Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-27 / 39. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. szeptember 27, Miiéit ÜT I KÖNYV Napjaink komoly gondjai közé tartozik, hogy az állandó munka és a család körüli elfoglaltságok következtében kevés idő jut az önművelésre, ezen belül is az olvasásra. Ugyanez vonatkozik a gyerekeinkre is. akik hovatovább egyre több órát töltenek zsibbadtan, izgalomtól megviselten kora reggeltől késő délutánig az iskolapadban. Mire hazakerülnek, kérdéses, hogy van-e.erejük és kedvük a könyv társaságát keresni. Sokkal egyszerűbb leülni a képernyő elé, amely kétségkívül csak nézésre szoktat, de olvasásra nem. Pedig akik ma kezdik az általános iskolát, azok közül senki sem maradhat meg segédmunkás fokon, mert harminc év múlva nem lesz szükség lapátolőkra. Művelt szakmunkásra, technikusra annál inkább. A követelmények évről évre nőnek, kérdés, lépést tud-e velük tartani a fiatal. Éppen ezért az olvasásnak életfunkcióvá kell válnia, ellenkező esetben az egyén önként kizárja magát a mai dokumentált világból, ugyanakkor az őt körülvevő világot is csak felébőt-harmadából ismeri. Egyetemes követelménynek kellene lennie mindenütt, hogy a maradandó szépirodalmi értékek hatása megsokszorozódjék. A rendszeres olvasásra elsősorban az iskola tanít meg. Ott ismert meg a gyerek a betűk világát, majd lépésről lépésre mélyebbre hatol a könyvek birodalmába, ahol később szabadon csatangolhat kényére kedvére. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a gyerek már a alsó tagozaton megtanulja a szöveg helyes értelmezését és olvasását. A tananyag ts osztályról osztályra zsúfolódik és egyre nő a különbség a tantervi követelmények és az olvasási készség színvonala között. így automatikusan felvetődik a kérdés: olvasnak-e rendszeresen a diákok? Az olvasás elsajátításában előnyös változást a globális módszer bevezetése hozott, amely a szavak felismerésére alapul, majd az ismert szavakból kiindulva tanulják meg felismerni a betűket. Jómagam még a hagyományos módszeren nőttem fel. Manapság sok helyütt hallani panaszt: a mai gyerekek nehezen tanulnak meg irni-olvasni. Ügy gondoltuk, : ЧШЛХ ' a leghelyesebb az lesz, ha minderről mi magunk is meggyőződünk. A Zonci (Túrén) Alapiskolába látogattunk el, ahol minderről Csuka Mária pedagógussal beszélgettünk, aki az első és a harmadik osztályosokkal foglal kozik. Szerencsénk volt, ugyanis meghallgathattunk egy magyar nyelvtanórát is, melyet magunk is élveztünk. Az óra alatt egyetlen üres járat sem volt. ennek ellenére a gyerekek végig figyeltek, s ami nagyon fontos: vidámak voltak. A harmadikosok természetesen már folyékonyan olvastak, s az elsősök is több szót ismernek. Az óra sodrása bennünket is magával ragadott. Megfeledkezvén az időről, alig vettük észre, mily gyorsan lett vége. Kicsit bántuk is. hogy nincs tovább. Csalódásunkban vigaszul szolgált az óra utáni beszélgetés a pedagógussal. Közben az íróasztal fiókjából előkerült néhány dolgozntfüzet. A tavalyi másodikpsok fogalmazásai igazolják, az áldozatos munka nem vész kárba. Megtudtuk, hogy a fogalmazás csiszolására is nagy hangsúlyt helyeznek. Ennek köszönhető az, hogy a harmadik osztály elején már meg tudják ítélni, hogy