítőgyárak létrehozása és a burgonya helybeni, maradéktalan feldolgozása. (HN) Korunk átka a szemét I ( ÚJSÁG ) I Környezetünk alakulásában egyre nagyobb szerepet játszik a hulladék tárolása és megsemmisítése, valamint célszerű hasznosítása. Az előző év(tized)ek folyamán az egyes „pártelemek“ tervszerűen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, melyek megoldását „felelősségrevonhatatlan“ felelősök hatáskörébe utalták át. A rendszerváltás megtörtént, de korunk szemétátka alól nem oldoztatott fel a lakosság. A hulladékhegyek nőttön növekednek, jelentősebb előrelépés e téren nem történt. Sőt, a pénzhiány következtében országszerte szaporodnak az ún. vad lerakatok. A hulladék már nemcsak gazdasági, hanem közegészségügyi és ökológiai problémákat is okoz. Vajúdtak a hegyek... A Rozsnyói járásban Rőcén van az egyetlen rendezett hulladéklerakat. De milyen a helyzet a járási székhelyen? A rózsák városának hajdani vezetői a „mindenható elvtársakkal" egyetemben évtizedeken át vitatkoztak, munkálkodtak egy majdani korszerű szeméttároló helyének kiválasztásán. Fáradozásuk eredménye: vajúdtak a hegyek és egerek születtek. Más szóval a hulladék elhelyezésének klaszszikus szocialista módszere mellett döntöttek. Megfellebbezhetetlen határozatukkal a városból kivezető 50-es főút mentén - vízforrások, valamint egy hatalmas keltető- és baromfi üzem közvetlen közelében - Krasznahorka vára mellé jelölték ki a járási székhely és tizenkét környező település szeméttárolójának helyét. A látványnak is ronda, minduntalan tűzhányóként füstölgő szemétlerakat botránykőnek számított, és állandó beszédtémává vált. Két évvel ezelőtt a hatalom - engedve a közvélemény nyomásának - „bezáratta“ a körülkerítetlen(l) telepet. Az újabb hulladéktárolót egy nyolcezer embernek otthontadó lakótelep szomszédságában „dugták el“ az árgus szemek elől. Közben Berzéte község határában megkezdték a legújabb kori hulladéktároló építését, amely a pénztelenség és az akkor jellemző építési tempó miatt „természetesen“ nem készülhetett el határidőre. A témával már nem is lenne érdemes foglalkozni, de egy szép tavasz előtti napon újra megnyitották - hivatalosan - az eddig is létező régi szemétdombot. Ismét ez lesz a környék „legnevezetesebb“ turista-látványossága?! . -Kíváncsi lettem: vajon most mi rejlik az abszurd döntés hátterében? Pénztelenség - szemét(ség) A város főpolgármestere, Imrich Onrésik szerint:- Az új városatyák döbbenetes káoszt és elmaradottságot örököltek. Ráadásul olyan súlyos pénzhiányban szenvedünk, hogy még az utcaseprők fizetésére is aligalig futja. Egyszerűen nem volt más választásunk, mint hogy átmenetileg - amíg 1992-ben befejezik a berzétei hulladéktároló építését - újra igénybe vegyük a sok kritikával illetett jó öreg szemétdombot. Kárpáty Péter, a város közterület-fenntartó üzemének igazgatója részletesebb magyarázattal szolgált:- Idén 15 millió koronára volna szükségünk a ránk bízott feladatok elvégzéséhez. Eddig mindössze 8,5 millió korona állami támogatásról kaptunk írásos bizonylatot. Március van, de a pénzt még nem utalták át a számlánkra. Hitelért nem folyamodhatunk, mert naponta tucatszám érkeznek a tavalyi tartozásainkat követelő bírósággal fenyegetőző levelek: Adós fizess! De miből, ha NINCS PÉNZÜNK? Még munkaruhát, szappant és seprüt sem tudunk vásárolni. A kimustrált géppark felújításáról pedig már álmodni sem merünk. Szolgálatkész embereinket nincs miből megtartanunk. Az idő vészesen múlik, a városban gyűlik a szemét. A lakosság jelentős hányada nem hajlandó kifizetni a kukánként megszabott 5 korona szállítási díjat. Azzal fenyegetőznek, hogy az utcára vagy a Drázus patakba öntik a szemetet, ha nem szolgáljuk őket a régi áron. A körzetünkbe tartozó tizenkét falu közül a jövőben csupán hat igényli a kukák rendszeres kiürítését. A pénztelenség és siralmas viselkedéskultúránk képtelen helyzetet - szemétáradatot - teremt. A régi-új szeméttelepet a napokban vettük át. Lehetőségeinkhez mérten mindent elkövetünk a káros mellékhatások mérséklése érdekében. Sikerült szereznünk egy Kompaktor szemétkezelő gépet, amely összehúzza és vaskerekeivel tömöríti a hulladékot, amit mészkőporzúzalékkal takarunk le, hogy ne jussanak hozzá a rágcsálók és a legyek. A lerakatta! szomszédos baItt felejtették? 5 romfiüzem vezetője, Nagy Béla minősítése alapján: A szemétdomb „újraélesztése“ jogtalan cselekedet. A múltbeli tapasztalataink alapján reális veszélyforrásként kell szembenéznünk a mérges gázokat tartalmazó füsttel, amely a ventillátorok segítségével jut az istállókba; a szapora patkányokkal, melyek ellepik az üzem területét, és nem utolsósorban a betegségeket terjesztő legyek hadával. A baromfiállományt ellátó vízforrások is a szeméttelep közelében találhatók... Tiltakozásunkat azonban sehol és senki sem vette figyelembe. Feldolgozatlan (veszélyes) hulladék! „Vizsgálódásom“ során szemétügyben arra a következtetésre jutottam, hogy az összegyűjtött hulladéknak egyetlen összetevőjét sem hasznosítják. Holott a háztartási és kerti hulladék jelentős hányada komposztálásra alkalmas tápanyagot tartalmaz. A hulladékpapír, a textil, az üvegcserép, a vas, az elhasznált akkumulátor felvásárlását és hasznosítását azonban a korszerűtlen műszaki-anyagi bázis, a felvásárlási (árképzési) és feldolgozási problémák akadályozzák. A különféle toxikus - mérgező- anyagok, mint a nehézfémsók és a galvániszap, a hulladékvegyszer és az azbeszt tárolása is gondot okoz. Méregtemető építését nem engedélyezték, de az éj leple alatt mindenki igyekszik megszabadulni veszélyes hulladékaitól. A törvények megtartása azonban mindenki számára kötelező. Ezt nemcsak a veszélyes hulladékok termelői tudják, hanem a folyamat fázisait felügyelő ellenőrök is. Akiknek - mulasztás esetén- kötelességük szigorúan büntetni. KORCSMÁROS LÁSZLÓ (Prikler László illusztrációs felvétele) A MUZSLAI BÉKE EGYSÉGES FÖLDMŰVES-SZÖVETKEZET eladásra kínál:-2 db E-512-es- 2 db E-516-os- 1 db E-517-es (1 éves) gabonakombájnt. Ár megegyezés szerint. Továbbá:- PÁLAVA lucernamagot nagyobb mennyiségben, vetésre előkészítve, jutányos áron. Megvételre keresünk:- UNHZ-500 típusú hidraulikus rakodógépet (csak használtat)-T-100 M típusú lánctalpas traktorhoz főtengelykapcsolót. Érdeklődni Klacan mérnöknél a 0810/ 931 55-ös telefonszámon lehet. Levélcím: JRD Mier 943 52 Muzla Hogy versenyképesek maradjunk #
