Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-23 / 29. szám

less. ffffiiu Я.

X Klrályhelmecl (Krá Tövek? Ohlrneo) Allamt Gasdazág ttx éven keresatül veszteséggel lírta a gazdasági mérleget, t hovatovább, senki sem hitt abban: mégis talpra állhat

— Nem Igazság — méltatlankodik az egyik asszony — éppen akkor lendült tel a gazdaság, amikor ayngdl]ba megyek ...

— Valamivel elObbre lépténk. Tavaly 2 mllllé 200 eser korona nyereségünk volt Nyereségrészesedést te osztottunk m mondja Leeee Msén

Igazgató.

AZ ÖSSZEFOGÁS EREJÉVEL

'A nagytárkányl (Veiké Trakany) gazdasági részleg határában as asaszonyok a zOldségkertészetben kópéinak. Munka közben beszélgetnek, a persze nem kímélik a gyomot aem. Csapatmunka ez a Javából, nem lehet lemaradni a sorral, mert akkor a másiknek várnia kall. Sürget as ldó, ezért nemcsak a növénytermesztők feladata a paradicsom kapálása, hanem még as trodébOl is kivonultak.

— A kétszázhetven hektár cukorrépa kapálásával már végeztünk •-* magyarázza Kolessár János növénytermesztési fóágazatvezetó. — Most minden kézi erőt a zöldségesbe irányítottunk.

Valamiféle áttörés mér önmagában ex a kivonulás, ez az egyQttmdködés Is. Mert — ml tagadás — a korábbi években többször lehetett hallani széthúzásról a kilenc falut egyesítő Klrályhelmecl Állami Oazdaságban.-— Bár sok visszahúzó eró nyomaszt bennünket — ismert el Kováoe Barna, az üzemi pártbizottság elnöke, - a gazdaság közgazdásza. — ürömmel mondhatom, hogy megszűnt a bizalmatlanság, mindenki becsülettel végzi a reá bízott feladatot

Két éve, hogy ú] vezetők kerültek a gazdaság élére. Fokozatosan kezd kialakulni az egység, ami meglátszik a napi munkán, a feladatok elosztásán ás számonkérésén egyaránt.

— Ehhez nem kell több pénz. Ha az emberi hozzáállás kérdését rendezzük, ha szervezettebb a gazdaság, az meglátszik az eredmnéyeken Is — Jelentette ki az Igazgató.

S ha valamiből, akkor a pénzből, a szabadon felhasználható anyagiakból van a legkevesebb a gazdaságban. Másutt sem állítják ugyan, hogy felveti Okét a pénz, azonban csakcsak akad nyereség, fejlesztési forrás, amelyből ú] gépeket vásárolhatnak, javíthatják a termelés feltételeit A többlet termelés pedig nagyobb bevétellel jást ami lehetővé teszi a bővített újratermelést.

— A tekintélyes tartozásunk, nyomaszt bennünket — említi a számokat Kovács Barna Ozemgazdás.

BIZTONSÁGOSÁN TERMELNI

Mindez részben a korábbi veszteséges évek „terméke“. A negyvennyolcmilliós államkölcsönnek csak a kamatlába felár egy komplex gépsor árával. Az Itteni földeken pedig nehéz nagy haszonnal termelni.

A termőhelyi adottságok közöl ж viz az egyik legfontosabb tényező. így a talaj vízgazdálkodásának szabályozása hatékony eszközzé válhat a hektárhozamok növelésében és állandósításában, valamint kellő mennyiségű tömegtakarmányok biztosításában. Nem véletlen, bogy az öntözés a növénytermesztés belterjesltésében kiemelkedő szerepet tölthet be.

A Kelet-szlováklal-slkság Öntözőrendszerének kiépítésében sajátos gondokat okoz a kötött talajok Jelentős részaránya. Több talajjavító munka előzetes elvégzése szükséges ahhoz, hogy az öntözőberendezések üzemeltetése gazdaságos legyen. Elsősorban agromelloráclós és agrotechnikai Intézkedésekről van szó, amelyek a termőhelyi adottságok Javítására hivatottak. Enélkül elmarad az öntözés kívánt hatékonysága. Az öntözéses gazdálkodásra való átállást megelőzően alapos elemzések alapján a talaj adottságait úgy kell módosítani, hogy ezek minden tekintetben megfeleljenek a belterjes növénytermesztés követelményeinek. Mindenekelőtt gondoskodni kell:

■ az elegendő mennyisége Istállótrágya biztosításáról és ennek Idejében történő beszántásáról — (a síkság talajai ugyanis szerves anyagban igen szegények, hnmusstartalmnk ai esetek többségében nem baladja meg az 1—1,5 százalékot);

■ a mélyszántás alapos elvégzéséről — mert annak segítségével lényegesen Javul a talaj víz- és levegőszabályozórendszere;

■ a talajok rendszeres meszezésá-13

■— A biztonságos termelés megvalósslttsát tűztök kt célul — magyarázta az Igazgató. — Szeretnénk megteremteni az összhangot a növénytermesztés és az állattenyésztőé között. Nagy az éllatsflrflség, nem kevesebb, mint 17 ezer sertést, négyezerötszáz szarvasmarhát, kétezer birkát és néhényeaer baromfit tartunk. Évente IS ezer tonna erótakarmányra van szükségünk éa aajnos osupén kilencezer tonnát termelünk. Ezért az új program ezerlnt ■ gabona- és a kukorica termoeztéso a meghatározó. A ssálaa takarmányokból önellátók vagyunk.

A biztonságos termelés alapja a megtaláló gazdálkodási háttér. Az állattenyésztés szakaszén korszerű tehenészeti telepeket, aertéshlzlaldákat, Juhfarmokat építettek. A gépesítéssel Is rendben vannak, azonban a kötött, vizenyős földeken sokkal fontosabb a talajjavítás megvalósítása. E munkák alsó eredményét most várják, ugyanis 1200 hektáron elvégezték már as alagcsövezést Javarészt kiépültek a mezei utak Is, s a Jobb közlekedési lehetőségek szintén segíthetnek.

— Én az emberek kérdésére tárnák vissza — folytatja az Igazgató, — mart a tekintetben óriási változás történt. Ma lényegesen könnyebb megértetni mindenkivel a feladatokat, perese a tettek sem maradnak al,

SEGÍTSÉGGEL, jobb munkával

Az állami gazdaságban a termelés hatékonyságának növelésére komplex fejlesztési tervet dolgoztak ki, hiszen

aa idén ta élte nagy kárt okoaott • asólsóséges Időjárás.

— Remélem, hogy a szervezett munkával Jobban boldogulunk majd — fejeit ki • dolgozók óhaját le az üzemi pártbizottság elnöke.

CÉLTUDATOS MUNKA

Nem szorul bizonyításra, hogy a tervfeladatok sikere* megvalósításában, a hatékonyság növelésében, a munkahelyi rend és fegyelem biztosításában, a Jó munkalégkör megteremtésében milyen felelősségteljes szerep hárul az üzemi pártbizottságra, az alapszervezetekre, a kommunistákra. Említést érdemel, hogy a Klrályhelmecl Állami Gazdaságban öt alapszervezet, tizenhárom pártcsoport működik 165 párttaggal. Tavaly huszonegy dolgozót vettek fel a pártba, s jelenleg Is tlz-ttzenkét olyan, munkában és magatartásban példás dolgozó van, akik a minőségi mérce követelményei szerint érdemesek a párt taggá való nevelésre.

Különben az alapszervezetek vezetőségei állandó Jellegű feladatnak tekintették és tekintik a pártszervezet erősítését, mert ez határozza meg a párt vezető szerepét. Az is bizonyos, hogy e vezetés színvonala elsősorban a párttagok példás munkahelyi helytállása, magatartása révén érvényesül. A céltudatos politikai Irányító és szervező munka eredményessége pedig mindenekelőtt a termelési feladatok maradéktalan teljesítésében, a munkahelyi rend és fegyelem megszilárdításában Jut kifejezésre. Ilyen vonatkozásban pozitív az, hogy a tervmutatókat Időarányosan teljesítik.

A gazdaság kormányosának fogalmazása ugyan száraz, de a való tényt rögzíti:

A CSKP KB 8. illésének vitdjábél

A gasdeságbea a legsürgetőbb feladatok köxé tartozik a vizenyős talajok lacaapoláaa Fotó: Archív

a termelés emberi és műszaki feltételei azt mutatják, hogy gyökeres rendezéssel, megfelelő fejlesztési támogatással lábra állítható a gazdaság.

— Abban a reményben dolgozunk, hogy megfelelő tápanyagpótlással, szakszerű és Idejében végzett munkával búzából akár az öt tonnás hektárhozamot le elérjük, kukoricából pedig hét tonnát szeretnénk — bizakodik Koletzár János.

Persze ehhez még ldó kell, hiszen

— Most már nem vágy, hanem reális lehetőség, hogy a közepes színvonalú gazdaságok soraiba emelkedjünk.

Mindez azt Jelenti, hogy Klrályhelmecen nem használnak nagy szavakat, de bizakodnak. Látni a nagytárkányl asszonyok tekintetén, azon, hogy a fiatalok Is Jelentkeznek a gaz daságba, mert úgy érzik, itthon Is megélhetnek.

ILLÉS BERTALAN

A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása bonyolult folyamat. A termeléstől és a társadalmi megrendeléstől függően különböző, hat rá a realizációs Igény, valamint a tudományos haladás összes követelménye ia. A megvalósítási folyamatnak eszerint vannak sajátos feltételei, igényei. A biológiai ismereteknek a mezőgazdaság fejlesztésében való kihasználását sokoldalúan befolyásolja az anyagi-műszaki bázis színvonala, illetve a szubjektív tényező.

A tapasztalatok bizonyítják, hogy a gyakorlatban ki kell alakulnia az alkalmazható tudományos ismeretek iránti igényeknek, mégpedig a gazdasági alap és az anyagi ösztönzés hatására. A gazdasági szabályzók rendszerének szüntelen nyomást kell gyakorolnia a termékfelújitó folyamatra. Ugyanakkor a tudománynak társadalmi és termelési szempontból fontos kérdések megoldására kell törekednie, és a gyakorlatnak megvalósítható, komplex módon megoldott eredményeket kell felkínálnia. Elsősorban azokon a szakaszokon, amelyeken nagy területeken folyik a termelés — Így van ez például a mezőgazdaságban —, a termelést megelőző munkaszakaszokon Jelentősebb szerepet kell kapnia a szervezésnek. Az úgynevezett biológiai és műszaki szolgáltatásokban, mint példánl a magtermesztésben, a törzstenyésztésben. az állategészségügyi szolgáltatásokban, a takarmánytermesztésben, a tervezésben stb. hatékonyan alkalmazzuk az új ismereteket a gyakorlatban, mert megvalósításukhoz nincs, vagy csak kis mértékben van szükség bernházásokra. Ezeket a szerveseteket érdekeltebbé kell tenni a termelési eredményekben és abban, bogy hatékony sxnvatolél legyenek a megfelelő minőség és színvonal elérésének.

A haladé módszereknek a mezőgazdasági gyakorlatban való alkalmazáséban Jelentős helyet foglal el a nyugat-szlovákiai kerület, amely országos viszonylatban a legproduktlvabb. A tudományos-műszaki haladás egyre inkább termelő erővé válik, amit bizonyít tübbek között, hogy a kerület néhány mezőgazdasági vállalatánál olyan eredményeket érnek el, amelyek megközelitik a fajtanemesítésl célokat; Így példánl a tehenenkéntl évt tejhozam eléri az 5B00 litert, a sertések napi súlygyarapodása a 800 grammot stb.

Jelentős kezdeményezés bontakozik ki a nitral Járásban, ahol a Járási pártbizottság vezetésével integrált munkahelyet hoztak létra. Ez a munkahely összekapcsolja az Állattenyésztési Kntatáintézet, a Mezőgazdasági Főiskola, az Agrokomplex, valamint a Gazdálkodás és a Biológiai Szolgáltatások Tudományos Rendszere Intézetének tevékenységét azzal a céllal, hogy a tudományos-műszaki fejlesztést kompiéi módon valósítsák meg.

Az állattenyésztési tudomány elsősorban a biológiai anyag teljesítőképességének fokozásával hat nagymértékben a termelésre. Szlovákiában évente több mint 100 millió literre növekszik a tejtermelés annak köszönhetően. hogy nagyobb termelőképességű fajtákat tartanak a gazdaságokban. Tavaly Szlovákiában a sertéstenyésztésben megvalósított hibridizációs programnak köszönhetően a mezőgazdasági vállalatok 123 millió korona haszonhoz jutottak; a haszon a takarékosabb takarmányfogyasztásnak. a hústermelés növelésének ax eredménye.

A Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézetben és a tudományos-kutató bázis egyéb intézeteiben a gyakorlati kérdések hatékony megoldási módszere a nemzetközi együttműködés, a következetes' munkamegosztás alapján. valamint a közös feladatmegoldó kollektívák létrehozása. A Csehszlovák Tudományos Akadémiával együttműködve ily módon sikerült megoldanunk a szarvasmarha-tenyésztésben a magzatátülfetés kérdését, a KGST- tagországok viszonylatában is egyedülálló megoldás révén növelhető a legnagyobb termelőképességű utódok száma. E téren teljesen felszámoltuk a nemszocialista országukhoz viszonyított lemaradásunkat, s a szóban forgó módszert ma már különösebb nehézség nélkül alkalmazzuk a gyakorlatban. Az átültetések S5—7> százaléka sikeres.

A tudomány Irányításában vannak olyan tartalékok, melyek kiaknázása révén lényegesen növelhető a tudományos-műszaki fejlesztés hatékonysága. Véleményünk szerint a mezőgazdasági tudományos kutatási alapot célszerűen összpontosítani kell, és a hatékonyabb végeredmény elérésében érdekeltebbé kell - tenni a kutatómunkába bekapcsulódókat. A központi intézeteket ki kell bővíteni a kutatóállomások hálózatával, ahol e tudományos munkatársak a kutatással együttműködve egy közbülső szervezet segítsége nélkül lényegesen gyorsabban kipróbálhatnák a kutatási eredményeket a gyakorlatban. A szovjet és NDK-beli tapasztalatok szerint szilárdítani keli a kutatási programok koordinátorainak funkcióját, elsősorban a felelősség, a jogkör szempontjából.

A tudományos-kutatási alap munkahelyein tudatosítjuk a párt azon stratégiai célját, amely a munkamódszerekben való döntő fordulat elérésére irányul. Az igényes gazdaságfejlesztési feladatokat csak olyan kollektívák teljesíthetik, amelyek szakterületükön tájékozottak és intenzifikációs program alapján dolgoznak. A tudományos dolgozónak éppen ezért szüntelenül kapcsolatban kell állnia a termeléssel, gazdagítania kell a gyakorlatot, de merítenie is kell belőle.

PAVOL MAJERCIAK, a CSKP KB tagja, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos munkatársa

A nagy hozamok meghatározója

ről, mert többségük savanyú kémhatású (arra a célra — hektáronként kát tonnás adagban — a mészkarbonát felel meg a legjobban);

■ továbbá megkülönböztetett figyelmet kall szentelni a vetés előtti talajelőkőszltéanek ét a vetésnek, valamint a termesztési szerkezet helyei megválasztásának.

Az Öntözéses gazdálkodás vetésforgójában elsősorban a nagy vlzigányű növénykultúrákat kell besorolni, tehát főleg az évelő takarmánynövényeket, a belterjes fűféléket, a szemes kukoricát, a cukorrépát és a másodnövényeket. Az említett kedvező előfeltételek megteremtése esetén nem fordulhatnának elő azok a téves nézetek, amelyek kétségbe vonják a Kelet-szlováklal-slkság feltételei között az öntözés Indokoltságát ás eredményességét.

Két évtizedes kutatási ás kísérleti eredmnyelnk világosan Igazolják az öntözőberendezések építésének létjogosultságát. Megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazása mellett, öntözött területeken a gabonafélék hozamait 10—19 százalékkal, a szemes kukoricáét 15—20 százalékkal, a cukorrépáét 30—35 százalékkal, az évelő takarmánynövények és a belterjes fűfélák hozamait pedig szinte a duplájára lehet növelni.

Öntözési kísérleteinkben a takarmánynövények közül a herefüves keverékekből és a belterjes fűfélékből

értük el területegységről a legnagyobb zöldtömeget. Termesztésük Igen kedvezően befolyásolta a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait, s nagymértékben hozzájárult az állattenyésztés színvonalának emeléséhez. A Somotorl Megtermelő Állami Gazdaságban például a belterjes füállományok létesítésének és a szervezett legeltetés bevezetésének következményeként az egyedenkénti évi tejtermelés 500 literrel, a szálas takarmányok — szénában számított — termése hektáronkénti átlagban négy tonnáról kilenc tonnára növekedett, az erötakarmányok fogyasztása — egységnyi termékre számítva — pedig 0,32 kllorammről 0,24 kilogrammra csökkent. Említést érdemel, hogy egy hektárnyi legelőre négy szarvasmarha Jutott.

A herefüves keverékek és a belterjes fűfélék Igényesek az öntözésre és a nitrogéntrágyázásra. Viszont lehetővé teszik az öntözési idény megnyújtását és ezáltal az öntözőberendezések hatékony kihasználását. Kísérleteinkben a herefüves keverékek a legnagyobb — húsz tonna körüli — hektárhozamot akkor adták, amikor hektáronként — hatóanyagban számítva — 350 kilogramm nitrogénműtrágyát alkalmaztunk és öntözéssel a minimálisan felvehető talajvíz mennyiségének a 70 százalékát biztosítottuk.

Öntözött körülmények között, elsősorban középkötött talajokon a lucérna termesztése ts Igen ]61 érvényesült. Két év átlagában hektáronként 19—20 tonna szénát gyűjtöttünk be. Igaz, öntözött körülmények kö-A tarlókeverékek vetése előtt öntözni kell a talajt, ebben a diákok is segítenek a mezőgazdászoknak

Fotó: Batár Zoltán

zött a luecernát csak két évig érdemes termeszteni, viszont a nagyobb hozam kárpótolja a rövidebb termesztési időszakot.

Igen Jő eredménnyel járt a szemes kukorica öntözése Is, főleg fejlődésének későbbi szakaszaiban. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával 10—11 tonna szemhozamot takarítottunk be hektáronként. Az öntözés a cukorrépa hozamát Is kedvezően befolyásolta. Tíz év átlagában hetven tonna gyökértermést értünk el hektáronként. A melléktermékek hozama szintén növekedett.

Az öntözéses gazdálkodásban kiemelkedő szerepet töltenek be a másodnövények. Nyári keverékek és tarlónövények termesztésével hatékonyan kihasználható a rendelkezésre álló termőföld, s jelentősen bővíthető a tömegtakarmányok készlete.

A kísérletek világosan Igazolják, hogy a Kelet-szlovákíai-síkság adottságai között Is kiemelkedő eredmények érhetők el öntözött területeken. Sajnos a gyakorlatban elért hozamok messze elmaradnak a kísérletiekétől. Ennek oka abban keresendő, hogy a gazdaságok többsége nem teremti meg az öntözés hatékony előfeltételeit, nem készülnek fel kellőképp az öntözőberendezések üzemeltetéséhez, az öntözés többnyire a talaj vízhiányának figyelembe vétele nélkül történik. Mindezek a tényezők Jelentősen csökkentik az öntözés hatékonyságát.

Ján Takáö agrármérnök, a tudományok kandidátusa és týdia Gergeíová agrármérnök

Mégis talpra lehet állni