Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-26 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES-1988. augusztus 26. AZ SZSZK KORMÁNYA TÁRGYALTA Ha megkérdezi a tél ••• Az SZSZK kormánya ez év Júniu­sában megvitatta a népgazdaság és a lakosság tüzelőanyag- és energia­ellátásáról szélé értékeié beszámolót. A Jelentés rámutatott az elmúlt tél folyamán elért eredményekre, illetve azzal foglalkozott, hogyan készülnek fel a következő fűtési idényre. A kor­mány megállapította, hogy egészében véve Jó az ellátás, és ez főleg a ked^ vezé időlárásnak köszönhető; az el­múlt tél enyhe volt, így folyamato­san biztosítottak szenet és földgázt, állíthattak elő áramot és hőt. A szál­lítás Is folyamatos lehetett, ugyanak­kor kevesebb tüzelőanyag és energia fogyott, mint máskor, szigorúbb tél Idején. A CSSZSZK ban tavaly 126 millió tonna szenet termelnek ki (ebből 100 millió tonna barnaszén volt), Így a feladatokat 103 százalékra teljesítet­ték. Ráadásul csaknem 80 ezer tonna kokszot és 23C ezer tonna brikettet is előállítottak A szlovák bányakör­zetekben csaknem 5,6 millió tonna barnaszenet termeltek ki. 90 ezer tonnával többet a tervezettnél. Mind­ez kedvezően befolyásolta az ellátást, így 1987 végén a CSSZSZK szénkész­letei 10 millió tonnát tettek ki, 1,3 millió tonnával többet, mint egy év­vel korábban. Osztályozott szénből 1,5 millió tonnával állftotek elő többet a tervezettnél. Ennek kb. egyharmada a piaci alapokba került. Nem voltak Jelentősebb zavarok a népgazdaság és a lakosság tüzelő­anyag- és energiaellátásában. Komo­lyabb problémát csak — az előző évekhez hasonlóan — a nemtermelő szféra, elsősorban a lakosság igé­nyeinek kielégítése okozott, noha osz­tályozott szénből 517 ezer tonnával több került forgalomba a tervben elő­írt mennyiségnél. Noha szabályozási intézkedéseket foganatosítottak, a szénlerakatoknak nem sikerült telje­sen kielégítenie 32 ezer 656 szlová­kiai háztartás igényeit. Mivel az elő­ző évben hosszan tartott a fűtési idény, tavaly főleg az osztályozott szén hiányzott. Nyilvánvaló, hogy ez feszültségeket és panaszokat idézett elő a lakosság körében. A helyzet csak 1988 első negyedében kezdett Javulni; Jobbra fordult az időlárás, semmi sem gátolta a szénkitermelést. Sokan — és logosan — bírálták a szén minőségéi Túlságosan sok ben­ne a por, és az ilyen szenet, pl. az NDK-tól eltérően nem használják fel kellő mértékben brikettgyártásra. A múlt év folyamán a földgázszol­gáltatásban a nagyfogyasztók mindig a 3-as szabályozási fokozathoz iga­zodtak. Ez azt Jelenti, hogy nem vol­tak korlátozó intézkedések. A gáz­ipar 2,8 százaléka túlteliesítette a tervet. A Szovjetunióból származó gázimport tervét 11 240 millió köb­méterrel túlteljesítették, a tervet így 2,5 százalékkal túlteljesítették. A lakosság és a többi fogyasztó Igényelt mennyiségű propán-bután gázt vásárolhatott. Stabilizálódhatott az ellátás. A korább) Időszakhoz ké­pest csökkent az érdeklődés, egy-Ülést tartott a CSKP KB Elnöksége Ä CSKP KB Elnöksége múlt heti ülésén megtárgyalta a nemzeti bizott­ságokra a szocialista demokrácia fejlesztése terén háruló szerepet és a nemzeti bizottságoknak a gazdasági mechanizmus komplex átalakításával kapcsolatos feladatait. Birálóan értékelte a CSKP KB 1982. évi 6. ülésén a nemzeti bizottságok munkájának hatékonyabbá tételével kapcsolatban elfogadott határozatok végrehajtása terén elért eredményeket, és megál­lapította, hogy bizonyos mértékben Javult munkájuk Nem sikerült azon­ban lényeges fordulatot elérni abban, hogy növekedjen a nemzeti bizott­ságok társadalmi szerepe a területegységek átfogó fejlesztésének irányí­tása, a szolgáltatások fejlesztése és az alapfokú nomzeti bizottságok el­látása terén. Habár ezekre a nemzeti bizottságokra átruháztak bizonyos Jogokat nem tudják azokat hatékonyan érvényesíteni, mert nem teremtet­ték meg hozzá a szükséges, főleg gazdasági feltételeket. Ezért a CSKP KB Elnöksége által megtárgyalt dokumentumban rögzí­tett döntések azon akadályok felhasználására Irányulnak, amelyek gátol­ják a nemzeti blzo*tságok tevékenységének fejlődését. A társadalmi élet átalakítása és demokratizálása elveinek megvalósításával összhangban módositlák a különböző szintű és fajtáid nemzeti bizottságok hatáskörét az alapfokúak Javára, ahol közvetlen kapcsolatnak kell létreiönnle az állampolgárokkal, valamint szükséges a Nemzeti Front szervezeteinek és szerveinek együttműködése az értékek képzése és felhasználása terén. Az intézkedé-ek céllá a nemzeti bizottságok választott szerveik és »k‘í­­vái halvzctének meeszilárdításn és szerepének növelése, hogy tágnbb te­ret biztosítsanak az embereknek a közigazgatásban való részvételéhez. részt mert drágább lett a palackos gáz, másrészt pedig — e korábbi el­látási zavarok miatt — megingott a lakosság bizalma ezen energiahordo­zó lránt. A propán-bután gáz gyár­tása azonban már stabilizálódott, így az Igényeknek megfelelő mennyiségű ilyen gáz kerül piacra. Ezzel csökken a szénellátásra nehezedő nyomás, fő­leg érni az osztályozott szenet Illett. A lehetőségek szélesebb körű érvé­nyesítését azopban gátolja a gázpa­lackhiány. Az elmúlt télen fűtőolajból Is fo­lyamatos volt a népgazdaság ellátása. Jelenleg Is kedvező a helyzet. Az áramszolgáltatásban nem kellett életbe léptetni szabályozó intézkedé­seket, tehát nem szabályozták a fo­gyasztást. Az SZTEM-reszortban mű­ködő erőművek 75 ezer 512 GW6 energiát állítottak elő, így a tervet 100 százalékra teljesítették A hőerő­művek 704 GWó-val kevesebbet gyár­tottak a tervezettnél, az atomerőmű­vek azonban 665 GWó-val, a vízierő­művek pedig 41 GWó-vel túlteljesítet­ték a tervet. Ökológiai szempontból ez kedvező fejlemény. Az Is hozzá­járult a helyzet javulásához, hogy az erőmüvek határidőre Jelezték az ösz­­szes nagyjavítási akciót. Az SZSZK Állami Energetikai' Fel­ügyelete az elmúlt tél folyamán azt tapasztalta, hogy lazult az energia­fogyasztási fegyelem A felügyelők 330 ellenőrzést hajtottak végre, és 171 szabálytalanságot észleltek (51,8 százalék). Harmincöt esetben róttak ki büntetést 182 ezer 900 korona tel­jes összegben. Ezzel kapcsolatban még ki kell emelni egy fontos tényt. Az ország energiaigényessége csökkentésének alakulásából az következik, hogy — noha energetikai rendszerünk lénye­gében képes kielégíteni a fogyasztók Igényelt — sokkal több energiát fo­gyasztunk a hozzánk hasonló műsza­ki színvonalú országok átlagánál. A kormány az értékelő Jelentés megvitatása után Intézkedéseket ho­zott az előttünk álló fűtési időszak szükségleteinek kielégítésére, a fel­készülés idejében való befejezésére. Ugyanakkor meghagyta, hogy az irá­nyítás minden fokozatán elmélyülten gondoskodianak a fogyasztási fegye­lem ellenőrzéséről, és szigorúbban vonlák felelősségre a fegyelem meg­sértőit. Ha tehát a tél megkérdi, hogy mit tettünk a fűtés* Idény előkészítése érdekében, azt. válaszolhatjuk, hogy az 1987/88-as, kedvező téli Időjárásá­nak köszönhetően jő feltételeink van­nak ahhoz, hogv az elkövetkező té­len színvonalas legyen a tűzelőanyag- és enerelaellátás. Mindazonáltal ki kell küszöbölnünk a szubjektív hi­bákat. továbbra sem szabad pazarolni az erőforrásokkal. (nb — ms) Vizek élővilága és erdősávok pusz­tulnak, zöldövezetek satnvulnak. fogy az ózonréteg, veszélyben az ember: légzési és emésztési zavarok, eevre több az allergiás tünet, fokozódik az egészségügyi intézmények látogatott­sága ... A természetroml’oiős és a környezetszennyeződés méretei rég túlnőtték a tűrhetőség határait. Nem állíthatjuk, hogy a társadalom közömbös lenne a természetvédelmi jellegű gondok iránt. Már nem. Az ökológia a ifiért gazdaságának alap­ja — halljuk lépten-nyomon. Az ál­lami vállalatról szóló és a szövetke zeti törvény nemcsak hangsúlyozza az életkörnvezet további rrm'S'a megállításának szükségességét, ha BELPOLITIKAI KOMMENTÁR hetőséggel, mely szerint túllépheti a műtrágyázás ökológiai határértékét, az erdőben törik-zűzzék a fát fészké­ből kilopták a védett madár fió­káit ... Pedig tudatában vagyunk, hogy sok esetben az ökológiai károk, sőt katasztrófák helyrehozása a több­szörösébe kerül, mint amennyibe azok esetleges megelőzése került volna. Mégis, mi okuzza mindezt: a termé­szet. az élet iránti felelősségtudat, a lelkiismeret hiánya... Környezetvédelem és lelkiismeret nem kötelezi is egyben az üzemeket és szervezeteket c~nak szüntelen Ja­vítására. A jelen ötéves tervben 17.5 milliárd korona kültségvetést irányoz­tunk elő környezetvédelmi célokra, s a hatodik ötéves tervvel kezdődően tulajdonképpen határozatok és intéz­kedések tucatjait hozzuk a természet és környezetünk védelmére. A szövet­ségi kormány és az SZSZK kormáévá Júliusi ülésén az élstkörnyezet alakí­tásának és védelmének valamint Csehszlovákia természeti kincsei ész­szerű hasznosításának állami koncep­­cléjavaslatát tárgyalta... A sok sok elfogadott intézkedés el­lenére eddig aligha tapasztalható Je­lentősebb lavnlás ez életkörnyezet alakulásában Talán ebben a pillanat­ban is üzentek melléktermékeiként folyékony vegyszerek köbmétereit en­gedik a folyókba, gyárkéményekbűl egy-egy éjjeli órában temérdek hul­ladékgáz tódul a levegőbe. A földmű­ves szövetkezet él a —■ szorult hely­zetére való tekintettel kapott le-A természet rendjébe történő dur­va beavatkozás általában nagy árat követel. Olvashattunk a kazahsztáni sztyeppék sorsáról, melynek helyre­­hozatalát a „szakemberek" a folyók szabályozásával vélték megoldható­nak. Hogy ennek súlyos következmé­nyét, az Arai-tó kiszáradását meg­előzzék. megszületett a szibériai fo­lyók visszafordításának terve, ami vi­szont Szibériára nézve Járna súlyos ökológiai következményekkel. Lehet, hogy ezt a „lavinát" a föld terművé tételének legjobb szándéka indította el, amely azonban mellőzte a termé­szettel lélegző földműves-generációk évszázados tapasztalatát A nagyszabású beruházások tervé­nek megvalósításáról való döntések során sajnos gyakran az ágazati ér­dekek érvényesülnek elsősorban az ember és a természet viszonyának szempontjai ellenében. Az ilyen gi­gantikus tervek elvetése esetéit ugyanis szakemberek tekintélyén es­ne csorba, azonkívül Jelentős Jövede­lemforrástól esnének el. A hallatlan mértékű ipari szennye­ződés megfékezése érdekében már az ENSZ szintjén is hoznak döntéseket, s a fejlett iparral rendelkező orszá­gokra (hazánkat is beleértve) vonat­kozóan kormányközi megállapodások születnek az égető ökológiai problé­mák megoldására. Ám ha egyes fe­lelős személyeknél érdeklődünk, ml mindent tettek azért, hogy ne tetéz­zék tovább a levegő és víz szennye­ződését, legtöbbször kitérő válasszal vagy nem éppen meggyőzd érvelés­sel. illetve bizonygatással felelnek, hogy úgymond a gyártási technoló­gia módosításával csökkentették pél­dául a kéndioxid kibocsátását, és ezt a mérőműszerek jóvoltából számada­tokkal is tudják bizonyítani. Ugyan­akkor nem említik a többi légbe il­lanó, nem csekély mennyiségű mér­gező gázt, amelyek mérésére sajnos még nincs műszerünk. Az nem kétsé­ges, hogy a beruházások megvalósí­tását megelőzően a szakemberek ki­küszöbölik az összes bizonyíthatóan káros következmény lehetőségét, vi­szont erkölcsi kötelességük a nem bizonyítható, csak feltételezett káros hatások számbavétele is. Amíg a felelős vezető szakemberek magyarázkodással. men legelőzéssel igyekeznek leplezni mulasztásaikat, amíg egy-egy szennyvfzderítö, hulla dékgáz-felfogó berendezés létesítését nagyvonalú gesztusnak tartják, nem pedig a múlt hibáit korrigáló termé­szetes eljárásnak, addig van okunk gyermekeink jövőjéért aggódni. Ha majd az ökológiai problémák meg­oldására Irányúié Intézményes törek­vések és egyéni felelősségtudatával és lelkiismeretességével párosulnak, akkor elmondhatjuk, hogy van esélye az életnek... GYEPES ARANKA A tömegeknek mindenről tudniuk kell. Mindent öntudatosan kell megítélniük, mindent öntudato­san kell csinálniuk. Ez a gondolái Vlagyimir Iljics Lenintől származik. Érdekes tanulságot Jelent a párt és a szocialista társadalom munkájában. A múltban ugyan elismerték ezt. de a gyakorlatban nem alkalmazták mindig következetesen. Ezt a gondo­latot alapelvnek kell tekinteni a nyílt tájékoztatás és a nyílt politika érvé­nyesítése során. Érvényes lentről le­felé, tehát ugyanúgy a párt központi bizottságában, mint minden alapszer­vezetben, a kormányban és a műhe­lyekben. A széles körű tájékoztatás és po­litika nyíltsága lényegében újonnan megfogalmazott feladatot ielent az új feltételek, az új összefüggések kö­zött. Amikor a központi bizottság 9. Mindenrői tudni keli ülésén áprilisban értékelte a 7. ülés határozatainak megvalósítását, azt, hogy hogyan foglalkoztak ezekkel az évzáró gyűlések, meg kellett állapí­tania: sok helyen a mély gyökereket eresztett formalizmus, a sztereotí­piák, a társadalom ó] jelenségeivel és szükségleteivel szembeni közöm­bösség volt tapasztalható. Vagyis, nem fújnak még mindig olyan szelek, amelyek megmozgatnák az állóvize­ket. a megoldatlan problémákat és mindazok íelkiismeretét, akik régi módon dolgoznak és nem teljesítik kötelességeiket. Ezért kerültek a CSKP KB 9. ülésének határozataiba ezek a szavak: Nem sikerült a párt­életben kiküszöbölni a formalizmust, fejleszteni a kollektív szellemet, a párton belüli demokráciát, az elköte­lezettséget, minden területen a kom­munisták példamutatását és aktivitá sát, nem sikerül következetesen nyílt politikát és tájékoztatást megvalósí­tani. Az átalakítás és a vele kapcsolatos demokratizálás — ennek elválasztha­tatlan része a széles körű táiékozta­­tás és nyílt politika — feladatait a párt fő irányvonalának tekinthetjük. A párt terminnlóglája szerint ez azt fe­­lenti, hogy ezeket a feladatokat a párt határozta meg az összes kom­munista száméra és így teljesítésük pártkötelességünk. Még csak a változások kezdetén tartunk, de előbb vagy utóbb a kom­munisták munkájának értékelésében az lesz a legfontosabb kritérium, ho­gyan viszonyulnak az átalakításhoz, mit tesznek konkrétan a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása stra­tégiai irányvonalának megvalósításá­ért. hogyan segítik elő a pártban és a társadalomban a demokrácia fej­lődését, hogyan járulnak hozzá a nyílt tájékoztatáshoz és politikához. Nem tarthatunk ki amellett, ami a gyakorlatban elévült, ami már nem hatásos, ami nem a haladáshoz, ha­nem pangáshoz vezet, ami nem veszi figyelembe az új objektív feltétele­ket és napjaink szükségleteit. Ennek több oka van. Mindenkinek magának keli tisztáznia ezeket és meakísérel­­ni a merev szokások, a sztereotípiák és a konzervativizmus kiküszöbölését. Igen, könnyebb volt, amikor nem folytattak nyílt politikát és a tájékoz­tatást a minimumra korlátozták. Ke­vesebb voit ezzel a munka, problé­mák megoldásáról csak néhány em­ber döntött, majd direktív mádon, többnvire adminisztratív úton hatá­rozták meg a feladatokat. Ez a leni­ni munkamódszer és munkastílus de­­formálását jelentette Pártunk ezt nem eugedheti meg magának állandó kapcsolatban kell állnia az emberek­kel, agitálnia kell. meghallgatni az emberek véleményét Csak (gv szerez­het tekintélyt, csak Így nyerheti el a tömegek bizalmát Idővel azonban a pártmunka nagymértékben (nem teljesen és nem mindenütt) bürokra­tikussá. formálissá vált. hiányzott az emberekkel végzett élő топка és a nyíltság, amelyről Lenin beszélt; vagyis annak érvényesítése hogy a tömegeknek mindenről tudn'uk kell, öntudatosan kell mindent megítélniük és cselekedniük. Amikor a nyílt politika szükséges­ségéről beszélünk, ez nem jelenti, hogy az eddigi politikát szektásnak vagy népellenesnek tartjuk Ez sem­mi esetre sem felelne meg az igaz­ságnak. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig a dolgozók oldalán állt, hanem éppen ez a tény határozta meg társadalmi szerepét, ez jogosí­totta fel történelmi küldetésére. En­nek ellenére a gyakorlati munkában a szavak gyakran eltértek a tettek­től, sokszor csak hangoztatták a le­nini munkastílus és munkamódszerek fontosságát, nem felelt meg az ősz­­szes tisztségviselő a kor követelmé­nyeinek. a párt nemegyszer más szerveket helyettesített, olyan Irány­zat mutatkozott, hogy mindenkit ké­zenfogva akartak vezetni. A CSKP KB 9. ülése nagyon mélyrehatóan, fele­lőséggel és elvszerűen foglalkozott a párt feladataival az átalakításban és olyan határozatokat hozott, amelyek eredményeként tökéletesíteni kell az egész pártmunkát. Ebből a szem­pontból a 9. ülés kulcsfontosságú. A párt ösztönzi a társadalom de­mokratizálását, aminek elválasztha­tatlan részét képezi a nyílt politika és a széles körű tájékoztatás. A párt szólít fel a demokratizálásra és Ja­vaslatokat tesz a Nemzeti Frontnak, a nemzeti bizottságnak, az állami és gazdasági szerveknek és az egész tár­sadalomnak. Joggal várjuk el, hogy a párt mu­tasson példát a nyílt tájékoztatás fejlesztésében. És valóban a kommu­nisták és a többi állampolgár az ed­diginél sokkal többet tud a párt irá­nyító szerveinek tanácskozásairól, ar­ról. hogy mivel foglalkoznak a kerü­leti és járási pártbizottságok, bíráló és nvílt légkörbon folynak a pártta­­núcskozások, egyre megszokottabbá válik, hogy nyilvános vitákat rendez­nek az előkészületben lévő törvé­nyekről és intézkedésekről. Mindez része a CSKP nyílt politikájának. Ez az út vezet a párt és a társadalom, a nép kapcsolatának elmélyítéséhez. Kevés lenne azonban, ha csak a pártban uralkodna nyílt légkör. A de­mokrácia tökéletesítésének, nyíltságá­nak és a széles körű tájékoztatásnak át kell hatnia az egész társadalmat, életünk normájává, a szocialista mó­don gondolkozó és cselekvő állam­polgárok jogává és kötelességévé kell válnia. Nincs szó divatról vagy egyszeri kampányról, ahogyan azt egyesek gondolják, és ebből ered tartózkodá­suk, vagy esetleges ellenző álláspont­juk Megmásíthatatlan folyamat kez­dődött, amely nagymértékben hoz­zájárul az egész társadalom aktivizá­lásához és mozgósításához, a szocia­lizmus megerősítéséhez, kétségtelen értékeinek megszilárdításához, lehe­tőségeink kibővítéséhez és eddig ki­használatlan tartalékaink kiaknázá­sához. —ŐSZ— EGY IÍPÉS A DEMOKRATIZÁLÓDÁS UTJÁN Ä CSKP N Vitra! (Nitra) Járási Bi­zottsága új épületének tanácstermé­ben értekezletet tartották azon köz­ségek pártszervezeteinek elnökei, hnb-titkárai, polgári bizottságainak elnökei, amelyekben a Csemadoknak helyi szervezete működik. A tanács­kozáson részt vett Július Góra, a 1á­­rási pártbizottság titkára, a Nemzeti Front képviselői valamint Sándor János, a Csemadok Nyltrat Járási Bi­zottságának elnöke. Július Góra járási párttltkár mél­tatta az elsó ízben rendezett Ilyen teliegű és szintű értekezlet jelentő­ségét. Hangsúlyozta, hogv a Nemzeti Frontnak, azon belül a Csemadoknak — mplynsk a Járásban húsz helyi szervezete működik — fontos társa­dalmi szerepét. Meggyőződését felez­te ki, hogy a magyar ajkú lakosság akárcsak eddig, a jövőben is dereka­san kiveszi részét a társadalomépítő munkából, becsületes munkájával tá­mogatja pártunk politikáját ás min­den helyzetben tanúbizonyságot tesz hazaszeretetéről. Többek között ígé­retet tett arra, hogy a lárási pártbi­zottság mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a párt nemzetiségpo­­litlkája teljes mértékben érvényesül­jön a gyakorlatban. Az ez irányú konkrét intézkedések közül megemlí­tette azt a tényt, miszerint a Nemze­ti Front vezető szerveiben növelni kell a magyar nemzetiség képviseleti arányát, azonkívül kétnyelvű felira­tokkal kell ellátni azokat a falvakat, ahol azt a lakosság igényli. Sándor János, a Csemadok lárási bizottságának elnöke értékelte a Cse­madoknak a népi hagyományok és a nemzetiségi kultúra ápolása és fej­lesztése érdekében végzett érdemdús munkáját. Kifejezte reménvét. hogy a magyar nemzetiségű lakosság a Csemadokka! együtt tevék°nyen hoz­zájárul a gazdasági mechanizmus át­alakítás« és a demokratizálódási fo­lyamat sikeréhez. Végezetül a helyi nemzeti bizottsá­gok elnökei vitafelszőlalásukban nyugtázták pártunk politikáiénak gyakorlati tükröződését, s azt, hogy figyelme kiterjed az ember érzelmi szféráját érintő dolgokra Is. A leni­ni nemzetiségi politika következetes érvényesítése biztosítja, hogy a ma­gyar nemzetiség hazáiénak érezze a Csehszlovák Szocialista Köztársasá­got, Czakó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom