Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-02-01 / 27. szám
SZABAD SZÓ 13 NÉPURALOM A VÁRMEGYEHÁZÁN Nyolcholdas ujgazda a föispáni székben Nemrég iktatták be az uj Magyarország vezető államférfimnak jelenlétében Szolnok vármegye uj főispánját: az Almási grófok, báró Urbánok, Lippieh Gusztávok és más tizezerholdas, zsellérnyuzó földesurak után Földi Istvánt, a Magyar Kommunista Párt kisújszállási szervezetének titkárát, — nyolcholdas ujgazda került a vármegye élére. # * # A megyeháza diszterme zsúfolásig tömve. A karzaton is egymás hegyén-hátán állnak az emberek. Parasztok, parasztok mindenfelé. Közvetlenül az elnöki emelvény felett a karzaton helyezkedett el a kisújszállási küldöttség. Hangjáról lehet majd megismerni, arról, hogy még a többieknél is hangosabban élj ént kiált, amikor az ünnepi szónokok Földi István nevét emlitik. Bevonul a diszközgyiilés elnöksége. Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, Rajk László belügyminiszter, Horváth Pál, Szolnok megye Alispánja, Kovács Kálmán, a távozó főispán és a többeik. Hamarosan küldöttség megy az uj főispánért. A küldöttség tagjai egy kivételével parasztok. # # # Rákosi Mátyás üdvözli Földi Istvánt: “Pest megye után Jásznagykunszolnok vármegyében van a legtöbb ujgazda. Számuk ötvenezren is felül van. Ezért tartottuk helyesnek, ha ennek a megyének az élére régi, harcos földmunkást, — ujgazdát állítunk. Mostanában igen sok szó esik a munkások és parasztok jogairól, arról, hogy a dolgozóknak kell vezetniük az országot. A gyakorlatban azonban nem tudtunk ennek az elvnek kellő érvényt szerezni. A mi pártunk elhatározta, hogy a szavakról ezen a téren is tettekre tér át. Parasztembert állítunk erre a fontos helyre. Iskolai képesítése hiányzik ugyan, de megvan a kellő életismerete, megvan a népszeretete ahhoz, hogy feladataival megbirkózzék. Rajta leszünk, hogy ez a példa ragadós legyen és szerte az országban igazi — nem müparasztok — és munkások kerüljenek a felelős állásokba.” # # # “Régi harcos, földmunkás, uj gazda.” Földi István 45 éves, — 1901-ben született, szegény zsellérházaspár gyermeke volt hatod magával. Kilenc éves korában már dolgozott, mezőgazdasági cseléd volt. 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg kötelékében az érsekujvári fronton harcolt, az ellenforradalom győzelme után visszatért Kisújszállásra; élete a szegényparaszt élete az úri Magyarországon, a volt vörös katonának kijáró hatósági és csendöri üldözéssel és zaklatással súlyosbítva. Mégsem hagyta magát. 1928-ban néhány társával együtt kísérletet tett a Földmunkás Szövetség helyi csoportjának megalakitására. Nem sikerült, — a csendőrök nem engedték. — Tovább folytatta a harcot. Megszervezte a Szociáldemokrata Pártot a városban és rövidesen elnöke lett. 1932-ben a községi választásokon öt szociáldemokratát juttattak be a városi képviselőtestületbe. # # # 1938. után egyre nehezebb lett a küzdelem. 1941-ben Földi István a kunhegyesi határban 380 kubikos sztrájkját szervezte meg. A középtiszai ármentesitö társulatnál dolgoztak, szörnyű munkaviszonyok között, éhbérért. A Horthy-Magyarország szokása szerint a bérharcot csendőrökkel törették le. Földi Istvánt letartóztatták, aztán rendőri felügyelet alá helyezték. 1944 márciusában Nagykanizsán internálták. Valami véletlen folytán 1944 őszén kiengedték s otthon volt, amikor az oroszok elfoglalták Kisújszállást. # # * Megalakította Kisújszálláson Bakóval és másokkal együtt a kommunista pártot. Titkára lett. Újjászervezték a közigazgatást, helyreállították a leégett városházát, kijavították a megrongálódott épületeket, rendbehozták az utakat. Fürdőt épitettek, tanyai internátust állítottak fel és a felszabadulás első napjaitól fizették a munkásokat. # # * Mit köt még Rákosi Mátyás az uj főispán lelkére? A két nagy dolgozó réteg, a parasztok és a munkások mellett ne feledkezzék meg a harmadikról, a haladó értelmiségről. Különösen viselje szivén a pedagógusokat, az oktatók, a tanárok sorsát. “Nem nevelhetnek a pedagógusok igazán demokratikus, népi ifjúságot, ha a demokrácia nem törődik az ö mindennapi gond jaikkal és bajaikkal.” * # # A belügyminiszter is üdvözölte az uj főispánt. Beszél a jegyzötanfolyamok most lezajlott vizsgáiról, ahol a nép fiai, parasztok és munkások bebizonyították: mennyire érettek, mennyire alkalmasak a felelős közigazgatási állások elfoglalására. Azután a pártok megbizottai — parasztemberek, szólnak a paraszt főispánhoz. A kisgazdapárti Guba Mihály nemzetgyűlési képviselő hangsúlyozza; első eset, hogy paraszt lesz Szolnok megye főispánja. “Sohasem fog hitem a testvérszeretet piros színében megrendülni” — kiáltja. Kádár János, az MKP megbízottja, Nánási László a Nemzeti Parasztpárt szónoka és Bakó Kálmán, a szakszervezetek küldöttje lényegében ugyanazt mondja : sose felejtse el az! uj főispán, hogy honnan jön, — sose szűnjék meg a parasztok és munkások helyzetének javításáért dolgozni. * # # S mit mond Földi? “Egyszerű paraszti szavakkal akarom elmagyarázni, hogyan szeretném a vármegye népének ügyét szolgálni.”S azután az őszi vetésterületről beszél, a vetömagkölcsönröl, a hadigondozattak járulékának felemeléséről, a földbirtokreform befejezéséről. ‘ ‘ Az újjáépítéshez nyugalom kell. Ezért kemény kézzel kell lesújtani a reakció minden olyan kísérletére, amely nyugtalanságot akar kelteni, a demokráciát akarja megingatni.”
