Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

1988. augusztus 19. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A céf: a földterület ésszerű hasznosítása 1990-ben kezd üzemelni e Gabčlkovo—Nagymarosi vízlép­csőrendszer. trásomhan a nagy szabású erfand beüzemelésével keletkező problémákat szeret ném Ismertetni. A vízgazdálkodási előrejelző­­sek szerint az érintett terüle­ten tartós tala|vízszint emelke­déssel lehet számolni A Csal­lóköz felső részén emelkedni fog a tala|vlz szintié, azonban ez esetben a hordozó kavics­­rétegen belül marad A sziget középső részén a gabftkovól erőmű szennvvfzelvezető csa­tornáiénak hatáséra a talal fel­ső rétegéből a kavlcsréteg ho­rizontjára süllyed a talajvíz. A többi, azaz a nagymarosi erő­mű által befolyásolt területen stabilizálódik a talajvfzszínt je­lenlegi magassága, minimális évi ingadozás mellett. Az em­lített vfszintváltozások termé­szetesen a talajok víz. és só­gazdálkodásában, valamint egész sor talajl adottságban is változást fognak okozni. Felte­hetően 100 ezer hektár terüle­ten fogják éreztetni hatásukat. Az 1978 óta feldolgozott adato­kat így összegezhetnénk: A HRUSOV—DÜNAKILITl RÉSZ A Csallóköz felső része Somor­­ja (Samortnj—Csallóközcsfltör­­tök í Štvrtok na Ostrove) — Eberhard í Malinovo) környékét öleli fel. A tqlajvlz szintje 5—8 méteres mélységben van. A víztározó elárasztása és a kezdeti szivárgás felére való csökkenése után a vfzszint 2— 3 méterrel megemelkedik és a feltételezés szerint 3—5 méter* nyíre felszíntől, a kavicsréteg­ben állapodik meg. Mivel ez a változás a talaj fedőrétegére nem lesz hatással, számottevő változásokra a talaj minőségé­ben és a növénytermesztés kö­rülményeiben nem számítunk. Bizonyos pozltfv változások az 55 km2-es víztározó közelében, a levegő relatív nedvességtar. talmában fognak beállni. A le­vegő nedvességtartalmának emelkedése kedvezőbb körül­ményeket teremt a szója ter­mesztéséhez, melvnek sikeres elterjedését eddig is a levegő alacsony páratartalma akadá­lyozta meg. A SZENNY VÍZELVEZETŐ csatorna Által érintett TERÜLET A csatornameder szigetelésé­nek és a régi Duna-meder ala­csony átfolyásának következté­ben minimálisra csökken az érintett területeken a vfzsztvár­­gás. A jelenleg 1—2 méter mélységben lévő talajvizszlnt a kavicsrétegbe süllyed, ezáltal megszűnik a gyökérzóna kapil­lárisokon keresztüli táplálása, azaz a talajok vízháztartását egyedül a csapadékviszonyok fogják meghatározni Az így ál­landó talajvfzforrást elveszítő terület 25—30 ezer hektárra becsülhető fel Hosszötávú fel­méréseink alapján itt 20 száza­lékkal nagyobb hektárhozamo­kat érhettek el a környező ta­lajokhoz képest. A feltüntetett változások alapján feltételez­zük, hogy az érintett területek termőképessége a Felső-csalló­­köz termőképeségének színvo­nalára süllyed. E kedvezőtlen folyamat enyhítésére a víztáro­zó fenekén gödörszerű mélye­dést terveznek kialakítani, amely lehetővé tenne bizonyos mértékű vízszivárgást. Legfon­tosabb teendő azonban az ön­tözőrendszer felépítése Az ag­rotechnikai és meliorációs mű­veletek közül elsősorban a 30— 35 cm mély szántőréteg kiala­kítására és a talajmetszet fi­ziológiai vastagságának mély­szántással történő növelésére gondolunk. A NAGYMAROSI ERŐMŰ TERÜLETE A Duna bal partján fekvő te­rület Medvétől (Medvedov) Helembáig fChfaba )terjed. Az erőmű befejezését követően a Duna vlzszintje Kolozsnémáig (Klížska Nemá), a Végé Ifjú­­ságfalválg (Dedina Mládeže), a Garamé Kőhldgyarmattg (Ka­menný Most), az Ipolyé pedig Kiskeszllg (Maié Kosihy) a kör­nyező terepszint fölé emelke­dik. A környező találok túlned­­vesedésének megakadályozását és a jelenlegi vízszint stabili­zálását védőrendszerek (tömf­­tőfalak, szivattyúházak) felépí­tésével oldják meg. Az érde­kelt területeken 0,5 m, 0,5—1 m, 1—2 m, 2—3 m mélységbenl és 3 m-nél nagyobb mélységben lévő stabilizált talalvlzszintfl részterületeket jelöltünk ki. Az 1 m mélységben és ennél ki­sebb mélységben lévő talajvíz­zel rendelkező részterületek fő­képpen az alsó Vág partján te­rülnek el. Tekintettel e talajok nehéz, agyágos szemcsézettsé­gére, feltételezhető szezonális nedvességük és termékenysé­gük csökkenése körülbelül 10— 13 ezer hektár területen. Az 1—3 méteres mélységben stabi­lizálódott talajvíz pozitív Irány­ban fogja befolyásolni d tala­jók vízháztartását, kedvező kö­rülményeket alakítva ezzel a hektárhozamok növeléséhez (25—35 ezer hektár területen). Az ásványi sókban gazdag ta­­lajvizü tájegységeken a 2 méte­res mélységben stabilizálódó talajvíz növeli a sókicsapódás veszélyét és a talajok sótartal­mát. A talajminták analízise és pőtvizsgálatalnk kiértékelése alapján a következő, fokozot­tan vizsgálandó részterületeket jelöltük ki: — alacsony, közepes, magas sótartalmú talajvízzel rendelke­ző területek; — alacsony, közepes, magas sótartalmú talajokkal rendelke­ző területek; — területek, ahol fennáll a másodlagos sótartalom-növeke­dés lehetősége. A másodlagos sótartalom-nö­vekedés megelőzésére 3—4 évenként szuperfoszfát-, vagy citromsav-termelésből vissza­maradt gipsz alkalmazását ajánljuk. A nagymarosi erőmű által befolyásolt területen fel­tételezhető nagymértékű válto­zásokat (szezonális nedvesedés ásványi sótartalom-növekedés, a talajok felgyorsuló morfoló­giai fejlődése) figyelembe kell venni a jövőben a trágyázást el­járások felülvizsgálásánál. A TOVÁBBI FOLYAMAT iränyItäsa Mivel jelenlegi Ismereteink a Gabőíkovő-Nagymarosl erő­mű kihatásairól csak prognó­zis jellegűek, mindenképpen szükséges lesz hosszútávú meg­figyelést végezni az érintett talajok változási folyamatairól. Kívánatos lenne a Jövőben me­zőgazdasági-vízgazdálkodási megfigyelő- és mérőállomások láncát létrehozni, melynek se­gítségével meg lehetne oldani a biológiai és ökológiai kérdé­sek egész sorát. EMIL FULAJTÄR mérnök, a tudományok kandidátusa, a Talajtermő-képességl Kutató­­központ Öntözőgazdálkodási In­tézetének munkatársa Foto: Tóth József illusztrációs felvétele Д alábbiakban Fazekas Árpán agrár­mérnök, a Felsőd (Plešivec) Egységes Föld­műves-szövetkezet elnöke nyilatkozik az új gazdasági szabályzókkal kapcsolatban: — Nem egyértelműek, nem világosak, nem eléggé átfogóak és bevezetésüket Ille­tően olyannyira széttagoltak, hogy a jelen időben — 1988 júliusában — még csak a negatívumait Ismerjük. Vagyis azt már tud­juk, hogy a béralapból mennyi adót kell majd befizetnünk, ugyanakkor az árpótlé­kok értéke és termékeink felvásárlási árai­nak alakulása még Ismeretlen a számunk­ra. Az új gazdasági szabályozókról már csak azért sem lehet érdemben nyilatkozni, mivel az 1989-es gazdasági évre szóló ter­veket még a régi felvásárlási ár]egyzék alapján kell kidolgoznunk. Gazdaságunk területileg Is a Rozsnyói (Rožňava) járás egyik legnagyobb és éppen ezért meghatározó jelentőséggel bíró, vesz­teségesen gazdál­kodó szövetkezete. Sánk, a néhány esz. tendeje kinevezett И űj vezetőségre mint a Iemaradozők so­rából való kilába­lás reménysugará­ra tekint a tagság, nemkülönben a fe­letteseink. Minden álszerénység nélkül el­mondhatom, hogy az utóbbi években (pon­tosabban a megbízatásunk ótaj teljes szak­mai, szellemi képességünket és rátermett­ségünket latba vetve Igyekeztünk a gazda­ságosság Irányába fordítani a szövetkezet jelképes szekerének a rúdját. Erre több példával Is szolgálhatok. Az utóbbi évek legszámottevőbb gazdasá­gi sikerei közé soroljuk, hogv a tejterme­lésben átléptük a 3 literes fejési átlagot, teljesítvén ezzel a járási pártkonferencta határozatát. Továbbá, a hlzőmarhák súly­­gyarapodásában napi 65 dekát értünk el, ami tíz dekával haladta meg az Itteni eddi­gi maximumot. Az éveken át tartő gyenge gabonahozamot 3,8—4,1 tonnás átlagon ál­landósítottuk. Ennek ellenére mégsem sike­rült a veszteséges mérleget nyereségessé tenni... Ráadásul — és ezt erősen sérel­mezzük — a járási pártbizottság elnökségi ülésén a régi gazdasági mutatóinknak „ki­járó“, de a jelenlegi eredményeinkkel sem­miképpen sem Indokolt bírálattal Illettek bennünket. Annyit mindenesetre elvárnánk, hogy a járási mezőgazdasági Igazgatóság a valós adatokra támaszkodva tájékoztassa a pártvezetést. Számunkra a továbbiakban elfogadhatat­lan a régi gazdálkodásra jellemző elégte­len anyagi-műszaki ellátás, amely kudarcba fullasztja Igyekezetünket. Itt van például a mák, amelyet 80 hektáron termesztünk. Ez a legjövedelmezőbb növénykultúránk le­hetne, ha ... De eddig a termesztési munka­folyamatból a hatékony növényvédő szerek hiánya miatt nem küszöbölhettük ki a kézi munkát, amely lefölözi a nyereség java ré­szét. Különben hektáronként akár iű ezer korona tiszta nyereséget is elérhetnénk. Egv másik példa. Vásároltunk egy Klro­­vec erőgépet. Ez simán ment, ám amikor vele „egyenrangú“ munkagép után érdek­lődtünk, csak széttárt karokkal találkoz­tunk: nincs! Végül Is — rendkívül bonyo­lult. véletlenszerű, hivatalosnak és legális­nak egyáltalán nem nevezhető személyes Ismeretség révén egy nagy teljesítményű munkagéphez hozzájutottunk Itt a véletlen­szerűn van a hangsúly, és amíg hiánygaz­dálkodás uralkodik, amíg a szükséges mun­kaeszközökhöz csak Ismeretség és csúszó­pénz árén jutunk hozzá, addig nem beszél­hetünk Igazi átalakításról. Gyakran hangoztatják — mint a szövet­kezeti demokrácia kiszélesítésének bizony­ságaként — a vezetők önállóságát, döntési Jogkörének növekedését és egyben felelős­ségtudatát. Hogy mennyit ér (hét) ez majd a gyakorlatban? Egyelőre csak annyit tu­dok erről mondani, hogy a különféle kere­tekkel. valamint a népgazdasági érdekekre való felsőbb döntésű határozatokkal annvtra meg lesz kötve a kezünk, hogv a részleges önállóság látszatát éppencsak elhl'ethetjük a tagsággal .. Amennyiben mégis lehető­ségem nyílna az eddiginél nagyobb önálló­ság gyakorására, vagyis lényegesen bővülne a jogköröm a szövetkezet dolgaiba valő beleszólásomat Illetően, nos, én 8 követke­ző változftatlásokat hajtanám végre, a* gazdálkodás jövedelmezővé tétele érdeké ben: Ejhagynánk a szemes kukorica száz hek­táron történő termesztését — mivel állan­dósult jelleggel tetemes a vadkártétel. Reményteljes várakozással Ugyanakkor növelnénk a kalászos gabona vetésterületét. A mákot húsz, a