Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

б SZABADI FÖLDMŰVES 1988. szepíemfier 9. RT! ff és lovak A Szlovák Képzőművészeti Szövet­ség Nyugat-szlovákiai Kerületi Szer­vezete, a Csallóközi Múzeum és a Du­­naszerdahely! {Dunajská Streda) Járá­si Népművelési Központ közös ren­dezésében nyílt meg 1S88. augusztus 18-án a Csallóközi Múzeum kiállítási csarnokában Almási Róbert duna­­szerdahelyi festőművész tárlata. A ki­állított 57 alkotás, fóleg olajfestmé­nyek és pasztellek hű betekintést nyújtanak az utóbbi tíz évben, de fő­leg az idén készült alkotások révén a művész alkotóműhelyébe. Egyúttal Almást Róbert jelzik az alkotó sokoldalúságát és magas fokú érdeklődését a környeze­tünkben végbemenő s mlndannyiunk életét befolyásoló események iránt. Ezt Igazolja a csarnokba lépve azon­nal szembeötlő öt nagyméretű alko­tása. E képek nagyon találóan a Vál­tozó csallóközi táj címet kapták, me­­(jek sajátos felfogásban örökítik meg gaböíkovo—nagymarosi vizlépcső­­endszer építésének mozzanatait. A művész az 1985-ös nagv dunai árvíznek Is több képével állít emlé­ket. A vízben álló és emberi alakba növő jellegzetes csallóközi fűzfák ölelkezése az összetartozás, az egy­másrautaltság és összefogás fontossá­­gát-szükségességét szimbolizálja. Az egészen sötét, fekete és barna tónu­sok nagymértékben fokozzák a képek drámai hangulatát. Almási Róbert jelenleg kiállított többi képéről is elmondhatjuk, hogy általában a kiegyensúlyozott színhar­mónia, a tartalom és a fonna egy­mást kiegészítő összhangja jellemző rájuk. Jól megfigyelhető ez tájképein is. melyek nem naturalista alkotások, de minden esetben a realitás talajá­ból fakadnak. Meglátta, felfedezte — és magas művészi szinten meg is örö­kítette — a sokak által unalmasnak, szokványosnak és egyhangúnak tar­tót csallközi táj, a sík róna varázs­latos szépségét, semmi máshoz nem hasonlítható, minden más tájtól elté­rő arcát. Tájképei nemcsak szépek és megnyugtatóak, de számos esetben sajátos művészi kifejező eszközei ré­vén, szinte a valóságnál is többet mondók. Ez abból ered, hogy a mű­vész éles szeme számtalan olyan sej­tett mozzanatot is felfedez, meglát, amelyek a mai szemünket általában elkerülik. A jelenleg kiállított tájképeit há­rom kategóriába sorolhatjuk. Megka­­póan szépek, érdekesek a kis-mére­tű. pasztell és kombinált technikával készült alkotásai. Az élénk-színek al­kalmazása meggyőzően kifejezi a táj jellegzetességét, mely jól megfigyel­hető a Csallóközi táj. a Tavaszi han­gulat és az Eperjes című vásznain. A második kategóriába a hat olaj­­festményből álló közepes nagyságú, KAPCSOLATOK II—VH. ctmfi soroza­tát sorsolhatjuk. E művein meglepő érzékenységgel ábrázolja a tájban az ember és a táj. valamint az emberi kapcsolatokat, a férfi és a nő viszo­nyát. Ezeken a főleg sötét barnás és sárgás szfnárnvalatú képeken a fény­es a színhetásokat úev variálja, hoey a legtöbb fény mindig a kép legt.é­­nvegesebb tartalmi mondanivalójára össznontosuljon: legyen egy fa, erdő részlet, távoli fözfasor vagy ölelkező pár. A megnyitó résztvevői. Balról jobbra: Presinszky Lajos, Plavy Dezső, Hég er Károly, Gaál Sándor, Gyurcslk Jó zsef. Vágó Ferenc, Magyarics Vince, Mag Gyula, Almási Róbert, Mácsai Gyula. Karol Drexler, Ľudmila Horá­ková és Igor Hol&k Nagyobb méretű tájképei, mint a Tél, Holtág, Virradat, Halászok, A Du­na éneke. Szap, a művész látásmód iának, természetszemléletének ez utóbbi tíz évben beállt változását tük­rözik. Egyúttal a művész megújuló készségének, a többre, jobbra és tö­kéletesebbre való törekvésének is bi­zonyítékai e képek. Érződik, hogy együtt él, együtt lélegzik a tájjal, a Kapcsolatok I. szeretett szülőfölddel, a Csallóközzel és érzékenyen reagál minden rezdü­lésére, minden változására. Külön fejezetet jelentenek e kiállí­táson a lovakról készítet monumen­tális és kisebb méretű alkotásai. A ti­zenöt képből álló sorozat hűen tük­rözi az alkotónak e nemes állatok iránti őszinte vonzalmát, amelyet megkapó módon rendkívül változato­san és sokrétűen tudta kifejezni. Ez egyaránt kiérződik minden lovas ké péből, akár a lóversenyek szilaj, szá guldó paripáit, a szelíden legelésző mé­nest, a vihartól megrémült és össze bújó lovakat, akár az örörrttől vidá­man futkározó csikókat ábrázolja. Lovakat ábrázoló vásznain a kékes-. (Krascsenits Géza felvételei) szürkés színárnyalatok a leggyako­ribbak. Érdekes módon a meglehető­sen rideg sötétkék szín — éppen az ember és a lő kapcsolatát szimboli­zálva — minden esetben kellemes harmóniává oldódik fel. Nagyon jól megfigyelhető e harmónia a KAPCSO­LATOK í.. Vili., IX., a Csallóköz, az Emlékezés, az öröm. a Vihar előtt, a Holdas éj, a Lóverseny és a Réten című alkotásain. Almási Róbert kiállítása lránt — a nyári szabadságok időszaka ellené­re is — nagy az érdeklődés, amit az is bizonyít, hogy az ünnepélyes tár­latnyitón, szinte az egész járás terü­letéről csaknem háromszázan jelen­tek meg. Megtisztelte a megnyitó ün­nepséget Vágó Ferenc mérnök, a já­rási nemzefl bizottság elnöke. Ma­gyarics Vince, a Szlovákia Kommu­nista Pártja Kerületi Ellenőrző és Re­víziós Bizottságának elnöke, vala­mint Dunaszerdahely város és a Szlo­vák Képzőművészeti Szövetség szá­mos tisztségviselője Is. * A kiállítás védnöke az Idén búzá­­böi kilenc tonnánál ts nagyobb hek­tárhozamot elért Nagymegyeri (Galo­vo) Egységes Földműves-szövetkezet. Örömmel tapasztaltuk, hogy a szövet­kezet képviselői is szép számban megjelentek a tárlatnyitón Gaál Sán­dor mérnök, szövetkezeti elnök veze­tésével. Megértésüket és önzetlen tá­mogatásukat ezúton Is köszönjük. Meggyőződünk, hogy az Idén negy­venedik szü'etésnnpját ünneplő Almá­si Róbert kiállítása elnyeri minden szépre fogékony látogatónk tetszését. Dr. MAG GYULA, 0 Csallóközi Múzeum igazgatója A míves, nagy szobatükör előtt ált: öltözködik. Egymás után, szépen sor­ban szedi magára a szikek támlájára készített, ropogósra vasalt népviseleti ruhadarabokat. A 34 éves Figa Valé­ria szépítkezés közben élete néhány állomására emlékezik. , — Értékelni pendelyes leányka ko­rom ára nagyon-nagyon szeretek — egyengeti akkurátus mozdulatokkal rózsás brokátszoknyáia ráncait. — Anyu világéletében paraszti munkál végzett, most is a földművesszövet­kezetben dolgozik. Születésem után szinte azonnal ülfent munkába állt. kora tavasztól hóhullásig a mezon dolgozott. Kapált, markol szedett, szénát gyűjtött, répát tejelt, teile, amit éppen kellett. Es nemegyszer engem ts magával cipelt a földekre. A környékröí sok fiatal leány, meg idősebb nő dolgozott vele együtt, s még a legtikkasztóbb