Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-12 / 2. szám

r r DUSISGQ znldségfž Petrezselyem Ä petrezselyem közismert fű­szernövény — már a rómaiak is fogyasztották —, de azt ke­vesen tudják róla, hogy gyógy­növényként is használatos. Fő hatóanyaga az Illóolaj, amiből a magban található legtöbb (3—6 százalék). Ezenkívül a gyökér­ben apiln flavonoid, a levélben C-vitamin, a termésben ugyan­csak apiín, protein és zsíros olaj található. Gyógyászati szempontból a vizelethajtó, a központi idegrendszert tompító és a terhes méhet izgató hatá­sa érdemel említést. A gyógy­szeripar a vizelethajtó Species diureticae, a vese- és húgyhó­lyag-gyulladásban szenvedők­nek ajánlott Betulan, a vesebe­tegeknek készülő Species uro­­logicae planta, valamint a fo­gyókúrát segítő Reduktan tea­keverékekben hasznosítja. Ä gyógyászati célokra gyűj­tött gyökeret kiásás után ala­posan meg kell mosni, hosszá­ban felszeletelni s vékony ré­tegben elterítve vagy spárgára fűzve szárítani. Mesterségesen is szárítható, de a hőmérséklet nem haladhatja meg a 30—40 C-fokot. Házi használat esetén a szá­raz gyökérből naponta 1 gram­mot, magjából pedig 1—1,5 grammot szabad teakészítésre használni. A növényből sajtolt nyers léből naponta legfeljebb 100—150 grammot fogyasztha­tunk. Túladagolása nem megen­gedett, mert a sok hatóanyag izgatja a vesét. Vlgyázatl Fo­gyasztását kismamáknak nem javasolják. Ж petrezselyem a népgyCgyű­­szatban is elterjedten haszná­latos. Sok helyütt alkalmazzák meghűléses betegségek, szél­­görcsök, vese- és húgyhólyag­gyulladás, bélgörcs, vesekövek, prosztatagyulladás stb. esetén. Néhol étvágyjavító, menstruá- _ ciós fájdalmakat enyhítő és fáj­dalomcsillapító hatásáról isme­retes. A petrezselyemzöld nyess ТЯ NUI.JUN.fi EGYMÁSTÓL szárából sajtolt levet sebek, ro­varcsípések borogatására, ra­gyák kezelésére használják. A kisállattenyésztők antibio­tikum és féregűző szerként ete­tik az apróállatokkal. Igazuk van, hiszen a petrezselyem ilyen céllal is hasznosítható, de arról nem szabad megfeledkez­ni, hogy a papagájok számára mérgező. Végezetül még annyit: a pet­rezselyemnek többféle változa­ta van. Ismerünk gyökér- és levélpetrezselymet, beleértve a néhol szegélynövényként vetett fodros petrezselymet is. Gyó­gyászati célra valamennyi fel­használható. Ur. Nagy Géza Harcban a drótférgekkel A pattanóbogarak túlságosan elszaporodott lárvái, a rozsdás drótra emlékeztető, sárgásbarna drótférgek tetemes kárt okoz­hatnak a kertészkedőnek. Megrágják a virágok és a zöldség­növények gyökereit, gumóit, kárt tesznek a csírázó magvak­ban, a zsenge palántákban, járatokat rágnak a sárgarépába és a burgonyába, de a paradicsomot sem kímélik. A kellemetlen tapasztalatok sok kertészkedőt kísérletezésre késztetnek. Akárcsak külföldön, már nálunk is többen pró­bálkoznak a kártevők csaléikes begyűjtésével. A sokak által jónak mondott módszer lényege, hogy a védelemre szoruló növények sorközében sekély árkot ásnak, az árokba szele­tekre vágott sárgarépát vagy burgonyát tesznek, majd az ár­kot deszkával befedik. A csalétekre összesereglő kártevőket naponta összegyűjtik és megsemmisítik. A magyarországi Kertészei és Szőlészet nemrég újabb kis­termelői tapasztalatokról számolt be. A drótférgek állítőíag úgy is összegyűjthetők és elpusztíthatók, ha a fertőzött terü­let több pontján egy-egy marék búzát vetünk a gyommentesen tartott talajba, majd kelés után feltépjük a búzát és átvizsgál­juk a gyökérzetét A tapasztalatok szerint három búzacsomó nagyjából egy négyzetméteres körzetből csalogatja össze a drótférgeket. Egy további lehetőség: öt-hat méterenként régi zsákot vagy nagyobb rongydarabat terítenek a földre s azt alaposan be­öntözik, hogy a talaj is jól átnedvesedjen. Reggelenként a zsá­kok vagy rongyok alatt tömegesen