Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-11 / 45. szám
A gyümölcs iránti kereslet az elmúlt évtizedben megkétszereződött. Ez elsősorban az egészségügyi dolgozók felvilágosító munkájának, s nem utolsósorban az életszínvonal emelkedésének köszönhető. Hazánkban a gyümölcsfogyasztás 1975-től 1985-ig 15—20 százalékkal emelkedett, de még mindig nem éri el a kívánt mennyiséget. A kertészkedők érdeklődése a gyümölcstermesztés iránt világszerte fokozódik. Különösen a friss, közvetlenül a fáról szedhető gyümölcs fogyasztása csábítja az embereket arra, hogy kertjükbe fákat telepítsenek. Hadd szolgáljunk-néhány jó tanáccsal azoknak, akik most akarnak kiskertjükben fát ültetni. Köztudott, hogy a csemeték beszerzése nem éppen könnyű, főleg akkor, ha valamilyen különleges fajtát akarunk Ültetni. A gyümölcsfa két. esetleg több évtizedes sorsát már a csemete meghatározza. A kiskertekben hatalmas koronájú, magas törzsű fák nem valók. A korszerű kert gyümölcsfaalukjai a termőkaros orsó. a bokorfa és a sövény. Ezek kevés helyet foglalnak el, könnyen ápolhatók, metszhetők és permetezésükhöz sincs szükség magas nyomású gépekre. A termelők között gyakori az a nézet, hogy legjobb idősebb, •rős koronájú csemetét vásárolni, mert ez gyorsabban terem. Ez nem helytálló, mert az erős koronájú csemete megeredése sokszor bizonvtalan. A fiatal, könnyen gyökeret eresztő csemete gyakran korábban termőre fordul, mint erősebb társa. Igen fontos, hogy a csemete gyenge növésű alanyon „álljon“, mert a vad alanvfi csemeték (természetesen akad kivétel is) „kinőnek" a termesztő keze alól. azaz a metszés és a lekötözés ellenére Is terebélyes koronáin, nagy fákká fejlődnek. Ha lehet, akkor gyenge (1. d. illusztrációs felvétele) növésű (törpe) alanyra szemzőit suhängot, vagy fiatal csemetét vásároljunk, és azt ültessük el. A faiskolákban a forgalomba hozott csemetéket kötelező jeltáblával ellátni. Ezen az előállító üzem nevét, a csemete alanyát és fajtáját kell feltüntetni. Sokszor előfordul, hogy az elültetett csemeték megeredése a — kiváló alanyok ellenére Is — rossz. Ml lehet ennek az oka? A válasz egyszerű: nem készültünk fel jól a telepítésre. A siker érdekében ezért fogadjunk el néhány tanácsot! A kiszemelt helyen 80X80 cm alapú ős 60—70 cm mély lyukat ássunk. A kiásott földből minden szennyeződést (köveket. tégladarabokat, fagyökereket stb.) távolitsunk el. A gödör aljára terítsünk egy vödörnyl érett szerves trágyát vagy komposztot, és fél kilő kombinált műtrágyát. Elzután a földet ez eredeti talajfelszínig töltsük vissza, de ne tapossuk meg, hagyjuk, hogy magától megsüllyedjen. Ha hetek őta száraz az idő, akkor vlsszatöU tés közben célszerű a földet rétegenként jól beöntözni. Minél korábban ültetünk, an« nál több ideje marad a csemete gyökérzetének arra. hogy sebeit behegesztve a tavaszi gyökérképzésre felkészüljön. * A csemeték szállításánál legyünk elővigyázatosak. Autó tetején csomagolatlanul csemetéket ne szállítsunk, mert nagyon kiszáradnak. A megszikkadt csemetéket egy két nappal az ültetés előtt állítsuk vízbe. S így az elveszett nedvességet pótolhatják. A gyökeret először éles metsző ollóval metszők meg. A korábbi gyakorlattal szemben a gyökérágak indokolatlan megkurtítását nem javasoljuk. A gyökeret csnpán annyira kell visszavágni, hogy roncsolásinentes, egészséges sebfelületet nyerjünk. Ügyeljünk arra, hogy a metszlapok lefelé, a talaj felé nézzenek, vagyis a győkérág feküdjön rá a földre. Ezután mártsuk agyagpépbe. Az így kezelt gyökérzet lassabban szárad ki. Ültetés előtt a gödörbe viszszaszórt főidből kapával emeljünk ki annyit, hogy abban a csemete megtetszett gyökérzete jól elférjen. Utána a fát olyan mélyen helyezzük a gödörbe, mint ahogy a faiskolában állott. A mély vagy a magas ültetés egyaránt káros lehet. Lapátoljuk a talajt a gyökerekre, közben iszogassuk meg a fácskát. hogy a gyökerek közeit a föld jól kitöltse. Ajánlatos a tő körültaposása. de a talajt ne nagyon gyúrjuk össze. Az őszt ültetési! csemetéket nem kell feltétlenül beöntözni, de az nem Is ártalmas. A fácska tövét porhanyóé földdel kupacoljuk fel. ez fokozott védelmet nyúlt majd a kemény téli fagyok ellen. CSICSAY GÁBOR A BIMBÓSKEL A bimbóskel a középkortól ismert. A róla szóló első feljegyzések a iö. századból származnak. A későbbi adatok szerint Brüsszel környékén termesztették. Innen terjedt el brüsszeli kel néven. Latin neve Brassica oleracea var. gemmifera. Igen kedvelt Nyugat-Európáhan és Észak-Amerikában. Nálunk kevésbé termesztik, leginkább csak a hobbikertekbsn fordul elő. Az Üzletekben csak elvétve tűnik fel. A kistermelők nem csak azért kedvelik ezt a káposztafélét, mert Igénytelen, hanem azért is. mert a téli hónapokban, amikor hiányzik a friss zöldség, Ízletes és értékes tápanyagokat nyújt. A bimbóskel kétéves növény. Az első évben leveles szárat (torzsát) nevel. A levelek a növény tetején rózsát alkotnak. A fejecskék, amelyek legfeljebb 50 mm átmérőjűek. a levelek hónaljában helyezkednek el. A második évben alakul ki a magokat hozó virágszár. Termesztésére megfelelnek a magasabb fekvésű, szegényebb talajok is. A magját áprilisban ládába vagy melegágyba vetjük. A palántáit május végéig ültetjük ki. A későbbi ültetésből jé eredmények nem érhetők el¥ Az ültetési távolság általában 60X60 cm. Trágyázott talajon viszont 70X70 om-es sor- és tőtávolság a megfelelő. A jő talajon azonban- sem trágyázni, sem öntözni nem kell. Szeptember elején a növények tetejét visszaesőjük, hogy a fejecskék képződését elősegítsük. Növekedésük augusztusban és szeptemberben, ködös időben történik. Begyűjteni szeptember végétől lehet, amikor már a fejecskék elérték a 15—50 mm-t. Az egész télen át folyamatosan szedhető. A bimbóskel bírja a fagyokat, Így kint is áttelelhet. A növények a pincében is tárolhatók, de Így jellegzetes Izét elveszíti és csak 1 hónapig áll el. A fejecskéken kívül — a kelkáposztához hasonló módon — a felső leveleket is fel lehet használni. A bimbóskel egyike a legértékesebb káposztaféléknek. A szárazanyagot, különféle ásványi sókat (főként foszfor és kalcium) tartalmúakat, vitaminokat (A, Bt, Вг, Cl az átlagosnál nagyobb mennyiségben tartalmaz. Bizonyos amínosavak és fehérjék 161 értékesíthető formál is megtalálhatók benne. Könnyen emészthető zöldség, ezért a diétás ételek többségének készítésére használható. A friss bimbóskelt mindig hő vízben —-eleinte fedő nélkül, hogy a kénes anyagok