korai bur­gonyát pedig öt hektárral hővltenénk. ötven hektáron a veszteséges zöldségtermesztést felszámolnánk, s a napraforgó termeszté­sével próbálkoznánk. De vajon mi lesz a la­kosság így Is hiányos zöldségellátásával? Az álattenyésztésben száz darabbal nö­velnénk és 1850 darabon állandósítanánk a fejőstehenek számát. A kocák számát a jelenlegi hetvenről 120-ra szeretnénk növel­ni. s el akarjuk érni a zárt állatforgót. A jövedelmező melléküzemági termelés 3—3,5 millió korona évi nyereséggel, a szövetke zet mezőgazdasági bruttó jövedelmének az egyötödét teszí ki. Az elkövetkezendő két esztendőben további 3 millió korona értékű autóalkatrész gyártásával számolunk. Dolgozóink létszámának a csökkentésére Is sor kerülhet. Másként fogalmazva: át fogjuk értékelni a teljesftménynormákat, s a brigádszerű munkaszervezési és javadal­mazási forma általános bevezetésével ala­kítjuk majd ki az önkormányzatú, gazda­ságilag önálló munkacsoportokat. Minden egvedi elbírálásnál a szakmai tapasztalat, a munkához valő hozzáállás lesz a megha­tározó mutató. Minden számunkra lehetsé­ges eszközzel és módon törekedni fogunk arra, hogy kiküszöböljük az ellenőrzéssel megbízott dolgozóink más személyek általi ellenőrzését... Végkövetkeztetésként pedig annyit: szö­vetkezetünket a 34. termelési-gazdasági cso­portba sorolták — néhány szomszéd gaz­dasággal való összehasonlítás alapján —, figyelmen kívül hagyva például azt a tényt, hogy a szálastakarmánvok betakarításához 100—150 kézi kaszát kell mozgósítanunk, ami jelentősen megnövelt a bérköltségeket. Vagyis a jelenleg száz korona termelési értékre megszabott 56 korona nem fedez! eme környezeti tényezők által megnövelt többletköltséget. S még egy megállapítást hadd tegyek hozzá: szerintem a mindenkori bürokrácia szemléletmódja és gyakorlati állásfoglalása fogja meghatározni a korántsem egvértelmfl gazdasági szabályozők várható, s remélt eredményességét... Lejegyezte: KORCSMÄROS LÁSZLÓ Forgatókönyv Sztálin kézvonásaival IX. rész AKIKNEK A TISZTESSÉG DRÄGÄBB VOLT Cgy látszott, ebben a légkörben senki sem szólalhat fel, rtogy bebizonyítsa, orvtámadás fo ylk a tudomány ellen. Még­is bátran és elvszerűen szólalt fel a tudomány védelmében Zsebrak (akit a padsorokból állandóan félbeszakítottak, több­ször határozottan sértő meglegyzrsekkel), В M Zavadovszkl), P. M. Zsukovszklj és V. Sz Nvemcslnov akadémikusok, Rap­poport, a biológiai tudományok doktora Sz. I. Allhanyan és 1. M Pol'nkov. Különösen Rappoport felszólalására érdemes felfigyelnünk, mert ez - a tudósok becsületére legyen mondva — mutatla, hogv nem mindenki engedelmeskedett az általános parancs­nak Rappoport Kolcov tanítványa, aki az egész háborút vé­gigharcolta. tizennyolcszor sebestlt meg. s fél szemét Is el­vesztette s akit legendás bátorsága miatt dicsőség övezett, mindjén l.iszenko he-zánv-dója után kért szót. de csak napok­kal kérőbb az esti ülés közepén szólalhatott meg Azzal kezdte hogv felsorolta a genetikusok eredményeit: megis­merték a gének és a mutáció természetét, tisztázták a mutá­ció sebességét fokozó anyagokat, megállapították a vírusok természetét, s vizsgálták tulajdonságaikat, nemesítették a hib­rid kukoricát is stb. Kijelentette: szégyen nem alkalmazni a. genetikát a szocialista haza lavára, hiszen „e! kell sajátítani minden külföldi eredményt“, mert „csak az igazságosság és az önkritika alapján érhetünk el olyan későbbi nagy ered­ményeket, amelyeket a haza elvár tőlünk“. Lélegzet visszafojtva hallgatták, s beszéde végén meg Is tapsolták, ám a következő szónok, Babadzsanyan ledorongol­ta a gentikának éppen azt az irányzatát, ameiyel Rappoport ragyogóan foglalkozott, s kijelentette, hogy minden mutáció feltétlenül káros, és „az ilyen úton kapott organizmusok nem egyebek, mint selejtek, torzszülöttekl*. Rappoport a helyéről szállt vitába vele, s Babadzsanyan nem talált lobb választ, mint a sértegetést. (Odáig ment, hogy a háborús rokkantnak felhánytorgatta tél szeme hiá­nyát, mondván: amiatt „nem látja a formális genetika káros voltát és rothadt lényegét“.) V. Sz. Nvemcslnov akadémikus 8 Tylmirlazev Mezőgazdasá­gi Akadémia tgazgatőla a vita utolsó napján emelkedett szó­lásra. Az ülés addigra valójában a llszenkólsták teljes győ­zelmét mutatta, s ezek éppen akkor hallhattak tóle olyasmit, amit semmiképpen sem vártak. Nvemcslnov habozás nélkül kllelentette, hogy „az öröklődés kromoszómaelmélete az em­beriség tudományos aranykönyvébe íródott“, s nem osztja Líszenko véleményét arról, hogy a Mendel-törvények valami­féle reakciós. Idealista elméletnek a szülöttel, továbbá hogy továbbra Is támogatja Zsebrak nagyszerű munkáját. Válasz­ként ezt kapta: „önnek nyugdíjba kell mennlei* LEGYŐZTÉK AZ „ÄLTDDOMÄNYT“ .., A viu végén Prezent kijelentette: „A micsurinl tanítással föltegyverkezett szovjet biológusaink megsemmisítették a morganlzmust". Szavait meg sem válogatva csűfolódott az ellenfelekkel. „Sajnos, a morganlzmus bomlasztó hatása a nem biológusok körében !s elterjedt..., ha még Nyemcsinov akadémikusnak Is, aki nem genetikus, hanem statisztikus, saját véleménye van a morganlzmusrói.“ Ugyanilyen stílusban „tréfálkozott" Zavadovszkijjal. Zsukovszkljjal, Poljakovval és másokkal. Poljakovnak címezte például a kővetkező szava­kat: „A darwinizmus most nem ugyanaz, mint ami Darwin Idejében volt..., de ön, Poljakov professzor, ezt nem köteles tudni. Hiszen ön köteles okosabbnak lenni Darwinnál, már csak azért Is, mert a bölcs fején ülő madárka messzebb lát a bölcsnél.“ S Prezent bejelentette az e naptői érvénybe lépő Ítéletet (a korabeli újságok szerint): „Nem fogunk vi­tatkozni a morganlstákkal (taps), folytatjuk leleplezésüket, mint egy káros és ideológiailag Idegen, külföldről hurcolt, ve­lejéig áltudományos irányzatnak a képviselőit (taps).“ Sok genetikus, különösen az első napokban, nem tudta megérteni, ml történik, hiszen csak nemrég bírálta nyíltan Llszenkót Jurlj Zsdanov. Igaz, zárszavában Líszenko már be­mentette: „Egy cédulán megkérdeztek: milyen a párt köz­ponti bizottságának viszonya a beszámolóhoz. A válaszom: A KB kielemezte beszámolómat, és Jóváhagyta azt.“ Ezt kö­vetően a következő megjegyzés olvasható a gyorsírásos fegy­­zőkönyvben: „Viharos, ovációba átmenő taps. Mindenki fel­áll.*) Később, Sztálin temetése után, a sajtóban meglelem Lt­­szenko rövid cikke A tudomány vezetőle címmel. Abban Így emlékezett vissza: „Sztálin ... közvetlenül szerkesztette A bio­lógiai tudomány helyzetéről cfmű előadásom tervezetét, rész­letesen elmagyarázta nekem lavításalt, utasításokat adott, hogy adlam elő beszámolóm egy-egy részét. Sztálin elvtárs figyelemmel követte az augusztusi ülés munkájának eredmé­­nyelt.. (Valerij Szojfer cikke nyomán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom