Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-06 / 36. szám

1956. SZEPTEMBER 6. FREE PRESS HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday by LÁSZLÓ L DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó ^ j Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office:. 8Í-84 PRESIDENT ST. (Apt. 10) PASSAIC, N. J. EUGENE MARKOS Managing Editor MARKOS JENŐ ügyvezető szerkesztő Subscription rates: For one year $3.00 — Single copy 10 cents Előfizetési ára egy évre $3.00 — Egyes szám ára 10c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. Kedves Szerkesztő Uram: ... a héten egy olyan társa­ságban voltam; ahol ilyenfejta baszédeket hallottam: — Te Tete te, e tetetett tettet te tetetted-e? — Kedden kedvem kerekedett kocsikázni kimenni. Kocsikázás közben kitörött kedvelt kocsi­som karja. Kérlek kedves Kele­men komám, küldj kocsisom ki­törött karjára két kvóderért karbolos kenőcsöt! — Pált látván pálcám rárán­­támmár-már hátát bántám, ám hátrányát látván, pálcám hát­rább rántám . . . Na, mondom magamban, ne­héz eldönteni, hogy nyelvmeste­rek-e ezek, vagy mesternyel­vek . . .? Két ember halászgat vasár­nap délelőtt a tengerparton . . . Mindketten érzik azt a bizonyos bünösségi érzetet, amit vallásos emberek éreznek, amikor elmu­lasztják vasárnap az Isten háza látogatását . . . Hosszas hallga­tás után megszólal az egyik: — Azt hiszem, jobb lett volna otthon maradnunk s templomba mennünk ... A mire a másik azt mondja: — Eh, én úgy se mehettem volna él a templomba ... A fe­leségem ágybanfekvő beteg . . . Egy biró kihallgatja az asz­­szonyt, aki a férjét tettlegesség­­gel vádolta: — Miután ő megütötte önt, adott-e kifejezést sajnálkozásá­nak? — Nem, uram — felelte• az asszony. — Egy ái'va szót se szólt az alatt az idő alatt, amig a mentők érte jöttek . . . Az alábbi két viccet a Refor­mátus Egyesület havi lapjából, angolból fordítottam ái: Az orvosi tudomány ? elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus ősietekben. A “MUSCULAÍD” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz. Fájda­lom nélkül enyhitőleg hat. Rheu­ma, Arthritis, Viszketegség, Csípő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Cim. JOHN TQTH,_.Tl43 Hillcrest Road, South Bend 17, Indiana. Egy atyafi elment a jósnőhöz, aki kivetette kártyáit s aztán igy szólt hozzá: — Csudaszép feleséget kap, uram! . . . Okosat, gazdagot és finomat . . . — Nagyszerű! — kiált fel a földi. — Még csak azt mondja meg gyorsan, hogy hogyan fo­gok megszabadulni a jelenlegi­től? Egy Division Street-i asszony hazajön s jajgatva mondja az urának: — Képzeld . . . elestem az ut­BAUM’S Bútorüzletében mindenféle berendezési tárgyak, szoba- és konyha-bútorok a leg­alacsonyabb árban kaphatók — részletfizetésre is! 172 MARKET STREET Passaic, N. J. Tel. PR 9-2584 .75 .50 .75 .50 .50 .75 .75 NAGYALAKÚ Fali Térképek A VILÁG MINDEN RÉSZÉRŐL (Az Amerikai National Geographic Society kiadásai) —Észek Amerika ,31x25 inch méretű—1942-ből) ..............................$1.00 —Egyesült Államok észek-nyugatí része és szomsz. kanadai tartom. (35x24) $1.00 —Egyesült Államok észak-keleti része (40x25”) $1.00 —Egyesült Álamok dél-nyugati része (33x22”) —Egyesült Államok dél-középső része (28x22”) ..............................----Egyesült Államok dél-keleti része (29x25”) ........................... —Washingtoni, D.C. és környéke (Dél-Pa., Md. Del. So. Jersey (29x24”) —New York City és körny. (K. Jersey, Conn. Mass.) 27x25”, 1939 —Mexico és Közép-Amerika (40x22”) .................................................... —Közép-Amerika (Caribbeai országok — 40x23”) ....... ......... —Dél-Amerika (35x25” vagy 37x26”) 75c vagy 1.00 —Atlanti Óceán (Kelet-Am. Dél-Am., Nyugat-Európa, Nyugat Afrika—29x23”—1939 ................................................................. 