Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-12 / 2. szám
r r DUSISGQ znldségfž Petrezselyem Ä petrezselyem közismert fűszernövény — már a rómaiak is fogyasztották —, de azt kevesen tudják róla, hogy gyógynövényként is használatos. Fő hatóanyaga az Illóolaj, amiből a magban található legtöbb (3—6 százalék). Ezenkívül a gyökérben apiln flavonoid, a levélben C-vitamin, a termésben ugyancsak apiín, protein és zsíros olaj található. Gyógyászati szempontból a vizelethajtó, a központi idegrendszert tompító és a terhes méhet izgató hatása érdemel említést. A gyógyszeripar a vizelethajtó Species diureticae, a vese- és húgyhólyag-gyulladásban szenvedőknek ajánlott Betulan, a vesebetegeknek készülő Species urologicae planta, valamint a fogyókúrát segítő Reduktan teakeverékekben hasznosítja. Ä gyógyászati célokra gyűjtött gyökeret kiásás után alaposan meg kell mosni, hosszában felszeletelni s vékony rétegben elterítve vagy spárgára fűzve szárítani. Mesterségesen is szárítható, de a hőmérséklet nem haladhatja meg a 30—40 C-fokot. Házi használat esetén a száraz gyökérből naponta 1 grammot, magjából pedig 1—1,5 grammot szabad teakészítésre használni. A növényből sajtolt nyers léből naponta legfeljebb 100—150 grammot fogyaszthatunk. Túladagolása nem megengedett, mert a sok hatóanyag izgatja a vesét. Vlgyázatl Fogyasztását kismamáknak nem javasolják. Ж petrezselyem a népgyCgyűszatban is elterjedten használatos. Sok helyütt alkalmazzák meghűléses betegségek, szélgörcsök, vese- és húgyhólyaggyulladás, bélgörcs, vesekövek, prosztatagyulladás stb. esetén. Néhol étvágyjavító, menstruá- _ ciós fájdalmakat enyhítő és fájdalomcsillapító hatásáról ismeretes. A petrezselyemzöld nyess ТЯ NUI.JUN.fi EGYMÁSTÓL szárából sajtolt levet sebek, rovarcsípések borogatására, ragyák kezelésére használják. A kisállattenyésztők antibiotikum és féregűző szerként etetik az apróállatokkal. Igazuk van, hiszen a petrezselyem ilyen céllal is hasznosítható, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy a papagájok számára mérgező. Végezetül még annyit: a petrezselyemnek többféle változata van. Ismerünk gyökér- és levélpetrezselymet, beleértve a néhol szegélynövényként vetett fodros petrezselymet is. Gyógyászati célra valamennyi felhasználható. Ur. Nagy Géza Harcban a drótférgekkel A pattanóbogarak túlságosan elszaporodott lárvái, a rozsdás drótra emlékeztető, sárgásbarna drótférgek tetemes kárt okozhatnak a kertészkedőnek. Megrágják a virágok és a zöldségnövények gyökereit, gumóit, kárt tesznek a csírázó magvakban, a zsenge palántákban, járatokat rágnak a sárgarépába és a burgonyába, de a paradicsomot sem kímélik. A kellemetlen tapasztalatok sok kertészkedőt kísérletezésre késztetnek. Akárcsak külföldön, már nálunk is többen próbálkoznak a kártevők csaléikes begyűjtésével. A sokak által jónak mondott módszer lényege, hogy a védelemre szoruló növények sorközében sekély árkot ásnak, az árokba szeletekre vágott sárgarépát vagy burgonyát tesznek, majd az árkot deszkával befedik. A csalétekre összesereglő kártevőket naponta összegyűjtik és megsemmisítik. A magyarországi Kertészei és Szőlészet nemrég újabb kistermelői tapasztalatokról számolt be. A drótférgek állítőíag úgy is összegyűjthetők és elpusztíthatók, ha a fertőzött terület több pontján egy-egy marék búzát vetünk a gyommentesen tartott talajba, majd kelés után feltépjük a búzát és átvizsgáljuk a gyökérzetét A tapasztalatok szerint három búzacsomó nagyjából egy négyzetméteres körzetből csalogatja össze a drótférgeket. Egy további lehetőség: öt-hat méterenként régi zsákot vagy nagyobb rongydarabat terítenek a földre s azt alaposan beöntözik, hogy a talaj is jól átnedvesedjen. Reggelenként a zsákok vagy rongyok alatt tömegesen gyűjthetők a kártevők. A drótférgek elleni harc eredményesebbé tétele szempontjából jó tudni, hogy nem minden növényt kedvelnek egyformán. Az erősen fertőzött területen például egynyári hüvelyeseket, keresztesvirágó olajosokat érdomes termeszteni a drótférgek elriasztására. S vannak a kártevőnek ádáz ellenségei is. A madarak közül a vetési varjú meg a seregély, az emlősök közül pedig a vakond a legjelentősebb lárvapusztftó, de a békák és a gyfkok is sok pattanóborgárlárvát fogyasztanak. A drótférgek elleni harcban a tyúkok is segítségünkre lehetnek, ha ősszel és télen kedvükre kapirgálhatuak a kertben. (k) mm И Hja rA kedvező adottságú körzetekben újabban felfelé ível a juhtenyésztés iránti érdeklődés Fotó: —bor-A A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének Komáromi (Komárno) járási Bizottsága nemrég színvonalas állatkiállítást rendezett, melyen jeles tenyésztők mutatták be egzotikus madaraikat, kanárijaikat és díszhalaikat. A háromnapos rendezvényen mintegy kétezer látogató tekintette meg a 17 tenyésztő állományából összeválogatott állatokat. Ürömünkre szolgált, hogy az ifj. Németh józsef vezetésével ténykedő szervező bizottság a vásárlási lehetőség megteremtésére is gondolt. LACZKÖ ÉVA-A: Nagyzellőben (Veľké Zlievce) hárem évvel ezelőtt 18 taggal alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezete. A kezdeményezők máris felhívták magukra a figyelmet: a falu közelében három hektárnyi parlagföldön kerttelepet létesítettek. Krnáč Jaroslav elnök elmondta, hogy egyelőre csupán másfél hektárt tudnak intenzíven kihasználni — a művelésbe fogott területen gyümölcsfát meg szamócát telelephettek uborkát, cseresznyepaprikát, vörös- és fokhagymát termesztettek —, a terület másik részét pedig egyelőre kaszálóként hasznosítják. Az idén közel 20 tonna szénát gyűjtöttek, amit átadtak a lussai (Bušince) Efsz-nek. ■ODZSÄR GYULA' Ír Ä közzétett statisztikai adatok bizonysága szerint Szlovákiában tavaly 73 223 szervezett kisállattenyésztő tevékenykedett. A szövetség tagjainak nagyobb hányada — összesen 57 559 fő — a kaparé- és vízibaromfiak tenyésztésében lelte örömét, de igencsak felfutott a nyulászat iránti érdeklődés is (48 454 fő). Állattartóink közül dísz- és hasznngalambet 25 444, juhot több mint 13 ezer, egzotikus madarakat több mint 10 ezer fő tenyésztett, a postagalambászok száma 4481, az ebtenyésztőké 2301, a kecsketenyésztökó pedig túlhaladta a kétezret. (ká) A Semex az új idényben 23 millió tasak zöldség- és virágmagot bocsát a szakboltok, illetve a kertészkedők rendelkezésére Fotó: —bor Szorgoskodnak Nagytúron (Veiké Túrovce) hat évvel ezelőtt tömörültek szervezetbe a kertészkedni vágyók. A kezdeményezés Kollár Dušan hnb-elnök és Ján Sediáéek titkár nevéhez fűződik. Ügy gondolták, éppen ideje volna birtokba venni és ismét termőre fogni a nagyjából 3,5 hektáros — zömmel évtizedek óta parlagon heverő —i magánszőlőket. A lehetőség sok helybeli és ipolysági (šahyj kertbarátot csábított, így nem csoda, hogy a ma nyolcvan taggal működő szervezet egy-kettőre megtisztogatta a bozóttól a területet s máris kezdetét, vette a korszerű szőlő- és gyümölcsfajták telepítése. A’ kertészkedők közül sokan termelnek málnát^ szamócát, és kedvelik a virágot is. A kerttelep megközelítésének egyszerűbbé tétele érdekében as kertbarátok társadalmi munkával hidat emeltek a Korpona folyó fölé, a szőlőskertekben pedig már eddig csaknem hatvan borospince és présház épült. A kertészkedők munkájuk eddigi sikereiről színvonalas terménybemutatón adtak számot s tervbe vették egy borkóstoló megrendezését is. A sok finom szőlőt és gyümölcsöt termő kertek új gazdái tavaly tizenöt tonna szőlőt értékesítettek. Belányi jános, Deménd (DemandlceJ ltalánus alapelv, hogy jagji nuárban még a legke" u ményebb, a legsavasabb boroknál is el kell végezni az első fejlést, mivel a seprő a későbbiek folyamán már kedvezőtlenül befolyásolná a bor minőségét. Az első fejtés legmegfelelőbb időpontjának pontos meghatározásakor elsősorban a cukrok kierjedését, a savtartalmat és az ital ízét vesszük figyelembe, a letisztulás mértéke csak ezek után következik. Mielőtt hozzálátnánk a fejtéshez, ajánlatus ellenőrizni, nem liajlamus-e a bor a barnatörésre. Ennek megállapítására törési próbát végzünk. Egy poharat félig megtöltünk borral és szobahőmérsékletű, világos helyiségben tartva figyelemmel kísérjük a bor „viselkedését“. Ha 2—4 óra múltán a bor felszíne erősen bámulni kezd, akkor fejtés előtt a borba 100 literenként 10 gramm kálitimpiroszulfitot kell adni. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy borunk a levegővel való érintkezés hatására fejtéskor megváltoztassa az ízét és a színét. Ha a bámulás 8—10 óra múlva jelentkezik, akkor 100 liter borba csak 5 gramm káliumpiroszulfitot adunk. Ha bámulást nem észlelünk, akkor a bort felesleges kénezni, elég fejtéskor a hordót kezelni (100 literre fél kánszelet). A barnatörésre hajlamos bort fejtés előtt 3—5 nappal kénezzük, majd a kezelt bort később alaposan kimosott és enyhén kénezett hordóba fejtjük át. Mint az időszerű tennivalókban már utaltunk rá, az 1984-es évjáratú borok magas savtartalommal tűnnek ki. Az ilyen — szaknyelven keménynek mondott — borokat lágyabb borral való házasítással vagy savtompítással tehenük élvezhetőbbé. A savtompítás a nehezebb, tehát erről szólunk bővebben. A bor savtompitását tiszta szénsavas mésszel végezzük. A savtartalom egy ezrelékkel történő csökkentéséhez hektoliterenként 67 gramm szénsavas mészre van szükségünk. A magas savtartalmat 0,5—2 ezrelékkel ajánlatos csökkenteni. A legnagyobb megengedett savcsökkentés 3 ezrelék. Minden tekintetben kielégítő eredményre csak akkor számíthatunk, ha a bor valós savtartalmát titrálással állapítjuk meg. Ha erre nincs mód, akkor a szénsavas mész legmegfelelőbb adagját kicsiben végzett savtempítási próbával célszerű megállapítani. Ehhez töltsünk meg borral öt darab fehér literes üveget. Az elsőt meghagyjuk kontrollnak, ebbe nem teszünk szénsavas meszet. A második üvegbe 0,33, a harmadikba 0,66, a negyedikbe 1,0, az ötödik palackba pedig 1,33 gramm szénsavas meszet adagolunk. Ez — az üvegek sorrendjében — 0 — 8,5 — 1,0 — 1,5 — 2 ezrelékes savesekkentésnek felel meg. Az üvegek tartalmát jól rázzuk issze, a palackokat zárjuk le vattadugóval, jelöljük meg és tegyük hűvös helyiségbe. A mintákat 5—6 nap múlva megkóstoljuk, s amelyik a legjobban ízlik, annak megfelelően végezzük el a túl savasnak tarlutt bor kezelését. A kimért szénsavas meszet elkeverjük egy kanna borban, apit lassan ‘ visszatöltünk a hordóba. Visszatöltés előtt a hordóból ajánlatos leszívni még két-három kanna bort (ezt nevezzük levétnek), mert a szénsavas mész borba keverve erősen babzik, tehát a bor könynyen kifuthat. A kezelt bort egy hosszú, tiszta pálcával alaposan megkeverjük, majd a képződi csapadékot hagyjuk leülepedni. A sav tompított bort kb. 3 hét múlva lefejthetjük az üledékről. S ha már a fejtésről beszélünk, szóljunk legalább pár szót az üres hordák kezeléséről is. A kiürített liprdót alaposan mossuk ki hideg vízzel, állítsuk csurgóra, szikkasszuk ki, majd kénezzük be. Az üres hordók kénezését 4—5 hetenként kell megismételni (az 1 lil es hardiban egy, a 2 hl-esben két kénszeletet kell elégetni). Az ennél nagyobb hordók kénezésére kisebb adagot (lilénként 2 gramm kéndioxidot) használunk. Amit ehhez tudni kell: 1 gramm kén elégetésekor 2 gramm kéndioxid keletkezik. KORPÁS andrAs agrármérnök ; Savasak az újborok
