Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)
1948-09-01 / 45. szám
LA FIESTA DEL NUEVO PAN AZ UJ KENYÉR ÜNNEPE Una prueba significativa de la nueva forma de vida del pueblo húngaro es el hecho que en lugar de las pomposas fiestas nacionales del régimen feudal del pasado se celebran ahora verdaderas fiestas del pueblo. Tal auténtica “Fiesta del Pueblo” es “LA FIESTA DEL NUEVO PAN” que los campesinos húngaros celebraron este año en lugar del tradicional “Día del Rey San Esteban”. La significación histórica del rey Esteban había sido falseada totalmente por los historiadores y políticos del antiguo régimen, y durante las décadas del gobierno de Horthy se abusó de la memoria del gran rey para instiguar al odio racial y promover la opresión de las minorías nacionales. También la procesión de la “Sagrada Diestra” servía ante todo la finalidad de fortalecer del poder de los señores feudales. Ahora, parcelados los latifundios de los grandes terratenientes, el campesino húngaro que así entró en posesión de tierra, siente, por así decirlo, en carne propia el magno cambio que se ha operado, y no se entera de él tan sólo a través de mera fraseología política. En cierta aldea húngara, el prefecto, al proceder el día de la “Fiesta del Nuevo Pan” a la ceremonia de partir el pan elaborado con trigo de la nueva cosecha, pronunció el siguiente discurso: Los trabajadores de las ciudades no olvidan la deuda de gratitud que tienen contraído con la población aldeana, que les asegura el pan de cada día. Unida así, Hungría estará para siempre a salvo de las acechanzas de enemigos internos y exteriores.” Con el mismo entusiasmo celebraron los obreros industriales y los intelectuales el lo. de Agosto, el primer aniversario de la iniciación del “Plan Trienal”. Los trabajadores del campo y del taller dan trabajando y celebrando un hermoso ejemplo de progreso bajo el signo de la nueva Hungría democrática. A népi Magyarország uj életformájának úgy belső tartalmában, mint külső megnyilatkozásában nagyjelentőségű dokumentuma az, hogy az osztályuralmat jelképező diszmagyarös, tömjénfüstös nemzeti ünnepek helyett igazi népünnepeket rendeznek. Ilyen igazi népünnep „az uj kenyér ünnepe“ amelyet az úri Magyarország eddigi Szent István-ünnepc helyett tartottak meg most a magyar föld dolgozói. Szent István király történelmi jelentőségét meghamisították a régi uralkodó rendszer történetiről és politikusai és a Horthy-uralom évtizedei alatt a faji gyűlölködést, nemzetiségi elnyomást hirdető féktelen irredenta propaganda szolgálatába állították István király emlékezetét. A „Szent Jobb“ körmenete is főképp arra szolgált, hogy a föurak mellett a főpapság hatalmát dokumentálják a félrevezetett tömegek előtt. A grófi és püspöki földek felosztásával földhözjuttatott magyar paraszt nem jelszavak alapján érti meg az uj idők szavát, hanem átélve érzi és érti meg a nagy átalakulást. Egy dunántúli faluban, ahol a kitelepített svábok helyébe alföldi és felvidéki uj kisgazdák települtek meg, az uj kenyér ünnepén az első uj huzatermésböl sütött fehér kenyér megszegésekor a következő beszédet tartotta a főispán: „— Azért jöttünk ide, ma, hogy ünnepeljük azt a nagyszerű munkát, amely sokszor hősies küzdelem árán idevarázsolta elénk az omlós, fehérbélü kenyeret. Köszönet érte magyar parasztnak, a falvak és a szántóföldek élmunkásainak. A városi dolgozók nem felejtik el, mivel tartoznak a Mindennapiról számunkra is gondoskodó falu népének s kinyújtják testvéri kezüket a parasztság felé. És ha a parasztság és a városok dolgozói megfogják egymás sokszor tévelygő kezét, bizony mondom, Magyarországot se külső, se belső ellenség meg nem rendítheti többé ” Egyszerű, becsületes igaz szavak ezek, amelyeknek értelmét nem hamisítják meg üres, szokványos frázisok. És az egyszerű, becsületes dolgozók meg is értik a szavak és tények jelentőségét. A Magyar Dolgozók Pártjának és a Nemzeti Paraszt Párt hívei egyaránt helyesléssel fogadják a beszlédet és mindnyájuk egységes véleményét fejezi ki az egyik 15-holdas uj gazda rövid válasza: „— Amig ilyen kenyeret ehetünk, nem nyithatja panaszra senki a száját ebben az országban...“ A lovas bandérium, a magyar ruhás legények és lányok pompás felvonulása emelték az ünnepély népies jellegét. És amilyen lélekemelő lelkesedéssel ünnepelte a falu népe országszerte az uj kenyér ünnepét, épp oly lelkesedéssel ünnepelte augusztus 1.-én a három éves terv megkezdésének első évfordulóját az ipari munkásság és az értelmiség. A szántóföldek és a gyárak élmunkásai ünnepelve-dolgozva mutatnak példát a demokratikus Magyarország újjáépítésében. 0. < Dr. SZÉKELY JÓZSEF
