Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-27 / 39. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. szeptember 27, Miiéit ÜT I KÖNYV Napjaink komoly gondjai közé tar­tozik, hogy az állandó munka és a család körüli elfoglaltságok követ­keztében kevés idő jut az önműve­lésre, ezen belül is az olvasásra. Ugyanez vonatkozik a gyerekeinkre is. akik hovatovább egyre több órát töltenek zsibbadtan, izgalomtól meg­viselten kora reggeltől késő délutá­nig az iskolapadban. Mire hazakerül­nek, kérdéses, hogy van-e.erejük és kedvük a könyv társaságát keresni. Sokkal egyszerűbb leülni a képernyő elé, amely kétségkívül csak nézésre szoktat, de olvasásra nem. Pedig akik ma kezdik az általános iskolát, azok közül senki sem maradhat meg se­gédmunkás fokon, mert harminc év múlva nem lesz szükség lapátolőkra. Művelt szakmunkásra, technikusra annál inkább. A követelmények évről évre nőnek, kérdés, lépést tud-e ve­lük tartani a fiatal. Éppen ezért az olvasásnak életfunkcióvá kell vál­nia, ellenkező esetben az egyén ön­ként kizárja magát a mai dokumen­tált világból, ugyanakkor az őt kö­rülvevő világot is csak felébőt-har­­madából ismeri. Egyetemes követel­ménynek kellene lennie mindenütt, hogy a maradandó szépirodalmi ér­tékek hatása megsokszorozódjék. A rendszeres olvasásra elsősorban az iskola tanít meg. Ott ismert meg a gyerek a betűk világát, majd lépésről lépésre mélyebbre hatol a könyvek birodalmába, ahol később szabadon csatangolhat kényére kedvére. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a gyerek már a alsó tagozaton megta­nulja a szöveg helyes értelmezését és olvasását. A tananyag ts osztályról osztályra zsúfolódik és egyre nő a különbség a tantervi követelmények és az olvasási készség színvonala kö­zött. így automatikusan felvetődik a kérdés: olvasnak-e rendszeresen a diákok? Az olvasás elsajátításában előnyös változást a globális módszer bevezetése hozott, amely a szavak felismerésére alapul, majd az ismert szavakból kiindulva tanulják meg fel­ismerni a betűket. Jómagam még a hagyományos módszeren nőttem fel. Manapság sok helyütt hallani pa­naszt: a mai gyerekek nehezen tanul­nak meg irni-olvasni. Ügy gondoltuk, : ЧШЛХ ' a leghelyesebb az lesz, ha minderről mi magunk is meggyőződünk. A Zon­­ci (Túrén) Alapiskolába látogattunk el, ahol minderről Csuka Mária pe­dagógussal beszélgettünk, aki az első és a harmadik osztályosokkal foglal kozik. Szerencsénk volt, ugyanis meghallgathattunk egy magyar nyelv­tanórát is, melyet magunk is élvez­tünk. Az óra alatt egyetlen üres járat sem volt. ennek ellenére a gyerekek végig figyeltek, s ami nagyon fontos: vidámak voltak. A harmadikosok ter­mészetesen már folyékonyan olvas­tak, s az elsősök is több szót ismer­nek. Az óra sodrása bennünket is magával ragadott. Megfeledkezvén az időről, alig vettük észre, mily gyor­san lett vége. Kicsit bántuk is. hogy nincs tovább. Csalódásunkban viga­szul szolgált az óra utáni beszélgetés a pedagógussal. Közben az íróasztal fiókjából elő­került néhány dolgozntfüzet. A tava­lyi másodikpsok fogalmazásai igazol­ják, az áldozatos munka nem vész kárba. Megtudtuk, hogy a fogalma­zás csiszolására is nagy hangsúlyt helyeznek. Ennek köszönhető az, hogy a harmadik osztály elején már meg tudják ítélni, hogy egy adott mondatot két különböző tárgyú fogal­mazás melyik részében helyeznék el. A gyerekek logikusan gondolkodnak, s ami még ennél is lényegesebb, mindez az állandó olvasásnak köszön­hető. A szünidő alatt a Foltonfolt ki­rály című meápskönyvet forgatták, a tanév végéig pedig Illyés Gyula: Het­venhét magyar népmese című köny­vét is el szerelnék olvasni. — Az iskolaév folyamán nemcsak az olvasást gyakoroljuk — folytatja magyarázatát Csuka Mária. — Har­madik osztályban a diákok" már ren­geteg verset ismernek és tudnak fej­— Az és életétől csupán két hét telt el, s az elsősük már „olvasgat nak“. Gondolom, az a céljuk, bogy a diák legkisebb energia felhasználá­sával, kevés eszközzel, minél jobb eredményt érjen el az olvasásban. Mi erről a véleménye? — A kérdésben benne foglaltatik a válasz is. Szeretném azonban hoz­zátenni, hogy az első osztályokban a pedagógus számára létkérdés, hogy ezeknek a kis embereknek a figyel­mét éberen tartsa. Egyrészt ez a ma­gyarázata annak, hogy sok játékos elemet használunk. Minden órán ver­set tanulunk, s nem telik el egy nap sem anélkül, hogy kézbe ne vennénk valamilyen mesekönyvet. Ily módon alapozzuk meg a gyerekek könyvsze­­retetét. Igaz, könnyebb lenne őket a vizuális élmények — televízió, mozi, video stb. — befogadására nevelni, mivel sokkal igénytelenebb, mint egy klasszikus müvet elolvasni és megér­teni. Azt hiszem, kicsit elkalandoz­tunk, maradjunk á kisiskolásoknál. Tény. hogy vannak gyengébb felfo­gású, nehezen olvasó diákok, akiknél viszont kitartó és türelmes munkával eredményt lehet elérni. Eddigi tapasz­talataink legalábbis erről győztek meg engem. — A globális olvasási módszert ta­nuló diákok mikorra érik el azt a szintet, amikor már tudnak olvasni egész mondatokat is? —. Karácsonyra mindenképpen.' Ja­nuárban már verseket is olvasnak. A szülők is rengeteget segítenek ne­künk. Az itteni lakosságra jellemző, hogy pénzét szellemi javakra — könyvre is — költi. bői, ezenkívül közmondást és szólást is. Gyakran levesszük a polcról Ű. Nagy Gábor: Mi fán terem c. gyűj­teményét. A gyerekeknek tudniuk kell fogalmakat és jelenségeket köz­mondással kifejezni ahányféleképpen tudják. A kicsik ezt rendkívüli mó­don élvezik, akárcsak az élő fogal­mazást, amely egyáltalán nem feöny­­nyű, de megmutatja, kiben ml lako­zik. Már az első betűk megismerése után minden egyeshez külön verset tanulunk. — Az imént látott órára elsősorban a játékosság volt jellemző. Bizonyára sokkal könnyebb ilyen légkörben mindkét fél számára az együttműkö­dés? — Számunkra természetessé vált, hogy minden órát játékkal kezdünk és zárunk. A versek ritmusát, vagy a magánhangzók és szótagok hosszúsá­gát például a gyerekek által elké­szített hangszerekkel ütemezzük le, amelyek közt van drótra fűzött ku­pakokból összeállított csörgő két szögből álló Ütőhangszer stb. A lé­nyeg úgysem ezen van, hanem a rit­musérzék kialakításán. Játszva tanul- • ni, ez a fontos! — A gyerekek milyen könyveket olvasnak? — Ezt eleve hiba lenne kategori­zálni. mivel már ebben a korban is megmutatkozik, kit mi érdekel a leg­inkább. Múlt karácsonyra kérésünkre minden szülő megvette gyerekének a Gőgös Gúnár Gedeont. Ezenkívül vá­­sásolják nekik a Búvár, az így óit... és a Bölcs bagoly sorozatot. Arra biztatjuk a diákokat, hogy amennyi­ben a tananyaggal kapcsolatban ol­vastak vagy tulajdonukban van vala­milyen könyv, akkor azt hozzák el bemutatni, a jutalom egy jó pont Tíz jó pontért egyest kapnak. A gyerekek maximálisan ki ts használják ezeket a pontszerzést lehetőségeket. — A negyedik osztály végéig — amikor már Szeocre (Senec) járnak iskolába — milyen alapvető ismere­teket kell a kisdiákoknak elsajátíta­ni? — Tanulóink az elvárásoknak egy­re inkább megfelelnek. Szemléltetés­képpen azért néhányat hadd nevez­zek meg az elvárásokból: tudniuk kell, az adott versről, hogy a nép­­avagy a műköltészetbe tartozik-e; tudniuk kell helyesen, hangosan és kifejezően olvasni; amit elolvastak, ágról vázlatot kell készíteniük né­­líány mondatban, s megmagyarázni, mi a történet tanulsága; egy perc alatt kétszáz szótagot tudjanak elol­vasni; ismerniük kell bizonyos iro­dalmi hősöket és szerzőket, mint pél­dául Petőfi Sándor, Vörösmarty Mi­hály, Arany János, József Attila, Weöres Sándor és Pavol Országh­­-Hviezdoslav néhány versét, s a szer­zők életéről néhány mondatban be­szélni. Ezeknek az elvárásoknak a Zoncl Alapiskolában könnyűszerrel eleget tudnak tenni, mivel a gyerekek sze­retnek olvasni, minden ízükkel nyi­tottak a külvilág felé. Talán nem túl­zás azt állítani, hogy a bemutatott iskola példája követendőként állhat sok más iskola előtt. Amennyiben a többi iskolában Is ennyit forgatják a könyvet, akkor nem kell aggódni a jövőt illetően, gyerekeink szeretni fogják a könyvet, s ezt az élményt át­adják majd gyermekeiknek, hogy ők is elmerülhessenek a betűk világába és élvezzék az olvasás gyönyörűsé­gét. Macsicza Sándor i Bjzgí Határozó ■ ,, '—Ж A KÖtÖ27$ Rejtvény, éez Dé. Berzsenyi niel g.yit rséböl gézünk; Hiba fel «5 Rejtvény, '.rész Rejtvény, l.rás?. Rejtvény, 4-rész ííegyaxľ köitö ■Rádius^ ergon,-Dobozban ven ! rás э zonoe hangzói Sövény Liter EádiusS Rézsútos Szurkol Vitamin Leadoban van t éwezeté tartó­oszlopa Házőrző Hangjegy Icozibau van. i Rejtvény, 5«rész Kálmán Ilyen его ie van ‘Zemélyea névmás Határozói rag Növény Vieezaütt Azonos betűk ’tovir.sga röv. Lankadt Föld - latinul Város . Ausztriát­i>ar-,. Folyo Я .Szovjet­unióban. Ödön, Antal Atka. közepe ügyaa Tükörben Van I berek Secézatt női név Tonn« váliuí MEGFEJTÉS­NYERTESEK Lapunk 37. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Szüretelnek, énekelnek, / láttál-e már ennél szebbet?“ Nyertesek: Iski Ibolya, Klsgéres (Malý Horeš), Kosztra Arpád né, Balázsié (Blažov), Országit Sarolta, (Kráf). ) Négy praktikus, divatos szabású kosztümöt mutatunk be olvasóinknak. Egyik kabátka sem testreszabott, így kényelmesen viselhető blúz­zal és mellénnyel éppúgy, mint pulóverrel. Ha valóban divatosak akarunk lenni, ne féljünk e kabátkák „túlméretezésétől“ és a vállak „megemelésétől“. A szoknyákat iso a mostani divat szerint varrták. A végiggomoolós és az oldalt gombolős, „slicceit“ (a két szélső) telt­­karcsúaknak is jól áll, a kockás rakottat és a kabát vonalában szabottat azonban csak a kar­csú nők válasszák. Divat a kalap. Valamelyik fazon csaknem minden nőnek illik. Azonban nagy önismeret és kellő mértéktartás szükséges ahhoz, hogy éppen a megfelelőt válasszuk. Dalolva könnyebb „Ági olvas'*

Next

/
Oldalképek
Tartalom