egy adott mondatot két különböző tárgyú fogalmazás melyik részében helyeznék el. A gyerekek logikusan gondolkodnak, s ami még ennél is lényegesebb, mindez az állandó olvasásnak köszönhető. A szünidő alatt a Foltonfolt király című meápskönyvet forgatták, a tanév végéig pedig Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese című könyvét is el szerelnék olvasni. — Az iskolaév folyamán nemcsak az olvasást gyakoroljuk — folytatja magyarázatát Csuka Mária. — Harmadik osztályban a diákok" már rengeteg verset ismernek és tudnak fej— Az és életétől csupán két hét telt el, s az elsősük már „olvasgat nak“. Gondolom, az a céljuk, bogy a diák legkisebb energia felhasználásával, kevés eszközzel, minél jobb eredményt érjen el az olvasásban. Mi erről a véleménye? — A kérdésben benne foglaltatik a válasz is. Szeretném azonban hozzátenni, hogy az első osztályokban a pedagógus számára létkérdés, hogy ezeknek a kis embereknek a figyelmét éberen tartsa. Egyrészt ez a magyarázata annak, hogy sok játékos elemet használunk. Minden órán verset tanulunk, s nem telik el egy nap sem anélkül, hogy kézbe ne vennénk valamilyen mesekönyvet. Ily módon alapozzuk meg a gyerekek könyvszeretetét. Igaz, könnyebb lenne őket a vizuális élmények — televízió, mozi, video stb. — befogadására nevelni, mivel sokkal igénytelenebb, mint egy klasszikus müvet elolvasni és megérteni. Azt hiszem, kicsit elkalandoztunk, maradjunk á kisiskolásoknál. Tény. hogy vannak gyengébb felfogású, nehezen olvasó diákok, akiknél viszont kitartó és türelmes munkával eredményt lehet elérni. Eddigi tapasztalataink legalábbis erről győztek meg engem. — A globális olvasási módszert tanuló diákok mikorra érik el azt a szintet, amikor már tudnak olvasni egész mondatokat is? —. Karácsonyra mindenképpen.' Januárban már verseket is olvasnak. A szülők is rengeteget segítenek nekünk. Az itteni lakosságra jellemző, hogy pénzét szellemi javakra — könyvre is — költi. bői, ezenkívül közmondást és szólást is. Gyakran levesszük a polcról Ű. Nagy Gábor: Mi fán terem c. gyűjteményét. A gyerekeknek tudniuk kell fogalmakat és jelenségeket közmondással kifejezni ahányféleképpen tudják. A kicsik ezt rendkívüli módon élvezik, akárcsak az élő fogalmazást, amely egyáltalán nem feönynyű, de megmutatja, kiben ml lakozik. Már az első betűk megismerése után minden egyeshez külön verset tanulunk. — Az imént látott órára elsősorban a játékosság volt jellemző. Bizonyára sokkal könnyebb ilyen légkörben mindkét fél számára az együttműködés? — Számunkra természetessé vált, hogy minden órát játékkal kezdünk és zárunk. A versek ritmusát, vagy a magánhangzók és szótagok hosszúságát például a gyerekek által elkészített hangszerekkel ütemezzük le, amelyek közt van drótra fűzött kupakokból összeállított csörgő két szögből álló Ütőhangszer stb. A lényeg úgysem ezen van, hanem a ritmusérzék kialakításán. Játszva tanul- • ni, ez a fontos! — A gyerekek milyen könyveket olvasnak? — Ezt eleve hiba lenne kategorizálni. mivel már ebben a korban is megmutatkozik, kit mi érdekel a leginkább. Múlt karácsonyra kérésünkre minden szülő megvette gyerekének a Gőgös Gúnár Gedeont. Ezenkívül vásásolják nekik a Búvár, az így óit... és a Bölcs bagoly sorozatot. Arra biztatjuk a diákokat, hogy amennyiben a tananyaggal kapcsolatban olvastak vagy tulajdonukban van valamilyen könyv, akkor azt hozzák el bemutatni, a jutalom egy jó pont Tíz jó pontért egyest kapnak. A gyerekek maximálisan ki ts használják ezeket a pontszerzést lehetőségeket. — A negyedik osztály végéig — amikor már Szeocre (Senec) járnak iskolába — milyen alapvető ismereteket kell a kisdiákoknak elsajátítani? — Tanulóink az elvárásoknak egyre inkább megfelelnek. Szemléltetésképpen azért néhányat hadd nevezzek meg az elvárásokból: tudniuk kell, az adott versről, hogy a népavagy a műköltészetbe tartozik-e; tudniuk kell helyesen, hangosan és kifejezően olvasni; amit elolvastak, ágról vázlatot kell készíteniük nélíány mondatban, s megmagyarázni, mi a történet tanulsága; egy perc alatt kétszáz szótagot tudjanak elolvasni; ismerniük kell bizonyos irodalmi hősöket és szerzőket, mint például Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Arany János, József Attila, Weöres Sándor és Pavol Országh-Hviezdoslav néhány versét, s a szerzők életéről néhány mondatban beszélni. Ezeknek az elvárásoknak a Zoncl Alapiskolában könnyűszerrel eleget tudnak tenni, mivel a gyerekek szeretnek olvasni, minden ízükkel nyitottak a külvilág felé. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a bemutatott iskola példája követendőként állhat sok más iskola előtt. Amennyiben a többi iskolában Is ennyit forgatják a könyvet, akkor nem kell aggódni a jövőt illetően, gyerekeink szeretni fogják a könyvet, s ezt az élményt átadják majd gyermekeiknek, hogy ők is elmerülhessenek a betűk világába és élvezzék az olvasás gyönyörűségét. Macsicza Sándor i Bjzgí Határozó ■ ,, '—Ж A KÖtÖ27$ Rejtvény, éez Dé. Berzsenyi niel g.yit rséböl gézünk; Hiba fel «5 Rejtvény, '.rész Rejtvény, l.rás?. Rejtvény, 4-rész ííegyaxľ köitö ■Rádius^ ergon,-Dobozban ven ! rás э zonoe hangzói Sövény Liter EádiusS Rézsútos Szurkol Vitamin Leadoban van t éwezeté tartóoszlopa Házőrző Hangjegy Icozibau van. i Rejtvény, 5«rész Kálmán Ilyen его ie van ‘Zemélyea névmás Határozói rag Növény Vieezaütt Azonos betűk ’tovir.sga röv. Lankadt Föld - latinul Város . Ausztriáti>ar-,. Folyo Я .Szovjetunióban. Ödön, Antal Atka. közepe ügyaa Tükörben Van I berek Secézatt női név Tonn« váliuí MEGFEJTÉSNYERTESEK Lapunk 37. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Szüretelnek, énekelnek, / láttál-e már ennél szebbet?“ Nyertesek: Iski Ibolya, Klsgéres (Malý Horeš), Kosztra Arpád né, Balázsié (Blažov), Országit Sarolta, (Kráf). ) Négy praktikus, divatos szabású kosztümöt mutatunk be olvasóinknak. Egyik kabátka sem testreszabott, így kényelmesen viselhető blúzzal és mellénnyel éppúgy, mint pulóverrel. Ha valóban divatosak akarunk lenni, ne féljünk e kabátkák „túlméretezésétől“ és a vállak „megemelésétől“. A szoknyákat iso a mostani divat szerint varrták. A végiggomoolós és az oldalt gombolős, „slicceit“ (a két szélső) teltkarcsúaknak is jól áll, a kockás rakottat és a kabát vonalában szabottat azonban csak a karcsú nők válasszák. Divat a kalap. Valamelyik fazon csaknem minden nőnek illik. Azonban nagy önismeret és kellő mértéktartás szükséges ahhoz, hogy éppen a megfelelőt válasszuk. Dalolva könnyebb „Ági olvas'*
