Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-16 / 33. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1986. augusztus 18.

Hatékonyabban,

felelősségteljesebben

Ä Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Duneszerdahelyl (Dunajská Streda) Járási Bizottsága tevékenységében előtérbe helyezi a mezőgazdasági termelés lntenzifikáciős programjának teljesítését a nyolcadik ötéves tervidőszakban. Ennek megfelelően az alapszervezetek munkáját, a dolgozók munkakezdemőnyezését a termelés legfontosabb területeire összpontosítják. A szövetség előtt álló főbb feladatokról beszélgettünk Patasi Ilona mérnökkel, az SZFSZ Járási bizottságának titkárával.

• Hogyan kívánnak eleget tenni az intenzifikáciös program követelményeinek?

— A mi körülményeink között az éxtenzív fejlesztési módszer teljesen „ki van merítve“, hiszen a földalap növelése már aligha lehetséges, a beruházások korlátozottak, ennélfogva az egyedüli járható út az intenzifikáciő. Mindenekelőtt a földalap ésszerű kihasználását szorgalmazzuk, folytatva a progresszív genetikai, biotechnológiai, biokémiai irányzatok érvényesítésével, beleértve az automatízációs és elektronikai program célkitűzéseinek megvalósítását. A CSKP XVII. kongresszusának határozataival összhangban nagy súlyt helyezünk arra, hogy a mezőgazdasági üzemekben minőségi lavulást érjenek el a tervezést, trányítást és munkaszervezést illetően. Szövetségünk az efsz-ek X. országos kongresszusa óta Jelentős fejlődésen ment keresztül, és nagyban hozzájárult a szövetkezetek termelési feladatainak teljesítéséhez. Tekintélyünk megnőtt, elmélyült együttműködésünk a mezőgazdasági üzemek vezetőségeivel is. Az intenzifikációs program megvalósítását segítik elő azok a kötelezettségvállalások, melyek a XVII. kongreszszus tiszteletére születtek, továbbá a prágai felhíváshoz való csatlakozás. A növekvő munkaaktivitás Jut kifejezésre a szövetkezeti tagok 2 ezer 200 egyéni és 236 kollektív felajánlásában. A felajánlások értéke meghaladja a 13 millió koronát. Az igazsághoz tartozik az is, hogy mind ez ideig több mezőgazdasági üzemben nem sikerült elérni azt, hogy a kötelezettségvállalások a mennyiségi mutatókon kívül nagyobb mértékben a minőségi mutatókra legyenek méretezve, főleg a munkatermelékenység növelésére, az anyag- és energiatakarékosságra stb. Az intenzifikációs program irányelveivel összhangban szövetségünk a jövőben a dolgozók munkakezdeményezését, főleg a gazdaságosságra és a minőségre fogja Irányítani. Jelenleg azon munkálkodunk, hogy alapszervezeteink magukévá tegyék a Szakszervezetek Központi Tanácsának felhívását, mely a kiadások 0,5 százalékos csökkentésére és a munkatermelékenység 1 százalékos növelésre irányul. Szorosan együttműködünk a járási mezőgazdasági igazgatósággal, s erre az évre közösen 24 szocialista versenyt hirdettünk meg. Az újítőmozgalom tervszerű irányítása céljából szövetségünk a járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve kidolgozta az „ŰJÍ- tó- és feltalálómozgalom fejlesztésének programja“ című dokumentumot a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozólag. Az újítómozgalom keretében'egyre igényesebb feladatok kerülnek megoldásra. A szövetkezetekben ez ideig 19 komplex ésszerűsítő brigád tevékenykedik, közülük azonban csupán 8 alakult meg az SZFSZ alapszervezeteinek keretén belül. A szocialista brigádok száma jelenleg 1217, melyekbe 3 ezer 710 dolgozó tömörül. A jövőben ezen brigádok tevékenységét illetően előtérbe helyezzük a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű alkalmazását. Az intenzifikációs program megvalósítása elképzelhetetlen a mezőgazdaság irányítási rendszeréllgFg

nek tökéletesítése nélkül. Szövetségünk hatékony támogatást nyújt a mezőgazdasági üzemeknek a belüzemi önelszámolási rendszer érvényesítéséhez, mely elősegíti a veszteségek csökkentését, a munka minőségének és hatékonyságának javítását. E feladat megoldásához járul hozzá a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás meghonosítása, melynek alkalmazásában még jelentős tartalékaink vannak.

• A termelés növelése elválaszthatatlan a dolgozókról való komplex gondoskodás elmélyítése nélkül. Mit tesz az SZFSZ járási bizottsága ennek érdekében?

— A termelési feladatokkal egy Időben szövetségünk intézkedéseket foganatosított a dolgozókról való komplex gondoskodás színvonalának emelése céljából. El kell mondjam azt is, hogy ezen a téren az utóbbi években komoly eredményeket értünk el. A szövetkezetekben folytatódott a szociális létesítmények építése, Javult a gazdaságok korszerű gépi erővel való ellátása. A közös gazdaságok évente átlagosan hatmillió koronával járultak hozzá a választási programtervek teljesítéséhez. Üj óvodák, bölcsődék, egészségügyi, művelődési és sportlétesítmények kerültek átadásra, javulást értünk el a dolgozók egészségéről való gondoskodásban is, hiszen évente 3 ezer 400 szövetkezeti dolgozó részesül megelőző orvost szűrővizsgálatban, és mintegy 300 dolgozó számára biztosítjuk a fürdői gyógykezelést. Üzemi étkezdékben étkezik a dolgozók 36 százaléka, 15 szövetkezetnek van saját étkezdéje, hat szövetkezet más formában biztosítja, a dolgozók étkeztetését. A szövetkezetek dolgozói aktívan részt vállalnak a munkahelyi és természeti környezet javításában, ugyanis évente átlagosan egy dolgozó hét órát dolgozik le társadalmi munkában ezen célból. Némely szövetkezetben azonban még nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági épületek, gazdasági udvarok környékének rendbentartására, azok füvesítésére és parkosítására. Évente 2 ezer 400 dolgozó vesz részt hazai, 1900 pedig külföldi üdüléseken. Ugyanakkor a hazai pionírtáborokban közel ezerháromszáz, külföldön közel 200 dolgozó gyermeke tölti a nyári szünidőt.

£ Milyen feladatok várnak a szövetségre az intenzifikációs program kapcsán a dolgozók politikai és szakmai továbbképzését illetően?

— Egyik fontos célkitűzésünk: a dolgozók szocialista tudatának fejlesztése. Mindenekelőtt a politikai-szakmai képzés minőségi javítására gondolok, ahogy az a XVII. pártkongresszus határozataiból is kitűnik. Ennek megfelelően célul tűztük ki a" szövetkezeti munkaiskola és a televízió. által sugárzott haladó tapasztalatok iskolája hatékonyabb kihasználását dolgozóink szakmai-politikai továbbképzésében. A 8. ötéves tervidőszak végéig el kell érnünk, hogy a dolgozók szakképzettsége elérje az 55 százalékot. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az eszmei-politikai nevelés keretében a közgazdasági propaganda és agitációs tevékenység elmélyítésének.

• Mit tesznek a szervezeti munka színvonalának emelése, illetve aktivizálása érdekében?

Az utóbbi időben éppen a szervezeti élet fellendülése kapcsán szövetségünk aktívabb részt vállalt a termelési és társadalmi feladatok megoldásában. Ennek ellenére kulcsfontosságú problémának tekintjük a szervezeti munka színvonalának emelését a maga komplexitásában. Ebben a tekintetben az egyes szövetkezetek között is érezhető különbségek vannak. Mindenekelőtt azt akarjuk elérni, hogy a szövetkezetek elnökei tudatosítsák, ők viselik a felelősséget a szövetség munkájáért, melynek következtében feladatukat senki sem pótolhatja. A szervezeti élet fellendítésének egyik kulcskérdése a termelés egyes szakaszain dolgozó részlegbizottságok munkatevékenységének aktivizálása. Megállapítást nyert, hogy azokban a szövetkezetekben, amelyekben az említett részlegbizottságok jól dolgoznak, kedvezően befolyásolhatják a gazdasági feladatok teljesítését, elősegítik a szövetkezet szociális progamjának teljesítését, hozzájárulnak a munkakezdeményezés növeléséhez. Viszont sok még az olyan szövetkezet, ahol a részlegbizottságok nem teljesítik küldetésüket, nem fejtenek ki rendszeres munkát, és figyelmüket nem a legfontosabb problémák megoldására irányítják. Célunk az, hogy a szövetkezeti tagokat megnyerjük a XVII. pártkongresszus által meghatározott feladatok következetes teljesítésére. Ennélfogva nagyon lényeges, hogy a szövetkezetek vezetői lehetővé tegyék a dolgozók részvételét a gazdaságok irányításában, és az eddiginél hatékonyabb támogatásban részesítsék az alapszervezeteket a közös feladatok megoldásában. Aktív részt vállalunk a termelési értekezletek szervezésében, melyeket a dolgozók mozgósítása egyik fontos láncszemének tekintjük.

A beszélgetést köszöni: SVINGER ISTVÄN

Még mindig nyaralás, még mindig a Magas-Tátra: háttérben a Lomnici csúcs.,,

... és a Panoráma szálloda a Csorba-tónál (Štrbské Pleso)

(Alexander Vojček és Sušia Béla felvétele)

A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeleté az egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról

A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (SZMÉM) a Szövetségi Pénzügyminisztériummal, a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával megegyezés alapján a mezőgazdasági szövetkezetekről elfogadott 122/1975- ös számú törvény 14. cikkelyének 4. bekezdése értelmében ezt a rendeletet hozza:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. CIKKELY

% rendelet tárgya és terjedelme

Ez a rendelet a kulturális és szociális alap (a továbbiakban csak „alap“} képzésére, felhasználására és a vele való gazdálkodásra vonatkozik az egységes földműves-szövetkezetekben a (továbbiakban csak „szövetkezetek“).

2. CIKKELY

Az alap cél]a

(!) Az alap eszközeit a szövetkezet káder- és személyzeti terve teljesítésére, a szociális program és más célok megvalósítására használja.

(2) Az alap a szövetkezeti tagokat, beleértve a nyugdíjas szövetkezeti tagokat is, továbbá a szövetkezetben dolgozókat, a szakmunkásképző középiskolák tanulóit1) szolgálja; ha ezt a rendelet további Intézkedései lehetővé tteszik, akkor az alapot a szövetkezeti tagok családtagjainak Javára is fel lehet használni.

(3) Az alap felhasználásánál családtagnak tekintendők: a férj (feleség, élettárs), a tanköteles gyermekek és a tankötelezetségen túl azok a 26 .éven aluli gyermekek, akik tanulással vagy előirt gyakorlatokkal rendszeresen készülnek fel jövő foglalkozásukra2), továbbá azok a gyermekek, akik betegség miatt nem készülhetnek fel jövő foglalkozásukra, esetleg testi vagy szellemi fogyatékosságok miatt tartósan munkaképtelenek.

') A 29/1984-es számú törvény (oktatási törvény) 9. és 13. cikkelye.

2) A 29/1984-es számú törvény 34. cikkelye.

MÁSODIK RÉSZ Az alap képzése

3. CIKKELY

(') A szövetkezet az alapot a nyereség juttatásaiból és más forrásokból képezi (6. bekezdés).

(2) A nyereségjuttatás alap és kiegészítő részből, valamint a nyugdíjas szövetkezeti tagok állandó és rendszeres nyugdíjkiegészítő Járadékának3) megfelelő részéből tevődik össze.

(3) Az alapjuttatás egy személyre számítva évente 750 korona. Ezt a juttatást a szövetkezetnek akkor is biztosítania kell, ha nem nyereséges, vagy esetleg ráfizetéses; ebben az esetben a tartalékalapból4) képezi.

(4) A kiegészítő Juttatás maximálisan a nyereség 8 százalékát érheti el, természetesen az adóztatást és az állami költségvetéshez való hozzájárulást leszámítva. A kiegészítő juttatás növelhető a mezőgazdasági árutermelés ösztönzőt alapjából5), mégpedig a béreszközök évi terjedelmének 0,4 százalékáig terjedően.

(s) A nyugdíjas szövetkezeti tagok állandó és rendszeres kiegészítő járadékának megfelelő juttatást a szövetkezének akkor is végre kell hajtania, ha nem nyereséges, esetleg veszteségesen gazdálkodik. Ilyen esetben a tartalékalap áll rendlekezésre.

(6) Az alap egyéb részelt képezhetik az alapeszközök és egyéb tárgyak eladásából származó bevételek, az üzemi étkezde nyeresége, az ételek árához számított felár6) értéke, a kölcsönök visszatérítéséből származó összeg és azok a bevételek, amelyek az alapbél vásárolt eszközök használatából (kölcsönzéséből) származnak, és amelyeket a szövetkezet rendkívüli eredményeiért érdemelt kt, főleg a szocialista versenymozgalom7) keretében.

3) Az SZMÉM 1979. február 17-1 keltezésű és 015/1472-es számú Irányelve.

4) Az SZMÉM 27/1986-os számú törvénye az efsz-ek és a közös mezőgazdasági vállalatok tartalékalapjáról.

5) Az SZMÉM 1985. november 25-1 keltezésű és 041-1805-ös számú Irányelve.

s) Az SZMÉM 1983. június Я-i keltezésű és 01-625 ös számú módosítása.

7) A szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsának, a SZISZ KB, a Szövetkezetek Központi Tanácsának és az SZFSZ KB alapelvel (a szövetségi kormány

1985. november 14-1 keltezésű és 297-es számú határozata). HARMADIK RÉSZ Az alap felhasználása

4. CIKKELY Eszmei nevelű

és kulturális-művelődési tevékenység

a) Az alapból támogatni lehet:

1. a szövetkezet által szervezett jelentős társadalmi akciókat (aratóünnepélyek, közgyűlések stb.);

2. a baráti kapcsolatokat; a nemzetközi kapcsolatokat devizamentesen kell szervezni;

3. a nemzetközi nőnap, a nemzetközi gyermeknap alkalmából, a szocialista brigádok által rendezett akciókat, és a nyugdíjas-találkozók finanszírozását (vendéglátás, tárgyi jutalom);

4. az ajándékvásárlást a munkahelyi jubileumok, a kerek születésnapok, és az elvtársi látogatások alkalmából;

5. az ajándékvásárlást a szövetkezeti tag gyermekének születésekor;

b) Az alapból meríteni lehet:

1. a propagáclós tevékenységre (például a szocialista versenymozgalom népszerűsítése, közgazdasági propaganda);

2. a kitüntetések és az elismerő oklevelek odaítélésével, a szövetkezet jelentős évfordulóival, a jelentős állami ünnepekkel (május elseje és kilencediké, a nagy októberi szocialista foradalom stb.), a nemzeti bizottságok és a Nemzett Front által szervezett jelentős társadalmi és politikai akciókkal kapcsolatos kiadásokra;

3. a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által rendezett tanfolyamok kiadásaira;

4. a tagok és hozzátartozói, valamint a kollektívák érdektevékenységére. Ha az érdektevékenység végzése megkívánja a nem tagok részvételét is, az alapból ugyanolyan összeget lehet felhasználni, mint a tagok esetében;

5. az iskolák, az óvodák, a bölcsődék és a napközi otthonok tárgyainak, kellékeinek nem beruházásos jellegű vásárlására abban az esetben, ha a szövetkezet védnökséget vállalt felettük;

6. a színházak, a hangversenyek, a' filmszínházak, az egyéb kulturális rendezvények, a kiállítások, a múzeumok és a kulturális emlékek látogatására, nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem hozzátartozóik esetében Is;

7. könyvek és folyóiratok vásárlására, továbbá az előadásokra, a filmvetítésekre és a társalgásokra;

8. a rendkívüli külföldi küldöttségek vendéglátására.

5. CIKKELY

Beruházások, javítások, karbantartó munkák és üzemeltetés

a) Az alapbél fedezni lehet:

1. a beruházásos és nem beruházásos jellegű létesítményeket, újjáépítéseket, korszerűsítéseket és felszereléseket, a szövetkezetek üdülési, rehabilitációs, üdülési-testnevelési és sportlétesítményeinek, valamint üdülési és testnevelési célokat szolgáié sportlétesítményeinek nem beruházásos Jellegű javításait és karbantartásait;

2. az alapból — az alapba vonatkozó korábbi rendelkezések alapján is — épített létesítmények Javítását és karbantartását;

3. a beruházások keretében az alapból üdülési és kulturális célokra autóbuszt lehet vásárolni.

b) Az alapbél hozzá lehet járulni:

1. a szövetkezeti tagokról való gondoskodás elmélyítése érdekében az alapból egészségiigvl műszereket és készülékeket is be lehet szerezni, amelyeket kizárólag a szövetkezeti egészségügyi létesítményekben szabad használni;

(Folytatjuk)