kánikulában is gyakorta dalra fakadt az asszonyse­­reglet. En meg gyorsan eltanultam tőlük a szehbnél-szebb énekeket, nó­tákat, gyönyörűséges népdalokat. Az ifiasszony széles, vérpiros mas­nit biggyeszt a patyolatfehér ingujja hímzett aliára. Nagy gonddal igaz­gatja a szalag fodrait. — Az Illést JlUaSovj pusztán szü­lettem, errefelé nemigen akadt mód­juk szórakozásra az embereknek. Hát vasárnap délutánonként összejöttek nálunk, a hajdanvolt cselédház leg­utolsó, tenyérnyi szobáidban n pusz­tai népek, engem szülém takaroson kicsinosított, szép ruhába öltöztetett, aztán amikor már mindenki kényel­mesen elhelyezkedett a helyiségben, anyu az asztalra állított, hogy min­denki tói lásson-halthasson. $s kezde­tét vehette a szórakozás: vettem egy mély lélegzetet, meghajoltam, s hoz­záláttam az énekléshez. A bérmunkásoktól ellesett, eltanult dalokat adtam elő. Ahogy azóta is emlegeti a nagymama, még mórikáz­­lám Is magam hozzá, tUeqtem-billeg­­tem, libeghettem a parányi szoknyács­­kám szélét. Szívem vágya lett, hogy énekesnő leszek. Híres-neves, ismert, megtap­solt primadonna „Valtka — kérdezte egyszer, hetedikes koromban az osz­tályfőnököm —, milyen pályát válasz­tasz majd?" ,,Ó — ámultam el peda­gógusom váratlan kérdésén —. taní­tó néni, azt mindenki tudja már: énekesnő leszek." Pedig a földmun­kától sem idegenkedtem. Természetesen ekkortájt minden is­kolai műsorban énekeltem, szerepel­tem. Valéria asszony a tűzdelt, mély fe­kete, szalagos kötényért nyúl. — Az alapiskola végeztével — té­­ved el pár pillanatra a tekintete — „Leginkább népviseletben szeretek énekelni“ (A szerző felvétele) mégsem az énektanulás mellett dön­töttem. Ugyanis mezőgazdasági szak­­középiskolába felvételiztem Losoncra j Lučenec). De persze nem hagytam fel a népdalénekléssel semy Sokszor megcsúfolt az élet, felhő­­södík el a tekintete, a dal azonban mindig átsegített a gondokon. Több Tavaszi szél... népdalversenyen sze­repeltem már sikeresen. Két eszten­deje példának okáért a járási fordu­lóban aránykoszorús minősítést kap­tam. Ugyanakkor, a kerületi forduló­ban a harrnadik helyen végeztem.,, ,a da! IS 0 Leginkább környékbeli népdalokat adok elő. Ftga Valéria legutóbb Ipolyvarbón jVrbovka), a Pünkösdi rózsa népdal­­versenyen aratott osztatlan sikert: a közönség ütemes tapssal jutalmazta előadását. — Általában kevésbé ismert éne­kekkel lépek pódumra, hogy minél többen megismerjék feledésbe merülő népdalkincseinket. A versenyekre, ve­télkedőkre általában a barátnőm ne­vez be, legszigorúbb kritikusom viszont épp a leányonь „Kisvali". Valika még csak alapiskolás, de már szintén gya­korta szerepel az iskolai műsorok­ban. Az alma nem esett messze a fá­jától. A hetvenes éveinek a vége felé já­ró Sámson Rozália fiatal korától gyűjt népdalokat. Többször kölcsön adta már féltve őrzött kockás füze tét, hogy kiválaszthassak közülük né hány éneket. Amikor a Tavaszi szél... járást döntőjében első lettem egy Rozi néni gyűjtötte-lejegyezte dal is szerepelt a műsorcsokromban, s amikor az Idős asszony értesült a sikeremről,' még a könny is kicsor­dult a szeméből örömében. Pedig csak pár nap állt a felkészüléshez a rendelkezésemre. Ugyanis Gyurkovics Mária mérnöknő csak egy héttel a verseny kezdete előtt nevezett be az értékmérőre. Valéria asszony a Slovenské Bar­­moty-t Vetőmagtermesztő Állami Gaz­daság leszenyet (Lesenice) központ­jában dolgozik: növénytermesztést szakágazat-vezető. Már az apró ráncú főkötőt tűzi hajfürtjeire. — Nézzük még a családi „sikerlis­tát": 1973-ban a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási népdalversenyén ezüstérmet szereztem. Es nem egy szlovák nyelvű nótavetélkedőn is si­kert arattam. Valika tavaly a járási diákdalversenyen a második helyen végzett. Kívánatos volna, ha munká­ját értő zenepedagógus csiszolná, pal­lérozná éneklő tudományát. Tavasz­­szal, amikor répát meg kukoricát ka­páltunk együtt, legtöbbször pór perc elteltével nőtára gyújtottunk. Es kis idő múltán több parcellaszomszédunk is bekapcsolódott az alkalmi mezei kórusba. Ö>öm vblt hallgatni vünket, azt mondták az emberek. — A népviseleti ruhákat tekint végig magán árgus szemmel — az állami gazdaság készíttette. Mert, hogy el ne felejtsem, s barátnőm, Gyürki Klára a megmondhatója, a vetőmagtermelő mezőgazdasági válla­latok versenyein is szívesen, és gya­korta szerepelek. Eleiem ez ideig legemlékezetesebb fellépésére Losoncon került sor. Ci­gánydalokat énekeltem. A városi kul­­túrházban folyt az ünnepi műsor. Jel­legzetes népviseletben szerepeltem, a nyakamban jókora gyöngysor feszült. Egyszer csak, előadás közben elpat­tant a füzér szála, s a gyöngyszemek szerteszét gurultak a teremben. A né­zők azonnal felpattantak a helyükről, lázas keresésbe, kutatásba foglak, s pár perc múltán az utolsó szemig össze is gyűjtötték nyakdíszem ra­koncátlan, szétgurult szemelt. Aztán lelkes éljenzéssel jutalmazták ének­lésemet és többször is meg kellett is­mételnem a zárószámot. Sokszor visszatapsoltak, s még azok a nézők is nekem adták át virág­csokraikat. akik eredetileg rokon, vagy ismerős szereplőtársaim valame­­luikének szánták, tartogatták a szeg­fűket, büszke rózsákat Különben a sárga tearózsa a kedvenc virágom. Valéria asszony még egyszer, utol­jára szemrevételezi magái a tükör­ben, aztán beül az udvaron várakozó Skodájába. Fellépésre indul. .. ZOLCZER LÄSZLÖ IV! a tesz : ■ IX. 9„ Komárom ÍKomárno) Osztrigás Mici 19 30 IX. 11., Muzsla (Muzla) Szerelmem. Elektra! 19.30 IX. 16.. Komárom végállomás (bemutató) 19 30 IX. 18., Marcelháza (Marcelova) Végállomás 19.30 IX. 20., Naszvud (Nesvady) Koldus és királyfi 11.00 IX. 21., Dunaszerriahely (D. Str.) Osztrigás Mici 10 00 IX. 22., Somorja (Samorínl Jövőre veled .ugyanitt 19.30 IX. 23., Komárom Végállomás 19 30 IX. 24., Szőgvén (Svodín) Egv szabad ember 19.30 IX. 25.. Naszvad lövőre veled ugyanitt. 19.30 IX. 27., Hurbanovo lövőre veled ugyanitt 19 30 IX. 28.. Komárom Bánk bán 10.00 IX. 29., Nagymegyer (Calovo) lövőre ve'ed ugyanitt I4 за IX. 30.. Komárom Végállomás 19.30 Tháiia IX. 9., Csucsma (Colima) Liliomfi 19.00 IX. 10., Rad Liliomfi 19.00 IX. 11., Szilice (Silica) Liliomfi 19 31) IX. 15., Lelesz (Leles) Váratlan vendég 19 00 IX. 16., Boly (Bof) Rózsa és Ibolya 13.00 IX. 17., Kiskövesd (M. Kamenec) Liliomfi 19.00 IX. 18., Zétény (Zatfn) Liliomfi 18 00 IX. 23., Vaján (Vojany) Rózsa és Ibolya 1300 Liliomfi 19.00 IX. 28., Királyhelmec (Kr. Chlm.j Váratlan vendég 19 00 IX. 30., Sajógömör (Gemcrj Rózsa és ibolya 14.00 Liliomfi 19.00 A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom