Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-09 / 36. szám
б SZABADI FÖLDMŰVES 1988. szepíemfier 9. RT! ff és lovak A Szlovák Képzőművészeti Szövetség Nyugat-szlovákiai Kerületi Szervezete, a Csallóközi Múzeum és a Dunaszerdahely! {Dunajská Streda) Járási Népművelési Központ közös rendezésében nyílt meg 1S88. augusztus 18-án a Csallóközi Múzeum kiállítási csarnokában Almási Róbert dunaszerdahelyi festőművész tárlata. A kiállított 57 alkotás, fóleg olajfestmények és pasztellek hű betekintést nyújtanak az utóbbi tíz évben, de főleg az idén készült alkotások révén a művész alkotóműhelyébe. Egyúttal Almást Róbert jelzik az alkotó sokoldalúságát és magas fokú érdeklődését a környezetünkben végbemenő s mlndannyiunk életét befolyásoló események iránt. Ezt Igazolja a csarnokba lépve azonnal szembeötlő öt nagyméretű alkotása. E képek nagyon találóan a Változó csallóközi táj címet kapták, me(jek sajátos felfogásban örökítik meg gaböíkovo—nagymarosi vizlépcsőendszer építésének mozzanatait. A művész az 1985-ös nagv dunai árvíznek Is több képével állít emléket. A vízben álló és emberi alakba növő jellegzetes csallóközi fűzfák ölelkezése az összetartozás, az egymásrautaltság és összefogás fontosságát-szükségességét szimbolizálja. Az egészen sötét, fekete és barna tónusok nagymértékben fokozzák a képek drámai hangulatát. Almási Róbert jelenleg kiállított többi képéről is elmondhatjuk, hogy általában a kiegyensúlyozott színharmónia, a tartalom és a fonna egymást kiegészítő összhangja jellemző rájuk. Jól megfigyelhető ez tájképein is. melyek nem naturalista alkotások, de minden esetben a realitás talajából fakadnak. Meglátta, felfedezte — és magas művészi szinten meg is örökítette — a sokak által unalmasnak, szokványosnak és egyhangúnak tartót csallközi táj, a sík róna varázslatos szépségét, semmi máshoz nem hasonlítható, minden más tájtól eltérő arcát. Tájképei nemcsak szépek és megnyugtatóak, de számos esetben sajátos művészi kifejező eszközei révén, szinte a valóságnál is többet mondók. Ez abból ered, hogy a művész éles szeme számtalan olyan sejtett mozzanatot is felfedez, meglát, amelyek a mai szemünket általában elkerülik. A jelenleg kiállított tájképeit három kategóriába sorolhatjuk. Megkapóan szépek, érdekesek a kis-méretű. pasztell és kombinált technikával készült alkotásai. Az élénk-színek alkalmazása meggyőzően kifejezi a táj jellegzetességét, mely jól megfigyelhető a Csallóközi táj. a Tavaszi hangulat és az Eperjes című vásznain. A második kategóriába a hat olajfestményből álló közepes nagyságú, KAPCSOLATOK II—VH. ctmfi sorozatát sorsolhatjuk. E művein meglepő érzékenységgel ábrázolja a tájban az ember és a táj. valamint az emberi kapcsolatokat, a férfi és a nő viszonyát. Ezeken a főleg sötét barnás és sárgás szfnárnvalatú képeken a fényes a színhetásokat úev variálja, hoey a legtöbb fény mindig a kép legt.énvegesebb tartalmi mondanivalójára össznontosuljon: legyen egy fa, erdő részlet, távoli fözfasor vagy ölelkező pár. A megnyitó résztvevői. Balról jobbra: Presinszky Lajos, Plavy Dezső, Hég er Károly, Gaál Sándor, Gyurcslk Jó zsef. Vágó Ferenc, Magyarics Vince, Mag Gyula, Almási Róbert, Mácsai Gyula. Karol Drexler, Ľudmila Horáková és Igor Hol&k Nagyobb méretű tájképei, mint a Tél, Holtág, Virradat, Halászok, A Duna éneke. Szap, a művész látásmód iának, természetszemléletének ez utóbbi tíz évben beállt változását tükrözik. Egyúttal a művész megújuló készségének, a többre, jobbra és tökéletesebbre való törekvésének is bizonyítékai e képek. Érződik, hogy együtt él, együtt lélegzik a tájjal, a Kapcsolatok I. szeretett szülőfölddel, a Csallóközzel és érzékenyen reagál minden rezdülésére, minden változására. Külön fejezetet jelentenek e kiállításon a lovakról készítet monumentális és kisebb méretű alkotásai. A tizenöt képből álló sorozat hűen tükrözi az alkotónak e nemes állatok iránti őszinte vonzalmát, amelyet megkapó módon rendkívül változatosan és sokrétűen tudta kifejezni. Ez egyaránt kiérződik minden lovas ké péből, akár a lóversenyek szilaj, szá guldó paripáit, a szelíden legelésző ménest, a vihartól megrémült és össze bújó lovakat, akár az örörrttől vidáman futkározó csikókat ábrázolja. Lovakat ábrázoló vásznain a kékes-. (Krascsenits Géza felvételei) szürkés színárnyalatok a leggyakoribbak. Érdekes módon a meglehetősen rideg sötétkék szín — éppen az ember és a lő kapcsolatát szimbolizálva — minden esetben kellemes harmóniává oldódik fel. Nagyon jól megfigyelhető e harmónia a KAPCSOLATOK í.. Vili., IX., a Csallóköz, az Emlékezés, az öröm. a Vihar előtt, a Holdas éj, a Lóverseny és a Réten című alkotásain. Almási Róbert kiállítása lránt — a nyári szabadságok időszaka ellenére is — nagy az érdeklődés, amit az is bizonyít, hogy az ünnepélyes tárlatnyitón, szinte az egész járás területéről csaknem háromszázan jelentek meg. Megtisztelte a megnyitó ünnepséget Vágó Ferenc mérnök, a járási nemzefl bizottság elnöke. Magyarics Vince, a Szlovákia Kommunista Pártja Kerületi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, valamint Dunaszerdahely város és a Szlovák Képzőművészeti Szövetség számos tisztségviselője Is. * A kiállítás védnöke az Idén búzáböi kilenc tonnánál ts nagyobb hektárhozamot elért Nagymegyeri (Galovo) Egységes Földműves-szövetkezet. Örömmel tapasztaltuk, hogy a szövetkezet képviselői is szép számban megjelentek a tárlatnyitón Gaál Sándor mérnök, szövetkezeti elnök vezetésével. Megértésüket és önzetlen támogatásukat ezúton Is köszönjük. Meggyőződünk, hogy az Idén negyvenedik szü'etésnnpját ünneplő Almási Róbert kiállítása elnyeri minden szépre fogékony látogatónk tetszését. Dr. MAG GYULA, 0 Csallóközi Múzeum igazgatója A míves, nagy szobatükör előtt ált: öltözködik. Egymás után, szépen sorban szedi magára a szikek támlájára készített, ropogósra vasalt népviseleti ruhadarabokat. A 34 éves Figa Valéria szépítkezés közben élete néhány állomására emlékezik. , — Értékelni pendelyes leányka korom ára nagyon-nagyon szeretek — egyengeti akkurátus mozdulatokkal rózsás brokátszoknyáia ráncait. — Anyu világéletében paraszti munkál végzett, most is a földművesszövetkezetben dolgozik. Születésem után szinte azonnal ülfent munkába állt. kora tavasztól hóhullásig a mezon dolgozott. Kapált, markol szedett, szénát gyűjtött, répát tejelt, teile, amit éppen kellett. Es nemegyszer engem ts magával cipelt a földekre. A környékröí sok fiatal leány, meg idősebb nő dolgozott vele együtt, s még a legtikkasztóbb kánikulában is gyakorta dalra fakadt az asszonysereglet. En meg gyorsan eltanultam tőlük a szehbnél-szebb énekeket, nótákat, gyönyörűséges népdalokat. Az ifiasszony széles, vérpiros masnit biggyeszt a patyolatfehér ingujja hímzett aliára. Nagy gonddal igazgatja a szalag fodrait. — Az Illést JlUaSovj pusztán születtem, errefelé nemigen akadt módjuk szórakozásra az embereknek. Hát vasárnap délutánonként összejöttek nálunk, a hajdanvolt cselédház legutolsó, tenyérnyi szobáidban n pusztai népek, engem szülém takaroson kicsinosított, szép ruhába öltöztetett, aztán amikor már mindenki kényelmesen elhelyezkedett a helyiségben, anyu az asztalra állított, hogy mindenki tói lásson-halthasson. $s kezdetét vehette a szórakozás: vettem egy mély lélegzetet, meghajoltam, s hozzáláttam az énekléshez. A bérmunkásoktól ellesett, eltanult dalokat adtam elő. Ahogy azóta is emlegeti a nagymama, még mórikázlám Is magam hozzá, tUeqtem-billegtem, libeghettem a parányi szoknyácskám szélét. Szívem vágya lett, hogy énekesnő leszek. Híres-neves, ismert, megtapsolt primadonna „Valtka — kérdezte egyszer, hetedikes koromban az osztályfőnököm —, milyen pályát választasz majd?" ,,Ó — ámultam el pedagógusom váratlan kérdésén —. tanító néni, azt mindenki tudja már: énekesnő leszek." Pedig a földmunkától sem idegenkedtem. Természetesen ekkortájt minden iskolai műsorban énekeltem, szerepeltem. Valéria asszony a tűzdelt, mély fekete, szalagos kötényért nyúl. — Az alapiskola végeztével — téved el pár pillanatra a tekintete — „Leginkább népviseletben szeretek énekelni“ (A szerző felvétele) mégsem az énektanulás mellett döntöttem. Ugyanis mezőgazdasági szakközépiskolába felvételiztem Losoncra j Lučenec). De persze nem hagytam fel a népdalénekléssel semy Sokszor megcsúfolt az élet, felhősödík el a tekintete, a dal azonban mindig átsegített a gondokon. Több Tavaszi szél... népdalversenyen szerepeltem már sikeresen. Két esztendeje példának okáért a járási fordulóban aránykoszorús minősítést kaptam. Ugyanakkor, a kerületi fordulóban a harrnadik helyen végeztem.,, ,a da! IS 0 Leginkább környékbeli népdalokat adok elő. Ftga Valéria legutóbb Ipolyvarbón jVrbovka), a Pünkösdi rózsa népdalversenyen aratott osztatlan sikert: a közönség ütemes tapssal jutalmazta előadását. — Általában kevésbé ismert énekekkel lépek pódumra, hogy minél többen megismerjék feledésbe merülő népdalkincseinket. A versenyekre, vetélkedőkre általában a barátnőm nevez be, legszigorúbb kritikusom viszont épp a leányonь „Kisvali". Valika még csak alapiskolás, de már szintén gyakorta szerepel az iskolai műsorokban. Az alma nem esett messze a fájától. A hetvenes éveinek a vége felé járó Sámson Rozália fiatal korától gyűjt népdalokat. Többször kölcsön adta már féltve őrzött kockás füze tét, hogy kiválaszthassak közülük né hány éneket. Amikor a Tavaszi szél... járást döntőjében első lettem egy Rozi néni gyűjtötte-lejegyezte dal is szerepelt a műsorcsokromban, s amikor az Idős asszony értesült a sikeremről,' még a könny is kicsordult a szeméből örömében. Pedig csak pár nap állt a felkészüléshez a rendelkezésemre. Ugyanis Gyurkovics Mária mérnöknő csak egy héttel a verseny kezdete előtt nevezett be az értékmérőre. Valéria asszony a Slovenské Barmoty-t Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság leszenyet (Lesenice) központjában dolgozik: növénytermesztést szakágazat-vezető. Már az apró ráncú főkötőt tűzi hajfürtjeire. — Nézzük még a családi „sikerlistát": 1973-ban a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási népdalversenyén ezüstérmet szereztem. Es nem egy szlovák nyelvű nótavetélkedőn is sikert arattam. Valika tavaly a járási diákdalversenyen a második helyen végzett. Kívánatos volna, ha munkáját értő zenepedagógus csiszolná, pallérozná éneklő tudományát. Tavaszszal, amikor répát meg kukoricát kapáltunk együtt, legtöbbször pór perc elteltével nőtára gyújtottunk. Es kis idő múltán több parcellaszomszédunk is bekapcsolódott az alkalmi mezei kórusba. Ö>öm vblt hallgatni vünket, azt mondták az emberek. — A népviseleti ruhákat tekint végig magán árgus szemmel — az állami gazdaság készíttette. Mert, hogy el ne felejtsem, s barátnőm, Gyürki Klára a megmondhatója, a vetőmagtermelő mezőgazdasági vállalatok versenyein is szívesen, és gyakorta szerepelek. Eleiem ez ideig legemlékezetesebb fellépésére Losoncon került sor. Cigánydalokat énekeltem. A városi kultúrházban folyt az ünnepi műsor. Jellegzetes népviseletben szerepeltem, a nyakamban jókora gyöngysor feszült. Egyszer csak, előadás közben elpattant a füzér szála, s a gyöngyszemek szerteszét gurultak a teremben. A nézők azonnal felpattantak a helyükről, lázas keresésbe, kutatásba foglak, s pár perc múltán az utolsó szemig össze is gyűjtötték nyakdíszem rakoncátlan, szétgurult szemelt. Aztán lelkes éljenzéssel jutalmazták éneklésemet és többször is meg kellett ismételnem a zárószámot. Sokszor visszatapsoltak, s még azok a nézők is nekem adták át virágcsokraikat. akik eredetileg rokon, vagy ismerős szereplőtársaim valameluikének szánták, tartogatták a szegfűket, büszke rózsákat Különben a sárga tearózsa a kedvenc virágom. Valéria asszony még egyszer, utoljára szemrevételezi magái a tükörben, aztán beül az udvaron várakozó Skodájába. Fellépésre indul. .. ZOLCZER LÄSZLÖ IV! a tesz : ■ IX. 9„ Komárom ÍKomárno) Osztrigás Mici 19 30 IX. 11., Muzsla (Muzla) Szerelmem. Elektra! 19.30 IX. 16.. Komárom végállomás (bemutató) 19 30 IX. 18., Marcelháza (Marcelova) Végállomás 19.30 IX. 20., Naszvud (Nesvady) Koldus és királyfi 11.00 IX. 21., Dunaszerriahely (D. Str.) Osztrigás Mici 10 00 IX. 22., Somorja (Samorínl Jövőre veled .ugyanitt 19.30 IX. 23., Komárom Végállomás 19 30 IX. 24., Szőgvén (Svodín) Egv szabad ember 19.30 IX. 25.. Naszvad lövőre veled ugyanitt. 19.30 IX. 27., Hurbanovo lövőre veled ugyanitt 19 30 IX. 28.. Komárom Bánk bán 10.00 IX. 29., Nagymegyer (Calovo) lövőre ve'ed ugyanitt I4 за IX. 30.. Komárom Végállomás 19.30 Tháiia IX. 9., Csucsma (Colima) Liliomfi 19.00 IX. 10., Rad Liliomfi 19.00 IX. 11., Szilice (Silica) Liliomfi 19 31) IX. 15., Lelesz (Leles) Váratlan vendég 19 00 IX. 16., Boly (Bof) Rózsa és Ibolya 13.00 IX. 17., Kiskövesd (M. Kamenec) Liliomfi 19.00 IX. 18., Zétény (Zatfn) Liliomfi 18 00 IX. 23., Vaján (Vojany) Rózsa és Ibolya 1300 Liliomfi 19.00 IX. 28., Királyhelmec (Kr. Chlm.j Váratlan vendég 19 00 IX. 30., Sajógömör (Gemcrj Rózsa és ibolya 14.00 Liliomfi 19.00 A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja!
