Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-24 / 34. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 24. Népünk jólétéért Ä Danaszerdahelyi Járás a Csal­lóközben, e Dana bal partján te. rül el. E vidék több mint ezeréves történelmi fejlődését bonyolult át­­alakulás jellemzi. A béke és a boldogság időszaka váltakozott itt a háborús, dulakodó időszakokkal. Ä XIX. század végét, és főképpen а XX. század első felét ezen a kör­nyéken nyugodtan nevezhetjük a forradalmi harcok korszakának. Ä Jó éghajlati adottságok és a kitűnő talajviszonyok a Csalló­közt fejlett mezőgazdasági terü­letté „változtatták“. A régmúlt Időkben a nagybirtokosok és az egyház kezében volt a földterület több mint kétharmada. A munka­lehetőségi körülmények állandó rosszabbodása a kapitalizmus Idő­szakában arra kényszerítette a mezőgazdasági dolgozókat, hogy olyan pártot hozzanak létre, a­­mely hűen szolgálná a' nép érde­keit. A Dunaszerdahelyi járás egyike a legnagyobb forradalmi hagyományokkal rendelkező me­zőgazdasági körzeteknek. Hiszen elég vtsszalanoznunk a történelem nagy könyvében a huszadik szá­zad elejére, és megemlíteni pél­dául Vásárutat (Trhové Mýto) és Gabčíkovôt, ahol jelentős sztrájk­mozgalom bontakozott ki a mező­­gazdasági proletariátus körében. A burzsná Csehszlovák Köztár­saság ideje alatt sem javult az egrárproletariátus, illetve a kis- és közéuparasztok helyzete. A burzsoá földreform a földnélkiiliek számára nem hozott semmiféle javulást. Annak következtében, hogy a járásban úgyszólván nem alakult ki ipari termelés, a mun­kanélküliség állandóan nőtt. A ki­zsákmányoltak érdekeit csupán a kommunista párt képviselte, amely­nek mind a mezőgazdasági prole­tariátus, mind pedig a kis- és kö­­zénnarasztság körében jelentős tekintélye és szilárd alapbázisa volt. Dél-Szlovákla Horthy-féle megszállásával egyre Inkább ros?­­szabbra fordult a dolgozók szo­ciális és gazdasági helyzete. A brutális politikai terror következ­tében lehetetlenné vált a nyílt szervezett harc. Az Illegálisan te­vékenykedő kommunista párt ve­zetősége és tagsága a nép érde­kelt védő és az elnyomás elleni harc élenjárója volt. 1945 első tavasz) napjai azonban meghozták a régóta óhajtott sza­badságot.. A1 szovjet hadsereg ka­tonái kiűzték a fasiszta betola­kodókat és a velük együttműködő, a hosszú ideig tárté elnyomást okoző népellenes tömegeket Ä felszabadulás jelentős mér­földkövet jelentett a fejlődés fo-Irta: MAGYARICS VINCE, lyamatában. A dolgozó nép az 1.948-as februári győzelem után teljes mértékben kifejezésre jut­tathatta a kommunista párt poli­tikáját. A februári események éle­tünk valamennyi területéit nagy­mértékben befolyásolták a fejlő­dést. Létrejött egy szilárd terme­lési alap. Változtak a termelési viszonyok, változott az emberek életmódja, műveltségük szintje ro­hamosan magasabbra hágott. S ez mind a nép győzelmének — mint a szocialista építés szerves részé­nek — az eredménye. Népünk tisztában van azzal, hogy a szo­cializmus számukra az életet, a munkát, a békét és a boldogságot jelenti. Éppé® ezért az új élet szer­vezőjéhez — a kommunista párt­hoz — hűségünket, odaadásunkat fejezzük ki. Ennek legmélyreha­tóbb bizonyítéka a CSKP kongresz­­szusal által meghatározott felada­tok maradéktalan teljesítése. Hazánk egész munkásosztálya segítségnyújtásának köszönhetően járásunkban jelentős fejlődés ment végbe a feldolgozóipar — 1 főkép­pen az élelmiszeripar — 'területén (Slovlik, Juhocukor, Milex stb.l. De nagyot léptünk előre a gép­ipar és az elektrotechnikai ipar (a dunaszerdahelyi és a Calovőt Teslái fejlesztésében is. Ma már a Nyugat-szlovákiai kerület ipari termelésének mintegy 3,5 száza­lékát biztosítjuk, s ez a szám ál­a dunaszerdahelyi (Dunajská vezető titkára landóan növekszik, járásunkban fejlett az építőipar Is. Magas szín­vonalú üzlethálózatot fejlesztet­tünk ki, amelynek élén a Jednota Fogyasztási Szövetkezet áll. En­nek gondozásával a járás vala­mennyi községében számos üzlet és bevásárlóközpont létesült. A közlekedés területén — a Brati­slava—Komárom (Komárno) vasút­vonalat kivéve — a közúti domi­nál. A járás útjainak több mint 90 százaléka betonút. Sűrűn ki­épített az autóbuszbálőzat Is. Ezek és ehhez hasonló adatok jellem­zik a mát. Az ipari termelés rob­banásszerű fejlődése főképpen az lntenzifikáciő és a tudományos­műszaki haladás eredménye. Járá­sunk üzemel példásan teljesítik a rájuk háruló e^portfeladatokat is. ■ Az ipar Ilynemű fejlesztésé el­lenére járásunk meghatározó szfé­rája a mezőgázdaság. Az első efsz-ek járásunk területén még 1949- ben, a CSKP IX. kongresz­­szusa évében' jöttek létre. járásunkban jelenleg 23 efsz, négy állami gazdaság és négy központi irányítású mezőgazdasági szervezet (köztük a čalovéi Agro­komplex) működik. A termelő­szervezetek szorosan együttmfí­­■ködnek a tudományos és kutató­­intézetekkel, valamint a főiskolák­kal. A termelőüzemek egyesülésé­vel jöttek létre az olyan közös mezőgazdasági vállalatok, mint a Mäsospol, az Agrostav, az Agro­­frigor, az Agroprogres és az Agro­kémiai Vállalat. A járás mezőgaz­daságának 100 százaléka a szocia­lista szektorba tartozik. Mezőgazdaságunk kiváló ered­ményeket ér el az élelmiszerekből valő önellátás területén. Ezen eredmények elérésében nagy je­lentőséget tulajdonítunk az öntö­zőhálózatoknak. Hiszen ma már a szántóföldek 43 százalékát tudjuk öntözni. Hosszú éveken keresztül figyelmünket mindenekelőtt a ga­bonaprogramra összpontosítottuk. 1950- ben mindössze 1,7 tonnát ér­tünk el hektáronként őszi búzá­ból, 1960-ban 2,3, 1984-ben pedig már 7,23 tonnát. Szemesekből ta­valy 7,01 tonnás hektárhozamokat mutattunk ki. Az állattenyésztés szakaszán maradéktalanul teljesítjük a hús-, Streda) járási pártbizottság I a tej- és e tojáseladás tervét Si­keresen teljesítjük á szarvasmar­ha- és a sertéstenyésztés felada­tait Is. Az egy állatra jutó napi tömegtakarmány-mennyiség nem lépi túl a tervezett szintet, s az egyedenkénti napi súlygyarapodás Járásunkban jobb a kerületi átlag­nál. 1984-ben évi átlagban az egy tehéntől nyert tej mennyisége meghaladta a 4550 litert, négy év átlagában pedig 4275 literről be­szélhetünk. Évente mintegy száz­millió liter tejet szolgáltatunk közélelmezésre. Nagy ügyeimet tulajdonítunk a talaj megfelelő gondozásának, óvjuk a Csallóköz vízforrásait, hiszen ez nagy kincs nemcsak Szlovákia területein, ha­nem még Csehországban is. Meg­felelő mértékben szeretnénk ki- Kasználi a termálvizeket is. Ez a célunk azonban nemcsak a mező­­gazdaságra, hanem az üdülőköz­pontokra is vonatkozik. Nagy nép­szerűségnek örvendenek termál­fürdőink Dunaszardahelyen, Nagy­­megyeren, Nyárasúon (Topofníky) és Gabőíkovóban. A Gabölkovo—Nagymaros vízlép­csőrendszer jelentősen hozzájárul mind az energiaipar problémáinak csökkentéséhez, mind pedig a du­nai hajózás kedvezőbbé tételéhez. Ez a létesítmény azonban óriási jelentőségű lesz a