gyűjthetők a kártevők. A drótférgek elleni harc eredményesebbé tétele szempont­jából jó tudni, hogy nem minden növényt kedvelnek egyfor­mán. Az erősen fertőzött területen például egynyári hüvelye­seket, keresztesvirágó olajosokat érdomes termeszteni a drót­­férgek elriasztására. S vannak a kártevőnek ádáz ellenségei is. A madarak közül a vetési varjú meg a seregély, az emlő­sök közül pedig a vakond a legjelentősebb lárvapusztftó, de a békák és a gyfkok is sok pattanóborgárlárvát fogyasztanak. A drótférgek elleni harcban a tyúkok is segítségünkre lehet­nek, ha ősszel és télen kedvükre kapirgálhatuak a kertben. (k) mm И Hja rA kedvező adottságú körzetekben újabban felfelé ível a juhtenyésztés iránti érdeklődés Fotó: —bor-A A Szlovákiai Állattenyész­tők Szövetségének Komáromi (Komárno) járási Bizottsága nemrég színvonalas állatkiállí­­tást rendezett, melyen jeles te­nyésztők mutatták be egzotikus madaraikat, kanárijaikat és díszhalaikat. A háromnapos rendezvényen mintegy kétezer látogató tekintette meg a 17 te­nyésztő állományából összevá­logatott állatokat. Ürömünkre szolgált, hogy az ifj. Németh józsef vezetésével ténykedő szervező bizottság a vásárlási lehetőség megteremtésére is gondolt. LACZKÖ ÉVA-A: Nagyzellőben (Veľké Zlievce) hárem évvel ezelőtt 18 taggal alakult meg a Szlová­kiai Kertészkedők Szövetségé­nek alapszervezete. A kezde­ményezők máris felhívták ma­gukra a figyelmet: a falu kö­zelében három hektárnyi par­lagföldön kerttelepet létesítet­tek. Krnáč Jaroslav elnök el­mondta, hogy egyelőre csupán másfél hektárt tudnak intenzí­ven kihasználni — a művelés­be fogott területen gyümölcs­fát meg szamócát telelephettek uborkát, cseresznyepaprikát, vörös- és fokhagymát termesz­tettek —, a terület másik ré­szét pedig egyelőre kaszálóként hasznosítják. Az idén közel 20 tonna szénát gyűjtöttek, amit átadtak a lussai (Bušince) Efsz-nek. ■ODZSÄR GYULA' Ír Ä közzétett statisztikai adatok bizonysága szerint Szlo­vákiában tavaly 73 223 szerve­zett kisállattenyésztő tevékeny­kedett. A szövetség tagjainak nagyobb hányada — összesen 57 559 fő — a kaparé- és vízi­­baromfiak tenyésztésében lelte örömét, de igencsak felfutott a nyulászat iránti érdeklődés is (48 454 fő). Állattartóink közül dísz- és hasznngalambet 25 444, juhot több mint 13 ezer, egzo­tikus madarakat több mint 10 ezer fő tenyésztett, a postaga­­lambászok száma 4481, az eb­tenyésztőké 2301, a kecskete­­nyésztökó pedig túlhaladta a kétezret. (ká) A Semex az új idényben 23 millió tasak zöldség- és virágmagot bo­csát a szakboltok, illetve a kertészkedők rendelkezésére Fotó: —bor Szorgoskodnak Nagytúron (Veiké Túrovce) hat évvel ezelőtt tömörültek szervezetbe a kertészkedni vágyók. A kezdeményezés Kollár Dušan hnb-elnök és Ján Sediáéek titkár nevéhez fűződik. Ügy gon­dolták, éppen ideje volna birtokba venni és ismét termőre fogni a nagyjából 3,5 hektáros — zömmel évtizedek óta parlagon heverő —i magánszőlőket. A lehetőség sok helybeli és ipolysági (šahyj kertbarátot csábított, így nem csoda, hogy a ma nyolcvan taggal működő szervezet egy-kettőre megtisztogatta a bozót­tól a területet s máris kezdetét, vette a kor­szerű szőlő- és gyümölcsfajták telepítése. A’ kertészkedők közül sokan termelnek málnát^ szamócát, és kedvelik a virágot is. A kerttelep megközelítésének egyszerűbbé tétele érdekében as kertbarátok társadalmi munkával hidat emeltek a Korpona folyó fö­lé, a szőlőskertekben pedig már eddig csak­nem hatvan borospince és présház épült. A kertészkedők munkájuk eddigi sikereiről színvonalas terménybemutatón adtak számot s tervbe vették egy borkóstoló megrendezését is. A sok finom szőlőt és gyümölcsöt termő ker­tek új gazdái tavaly tizenöt tonna szőlőt érté­kesítettek. Belányi jános, Deménd (DemandlceJ ltalánus alapelv, hogy ja­­gji nuárban még a legke­" u ményebb, a legsavasabb boroknál is el kell végezni az első fejlést, mivel a seprő a későbbiek folyamán már ked­vezőtlenül befolyásolná a bor minőségét. Az első fejtés legmegfelelőbb időpontjának pontos meghatá­rozásakor elsősorban a cukrok kierjedését, a savtartalmat és az ital ízét vesszük figyelem­be, a letisztulás mértéke csak ezek után következik. Mielőtt hozzálátnánk a fej­téshez, ajánlatus ellenőrizni, nem liajlamus-e a bor a barna­törésre. Ennek megállapítására törési próbát végzünk. Egy po­harat félig megtöltünk borral és szobahőmérsékletű, világos helyiségben tartva figyelemmel kísérjük a bor „viselkedését“. Ha 2—4 óra múltán a bor fel­színe erősen bámulni kezd, ak­kor fejtés előtt a borba 100 li­terenként 10 gramm kálitimpi­­roszulfitot kell adni. Ezzel ele­jét vehetjük annak, hogy bo­runk a levegővel való érintke­zés hatására fejtéskor megvál­toztassa az ízét és a színét. Ha a bámulás 8—10 óra múlva je­lentkezik, akkor 100 liter bor­ba csak 5 gramm káliumpiro­szulfitot adunk. Ha bámulást nem észlelünk, akkor a bort felesleges kénezni, elég fejtés­kor a hordót kezelni (100 li­terre fél kánszelet). A barna­­törésre hajlamos bort fejtés előtt 3—5 nappal kénezzük, majd a kezelt bort később ala­posan kimosott és enyhén ké­­nezett hordóba fejtjük át. Mint az időszerű tennivalók­ban már utaltunk rá, az 1984-es évjáratú borok magas savtarta­lommal tűnnek ki. Az ilyen — szaknyelven keménynek mon­dott — borokat lágyabb borral való házasítással vagy savtom­pítással tehenük élvezhetőbbé. A savtompítás a nehezebb, te­hát erről szólunk bővebben. A bor savtompitását tiszta szénsavas mésszel végezzük. A savtartalom egy ezrelékkel tör­ténő csökkentéséhez hektolite­renként 67 gramm szénsavas mészre van szükségünk. A ma­gas savtartalmat 0,5—2 ezre­lékkel ajánlatos csökkenteni. A legnagyobb megengedett sav­csökkentés 3 ezrelék. Minden tekintetben kielégítő eredményre csak akkor számít­hatunk, ha a bor valós savtar­talmát titrálással állapítjuk meg. Ha erre nincs mód, ak­kor a szénsavas mész legmeg­felelőbb adagját kicsiben vég­zett savtempítási próbával cél­szerű megállapítani. Ehhez tölt­sünk meg borral öt darab fe­hér literes üveget. Az elsőt meghagyjuk kontrollnak, ebbe nem teszünk szénsavas meszet. A második üvegbe 0,33, a har­madikba 0,66, a negyedikbe 1,0, az ötödik palackba pedig 1,33 gramm szénsavas meszet ada­golunk. Ez — az üvegek sor­rendjében — 0 — 8,5 — 1,0 — 1,5 — 2 ezrelékes savesekken­­tésnek felel meg. Az üvegek tartalmát jól rázzuk issze, a palackokat zárjuk le vattadu­góval, jelöljük meg és tegyük hűvös helyiségbe. A mintákat 5—6 nap múlva megkóstoljuk, s amelyik a legjobban ízlik, annak megfelelően végezzük el a túl savasnak tarlutt bor ke­zelését. A kimért szénsavas meszet elkeverjük egy kanna borban, apit lassan ‘ visszatöltünk a hordóba. Visszatöltés előtt a hordóból ajánlatos leszívni még két-három kanna bort (ezt ne­vezzük levétnek), mert a szén­savas mész borba keverve erő­sen babzik, tehát a bor köny­­nyen kifuthat. A kezelt bort egy hosszú, tiszta pálcával ala­posan megkeverjük, majd a képződi csapadékot hagyjuk leülepedni. A sav tompított bort kb. 3 hét múlva lefejthetjük az üledékről. S ha már a fejtésről beszé­lünk, szóljunk legalább pár szót az üres hordák kezelésé­ről is. A kiürített liprdót ala­posan mossuk ki hideg vízzel, állítsuk csurgóra, szikkasszuk ki, majd kénezzük be. Az üres hordók kénezését 4—5 heten­ként kell megismételni (az 1 lil es hardiban egy, a 2 hl-es­­ben két kénszeletet kell eléget­ni). Az ennél nagyobb hordók kénezésére kisebb adagot (lil­énként 2 gramm kéndioxidot) használunk. Amit ehhez tudni kell: 1 gramm kén elégetése­kor 2 gramm kéndioxid kelet­kezik. KORPÁS andrAs agrármérnök ; Savasak az újborok

Next

/
Oldalképek
Tartalom