elpárologjanak — főzzük Egyszerűen készítjük el. Leggyakrabban főzzük vagy pároljuk, és vajjal vagy meleg mártással leöntve tálaljuk. Különféle módon süthetjük is, és a húsokhoz körítésként tálaljuk. Ízletes leveseket. főzelékeket s egyéb ínyencségeket is készíthetünk belőle. Nálunk 2 hazai és 4 külföldi fajta termesztése engedélyezett, A „Závitka“ félmagas növésű, magas terméshozamé, félkorai. Károsodás nélkül bírja az erős fagyokat Is. A „Karpo Ft“ a „Závitka“-nál termékenyebb. Holland fajták a „Citadel Ft“, a „Lancelot Ft“ és a „Lunet Ft". Szilárd és jő minőségű fejecskéket képeznek, amelyek a friss fogyasztáson kívül fagyasztásos tárolásra Is alkalmasak. A „Karat Fi“ az NDK« ból származik. A növény magas, fejecskéi a száron ritkábban helyezkednek el, közepes nagyságúak, szilárdak és simák. Félkésel, termékeny fajta. Magdaléna Valšíková agrármérnök, kandidátus 4 (A szerző felvétele) Buldózerrel a virágzó fáknak... „Nem viszem fel-gyermekeimet a szőlőhegyre!“ — hangzott el az alsóbodoki (Dőlné Obdokovce) kultúrházban a legutóbbi falugyűlés egyik felszólalójának ajkáról. A jő kertész, borosgazda hírében álló hozzászólót vajon ml késztette Ilyen bizarr kijelentésre? (Persze írá: sunk címe már sejteti.) A teremben ülők közül senki sem csodálkozott, hiszen Valamenynyien hasonló cipőben jártak. Gyászosan alakult az elmúlt félévben a szőlőhegy sorsa. Elég egy séta fel a bodokl szőlőhegyre, vagy egy pillantás a faluból a domboldalra, azonnal szembetűnik, hogy a vidék „külleme“ megváltozott — csorbát szenvedett a megszokott panoráma. A szőlőből lefaragtak néhány hektárt. Itt a „lefaragtak“ kifejezés sző szerint értendő. Barátaim az tanácsolták, hogy a részleteket inkább a buldózertől kérdezzem, attól többet tmegtudok, mim az illetékesektől, akik zavaros félszaVaibóI, egymásramutogatásaiból egy •jottányit sem lennék okosabb, meg aztán többen közülük az „inkognttót“ választották. Állítólag valaki, valamikor aláírt valamit. Hm. vajon ez a légypiszoknyi tinta vette el a kistermelők szőlőjét, földecskéjét, a szőlőhegyet koronázó erdösávot, a „gát“ madarainak fészkét? Avagy az az átok nagy buldózer? Ahogy a szőlőhegyre felérünk, teljes széliében elénk tárul a letarolt földterület, a hegy „vérző“ sebe. Itt a „szakemberek“ már elvégezték a dolgukat. Néhol a félig beszántott ágak, gyökerek úgy merednek az ég felé, mint valami segítséget kérő óriás göcsörtös ujjal. Egyszer már lefaragtak a szőlőhegy déli lankáin elterülő „egerí“ szőlőből, most a délkeleti oldal került sorra. Vajon melyik dűlő lesz a következő? És felmerül még egy kérdés: mit nyert a szövetkezet ezzel a manőverrel? Egv biztos: semmivel sem több földterületet, mintha a többsávosra kigyúrt határi utakat (az öreg pogrányi (Pohranice), a bábindáli (Babindol) utat stb.) lefaragnák egysávosra, „visszatérttenék“ az eredeti, eperfákkal övezett helyükre. Vajon nem ez felelne meg leginkább az átalakítási programban annyiszor hangoztatott „tartalékok jobb kihasználása“ elvnek? Most, amikor országszerte egyre nagyobb teret biztosítanak a kistermelőknek, vaion hogyan fognak a megrövidített szőlősgazdák vélekedni ezekről a törekvésekről, vajon milyen lesz a bizalmuk az „új“ iránt? Nem vagyok, nem vagyunk hajlandóak elhinni, hogy ez volt a földszerzés (ha egyáltalán ez indokolt volt!) legcélszerűbb módjai Vajon nem lett volna hasznosabb, ha inkább a dűlök körül gazzal benőtt sávokat, szögleteket művelték volna meg, s figyelmüket a munka minőségére összpontosították volna? Mint jövendő agrármérnök, mint falusi „parasztgyerek“ nagyra értékelek minden talpalatnyi földet, mégis úgy érzem, az Ilyen meggondolatlan lépések megingatják a szocialista mezőgazdaság tekintélyét. Itt már végeztek a buldózerek, így nem marad más hátra, mint abban bízni, hogy több ilyen Intézkedésre nem kerül sori Reméljük, hogy gyermekeink nem lesznek kénytelenek végignézni mint döntik ki a hatalmas gépmonstrumok az ősi fákat. Mi alsóbodoktak minden hajszálgyökér, vékony ágacska lemorzsolásával érezzük, mintha valahogy megfogyatkoznánk, és kongó üresség tátongana a volt egész helyén ... Fehér Sándor A község legszorgalmasabb állattenyésztője Deménd (Demandice) községben Idősebb Pénzes István nyugdíjast tartják a legszorgalmasabb kisállattenyésztőnek, aki augusztus 13-án születésének 84. évét ünnepelte. Magas kora ellenére sem tétlenkedik. Magányosan él, minden Idejét a kertben és a nyúlólak körül tölti. Gyermekei többször figyelmeztették, hogy már ne dolgozzon, csak pihenjen, ne törődjön semmivel. Pista bácsi a pihenésről hallani sem akar, pedig az utóbbi hónapokban egészségi állapota romlott. Évente átlagosan 150 db pecsenyenyulat szolgáltat be a Brankonak. Szép eredményeket ért el a szőlő- és gyümölcstermesztésben is. Látogatásom alkalmával röviden elmondta életrajzát, ami nagyon tanulságos lehet a mai fiataloknak. Szerinte talán nem Is hiszik el neki, hogy hat éves korában Gizella húgával együtt kora tavasztól késő őszig vagy félszáz darab sertést őrzött és 9 éves korától kezdve Szabadhegyi Zoltánéknál, később pedig Novotny Károly földbirtokosnál négy ökröt hajtott és gondozott. Kilencen voltak testvérek. Nagyon boldog volt, hogy .hat télen át megtanulhatta a betűvetést és a családnak 5—6 mázsa gabonát tudott keresni. Tizenkét éves korában már 3/4 kommandót kapott. Ez 8 mázsa gabonát és havi 30b korona fizetést jelentett. Nagyon kevés volt. de élni kellett! A katonai szolgálat letelte után három évig Cserbe János kőművesmesternél tanult. Naponta átlagosan 12 órát dolgoztak. Nem volt mindig munka. A téli hónapokban az erdőben tuskót ástak, hogy a család meg ne fagyjon. Később 1927-ben megnősült, a kertjükben vályogházat épített. Itt éltek nagyon szűkösen 1953-ig, amikor már tellett az új házra. idősebb Pénzes István bácsi a felszabadulást követően derék párttag és példás élmunkás lett. Nyugdíjbavonulása után sem tétlenkedett. A hnb mellett működő kőművesbrigád vezetőjeként 80 éves koráig építette-szépítette községét. Ha a szükség úgy hozta, akkor a szabad szombatokon is dolgozott. Az ő két dolgos kezét dicséri a község több építménye. Például a modern művelődési otthon, az új óvoda, a tűzoltészertár és a gyógyszertár, járásszerte Iskolákat, üzletegységeket épített. Utoljára a dalmadi (Domadice) nyugdíjas otthon átépítésén dolgozott. Szorgalmas munkájáért Pénzes István a hetvenes években magas járási és állami kitüntetésben részesült. Beiányi János
