Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-24 / 29. szám
1982. július 24. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Átmenteni az utókornak Néhány év 6ta gyakran hallhatunk hazánkban Is okos érveket az élet fenntartását és további fejlesztését befolyásoló, egészséges környezet megóvásának szükségszerűségéről, a táj- és természetvédelem társadalmi jelentőségéről. Felbecsülhetetlen értéke van annak a nagy társadalmi erőfeszítésnek, amit intézményeink és aktíváink az élővilág óvása érdekében az utóbbi hónapokban kifejtettek. Nagy felelősség hárnl korunk emberére ezen a téren, mert a termelés iparosítása nem ritkán az egészséges életkörnyezet szennyeződését okozza. Társadalmunk a helyzet ismeretében tette meg a szükséges óvintézkedéseket, hogy elejét vegye a környezet további szennyeződésének. Az SZSZK kormánya például az 1982/27- es számú határozata értelmében megkülönböztetett figyelmet szentel a szennyezéssel vészé* vp.zteteít, társaléltük a szemközti Kriváň hófoltos csúcsát, s tőlünk Jobbra a Vrátna völgy elbűvölő szépségét. Csak természetes, hogy hivatásos természetvédők is velünk tartottak, és értékes tájékoztatót nyújtottak. Dr. Viera Demianová hallatlan lelkesedéssel ecsetelte a tanulmányi-megfigyelő ösvények jelentőségét. Ezeken naponta mintegy 1300 kíváncsi ember vonul végig. A Vrátna völgy több mint 70 kilométert kitevő Ilyen ösvénye helyenként az erózió hatására erősen megrongálódott, tehát gondozásra, felújításra szorul. Az illetékes nemzeti bizottságnak a karbantartásra sajnos szűkre szabott kerete van. Azok a szervezetek viszont, amelyek a Vrátna völgyben a látnivalók, Illetve a látogatók Jóvoltából tekintélyes összegeket vágnak zsebre, nem áldoznak az ösvények karbantartására. A nagyarányú látogatottság sajnos Legelésző ;uunyaj az eriiuseg alatti lejtőn Fotó: J. Pagáč dalmilag védett tájak és területek természetes környezete megóvásának. Az illetékes tárcákat és nemzeti bizottságokat bizonyos Jogkörrel ruházta fel, melynek értelmében hatékony intézkedésekkel segíthetik a természet- és a környezetvédelmet. A korábbi Jogszabályok túl általánosan, a sajátos körülményeket figyelmen kívül hagyva közelítették meg a kérdéscsoportot. Manapság Szlovákiában ugyanis 655 ezer hektárt tesz ki a társadalmilag védett terület. Ezen beiül három nemzeti park, 12 táj- és természetvédelmi terület van. Tehát gyakorlati szempontból rendkívül fontos az objektumok egyéni hozzáállással történő védelmének érvényesítése. Egymagában az a tény, hogy a 15 nagy kiterjedésű védett körzet 71,5 százalékát erdőség borítja, a többi meg mezőgazdaságilag hasznosítható terület, már ez is szükségessé teszi az ésszerű hasznosítást oly módon, hogy a táj élővilága ne károsodjék. A Szlovák Természet- és Tájvédelmi Szövetség, valamint a Liptovský Mikulái-i Állami Természetvédő Központ a közelmúltban egy újságírócsoportot hívott meg, hogy betekintést engedjen a Kis-Fátra táj- és természetvédelmi terület berkeibe. Ha valaki azt hinné, hogy az eszmecserét kényelmesen berendezett helyiségben folytattuk, az téved, mert Jónéhány ezer lépést tettünk felfelé, amíg a hegyoldal ösvényén az ülőfelvonótól feljutottunk a Chleb hegy gerincére, ahol kissé kifújtuk magunkat, s közben gyönyörködve szemkedvezőtlenül befolyásolja a tájegység élővilágát, zavarja az ősi nyugalmat. A hivatásos személyzet 10 dolgozóból áll, és több mint 280 létszámú a társadalmi aktíva, mely önkéntesen végzi ezt a feladatot. Képtelenek viszont mindenre odafigyelni, mindent elvégezni. Így csak a legfontosabb feladatokra összpontosítanak. A Kis-Fátra táj- és természetvédelmi terület, a Vrátna völgy turistaforgalma évről évre nagyobb. Évente mintegy 650—700 ezer külföldi és hazai turista látogat ide, hogy gyönyörködhessen a természet kincseiben. A látogatók sokaságából a Vrát na völgyre mintegy félmillió embe' Jut. Ugyanakkor az ember kényeimé’ szolgáló anyagi-műszaki kapacitánem tart lépést az igényekkel. Ián Pagáö agrármérnök, a Kis- Fátra táj- és természetvédelmi terű let igazgatója a helyzetet ecsetelve kiemeli, hogy hazánkban a termé szett kincsek eredetiségének megőrzése, felújítása, állandó gondozása, tudományos kutatása, kulturális, egészségügyi, testnevelési és gazdasági célokat szolgál. A Gbelanyban székelő igazgatóság munkaközössége a nemzeti bizottság közreműködésével sajnos csak részben képes a különféle érdekek rugalmas összehangolására. Hatásköre 46 ezer 192 hektárra terjed ki, ebből 26 ezer 400 hektár a védett övezetben van. A Kis-Fátra olyan jellegzetes egységet alkotó hegyvonulat, amely kopár részekből, tű- és lomblevelű erdőkből, mély szakadékokból, a magas fekvésű részekben pedig gazdag ősi növény- és állatvilágból, helyenként összefüggő törpefenyősávból áll. A kutatók felfedeztek itt 112 madár-, 30 emlős álalt-, több mint 900 rovar- és 600 növényfajt. Közöttük számos olyan ősi eredetű faj van, amely hazánkban másutt nem található. Némely fajok szigorúan védettek. Egy szál védett virág leszakításáért 200 koronával bírságolják a szabálysértőt. Sok problémát okoz, illetve kárára van a természetes környezetnek, hogy nyaranta a Vrátna völgybe legkevesebb 130 ezer autó gördül be. Ezek erősen szennyezik a környezet légterét. Ez adta az indítékot, hogy a higiénikusok 1974-től 11 lokalitáson állandóan mérésekkel figyeljék a szennyeződés fokát. A gépkocsik az emberre rendkívül ártalmas nitrogéndioxiddal szennyezik a környezetet, viszont a növényekben is ólomszármazékok halmozódnak fel, de a körzet üzemei és a távoli vidékekről érkező légáramlatok gázai szintén szennyező anyagokkal telítettek, és veszélyeztetik a Kis-Fátra élővilágát. Megállapították ugyanis, hogy a hegygerinceken is szennyezett a levegő, viszont az erdővel borított alsó étegekben lényegesen tisztább, tehát iránylag egészséges. Itt azonban esetenként a gépkocsik által kibocsátott kipufogógázok rontják a levegőt, és a motorzúgás zajártalmakat is okoz. A Vrátna völgyben levő autó-camping mellett például 52—68, csúcsidényben pedig ennél is magasabb, vagyis 83—90 dB erősségű zajt mértek. Az 1500 méter tengerszint feletti magasságú Chleb alatt viszont 61 dB erősségű zajt állapítottak meg, ami az emberre és az állatvilágra egyaránt ártalmas. A szennyezettség és a zajártalom nagyon rontja a Vrátna völgy biológiai összhangját, meg az ember üdülésének zavartalanságát. Érthető tehát, hogy többen az autóforgalom kizárását Javasolták. Lent a völgyben a látszatra tisztán, szilajon rohanó patakocska vize a sziklaoldalakhoz verődve milliónyi csöppre bomlik, szinte pezseg. Az ember azt hinné, hogy ez ideális a pisztrángnak. Igen ám, de a ’ irnyező vendéglők és szálláshelyek emésztőgödreinek betegséget terjesztő baktériumai időközönként megbontják a patakocska biológiai egyensúlyát, ami a halak pusztulásával jár. Ez viszont azt sürgeti, hogy a vendéglők így festenek az eróziótól veszélyeztetett iokalitások a Kis-Fátrában és szálláshelyek emésztögödreinek biztonságos csírátlanítására tökéletes védőrendszert építsenek. Jogos óhaj ez, de kérdéses, hogy belátható időn belül van-e kilátás a védőrendszer megépítésére. Ez azért kérdéses, mert a körzetben az utóbbi években nagy méreteket öltött az engedély nélküli építkezés. Érthető, hogy a Žilina! Járási Nemzeti Bizottság a helyzet felmérésére és kvalifikált Javaslat beterjesztésére egy szakbizottságot nevezett ki. Ebben a körzetben az 1970—81-es években 170 objektumot építettek engedély nélkül. A szakbizottság Javasolta ezeknek a felszámolását. A nemzeti bizottság — kész tények elé állítva — azokat az építményeket, amelyek a vállalati üdülők és a magántulajdont képező nyaralóházak körzetében készültek, utólagos engedéllyel hitelesítette. Az olyan építményeket viszont, amelyek a táj- és természetvédelmi szempontból védett körzetben létesültek, 10 éves tartamra Jóváhagyta," azaz tíz év múlva esedékes lebontásra ítélte. Ezzel sajnos, nem oldottak meg semmit, mert közben a védett körzetben engedély nélkül újabb nyaralóházak épültek. Ez azt bizonyítja, hogy az engedmények további szabálysértőket bátorítottak fel, hiszen a bírságolási tarifa nevetségesen alacsony, tehát módosítást sürget. Nem az embert akarják kizárni a Kis-Fátra körzetéből, hanem az ártalmak okozóit. Ezzel arra törekednek, hogy az ember itt lényegesen Jobban érezhesse magát. — Az is természetes, hogy a körzet bizonyos iokaiitásait mezőgazdasági szempontból optimális mértékben hasznosítani kell, s ez nem puszta óhaj, hanem valóság — jegyzi meg Pagáč elvtárs. — Jelenleg ugyanis itt a tudományos tervezet értelmében 9 ezer darab juhot legeltetnek, a jövőben pedig 15 ezerre bővül a juh-, 1300-ra pedig a szarvasmarhaállomány. A nagyüzemek 400—500 as létszámú juhnyájakat legeltetnek a körzetben, s így hasznosítják a lejtők tápanyagdús fűtermését. A problémát csak az egyének okozzák, akik juhaikat a védett területekre is kihajtják, és ott nagy károkat okoznak a flórában. Halaszthatatlanul szükséges tehát, hogy a társadalmi szempontból védett terület megszabaduljon az ártalmaktól. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha Terchová környékén lehetőség nyílik a turizmus térhódítására, s ehhez kapacitást is építenek. A Jövő zenéje, de megoldható, hogy a Vrátna völgybe naponta csak annyi látogatót engedjenek be, amennyit a kapacitás elbír. Ezt a körzetet óvni van miért, hiszen kincset ér, s átmenteni azt az utókornak, nem érdem. hanem kötelesség. HOKSZA ISTVÄN A Jánošík-napokon a látogatók sokasága gépkocsikkal érkezik a Vrátna völgybe, szennyezve a hegyvidék levegőjét Fotó: H. I. As INCHEBA '82 nemzetközi vegyipari vásár a napokban zárta kapuit. J. H о 1 o u š e k elvtárs, a hazai képviselet igazgatója a sikereket summázó sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nemzetközi vegyipari vásár az elvárásnak megfelelően töltötte be szerepét. A hazai vegyipar ugyanis, új termékeit felsorakoztatva, meglepte a külföldi szakértőket, akik elismerően nyilatkoztak annak gyors ütemű fejlődéséről. Az Incheba '82 nemzetközi vegyipari vásár az idén jelentős mértékben hozzájárult a tudományos-műszaki ismeretek további terjedéséhez, a hazai és a külföldi kiállítópartnerek közötti kereskedelmi és személyi kapcsolatok elmélyüléséhez, a rövid- és a hosszútávú kereskedelmi célok megvalósításához. A nemzetközi vegyipari vásáron az idén 23 ország 483 vállalata mutatta be termékeit. A hazai vegyipar 251, a szocialista nemzetközösség 67, a tőkés és a fejlődő országok pedig 165 vállalat termékeivel vettek részt a vásáron. Már hagyománnyá vált, hogy a jó nemzetközi hírnévnek örvendő vegyipari vásárral párhuzamban néhány tudományosműszaki értekezés is gyarapítja a résztvevők ismerettárát. Az idén 7 ilyen rendezvényt szerveztek, s ezeken több mint 830 nagy tapasztalattal rendelkező szakember vett részt, s' ezek mindegyike nagy figyelemmel kísérte az előadók gyakorlati példákkal illusztrált tudományos-műszaki ismeretterjesztő előadását. Az értekezésre külföldről 110 szakember érkezett, s közülük többen értékes előadást tartottak. A vásárral p'-huzamosan negyedízben rendezték meg az „Apüchem ’82 ‘ nemzetközi szintű kongresszust is, amely „A műanyagok és a tudományos-műszaki haladás" jelmondat jegyében zajlott le. Vele párhuzamosan szakmai jellegű ismeretgyarapító kiállítást is szerveztek, ahol bemutatták, hogyan lehet ésszerűen, illetve sokrétűen hasznosítani a vegyipar által gyártott műanyagokat. A kiállítás mind a hazai, mind a külföldi szakemberek körében nagy érdeklődést váltott ki. Ebben az évben az egészségügyi jellegű témakör keretében a klinikai gyógyászattal foglalkozó konferencia előadásai szintén érdeklődést keltettek a szakavatottak körében. Nagy figyelem övezte továbbá a KGST-tagállamok és Finnország kiállítási részlegét, ahol felsorakoztatták a vegyipar közszükségleti célokat szolgáló gyártmányait. Az ezzel szorosan megszervezett 11. nemzetközi tanácskozás keretében kiértékelték a gyártmányokat, s a kiállítók között 36 aranyérmet osztottak ki. A műszaki bizottság visznn* vegyipari terméket az Incheba ’82 aranyéremmel jut ».n A szocialista nemznlkiv'össég országai az idei vásáron több mint 3400, a tőkés és a fejlődő országok pedig több mint 650 milliárd korona értékben kötöttek kereskedelmi szerződést partnereikkel, s ezzel- felülmúlták a korábbi években elért kereskedelmi színvonalat. A hagyományokhoz híven hazánk legjobb, tehát legbiztosabb kereskedelmi partnere tovább is a Szovjetunió. Ez azt jelenti, hogy vegyiparunk stabilitása biztosított, hiszen a vásáron szakembereink 1,6 milliárd korona értékű árura kötöttek szerződést a szovjet külkereskedelem szakembereivel. A Szovjetunió külkereskedelmi kamarájának képviselői rendkívül pozitívan értékelték az idei vásárt, elégedettek voltak az elért eredményekkel, és elismerésük bizonyítékaként oklevelet és kintüntetést adtak át az Incheba külkereskedelmi vállalat képviselőinek. Ugyanakkor jelezték, hogy a jövőben az Inchebán már négy-ötszörte nagyobb (1300—1400 négyzetméter) kiállítási területre tartanak igényt, mint az idén. A fentiek azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió külkereskedelmi szakemberei nagyra értékelik az Incheba partnerek közötti összehangoló szerepét, egymás megismerésének elősegítését, a tudományos-műszaki kutatások legjobb vegyipari vonatkozású eredményeinek a felsorakoztatását stb. Az a célkitűzés, hogy vegyipari termékeinkkel felsorakozzunk a világ ranglistáján szereplő vállalatok közé, az idén szép sikerrel járt, hiszen a prágai Chemapol, a bratislavai Technospol és Petromex külkereskedelmi vállalatok szerződéskötése is bizonyítja, hogy vegyiparunk megtalálta a helyes utat. Rendkívül fontos, hogy ezt a színvonalat továbbvigyék, és mindig az élvonalban helyezkedjenek el. -hai-