1.00 —Ázsia (Európa, Észak-Afrika, Óceánia szigetvil.—38x25”) ,... 1.00 —Dél-Kelet Ázsia (40x25”) .............................................................................. .75 —Kina (Japan, etc.—36x25”) .............................................................................75 —India és Burma (28x23”) ...........................................................................;> .50 —Indiai Óceán (Ny. Afr. Dél-Ázsia, Ausztrália, stb.—32x24”)...........75 —Pacific Óceán és a Bengáli öböl (25x19”) ...................................................50 —Philippini szigetek (24x1 d”) ......................................................................... .50 ^—Ausztrália (30x23”) ................................................................................................75 *—Afrika és az Arábiái félsziget (30x27”) .............................................. 1.00 —Afrika (30x28) ................................................................................. ................ .75----A Földközi tenger (a görög-római világ klasszikus földjei 34x25 1.00 —Bibliai földek (a nyugati civilizáció bölcsője, 34x23 és 30x20) 75c, $1----A “Világ Teteje”—Északi Sarkvidék (28x27”) .............................. .75----Japan (Ázsia keleti része, Pacific Óceán, etc. 35x25”, 1944-ből) $1. —Japan, Korea, etc. (35x25”—1945-ből) ......................................................75 —Európa és a Földközi Tenger (1938 ápr.—38x32”, használt) ... 1.00 —Németország és terjeszkedési céljai (1939—haszn. 32x25”) ... 1.00 —Közép-Európa és a Földközi Tenger (1939 aag.—35x25”) ......... 1.00----Európa, Nyugat-Ázsia és Afrika (háborús térk.—29x25”) .... 1.00 —Nyugat-Európa (1950-ből—36x27”) 1.00 —Europa és a Közel-Kelet (1949—30x25”) ........................................ 1.00 —Nagy-Británnia és Írország (Skócia, Wales, etc.—31x25”) .... 1.00 —Kanada, Alaska, Grönland, etc. (33x25”) ................................................75 ■—Kanada (38x26”) ............\................................................................................. 1.00 —Szovjet-Oroszország (38x23”) .................................................................... 1.00 —A világ kiterített térképe (44x22” és 40x25” ...............$1.00 és 75c —Az északi földteke (20x20”) ..................................... 75 —Az északi és a déli földteke (40x20”) .................................................... 1.00 Egyes daraboknál 10c külön postaköltség) MAGYAR HÍRNÖK KÖNYVESBOLTJA FOREIGN BOOK SHOP 240 Somerset St. New Brunswick, N. J. cán és megütöttem az arcomat... — Te is olyan vagy, — mond­ja a férj — mint a vajaske­nyér . . . Mindig a bekent feled­re esel . . . Egy autó veszettül rohan az utcán, szombat éjszaka, úgy éj­féltájban . .. Egyszer csak neki­rohan egy lámpaoszlopnak és felborul.Jíét ember mászik ki a roncsok alól s kábultan bámul­nak egymásra . . . Ekkor ér oda sietve egy rendőr s megkérdi az egyiktől: — Maga hajtotta a kocsit? — Nem, én a hátsó ülésen ül­tem . . . — Akkor maga hajtott? — kiált a rendőr a másikra kérdő­­leg. — Nem ... én is a hát séf ülés­ben voltam! NAGY MAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalak- Kal. A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép. Ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 240 Somerset St., New Brunswick, N. -T. Egy magyar társaságban ar­ról beszélgetnek, számithat-e valaki arra, hogy ha bajbajut, honfitársa majd megsegíti. — Ez kötelességünk — mond­ja egyikük.-— Épugy, mint a nevelőnőnek — mondja az újságíró. A többiek nem értik: — Miféle nevelőnőnek? — Annak, aki rémülten bero­han a szülőkhöz, hogy Pistike beleesett a fürdőkádba. Ezek persze ráförmednek, hogy vegye ki belőle. A nevelőnő viszont le­gyint: — Az lehetetlen. Olyan forró a viz, hogy megégetem a kezem, ha belenyúlok. Az óhazában, Tatabányán év­végi rövid összefoglalót tarta­nak a bányászok alapfokú sze­mináriumában. — Na, Bugyola elvtárs, — kérdi az előadó, — mivel tudná bizonyítani, hogy pártunk meg­nyerte az idei széncsatát? — Azzal, hogy a szén alul ma­radt, — válaszolja a kérdezett. Egy képkereskedésben egy műgyűjtő egy meztelen embert ábrázoló kép előtt áll, nézegeti, nézegeti s aztán igy szól: — Gyönyörű ez a kép! A mű­vészt bizonyára valami nagy ér­zés ihlette meg és ösztönözte an­nak megfestésére, amikor ezt a remek festményt megalkotta . .'. — őszintén megvallom, uram — szól a képkereskedő — a kép festője nagyon szegény ember... pénz kellett neki, mert szüksége volt ruhára ... azért festette ezt a képet! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS Woodbridge, N. J. A Magyar Amerikai Polgári Kör gyűléseit minden hónap el- 5Ő vasárnapján tartja a 82 Wil­liam St.-i helyiségben. Nemcsak tágokat, de éredklődőket is szí­vesen látunk ezeken a gyűlése­ken. Polgárosodók figyelmébe! Az Amerikai Magyar Szövet­ség bárkinek készséggel nyújt küld táj ékoztató könyvecské­ket, melyből az amerikai alkot­mányról, törvényekről, stb­­felvilágosítást és díjtalanul szükséges tudnivalókat elsaj á­­tithatják. Megfelelő számú je­lentkező esetén a polgárosodás­ra vonatkozó legfontosabb tud­nivalók magyarnyelvű fordítá­sát is elkészíti az AMSz, mely­nek uj cime: Mills Bldg., (Room 614), N.W., Washington 6, D.C. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! A “suttogó reklám” Eddig titokban dolgoztak. Nemrégiben azonban egy new yorki lap leleplezte őket. Kiderült, hogy van egy cég New Yorkban (fiók irodák: Chicago, Atlanta, Toronto, stb.) mely egészen újfajta reklámot bocsát a nagy üzletek rendelke­zésére. Nem kell többé az újsá­gokban, a magazinokban vagy rádió utján hirdetni, van annál hatalmasabb és hatásaiban fé­lelmetesebb hirdetési orgánum is: a suttogó reklám. A suttogó reklám (whisper­ing campaign) tulaj dohképpen nem más, mint szájról-szájra terjesztett propaganda. Az a new yorki cég, mely feltalálta, kitűnő üzleteket csinál. A cég szervezett “suttogókat” bocsát a hirdető fél rendelkezé­sére és biztosítja, hogy bármi­lyen kívánt hirt el tud terjeszte­ni a legrövidebb időn belül New Yorkban, Chicagóban, vagy Amerika bármely más városá­ban. A suttogok párosával je­lennek meg a földalatti- és ma­­gasvasutakon, villamosokon, a szállodák halijában, színházak­ban, sport eseményeken, szóval mindenütt, ahol egyszerre sok emberi fül hallgatja meg a be­szélgetésüket. A beszélgetés majdnem mindig igy kezdődik: — Hallotta, hogy a . . .? Ezután következik a hir, — jó, vagy rossz — amit a hirde­tő féllel akar terjeszteni a kö­zönség között. A “suttogó propaganda” ter­mészetéből folyik, hogy' rossz hírek terjesztésére alkalma­sabb, mint jó hírek terjesztésé­re. Lehet ugyan jó híreket is terjeszteni vele, de sokkal köny­­nyebb és eredményesebb a rossz hírek terjesztése. Ezen a téren a suttogó propaganda páratlan eredményeket ér el. Megtörtént például, hogy egy élelmiszereket gyártó cég, mely már a bukás szélén tántorgott egy hatalma­sabb cég konkurrenciája miatt, tönkretette a x-onkurrens céget ezzel a módszerrel. A városban egyszer csak el­kezdtek suttogni az emberek: — Képzelje! Az X-konzerv­­gyárban öt ember összeesett Leprások voltak! Persze, az ilyesmit nem Írják meg az uj ságok . . . És az X-konzervgyár nem te­hetett semmit, mikor észrevette, hogy a közönség abbahagyta a vásárlást. Mit is tehetett volna? Ha nyilatkozatokat tesz az új­ságban, hogy nem igaz az egész, a gyárban sose derült ki egy munkásról sem, hogy leprás, ez­zel még jobban elterjeszti a gya­nút és megtudják azok is, akik­nek még nem jutott fülébe . . Ha port indít rágalmazás, hitel rontás miatt, az se használ a cégnek. Meg aztán a suttogó propagandával szemben, ami nem egyéb, mint üzleti alapon megszervezett pletyka, nem is olyan könnyű a bizonyítás! A suttogó reklámot terjesztő vállalat mindenre vállalkozik. De természetesen — nem ol­csón. Megegyeznek a megbízó­val, hogy száz, kétszáz, vagy akár ezer “gyakorlott propagan­distát” bocsátanak a hirdető rendelkezésére, akik napi húsz dollárt kapnak. Ez a cég ársza­básának a kulcsa. Legkevesebb száz “propagan­distát” kell bérelni, vagyis két ezer dollárnál olcsóbban nem le­het elkezdeni a hirdetési kam­pányt. Ebből látható, hogy a “suttogó reklám” nem olcsó hir­detési forma. De úgyszólván mindig biztos eredményt hoz, tehát kifizetődik. Mintahogy ki­fizetődött annak a pennsylva­niai acélgyárnak is, mely ezzel a módszerrel tört le egy sztráj­kot. « « ültül A new yorki céghez fordult, mely leküldötte propagandistá­it. Ezek beállítottak a sztráj­koló munkások házához, több­nyire akkor, mikor a családfő nem volt otthon Szappant árul­tak, vagy egyéb házicikket, ami­nek csak az volt a célja, hogy a háziasszony kötelébe férkőzze­nek. Akkor aztán a propagan­dista suttogni tezdett: — Haj, haj, ez a sztrájk! Nem használ ez másnak, csak a sztrájkvezéreknek. Csak a gyár­nak volt szüksége erre a sztrájk­ra, hogy látszólagos béremelés címén duplán felemelhessék a gyártmányaik árát. A gyár ma­ga rendelte meg a sztrájkot. Egy bennfentestől tudom, aki látta, mikor megvesztegették a sztrájk vezéreket. . .! Egy másik sztrájk alkalmá­val a gyár vezetősége azt a hirt terjesztette el, hogy az egész gyárat át fogják helyezni egy másik államba, ahol olcsóbb munkaerőket lehet találni. A sztrájkolok erre visszatér­tek. De felhasználják a suttogó reklámot közvetlen hirdetésre is. Egy chicagói áruház például egy ízben “női suttogó”-kat ren­delt a reklám-cégnél. Másnap fiatal hölgyek jelentek meg a földalattikon, sport pályákon, fodrászüzletekben s mindenütt ilyen párbeszédeket lehétett hal­lani : — Csodálatos, drágám! Hát hogy kaphattad meg ezt a ruhát tiz dollárért? Hiszen ez legalább ötYen dollárt ér! És milyen Íz­léses! Hol vetted? — Az X & Companynál . . . ? Az X & Co. másnap három­ezer ugyanolyan ruhát adott el. Ez a “suttogó reklám.” '(EDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon LABDARÚGÁS A New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub labdaru­gó csapata 2:l-re kikapott a múlt vasárnap a Trenton-i Li­­derkranz-tól. (Félidő 1:0). A brunswicki pályán folyt le ez a barátságos mérkőzés s bár a brunswicki csapat szép lapos passz-játékkal tűnt ki, mégis vesztes maradt ... Az egyetlen gólt Hobor beadásából Berbero­­vics Antal szúrta nyugodtan a hálóba. Ez az első félidőben tör­tént s a HAAC helyzete ekkor még jó volt. A második félidő­ben az ellenfél 2 gólt szerzett s ezzel a győzelmet is elvitte . . . * * * A HAAC csapata a Trenton-i ligába állt be. A sport-szakosz­tály 3-tagu bizottságot válasz­tott az 1956-57 évi szezonra s ennek tagjai: Fiiszár Ferenc, Németh József és Lévay Antal. A labdarugó csapat helybeli já­tékosokkal áll ki a bajnoki mér­kőzésekre. Csapa t-Kapitány Bors Gyula. Weissmann Géza elfoglaltsága miatt lemondott az intézőségről. Czakó Gábort be­vitték katonának. Homoki Jó­zsef egyetemre ment Scranton, Pa.-ba. Varga Gyula a katona­ságtól hazajött s a HAAC csa­pata megerősödött vele. * * * Most vasárnap, szeptember 9-én Philadelphiában játszik a HAÁC. A philai magyar csapat körmérkőzéseket tart ez alka­lommal. Két serleg van kitűzve a nyerőknek. A mérkőzések kez­dete d.e. 11 óra. Indulás New Brunswickról, a klubháztól d.e. fél 10 órakor. (EDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon is elfogadunk. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom