Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-27 / 43. szám

1984. Október 27. ' SZABAD FÖLDMŰVES I Ahol az illatos fűszerpaprika »» Jarmila Molnárová termelési vezető (középen) a részleg dolgozóival A központ két szocialista brigádja közül a csomagnlórészleg kollektívá­ja az ezüst-, a paprikamalom brigád­ja pedig a bronzjelvényt szerezte meg. Rendszeresen bekaposolódnak a szocialista versenybe, s újításaikkal, ötleteikkel növelik a termelékenysé­get, a munka hatékonyságát. A belső ellenőrzés szigorításával már huza­magolnak fűszerpaprikát. így például a prievidzai Carpathia, valamint főleg a húsipari vállalatok részére közvet­­lenül a gyárból szállítják a megren­delt mennyiséget. A termelési vezető véleménye sze­rint nem kell tartani attól, hogy az idei gyengébb paprikatermés miatt kevesebb lesz az üzletek polcain a nélkülözhetetlen fűszer. A paprika­gyártó részleg és az érsekújvári No­­vofruct vezetői már intézkedéseket X közelmúltban paprika-ügyben Ér­sekújváron (Nové Zámky) jártam. Bizonyára kevesen tudják, hogy ha­zánkban egyedül csak a helybeli No­­vofruct konzervgyár egyik részlegén készítik a háziasszonyok által szinte naponta használatos illatos, piros fű­­szerpaprikát. Mivel az említett rész­leg a gyár egyik legtávolabbi sarká­ban kapott helyet, bizony jó ideig eltartott, míg sikerült megtalálnom a szó szoros értelmében paprikás lég­körben dolgozó lányokat, asszonyo­kat. Persze az erős illatú paprikafel­hő is segítségemre volt az útbaigazí­tás során. Jarmila Molnárová, a paprika­gyártó részleg fiatal termelési veze­tőjénél informálódtam, aki készsége­sen tájékoztatott a paprikamalom múltjáról, az itt dolgozók tevékeny­ségéről, eredményeiről, s bepillantást nyerhettem a paprikakészítés műhely­titkaiba. Érsekújváron már régi ha­gyománya van a fűszerpaprika gyár­tásának. A részlegen 45 állandó munkaviszo­nyú alkalmazott dolgozik, akiknek hozzávetőlegesen a kétharmad részét a gyengébb nem képviselői alkotják. A négy hónapig tartó főidény során általában 25 idénymunkás segíti igé­nyes feladataik elvégzését. Hazánk­ban az évi fűszerpaprika-szükséglet körülbelül kétezer tonnát tesz ki. Ezért az érsekújváriaknak ennél töb­bet, vagyis egy év alatt 2500 tonnát kell gyártaniuk, hogy folyamatos le­gyen a lakosság ellátása. Az elmúlt időszak eredményeire visszatekintve megállapíthatjuk, hogy teljes mérték­ben eleget tudnak tenni a követel­t menyeknek, s biztosítani tudják a fűszerpaprika-igényeket. Sőt, 'tavaly például ezenkívül 500 tonnát még a tőkés országokba is exportáltak. A fűszerpaprika két változatát, a csemegét — közismertebb nevén az édes paprikát és a csípős paprikát huszonöt, ötven, valamint száz gram­mos csomagolásban készítik a kiske­reskedelmi üzlethálózat számára. Egy műszak során egy dolgozóra átlago­san húszezer zacskó paprika jut. Elő­irányzott tervüket évek óta sikere­sen teljesítik, s ebben nagy része van annak, hogy a részleg dolgozói jó munkakollektfvát alkotnak. A látogatásomat megelőző napon, október tizedikén kezdődött a gyár­ban az új főidény. Általában szep­tember elejétől az év végéig szokott tartani, ám a kései vegetáció követ­keztében jócskán eltolódott a kezdés időpontja. Sajnos az idei év a papri­katermést illetően bizonyára nem tar­tozik majd a legjobbak közé. Szem­léltetésképpen felelevenítjük, bogy a fűszerpaprika száraz anyagban szá­mított átlagos hektárhozama 1,2—1,5 tonna körül szokott alakulni, míg az idén alig haladja meg a 0,8 tonnát. Ahhoz pedig még szakembernek sem kell lenni, hogy felmérjük, milyen jelentős különbség mutatkozik az em­lített két adat között. A termelési vezető véleménye sze­rint az idei gyenge termés csak ké­sőbb fog gondokat okozni, mivel a részlegen raktározott félkész alap­anyagból készül a fűszerpaprika. A hiány pótlására és a bonyodalmak el­kerülése céljából a gyár vezetői be­hozott alapanyagból szeretnék bizto­sítani a folyamatos üzemeléshez szükséges készletet. A tervek szerint Bulgáriából kapják majd a szárított alapanyagot. Az alábbiakban megkíséreljük nyo­mon követni a fűszerpaprika útját, míg a termelőtől a fogyasztó aszta­lára kerül. Több mint tizenöt szövet­kezet és állami gazdaság termeszti a gyár részére a paprikát. A legna­gyobb termelők közé a Sopornai és a Pusté Sady-i Efsz tartozik, ahol hoz­závetőlegesen 200 hektáron termesz­tik. A kistermelők által szállított mennyiség sem elhanyagolható, mi­vel a készlet közel tíz százalékát a kertészkedők biztosítják. A paprikaszüretet követően a leg­fontosabb munka a metélés és a szá­rítás. Udvardon (Dvory nad Žitavou), Patán, Nyitrán (Nitra), Hurbanovó­­han és a gyárban korszerű, jól bevált bolgár SL 2000 típusú szárítóberende­zéssel végzik a fontos munkafolyama­tot. Huszonnégy óra alatt a berende­zés kétezer kilogramm vágását és szárítását teszi lehetővé. A szárítást valamennyi részlegen csarnokokban végzik, így az időjárás viszontagságai nem befolyásolhatják a munkamene­tet. A szárítást követően az alapanya­got a gyárba szállítják, ahol a ké­sőbbi feldolgozáshoz szükséges meny­­nyiséget raktározzák. Tudni kell ugyanis, hogy a szárítás csak idősza­ki munka, amely 3—4 hónapig tart. A paprikamalomban, amely egész éven át működik, finomra őrölik a szárítmányt, s az ellenőrzést köve­tően a csomagolórészlegre kerül az illatos piros fűszerpaprika. Az auto­mata gépsor nagyban megkönnyíti a részleg dolgozóinak munkáját. mosabb ideje a minőségi mutatókat is sikeresen teljesítik. A paprikagyártó részleg dolgozói a kiskereskedelmi csomagoláson kívül az egyes élelmiszeripari vállalatok és üzemek számára az igényeknek meg­felelően tizenöt, huszonöt vagy negy­ven kilogrammos tételekben is cso­• -< •........... ■ ...... foganatosítottak annak érdekében, hogy elegendő mennyiségű alapanyag álljon rendelkezésre, s folyamatos legyen a termelés és az ellátás. Az érsekújváriak a Kalocsai Papri­kagyár dolgozóival tartanak szoros baráti kapcsolatot. Ennek keretében rendszeresen találkoznak a két test­vérüzem képviselői, hogy kicseréljék a gyártási technológia során szerzett tapasztalataikat, tanuljanak egymás sikereiből, esetleg okuljanak az el­követett hibákból. A barátság a kul­turális élet számos területére is ki-* Ä szállítószalagon az új paprikaterm és A paprikaőrlő gép működésének ellenőrzése (Kalita Gábor felvételei) BÁRDOS GYULA terjed, s a két üzem dolgozói gyak­ran vesznek részt közös rendezvénye­ken, csereüdülésen. Hazánk egyedüli fűszerpaprikát gyártó üzemegységében tett látogatá­sunk során megismerkedhettönk á gyár tevékenységével és eddigi ered­ményeivel. A tapasztalt dolgozók si­kereiből arra következtethetünk, hogy a részleg vezetősége és munkakollek­tívája továbbra is megbirkózik a ne­hézségekkel, és a jövőben is biztosí­tani tudja hazánk lakosságának fo­lyamatos fűszerpaprika-ellátását. Ä Jednota Fogyasztási Szövetkezetnek főleg vidéken van döntő szerepe a zavartalan közellátás biztosítása során. Szlovákiában a Jednota a legnépesebb szervezetek kö­zé tartozik, s több mint 900 ezer tagja van, vagyis a lakosság húsz százaléka. Az utóbbi években a fogyasztási szövetkezet saját anyagi eszközeiből szép áruházakat, üzleteket, szállodá­kat épített, ezenkívül sok régebbi létesítményt korszerűsített. Az első félévben a Jednota 34 milliárd koronás tervét túltel­jesítette. Esetenként mégsem lehetünk elégedettek, főleg az elárusítók és vendéglátóipari dolgozók munkájával. örvendetes tény, hogy a raktárakban van elegendő áru. Csakhogy a szervezés és az irányítás hiányosságai következ­tében egyes üzletek raktáraiban hónapokon keresztül feksze­nek olyan árucikkek, amelyekért más vezetők bizony sokat utaznak. Főleg ezen a téren kellene a Jednota illetékeseinek mihamarább elfogadható megoldást találniuk. Az úgynevezett fekvő áruk gyors átcsoportosításával lehetne a szükségletek­nek megfelelő intézkedéseket foganatosítani. Azt hiszem több probléma arra vezethető vissza, hogy az üzletekben vagy a vendéglátóiparban nincs elegendő szak­képzett dolgozó. Több helyen előfordul, hogy a munkáját nem a legjobban végző elárusítót kénytelenek a szakemberhiány miatt alkalmazni. A Jednota háza táján sem megoldott teljesen a szakember­­képzés, mivel Szlovákiában mindössze négy szaktanintézet mű­ködik, ahol hozzávetőlegesen háromezren tanulnak. Bár három és fél éven át készülnek jövendő foglalkozásukra a szakmun­kástanulók, mégsem szerezhetnek érettségi bizonyítványt. Pe­dig a felvételin van miből válogatni a tanároknak, mivel min­denütt sok a jelentkező. Csakhát az irányelvek szerint elsősor­ban lányokat vesznek fel, s ez a későbbiek folyamán rányom­ja bélyegét a szakemberellátásra. A lányok többsége rövidesen a kitanulást kővetőnen férjhez megy, gyermeket vállal s tud­juk, hogy ez mível Jár. Mindez gyakorlatilag annyit Jelent, hogy a fiatal elárusítók, pincérek, szakácsok hónapokra, eset­lek évekre kiesnek a gyakorlatból. Ennek ellensúlyozására kellene az eddiginél több fiút felvenni a tárgyalt szakmákba. A közelmúltban a somorjal (Šamorín) szaktanintézetben Ján Kolebický igazgatóval a szakmunkásképzésről beszélgettem. A tapasztalt pedagógus1, aki már egy évtizede tanít a szaktan­­intézetben, részletesen szólt a szakemberképzés kérdéseiről. A korszerű iskola a város szélén nagyon szép környezetben épült, s azt a szövetkezet szőlészete öleli körül. Egyrészt azon­ban nincs a legjobb helyen, mert a szépen berendezett Csal­lóköz elnevezésű vendéglátóiizem sokszor üresen kong, mivel távol esik a forgalomtól, s Így a tanulóknak nincs módjukban A színvonalasabb közellátásért a helyszínen gyakorolni a kiszolgálást. Tény viszont, hogy a másod- és a harmadévesek egy hétig az iskolában az elméleti Ismereteket sajátítják el, a következőn pedig szakmai gyakor­laton vesznek részt. Főleg azokban az üzemekben, ahol majd a későbbiek során munkába állnak. A pedagógusok természe­tesen ez idő alatt Is figyelik, ellenőrzik a tanulók munkáját. A tizenöt tanteremben négyszáz diák tanulja a szakács-, illetve a pincérmesterséget, s újabban elárusítókat is képeznek Tálalják az ízletes ebédet JA szerző felvétele) az intézetben. Sajnok közöttük Is sok a lány és kevés a fiú, holott Goga elvtárs, a Jednota országos elnöke többek között a sajtótájékoztatón kijelentette: Sokszor azért nem találunk megfelelő vezetőt egyes áruházak, üzletek részére, mert ke­vés a jól képzett férfi szakember. Félreértés ne essék, hiszen természetesen a nők közül is sokan becsülettel helytállnak, csakhát a már említett családi kötelességek sokszor annyira lekötik őket, hogy nem vállalják az egyes munkakörök betöl­tését. Arról pedig nem is szóltunk, hogy sok helyen még ma is szükséges a jó fizikai állapot, különösen az áru mozgatá­sánál. Már említettem, hogy a másod- és a harmadévesek minden második héten szakmai gyakorlaton vesznek részt, és a.har­madik év befejezése után öt hónapot a szakmájukban dolgoz­nak. Csak ezután kerülhet sor a záróvizsgára. Nem könnyű a tanulóknak helytállni, mert a szakma fortélyainak elsajátítása mellett idegen nyelveket is tanulnak, ami főleg a jövendő vendéglátóipari dolgozók számára fontos. Mivel kevés a szakember, a közeljövőben kilenc tantermet építenek a szaktanintézethez, s ezáltal sokkal több elárusítót képezhetnek az iskolában. A problémát viszont az jelenti, hogy a diákotthon így is kicsinek bizonyul, ezért több mint 140 szakmunkástanuló kényszerül naponta utazni az iskolába. A tapasztalatcsere szempontjából előnyös a rigai szaktan­intézettel létesített baráti viszony. Szovjet vendégeik mór vol­tak Somorján, jövőre pedig ők készülnek az észt fővárosba. Minden bizonnyal a diákok közötti levelezés Is nagyban elő­segíti majd az orosz nyelv tökéletesebb elsajátítását. Jaroslav Celík mérnök, főnevelő a tanulók szabadidejének a kihasználásáról tájékoztatott. Nagy gondot fordítanak a hon­védelmi nevelésre, a szakiskolák közötti olimpiára való minél jobb felkészülésre. Javában folynak már az előkészületek a spartakiád-bemutatókra is, melyekre 150 lány és fiú szorgal­masan gyakorol. Az érdekkörök szinte valamennyi diák szá­mára lehetőséget nyújtanak, hogy kedvtelésüknek megfelelően szórakozhassanak. A több mint 37 ezer kötetes könyvtárat a diákok nagy része rendszeresen látogatja. Szépen berendezett klubhelyiségeik vannak. A forradalmi hagyományok emlék­szobája tanúsítja, hogy élénk az érdeklődés a múlt eseményei iránt, a jól felszerelt konyhában jövendő szakácsok, pincérek sürögnek, s tapasztalt mesterek irányításával készítik saját maguk számára az ízletes ebédet. Mozgalmas az élet a szaktanintézetben, ahol a vendéglátó­­ipar számára képezik az ifjú szakembereket. Reméljük, hogy szakmailag jól felkészült tanulók fogják a jövőben is elhagyni az intézet kapuit TÖTH DEZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom