Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-21 / 29. szám
Jobb ellátást kérünk! Érdekelnek az újdonságok, ezért néhány éve spárgatökön kívül csillagtököt (patisszon) is termelek a kertben. Évente új, kiadósán trágyázott termőhelyet jelölök ki a számukra s az első, legszebb terméseket meghagyom mag fogásra. Eddig nem is volt semmi baj, viszont tavaly csodálkozva láttam, hogy a csillagtök gyanánt vetett és ápolgatott növény váratlanul indát nevelt, gazdagon virágzott és szokatlanul sok termést hozott. Ez nem is lett volna baj, csakhogy a kedvelt csillagtök helyett valami gömbalakú, számomra eddig ismeretlen termést hozott. Frissen főzeléknek használtuk, s meglepően jó ízű volt, sokkal jobb mint a spárgatök. Viszont rántva már nem nagyon ízlett, mert az ize inkább a spárgatökéhez hasonlított. Tudom, a hibát én követtem \.TílHULJUNtt Ki ЯмЖ&лл 1ШШЛиЯШ el, mert egymás közelségében termeltem a két tökfélét és a méhek „csináltak“ nekem egy hibridet. Minderre nem került volna sor., ha a szakboltok kínálata gazdagabb volna és a termelő mindig biztonságosan beszerezhetné a jó eredményt szavatoló, fajtaazonos vetőmagot. Most aztán itt állok egy számomra ismeretlen tökfélével, viszont patisszont ezen a nyáron aligha kóstálunk.- Hasonló csalódást másokat is érhet, ezért óvatosan kell eljárni a termesztésben — és mindenekelőtt szorgalmazni kell a vetőmugellátás javítását. Csurilla József A szerk. megjegyzése: A szakboltok vetőmagkínálala vidéken bizony elég hiányos, de mint arról már több ízben is tájékoztattuk olvasóinkat, a Semex szakágazati vállalat vevőszolgálatában (Mestská tržnica, Semex, zásielková služba, nám. Fr. Zupkii, 813 04 Bratislava) utánvéttel bárki megrendelheti a szániára szükséges vetőmagokat, illetve a legmegfelelőbb fajta kiválasztásához útmutatást nyújtó fajtajegyzéket. Sőt! A vevőszolgálat a bratislavai 213 306-os telefnnszámun újabban szóbeli megrendelést is elfogad. Rovarpermet Külföldi forrásra (Organic Gardening) támaszkodva, a Magyarországon megjelenő Kertészet és Szőlészet május 10-i száma arról számol bő, hogy számos biológiai módszerrel müveit kertben hatásosnak bizonyult a rovarkártevők elleni rovarpermet. A rovarpermet úgy készül, hogy a kártevő megjelenésekor a lehető legtöbbet befogják belőle. A rovarokat mozsárban megzúzzák, majd a zúzalékot esővízzel nyolc-tízszeresére hígítják. A levet átszűrik és a veszélyeztetett növényekre permetezik. Állítólag számos kísérlet igazolja, hogy a kártétel így jelentősen csökkenthető. Mint a közleményből kiderül, e módszerrel még a burgonyabogár ellen is sikerült eredményesen védekezni. Sót! A csigazúzalék oldatának kipermetezésével a meztelen csigák elleni harcban is jó eredményt értek el. A hatást illetően többféle magyarázat született. Egyesek úgy vélik, hogy a befogott rovarok vészjelző anyagot választanak ki, melynek erős szaga még az oldaton keresztül is elriasztja a növényt támadó kártevőket. Mások szerint a rovarok szaga az adott kártevő természetes ellenségeit csalja a kezelt növényekre. Й paradicsom legjobb barátja A paradicsom és a fejes saláta az egymás szomszédságát kedvelő, jól társuló növények. Arra azonban csak nemrég derült fény, hogy az aláforgatott salátamaradványok a következő évben kiültetett paradicsomot megóvják a fuzáriumos hervadástól. "\ Mint ismeretes, a paradicsom fuzáriumos hervadását a talajból az edénynyalábokba húzódó Fusarium axysporum gomba okozza. Ellene a talajfertőtlenítés sem nyújt tartós védelmet, mert röviddel utána újból megjelenhet. Ha azonban a paradicsom előtt fejes salátát termesztettek s annak maradványait fllászántották, a betegség úgyszólván alig fordult elő. Amerikai és kanadai kutatók szerint ez azzal magyarázható, hogy a saláta olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek a fertőzést erőteljesen gátolják, ugyanakkor a fertőtlenített talajban elősegítik az egészséges mikroflóra gyors felújulását. Éppen ezért ajánlják a kertészeknek, hogy kertiföldként olyan komposztot készítsenek, amelybe bőven kevertek salátaszárat és gyökeret. Orbáncfű 'Az orbáncfű az orbáncfűfélék családjába tartozó egyéves növény. Felálló szára 30—101] cm magas, dúsan elágazó. Virágja sárga, de ha szétmorzsoljuk, sötétpirnsra festi a kezünket. A virágban ugyanis vérszínű festékanyagot tartalmazó mirigyek vannak, amiért a népnyelvben sok helyütt Szent János virágjaként emlegetik. Más körzetekben lyukaslevelű fűként ismeretes. Ha a növényről lecsípett levelet a fény felé fordítva szemléljük, szitaszerííen lyukacsosnak tűnik. A valóságban persze nem lyukakról, hanem apró mirigyekről van izó. Mivel sok hasonló fű találtató a természetben, a gyűjtök íppen erről a jellegzetességéről smerhetik fel a gyógynövényxek való orbáncfüvet. Növényünk a hegyes-dombos vidékeket, elsősorban a száraz legelőket, réteket és hegyoldalakat kedveli, de megtalálható az erdei csapásokon, a ritkásokban és a bozótukban is. A növény zsenge hajtásrésaeit kell gyűjteni — a fás részek értéktelenek —, közvetlenül virágzás előtt júliustól augusztus végéig. Kizárólag természetes úton szárítható, vékony rétegben elterítve vagy kötegekben felfüggesztve. Száradási aránya 3—4 : 1, kilónkénti felvásárlási ára 12 kurona. Az orbáncfű különösen értékes és keresett gyógynövény, a gyógyszeripar egyik legfontosabb nyersanyaga. Összehúzó, gyulladást gátló, nyugtató, erősítő, depressziót és gyomorfekélyt gyógyító hatása van. Teája házilag is igen sokrétűen használható. Mindenekelőtt gyomorfekély és epebántalmak kezelésére javasoljuk, de segítségünkre lehet a gyomor és hélmüködés szabályozásában, az emésztési zavarok megszüntetésében vagy megelőzésében, az anyagcsere serkentésében is. Az ideges természetűeket az orbáncfű teája megnyugtatja, a levertséget megszünteti. Főzete külsőleg sebek és a torok öblögetésére, a lábszárfekély gyógyítására, illetve a gyulladásban lévő nyirokcsomók borogatására alkalmas. Jó tudni, hogy sokan allergiásak áz orbáncfűre. Elsősorban a szőkéknek javasoljuk, hogy az orbáncfűből készült tea rendszeres használata előtt kérjék ki kezelőorvosuk véleményét. A megengedett napi adagot azonban mások se lépjék túl. Személyenként és naponta csupán 1,5 gramm drogból szabad teát készíteni (feltétlenül forrázással) és fogyasztani. Dr. Nagy Géza ч A lévai (Levice) járás kertészkedöi összesen 670 ha-os földterületet művelnek, beleértve a tavaly gondozásba vett 29 hektár parlagföldet is . Fotó: -bor A felvásárlás fény- és árnyoldalai A ZELENINA stúrovói árufelvásárló és elosztó raktárában június végén megélénkült a forgalom. Kezdetét vette a káposzta, a zöldpaprika, az uborka, a karfiol, a zöldborsó és a vöröshagyma. valamint a cseresznye tömeges szállítása. Az előzetes bejelentések alapján meghatározott ütemtervhez igazodva, a raktár előtt áruval megpakolt teherautók és utánfutót vontató személyautók váltják egymást. A felvásárlás szervezettsége kifogástalan. Torlódás, időrabló várakozás nem bosszantja a termelőket. Még a szállítási csúcsok idején sem. pedig olykor előfordul, hogy a délelőtti órákban nyolcvan tonna zöldséget és gyümölcsöt is felvásárolnak az üzemektől és a kertészkedöktől. Azon a bizonyos június végi napon nem volt csúcsforgalom. Mindössze harminc tonna árut vásároltak fel. Annak fele káposzta volt. A kéméndi (Kamenín) ás a bényi (Bina) szövetkezet, valamint a Karvai (Kravany nad Dunajom) Mezőgazdasági Szaktanintézet szállította. A kistermelők főleg zöldpaprikával, uborkával és cseresznyével jelentkeztek. A csatai (tata) Sógor József, aki fólia alatt háromezer tő paprikát gondoz, ezúttal kétszáz kiló zöldpaprikát hozott. Valent Károly stúrovói kistermelő pedig, aki korszerű üvegházában fő-Ileg salátauborkát termel, megkezdte a leszerződött három tonnányi áru folyamatos szállítását. Az áru minősítésénél szigorúan alkalmazzák a meghatározott mércét. Ennek ellenére az átvevők és a termelők között nézeteltérésre csak ritkán kerül sor, ugyanis a nagy- és kistermelők döntő többsége lelkiismeretesen Osztályozva állítja össze a szállítmányt. Persze vannak kivételek. Az egyik kistermelő például olyan cseresznyét kínált megvételre, amelynek legalább egyharmada töttyedl volt. Szerette volna legalább másndnsztályúként értékesíteni, de nem sikerült! Csonka Tihamér, a felvásárló és áruelosztó raktár vezetője határozottan kijelentette, hogy ilyen esetekben nem tud a termelőknek kedvezni. A felvásárolt áru minősítésénél a helyi, illetve a körzeti felvásárló központúk vezetői is szigorú mércét alkalmaznak. A Zelenina stúrovói raktárának Bényben, Barton |Bruty),-Karván, Kőhídgyarmaton (Kamenný Most), Libá* dini (Lubá) és Stúrovóban működik egyeSy felvásárló központja. Ezeknek a vezetői, akikre a termelői ráhatás igencsak nagy, a néhány esetben előfordult és a felesleges gondokat, esetleg személyi ráfizetést is okozó átminősítésből tanultak. Ugyanis az áru minőségi osztályba való besorolása néni záródik le teljesen és minden esetben az áru átvételével. Szigorú és többlépcsős ellenőrzés van. (Folytatás a 3. oldalon). Figyeljük a közönséges levélbarkó terjedését! Kertünkben a múlt év tavaszán figyeltünk fel először a közönséges levélbarkó kartételére. A bogarak nem sokkal rügyfakadás után Jelentek meg a gyümölcsfákon. Elsősorban a cseresznyén károsítottak, de nem kímélték a később fejlődő meggyfák oltásait sem. Itt a már megduzzadt rügyeket rágták meg, mégpedig olyan erősen, hogy a károsított rügyek ki sem hajtottak. A bogarak később átvándoroltak a körtefára, ahol jelentős levélpusztítást végeztek. A számunkra eddig ismeretlen — vagy talán csuk a jelenléktelen kártétel miatt a figyelmünket elkerülő — kártevőt hosszas keresés és megfigyelés árán sikerült felfedeznünk és azonosítanunk. Felbukkanása tavaly még különlegességnek számított, hiszen egy csaknem elfelejtett kártevőről van szó. Viszont a növekvő kártétel láttán az idén már azon a véleményen vagyok, hogy a jövőben számolnunk kell a közönséges levélbarkó elszaporodásával. Ugyanis már több kertészkedő kertjében találkoztam vele. A kártevőről röviden egyelőre annyit: 3—6,5 mm hosszú, barna ormányos bogárról van szó. Az ormánya annyira rövid, hogy a felületes szemlélő talán észre sem veszi. Kártétele a cserebogáréhoz hasonlít. A lombot pusztítják, a levelek szélétől haladnak befelé, fokozatosan' karéjozva. Mint a kertünkben talált levelek példája is mutatja, könynyen megtörténhet, hogy a károsított levélből úgyszólván csak a nyél marad meg A közönséges levélbarkó mindig a vezérágak kezdeténél, tehát a korona alsó részében okozza a legnagyobb kárt. Mivel a bogarak a károsított fák közelében vagy azok alatt rakják le a tojásaikat és a lárváik is Itt fejlődnek ki, valószínűnek tartom, hogy a tömeges elszaporodásnak a jobb talajműveléssel (ásás, gyakori kapálás) egyelőre gátat vethetnénk. A kártevő vegyszeres irtására vonatkozó tanáccsal nem szolgálhatok, mert a növényvédelmi kézikönyveit : ezt a kártevőt nem s említik, és a hazánk- I ban használatos vegyi Й készítményekkel vili: sznnt nem sikerült kielégítő eredményt elérnem. Szalai László, Kürt (Strekov) A levélbarkó jellegzetes kártétele Fotó: —m—