mezőgazdasági termelés szempontjából is. A dol­gozókról való gondoskodás szín­vonalának emelése terén szintén szép eredményekkel dicsekedhe­tünk. Számos modern egészség­­ügyi központ áll a lakosság ren­delkezésére. Dunaszerdahelyen és Somorjában (Samorín) együttesen 355 ágy áll a kórházi ápolásra szarulók rendelkezésére. Az álta­lános fejlődés bizonyítékául szol­gál járásunkban az iskolaügy te­rületén kibontakozó előrelépés is. Mind a harminc alapiskolánk olyan épületben talált otthonra, amelyet 1960 után építettünk, s mindegyik modern tornaterem­mel, étkezdével és napközi ott­honnal van ellátva. Négy gimná­­ziumuhk, három szakközépisko­lánk és négy, érettségivel végződő szakmunkásképzőnk van. A járás valamennyi nagyobb körzetében modern kultúrház működik, s tág teret biztosítunk a szakköri tevé­kenység kibontakoztatásának is. járásunk megfelelő alapokat biztosít a testnevelés és a sport fejlesztésének. A közelmúltban számos új sporttelepet adtak át rendeltetésének, jelentős mérték­ben hozzájárultunk az 1985-ös Csehszlovák Spartakiád sikereihez. Büszkék vagyunk arra, hogy ml rendezhettük meg az első járási bemutatót. A lakosság körében nagy népszerűségnek örvend a labdarúgás (ősztől I.-ligás csanat a DAC), az asztalitenisz és a ké­zilabda. Tőlünk Indult a sikerso­rozatok útjára többek között Bu­­gár Imre, Schwendtner József, Éva Šuranová és Félix Masár. joggal vagyunk büszkék azokra a fórra­­dalmi változásokra, amelyek tár­sadalmunkban végbementek. Járá­sunk dolgozói sikeresen teljesítik a népgazdaság Igényes feladatait Mindennemű túlzás nélkül állít­hatjuk. hogy társadalmi életünk egész területén visszatükröződik a CSKP politikájának sikere. Szinte hihetetlen mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. Állan­dóan gazdagodik kulturális és lel­ki életük, állandóan erősödik mind a nép politikai és erkölcsi, mind pedig nemzeteink és nemze­tiségeink egysége. Ezeket a sike­reket Csehszlovákia Kommunista Pártjának, társadalmunk , vezető po-lltikial erejének köszönhetjük. járásunkban együtt élnek és dolgoznak szlovákok és magya­rok. A nemzetiségi kérdés lenlnf értelmezése hazánk valamennyi polgára számára biztosítja a teljes és sokoldalú fejlődést. A szocia­lista építésben elért eddigi ered­ményeink azonban nem jelentik azt, hogy most már elégedettek lehetünk. Napjaink alapvető kö­vetelménye a munka minőségének javítása, hatékonyságának foko­zása. Ez и követelmény mlndany­­nyiunkra vonatkozik. További fej­lődésünket szintén mt fogjuk meg­határozni. Éppen ezért töreked­jünk arra, hogy áldozatkész, kö­telességtudó, öntudatos és fegyel­mezett munkánkkal járuljunk hoz­zá szocialista társadalmunk, né­pünk jólétének további fejleszté­séhez. Fotó: Fogas Ferenc A társadalomellenes cselekmények megelőzése BELPOLITIKAI KOMMENTAR X bűnözés komoly társadalomelle­nes Jelenség. A bűnözés elleni harc társadalmi probléma és e harc sike­re új módszerek és eszközök alkal­mazását teszi szükségessé. A bűnözés visszaszorítása iránti társadalmi igye­kezetét jelentős mértékben befolyá­solják azok az intézkedések, amelye­ket az utóbbi években a legfelsőbb párt- és állami szerveink hagytak jóvá. Az ezen a téren kifejtett kez­deményezés és aktivitás elmélyítésé­re Irányult a CSKP Központi Bizott­ságának 1983 februárjában a párt­szervekhez és -szervezetekhez inté­zett levele, amely a szocialista tör­vényesség, az erkölcs és a fegyelem elveinek megsértése elleni harc el­­mélvftésére szólított fel. A levélben említett feladatokat tartalmazta a szövetségi kormány 355/1982 sz., va­lamint ez SZSZK kormányának 15/1983 sz. határozata is. Az Idézett határozatok a jogtalan meggazdago­dás megelőzését, valamint a tisztes­ségtelen forrásokból való vagyon ha­tékonyabb üldözését Irányozták elő. • • • A társadalomellenes harcban jelen­tős feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra, a gazdasági és társa­dalmi szervekre és szervezetekre, ’’zek kötelessége megteremteni a szo­cialista törvényesség, az erkölcsi el­vek és fegyelem megsértése elleni harc feltételeit. A nemzeti bizottsá­gok joga és kötelessége realizálni az általános és speciális megelőzésre vonatkozó intézkedéseket. Az SZSZK legfelsőbb Ügyészsége 19114-ben kiértékelte az ügyészség e téren kifejtett koordináló tevékeny­ségét, valamint a bűnözés elleni harc terén a társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködését. Az elem­zés célja volt megállapítani, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szer­vek és szervezetek miképpen veszik ki részűket a társadalomellenes cse­lekmények elleni harcból, továbbá, hogy az Ügyészségek hogyan koordi­nálják a szervek és szervezetek tevé­kenységét a bűnözés elleni harc si­kere érdekében. bűnözés megelőzésének legjelentő­sebb területeire és problémáira irá­nyulnak. A Trnavai, a Zvolení, a Lé­vai (Levice), a Prešovi, a Tőketere­­besi (Trebišov) Járási Nemzeti Bi­zottság több intézkedése foglalkozik az ifjúsági bűnözés elleni harc kér­déseivel. Nagy súlyt helyeznek ezzel kapcsolatban a megelőzésre, a sza­badidő hasznos eltöltésére stb. A nemzeti bizottságok egész sor komp­lex intézkedése a bűnözés elleni harc kulcskérdéseire vonatkozik. A komp­lex intézkedések keretében kitűzött feladatok viszont gyakran csak álta­lános szinten mozognak. Töbhé-ke­­vésbé csak mozgósítanak azoknak a tok is, amelyek ezen a téren a nem­zeti bizottságok irányította társadal­mi szervezetekre és az állami szer­vekre hárulnak. Az Érsekújvár! (Nové Zámky) Já­rási Nemzeti Bizottság komplex in­tézkedései pl. magukba foglalják a nemzetbiztonsági testület, az ügyész­ség és a bíróság feladatait is a bű­nözés elleni harc terén. Az említett járási nemzeti bizottság tanácsa koordinálta saját intézkedéseit a bű­nözés elleni harc terén a Nemzeti Front járást bizottságával, a járási szakszervezeti tanáccsal, az ifjúsági szervezet járási bizottságával. A Ži­lina! Járási Nemzeti Bizottság mező­teljesitésért felelős személyek nevét. A bűnözés megelőzésére, valamint a bűnözés elleni hatékony harc koor­dinálása terén jelentős feladatok há­rulnak az ügyészségekre. Figyelmük előterében a nemzeti bizottságokkal, a gazdasági és társadalmi szerveze­­lekkel folytatott együttműködés áll. Ennek keretében az ügyészségek évente rendszeresen közük a nem­zeti bizottságokkal a szocialista tör­vényesség megtartására, valamint a bűnözésre vonatkozó ismereteiket és tapasztalataikat. Ennek keretében intézkedések foganatosítására tesznek indítványt. Az ügyészek a nemzett bizottságoknak a komplex intézke­Ä bűnözés megelőzése terén rend­kívüli jelentőséggel bírnak azok az intézkedések, amelyeket 1981 és 1985 között az SZSZK kormányának alá­rendelt szervek és szervezetek fogad­tak el, a 161/1980. sz. határozat alap­ján. Ami a nemzeti bizottságokat illeti, az általuk elfogadott komplex intéz­kedések magukba foglalják mindazt a tevékenységet, amelyet a nemzeti bizottságok mint államhatalmi és ál­lamigazgatási szervek végeznek, to­vábbá azokat a feladatokat, amelye­ket mint a gazdasági irányítás szer­vei látnak et. Feladatokat tartalmaz­nak a nemzeti bizottság tanácsának, szakosztályának és a képviselőinek vonatkozásában. A komplex intézke­dések tartalma alapján viszont a leg­több esetben nem lehet megállapíta­ni, hogy előzőleg elemezték-e a bű­nözés és a törvénysértések összetéte­lét az adott területi körzetben. Általánosságban leszögezhetjük, hogy a nemzeti bizottságok intézke­dései, kevés kivételtől eltekintve, a kötelezettségeknek о teljesítésére, a­­melyek a nemzeti bizottságok és a nemzeti bizottságok irányít,otta szer­vezetek számára vonatkozó jogszabá­lyokból, a párt- és állami szervek határozataiból következnek. Ez jelen­tős mértékben csökkenti a komplex intézkedések hatékonyságát, s gyak­ran oda vezet, hogy teljesítésük és ellenőrzésük csak formális lesz, ez persze jelentős mértékben megne­hezíti, vagy éppen kizárja a kitűzött cél elérését. Ennek okát valószínű­leg abban kell keresni, hogy a komp­lex intézkedések nem mindig és nem mindenütt támaszkodtak a bűnözés okainak és feltételeinek elemzésére és alapos ismeretére. A nemzeti bizottságok a bűnözés megelőzése érdekében végzett mun­kájukat gyakran koordinálják a te­rületi körzetükben működő gazdasá­gi, társadalmi és egyéb szervek te­vékenységével. A koordinálás rend­szerint abban merül ki. hogy a nem­zeti bizottságok komplex intézkedé­seinek részét képezik azok a felada­gazdaságl, erdőgazdasági és vízgaz­dálkodási szakosztálya koordinálta tevékenységét a járási mezőgazdasági igazgatósággal. 1983-ban megrendez­ték a mezőgazdaságban dolgozó ve­zetők és az efsz ellenőrző bizottsá­gai elnökeinek értekezletét, amely fnglalkozott a szocialista tulajdonba tartozó vagyon védelmének kérdé­seivel, a szövetkezeti demokrácia megtartásának problémáival, vala­mint a szövetkezeti fegyelem kérdé­seivel. Vannak viszont olyan járások,' amelyek nem koordinálták tevékeny­ségüket az egyéb szervek és szerve­zetek tevékenységével (Kassa-város (Košice), Kassa-vidéke (Košice-vi­­diek), Humennéi, Prešovi, Popradi, Rozsnyói í Rožňava) stb.) A nemzeti bizottságok a komplex intézkedések megvalósítását évente rendszeresen ellenőrzik, mégpedig a tanácsülésen, esetleg a plenáris ülé­seken is. Az ellenőrzésről készített jelentések rendszerint tartalmazzák a jövőbeni feladatokat, a feladatok teljesítésének határidejét, valamint a dések kidolgozásával kapcsolatban konkrét segítséget nyújtottak. Az egyes kérdéseket megvalósították a nemzeti bizottságok tisztségviselői­vel, az intézkedésekkel kapcsolatban állást foglaltak. Az ügyészek a nem­zeti bizottságoknak a jogi nevelés és a jogpropaganda feladatainak tel­jesítésével kapcsolatban is segítséget nyújtanak. E tevékenységet a jogi nevetés és a jogpropaganda bizottsá­gainak közvetítésével koordinálják. Tapasztalataink alapján leszögez­hetjük, hogy a bűnözés elleni harc kérdéseit és feladatait az utóbbi években a nemzeti bizottságok tuda­tosították, továbbá, hogy a bűnözés megelőzése érdekében sikeres együtt­működés folyik a nemzeti bizottsá­gok és az ügyészségek között. A má­sik oldalon tény, hogy a bűnözés elleni harc terén még jobb eredmé­nyeket érhetnénk el, ha valamennyi nemzeti bizottság, gazdasági és tár­sadalmi szervezet következetesen tel­jesítené a vállalt feladatokat. — NB —

Next

/
Oldalképek
Tartalom