Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-07 / 49. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. ЗесетБег 7» összegezés és előretekintés Plénum utáni beszélgetés Patasi Ilona agrár­mérnökkel, a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának titkárával. ф Minek tudható be, hogy a járás efsz-tagjai az idén 1,3 milliárd korona termelési értéket tudtak létrehozni? — Ezt az Igényes tervteljesítést mindenekelőtt annak kö­szönhetjük, hogy a szövetkezetek dolgozói öntudatosak, szak­mailag jól felkészültek, s megértik a feladatok teljesítésének népgazdasági Jelentőségét, amellett a közös gazdaságok ve­zetői, szakemberei is igazodnak az új helyzethez, a társadal­mi elvárások következetes teljesítéséhez. Ez utóbbiak oly mó­don, hogy a feladatteljesítéshez jó gazdasági-műszaki, szociá­lis és művelődési feltételeket teremtenek. S természetesen az SZFSZ alapszerveztei is eredményes munkát fejtenek ki, a szervezeti élet hatékonyságán munkálkodnak. • E tekintetben miből Indul ki ■ szövetség, illetve járási bizottságuk? — Természetesen a CSKP szociálpolitikájának valóra váltá­sát tartja szem előtt szövetségünk, kiindulva „A szövetkezeti dolgozókról való komplex gondoskodás az 1981—1985 évre“ elnevezésű dokumentumból, amely a lakásprobléma megoldá­sára, az egészségügyi gondoskodásra, a kulturális tevékeny­ség fellendítésére, az üdültetésre és az étkeztetés javítására, a munka- és egészségvédelem szabályainak, előírásainak kö­vetkezetesebb betartására és ellenőrzésére, a munka- és élet­környezet javítására, valamint a nők és az Ifjúság munka- és életkörülménye jobbá tételére Irányul. ф A járás mely szövetkezetei törődnek a legpéldásabban a munka- és életkörnyezet javításával? — Ezen a téren az utóbbi években az ekecsi (Okoöj, a so­­morjai (Samorín), a Zlaté Klasy-i, a légi (Lehnice) és a du­naszerdahelyi, valamint a CS1LIZKÖZ szövetkezet mutat fel jó eredményeket. Szövetkezeteink Jelenleg 244 lakásegységgel rendelkeznek. Természetesen azt is el kell mondani, hogy szövetkezeteink évente Jelentős pénzösszegeket fordítanak családiház-építésre, lakberendezésekre, kölcsön formájában — ez tavaly 773 ezer, az idei év első felében pedig 653 ezer ko­ronát tett ki. ф Szövetségük mit tesz az efsz-tagok erőfelfrissítése, egészségvédelme szempontjából? — Mindenekelőtt azt említeném, hogy a 7. ötéves tervidő­szak 4 éve alatt közös gazdaságaink 534 ezer koronával já­rultak hozzá (a Nemzeti Front választási programja kereté­ben) új egészségügyi központok létrehozásához. Az orvosi 'el­látás minden szövetkezeti tag számára biztosított, a kijelölt rendelési idő szerint. Ezen a téren jó példával jár elöl a nyékvárkonyi (Vrakuü) szövetkezet, mely összevont pénz­alapból saját egészségügyi központot épített. Járásunkban ta­valy 344 gyógyfürdői beutaló állt az egészségileg rászorulók rendelkezésére. Persze, előadódnak fogyatékosságok is, me­lyeket a Jnb-vel közösen kell majd kiküszöbölni. A múlt év­ben belföldi üdülésen 321, külföldön viszont 417 szövetkezeti dolgozó (és családtagja) vett részt. Ä közeljövőben azonban Jobban kell majd ügyelni a jutalomüdülésekre, hogy ez a szo­ciális támogatás az arra legérdemesebb dolgozókat illesse. A nem szövetkezeti tagok besorolásával a szövetkezetek saját tagjaikat rövidítik meg. Ez már csak azért sem engedhető meg, mert járási bizottságunk egy-egy üdülésen részt vevő dolgozó költségeinek fedezéséhez 400—1100 koronával járul hozzá. О Röviden szólhatna az efsz-tagok gyermekeinek az üdül­tetéséről. — Nyaranta 1200—1300 gyermeket üdültetünk bel- és kül­földön az efsz-ek megrendeléseinek megfelelően. Hiányosság: szövetségünk nem rendelkezik saját pionírtáborokkal, s így az utazási irodákon keresztül biztosítjuk a gyermekek üdülte­tését. Tudvalevő, járásunk bővelkedik termálvízben, s a meg­felelő környezet kiválasztásával saját pionírtábor létesítésére mód, lehetőség nyílna. Nyáron csereüdülések, télen pedig kü­lönféle tanfolyamok megszervezése Is lehetővé válna a tábor­ban. Ezt a jó elképzelést azonban a megvalósítás útjára kel­lenne terelni — a szövetkezetekkel együttműködve. ф Veszélyes munkahelyek, balesetvédelem? — A múlt évben összesen 969 efsz-tagunk dolgozott ilyen munkahelyen. Róluk fokozottabban gondoskodnak: például rendszeres orvosi vizsgálatokon, tanácsadásokon, oktatáson vesznek részt, s munka- és védőeszközzel is megfelelően el vannak látva. Am ezzel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Evégből a 8. ötéves tervidőszakban 20 százalékkal akarjuk csökkenteni a veszélyes munkahelyeken dolgozók létszámát. Azt is meg kell mondanom, hogy Nyugat-Szlovákia járásai közül már évek óta a miénkben a legszámottevőbb a munka­­képtelenek (táppénzesek) száma. A múlt évben például 74 ezer 897 munkanapkiesést regisztráltak. E téren a legtöbb munkanapkiesés az udvarnoki (Dvorníky na Ostrove), a bla­­hovái, a nyékvárkonyi, a somorja! és a felsőpatonyi (Horný Potőií) szövetkezetben fordult elő. Ml a teendő? A legköze­lebbi hónapokban rendszeresen elemezni kell- a munkaképte­lenség okait — a munkába bevonva a körzeti orvosokat is. A leggyakoribb munkabaleseti ok? A rendszabályok, óvintéz­kedések be nem tartása. Már 1981-től létezik a háromlépcsős munkavédelmi ellenőrzés. Mi a legalapvetőbb hiba? A harma­dik lépcső, éppen a szövetkezeti elnökök kötelességmulasz­tása miatt (tisztelet a kivételnek!), nem életképes. Viszont elismerően kell szólnom a szocialista brigádokról (139), me­lyek a Baszov-módszer szerint dolgoznak. S hadd említsem: tavaly járásunk szövetkezeteiben összesen 4 millió 319 ezer koronát fordítottak munka- és védőeszközökre. Hangsúlyozni szeretném: nem elég a drága, nemegyszer külföldről behozott védőöltönyöket megvásárolni és használni, tisztításukról, kar­bantartásukról is rendszeresen kell gondoskodni. ф Milyen a közétkeztetés helyzete az efsz-ekben? — Járásunk szövetkezeteiben 15 üzemi konyha működik, éves üzemeltetéssel. Hat szövetkezetünk pedig a Jednota Fo­gyasztási Szövetkezeten keresztül oldotta meg. a közétkezte-РЫ! ezFsi bHjeIILEÉS^IL I tési problémáját. Viszont ez a probléma még a pozsonyeper­­jesi (Jahodná) és a nyékvárkonyi szövetkezetben megoldatlan. Tavaly összesen 2 ezer 967 efsz-tag étkezett az említett mó­don, ami az állandó dolgozóknak 32,58 százaléka. Szeretnénk elérni az új ötéves tervidőszak végéig a 45 százalékos rész­arányt. Ehhez fel kell újítani az elavult üzemi konyhákat és azok berendezéseit. ф Mennyiben ésszerű a szociális-kulturális alap hasznosí­tása? — Az évente megtartott elemzések tapasztalatai szerint az egy efsz-tagra jutó költségmerítés járási átlaga 2 ezer 529 korona. A legnagyobb összegű merítés a légi, a vásárúti (Trhové Mýto), a gellei (Hplice) és a felsőpatonyi szövetke­zetben tapasztalható. Viszont a legszűkösebb az eperjesi, a lücsi (Lúč na Ostrove) és a dunaszerdahelyi szövetkezetben. Az elemzések szerint a legnagyobb tételeket az üdültetés, az üzemi étkeztetés és a ju,taljnak képezik. Bár javulás mutatko­zik az alaphasznosítás ésszerűségét és Célszerűségét illetően, elégedettek mégsem lehetünk. Több. pénz fordítódhatna böl­csődék, óvodák, egészségügyi központok . építésére és kultu­rális (oktatás, nevelés művelődés) célokra. Ezek a létesítmé­nyek lényegesen befolyásolhatják a fiatalok és a nők munka­­vállalását szövetkezeteinkben. Jó példát mutat e téren az ekecsi, a somorjai, a dercsikai (Jurová), a dunaszerdahelyi, az albári (Dolný Bar) és a Zlaté Klasy-i szövetkezet, ahol óvodák, bölcsődék épülnek, illetve épültek. A kulturális léte­sítményeket illetően a nagymegyeri (Calovo), a gellei, a duna­szerdahelyi és a Csilizköz szövetkezet az élenjáró. Járásunk­ban jelenleg több mint 3 ezer nő dolgozik a szövetkezetek­ben, s jelentős a nyugdíjasok száma is. Az 1960-as években nyugállományba vonulók tavaly összesen 1 millió 415 ezer korona járadékpótlékot kaptak. Egyéb vonatkozásban is érez­hetik, hogy a közös gazdaságok és a társadalom megbecsülik őket: évente egyszer nyugdíjastalálkozóra, s több alkalommal pedig előadásokra, kirándulásokra is sor kerül. '+ + + Az illető járás szövetkezeteiben nemcsak a szociális jutta­tásokra fordítanak nagy figyelmet, hanem a nevelés, a kul­túra, a sport fellendítésére is. Több szövetkezet működtet szakköröket, tevékeny az énekkara, színjátszó- vagy éppen tánccsoportja, zenekara. A tevékenység fokozására most több idő Jut, s erre nagy szükség is van, ha a Járás szövetkezeti parasztsága teljesí­teni akarja a CSKP KB 11. és 12. ülésének, valamint az efsz-ek X. országos kongreszusa határozatából eredő, igényes' felada­tokat. A beszélgetést köszöni: (k-n) A megelőzés fontossága A Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Szlová­kiai Bizottságának 4. ülésén a résztvevők többek között részletesen megvitatták a munkabiztonsággal kapcso­latos időszerű kérdéseket. Nem véletlenül szenteltek e téma­körnek a megszokottnál jóval nagyobb figyelmet, hiszen az efsz-ek X. országos kongresz­­szusán hozott határozatok is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a munkabiztonsági intézkedések következetes be­tartására. Amint azt az ülésen felszó­lalók többsége is hangsúlyozta, sajnos, nem mindenütt halad­nak jó úton, mivel több szö­vetkezetben még mindig nem tanúsítanak megfelelő figyel­met a munkabiztonsági előírá­sok és szabályok következetes betartásának. A fent említett témakört érintő felszólalók hallatán bi­zony eléggé hűvös légkör jel­lemezte a szövetség tanácster­mében megtartott ülést. Ez nem is csoda, hiszen a munka­helyi balesetek okait és követ­kezményeit elemezték az ille­tékes * szakemberek. Bár nem tartozik érthetően a kedvelt témák közé a baleseti statisz­tikák adatainak vizsgálata, ez­zel a problémakörrel is beha­tóan foglalkozott a SZFSZ SZB 4. ülése. Sajnos, a munkahelyen tör­ténő balesetek számát tekint­ve eléggé kedvezőtlen helyzet alakult ki az utóbbi időszak­ban. A szakemberek bevonásá­val végzett ellenőrzések ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a balesetek megelőzésére szol­gáló intézkedések nem eléggé hatékonyak. Meg kell Jegyezni azonban, hogy számos területen már si­került megfelelő megelőző in­tézkedéseket foganatosítani, ám a szövetkezetek vezetőinek egy része még mindig nem tulajdonit kellő figyelmet a­­zok megvalósításának. Ezt bi­zonyítja, hogy a szövetkezetek vezetői inkább több alkalom­mal megfizetik a kiszabott bír­ságot, mintsem orvosolni igye­keznének a felmerült és ismét­lődő nehézségeket. Számos olyan esetről tudunk, amikor az ellenőrzések alkal­mával tulajdonképpen mindig ugyanazon hiányosságokat ész­lelik és róják fel az illetékes szakemberek. Ezek közé tar­tozik például a tűzesetek meg­előzésére szolgáló intézkedé­sek figyelembe nem vétele: a tuznltókészülékek műszaki kar­bantartásának elhanyagolása, a tűzbiztonsági előírások be nem tartása és még sorolhatnánk tovább. Az efsz-ek X. országos kong­resszusa, valamint a CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülése után az SZFSZ SZB olyan konkrét intézkedéseket hozott, amelyek a munkabiztonság nö­velését szorgalmazzák az egy­séges földműves-szövetkezetek­ben. A szövetségi apparátns képviselői mi ndent megtettek annak érdekében, hogy az ille­tékesek mielőbb megismerked­jenek az új inntézkedásekkel. Sajnos, több olyan szövetke­zetről is tudunk, ahol még jó­formán át sem tanulmányoz­ták az említett dokumentum anyagait. Erre a közelmúltban végzett ellenőrzés során derült fény, amikor a szövetkezetekben az új intézkedések megvalósítása Iránt érdeklődtek a szövetség képviselői. A valós kép kiala­kításához szükséges a jó pél­dákról is szólnunk. Több szö­vetkezetben a SZFSZ járási bi­zottságával való együttműkö­dés Javításának következtében számottevő előrehaladást köny­­vethettek el. Az idei első féléves statiszti­kai adatok sok mindenről ta­núskodnak. A betegségek és munkahelyi balesetek követ­keztében az egységes földmű­ves-szövetkezetek dolgozói az országos átlagnál több munka­napot hiányoztak. Az egyes já­rások és szövetkezetek között továbbra is indokolatlanul na­gyok a hiányzások tekintető­ben a különbségek. Az új intézkedések elsősor­ban a balesetek megelőzésére helyezik a fő hangsúlyt. Erre nagy szükség van, hiszen az első félévben Szlovákiában az egységes földműves-szövetkeze­tekben közel ötezer munkahe­lyi baleset történt, s ezek kö­vetkeztében egy baleset átla­gosan 21 napos munkaképte­lenséggel Járt. Ezenkívül ugrás­szerűen nőtt a nem munkahe­lyi balesetek száma, amely meghaladja a 12 ezret. Nem lebecsülendő dologról van szó, hiszen a balesetek következté­ben átlagosan 24 napos mun­kakiesésről beszélhetünk. Ezen a téren legrosszabb 4 helyzet a Dolný Kubfn-i, a Zvolení és a Trenüfni járásban, ahol a nem munkahelyi bal­esetek következtében a szlová­kiai átlagnál júval nagyobb volt a hiányzás. A munkahe­lyi balesetek statisztikáját la' pozván pedig arra lehetünk figyelmesek, hogy a Svidnfki és a korábban említett Dolný Kubín-i járásban egy baleset átlagosan 41 napos kiesést je­lentett. Ha ezt beszorozzuk a balesetek számával, bizonysá­got kaphatunk arról, hogy csak egy szövetkezetben mi­lyen hatalmas népgazdasági károkat okoznak a munkahe­lyi balesetek. Ha az iménti adatok nem' késztetnék az illetékeseket ar­­ra, hogy elgondolkozzanak á munkahelyi balesetek megelő­zésének eddiginél hatékonyabb módszereiről, az első félévben történt 17 halálos kimenetelű baleset szolgáljon mementó­­ként a számukra. Ne feledjük, hogy a gyakran jelentéktelen­nek vélt mulasztásoknak gyak­ran beláthatatlan következmé­nyeik vannak. Ezért a szövet' ségi munka szakaszán is az el­következő időszak legfonto­sabb feladatai közé tartozik a munkakörülmények javítása és a munkahelyi balesetek meg­előzése. Itt az ideje, hogy az efsz-ek vezetői is az eddiginél nagyobb figyelmet szentelje­nek a munkabiztonsági előírá­sok és szabályok betartásának. Ehhez az SZFSZ járási bizott­ságainak a dolgozói is hozzá­járulhatnak az ellenőrző mun­ka hatékonyságának növelésé­vel. Bárdos Gyűlő A Néva-parti hős város: Leningrád. A felvételen a Téli palota, bal oldalon az angyalos márványszobor, melyet egyetlen kőtömbből faragtak. Másik érdekessége, hogy saját súlyánál fogva áll talapzatán. A 900 napos fasiszta blokád sem tudta megtörni a ma 4,5 milliós lakosú város elszánt védelmezőit Fotó: N. Kovács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom