Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-10-15 / 8. szám
Szabad Szó 5 Ormos Iván (Budapest); Egy magyar falu feltámadása Még vannak falvak, ahol kisért a múlt, nehézkesen indul meg az élet a történelmi fejlődés megmásíthatatlan utján. Hadd állítsuk most ezekkel szembe Tápiószelét, ezt a Duna- Tiszaközi nagyközséget, mely a munkásság és a parasztság közös nagy harcának idején példát szolgáltatva találta meg az utat a magyar falu feltámadásához. így kezdték... Novemberben a győztesen előretörő orosz csapatok közeledtére sokan elmenekültek a községből. A dzsentrik, a nácibarátok, a főjegyző, a jegyző és a többiek, akik tudták, miért kell elhagyniok a falut. A községházán úgyszólván minden könyv, irat, adat, még a kataszter is eltűnt. Mikor a harcok elérték a községet, ez vezető nélkül maradt. Nem volt senki, aki irányította volna. A nácik elűzése után nehány községbeli baloldali ember felkereste a harcos múltjáért sokat szenvedett és az utóbbi években a községben visszavonultan élő Dr. Bubla Istvánt, akivel bizottságot alakítottak a falu ügyeinek átvételére. 'Az új községháza működése először az orosz hatóságokkal való együttdolgozás jegyében állott. A második korszak a község ellátásának, élelmezésének feladatát jelentette. Határozott, ötletes intézkedéssel sikerült nagyobb mennyiségű gabonát szerezni, amit szétosztottak a lakosság között. Ha ez meg nem történik, akkor a 12 ezer lakosú Tápiószele éhezne. (Létrejöttek a pártok, megalakult a községi Nemzeti Bizottság, a község irányításában résztvevő különböző bizottságokból, elérkezett a nép akaratának győzelmét jelentő nagy esemény, a földosztás. Háromezer hold földet juttattak 1500 földigénylönek. A politikai pártokból alakult Nemzeti BiPolányi Frida Szőnyeg és gobelin javító műhelye SUCRE 2980, Dto. CTelefon: 70—5219 BUENOS AIRES zottság 14 tagú. Tagjai a községházán nem viselnek tisztséget, igy megőrizhetik függetlenségüket. A Nemzeti Bizottság minden héten egyszer ülésezik és ezt megelőzően a pártok pártközi értekezletét tartanak, amelyen megvitatják a Nemzeti Bizottság elé kerülő ügyeket és elkészítik a javaslatokat. A Nemzeti Bizottság határozatát azután a község vezetö.sége végrehajtja. A községházán a főjegyző mellett két segédjegyzö (egyik kosárfonó, másik kereskedő), a főbíró és a másodbiró működik. Van közigazgatási, adóügyi, termelési, közellátási, rendőri ügyosztály. Uj világ a községházán így u'hodott meg a tápiószele! községháza, amelynek nehány hónappal ezelőtt még egy irata, bútordarabja sem volt. Ma önkormányzati jelleggel küzd a nép boldogulásáért. A községházán nincs többé várakozás és nincs titok. Akárki bejön, úgy jön ide, mintha az otthonába léprx. Nem űzi el a panasszal. tanácskéréssT jövő parasztot a kisbiró, vagy a rendőr megalázó haragja: “A fö'egyzö ur nem fogad senkit, nem látja, hogy a méltóságos ur hintája áll a kapu előtt? Nem irtózik és nem gyűlölködik a nép, ha idehozza ügye. Nincs protekció, nem kell a jegyzőnek suttyomban vitt tyúkokkal, libákkal “megkenni az ügyet”. A főjegyző szobájában öten-hatan is vannak egyszerre, különböző ifgyekkel. Egyik hallhat'a a másikkal folyó beszélgetést. Nincs ajtó előtti ácsorg&s. Minden ügyet nyomban elintéznek. Nincs felesleges aktázás, elintézést bénító adminisztráció. Emberek cselekednek, nem akták temetnek. A szabadság és demokrácia tényként nyilvánul meg ezen a községházán. A nép a mai vezetés iránti bizalommal van és ennek egyik megnyilvánulása az, hogy ebben a községben az adózás is szépen folyik, mig más helyeken ez nincs meg. Kint a falu határában is megmutatkozik az eredmény. A határ 80—90 százalékban be van vetve, zölddel, virágzik, csírázik minden. A szétosztott földeken már a föld felszabadított munkásai dolgoznak. Lesz aratás, lesz gyümölcs, lesz kenyér. Arató-ünnep A Népgondozó Hivatal matyókat telepített Taksonyba, a sváb Volksbnndisták birtokaira. Az első matyó arató-ünnepet most tartották meg Takscnyban nagy ünnepségek között. KIOLVASOTT MAGYAR KÖNYVEIT jó áron megveszi
