Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-23 / 3. szám

1982. január 23. .SZABAD FÖLDMŰVES 11 A termelés az ellátás hónapokban a fogyasztói piac áru- elsődleges szerepét. ellátása a figyelem középpontjába került. Nem a véletlen műve ez, hi­szen a közszükségleti cikkeket min­denki a boltokban szerzi be. Hogy milyen volt az árukészlet, azt jól tudjuk. A suttogó propaganda értel­mi szerzőinek „jóvoltából“ bizonyos időre gyarapodott a hiánycikkek so­ra, a kereskedelem azonban rugal­mas szervezéssel aránylag Jól vette az akadályokat, megbirkózott a ráhá­ruló feladattal. Ez persze azon is múlott, hogy a gyártó és a termelő vállalatok hogyan látták el készle­tekkel a kereskedelmet. A fogyasztó jogosan méltatlanko­dott, mert sokszor nem kapta meg a részére szükséges árut. Itt persze a szolid vásárlókra, s nem az arány­talanul nagy árukészlet felhalmozói­ra gondolok. Ha azonban az illetéke­sek a fejleményekre jobban odafi­gyeltek volna, akkor rugalmas in­tézkedésekkel ellensúlyozhatták vol­­naz az ellátásban felmerült nehézsé­geket. Ez szerencsére már a múlté. Javult a boltok árukészlete, a jövő szempontjából azonban okulni kelle­ne a történtekből. Nemcsak a keres­kedelemnek, de a termelésnek is. Napjainkban gyakran halljuk a fa­gyasztótól, hogy a zöldségboltokban a petrezselyem hiánycikk. Ki ezért a felelős? Tán mondanom sem kell, hogy nemcsak a kereskedelem. A ter­melésben is rendet kellene teremteni. A termelés szegénységi bizonyítványa lenne, ha a petrezselyemgyökeret is külföldről hoznánk be. A hiány azon­ban valóság. Vajon hol szerezze, be a háziasz­­szony, a városban élő lakos a hús­levesbe szükséges petrezselyemgyö­keret? Erre azt mondhatná valaki, hogy a piacon. Igen ám, de a kofák rendkívül érzékenyen reagáltak a fennálló hiányhelyzetre. Könyörtele­nül megvámolják a kiszolgáltatott vevőket. A két-három szál petrezse­lyemgyökérért — melynek összsúlya az öt dekát sem éri el — négy koro­nát is elkérnek, tehát „többe kerül a leves, mint a hús“. Nem elég ezt egyszerűen tudomásul venni. Felszá­molására tenni is kéne valamit. Az objektív okok előhurcolgatása helyett létre kellene hozni például a zöld­ségtermesztés és forgalmazás éssze­rűbb feltételeit. Azt azonban tudomásul kell ven­nünk, hogy az ellátás tekintetében talán soha nem érjük el a maximu­mot, az optimális szint elérése azon­ban halaszthatatlanul szükséges. En­nek érdekében mind a termelésben, mind a kereskedelemben mindent el kell követni, ne feledjük el azonban, hogy a termelés színvonala az ellátás meghatározója. Ф Ф A közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium és más intézmények szervezésében a dnnaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban arra kap­tunk magyarázatot, hogyan valósítják meg a CSKP XVI. kongresszusa irány­elveiből rájuk háruló feladatokat, az élelmiszertermelésben és a közellá­tásban, különös tekintettel a zöld­ségfélék árutermelésére és forgalma­zására. A bevezetőben dr. Dudás Kálmán, a járási nemzeti bizottság elnöke és Anna Ferenceiová alelnök tömören ecsetelte a járás termelőegységeinek szerkezeti felépítését, kiemelve a me-Köztudomású, hogy ez a járás az elmúlt években országos méretben jelentős tekintélyt szerzett az áruter­melés fellendítésében, tehát a köz­élelmezés társadalmi céljainak való­ra váltásában. A mezőgazdasági üze­mek dolgozói itt nem egy alkalom­mal küzdöttek meg a természeti adottságokból eredő problémákkal, s végül győzött a szorgalmas embe­rek erős akarata. Mindent megtettek azért, hogy a piac árukészlete egyre bőségesebb legyen. Az országban per­sze jőnéhány járás van, s bizony nem mindegyikben reagáltak oly mó­don a kongresszusi irányelvekre, ahogyan a dunaszerdahelyiek. Mi a problémája a dunaszerdahelyi járásnak? Többek között az, hogy ugyan mindig a kérdések legtökéle­tesebb megoldására törekedtek, azon­ban saját hibájukon kívül nem min­den sikerült úgy, ahogyan szerették volna. Nem egyszer az alkotó kezde­ményezést gúzsba kötő játékszabá­lyok, vagy ha úgy tetszik rendelke­zések gördítettek eléjük akadályokat. Magyarics Vince elvtárs, az SZLKP jb vezertő titkára — aki rendkívüli elfoglaltsága miatt később érkezett a sajtótájékoztatóra —. elmondta: „Ha azt akarjuk, hogy járásunkban a zöldségfélék termesztése és forgal­mazása az eddiginél jobban fellen­düljön — s ennek eredményeként a fogyasztói piacra több áru jusson — el kell érnünk, hogy a kezdeménye­zés kibontakozását gátló elavult rendszabályok ne akadályozzanak minket.“ A gyakorlatból tudjuk, hogy a ter­melés körzeteiben sokszor a zöldség­félék tonnái halomra rothadnak, míg az északi körzetekben, tehát a járás vagy az adott kerület határain túl zöldséghiány van. Sajnálatos, hogy a rendszabályok sokszor nem teszik lehetővé az áru arányos területi el­osztását, s emiatt sok zöldség tönk­remegy. Olyan eset Is előfordult már, hogy az ostravai pártbizottság titká­ra arra kérte Magyarics elvtársat, hogy segítsék ki az ipari centrumot zöldséggel. Csak természetes, hogy lépéseket tettek ennek érdekében, és zöldségszállítmányokat küldtek Ost­­ravára. S mi történt? Az, hogy az oatraval Zelenina nemzeti vállalat a szállítmányokat nem vette át. Miért nem vette át? Egyszerűen azért, mert a kiskereskedelmi forgalmat a kül­földről beszerzett déligyümölccsel intézték el. Az pedig nem érdekelte őket, hogy a bányász- és a kohász­családok hogyan szerzik be a zöldsé­get. Érthető, hogy a vállalat igazga­tójának más vizekre kellett eveznie. Így az egyedi uralkodó színében tetszelgő közbeeső szervezet nemegy­szer a dolgozók rugalmas ellátására irányuló legjobb törekvéseket is meg­torpedózza. A dunaszerdahelyi járás nagyüzemi mezőgazdasága ebben az évben jóval több mint 30 ezer tonna zöldséget juttat a fogyasztók és a konzervipar igényeinek a kielégítésére. A kisker­­tészkedők szervezetének tagjai pedig 8 ezer tonna zöldséget adnak a köz­ponti alapokba. Mandák elvtárs, a kiskertészkedök járási képviselője el­mondta, hogy tavalyelőtt mégcsak háromezerhétszáz, a múlt évben pe­dig nyolcezerháromszáz tonna zöld­séget forgalmaztak, ha azonban a szolgáltató szervezetektől hatéko­nyabb segítséget kapnak, akkor to­vábbi ezerötszáz tonnával bővülhetett volna a forgalmazott árukészlet. Bo­nyolította a helyzetet, hogy néhány zöldségféle forgalmazása rendkívüli nehézségekbe ütközött. A múlt évben a saláta is ezek közé tartozott. Sok gondot okozott a kiskertészeknek né­mely vetőmagfajta, a palánták és a dugványok beszerzése is. A kertészkedők arra törekedtek, hogy földieper telepítésével segítsék a piac igényeinek kielégítését. A te­rület bővítése céljából 5 ezer eper­palántát rendeltek. Hiába várták en­nek megérkezését, mert Bojnicéről egy szál palántát sem szállítottak. Érthető, hogy a járás vezetői a helyzet ismeretében a megoldások lehetőségét szorgalmazták. Ezzel tu­lajdonképpen arra törekedtek, hogy mind a zöldség, mind a gyümölcster­mesztésben és forgalmazásban a le­hető legjobb összhang uralkodjék. A siker érdekében a járás négy ér­dekelt szervezete, vagyis az Agro­­frigor, a nagyüzemi és a kisüzemi termelés képviselői, a Zelenina to­vábbá a Jednota vezetői közös meg­beszélés után megegyeztek az együtt­működés feltételeiben. Oswald Frigyes agrármérnök, az Agrofrigör igazgatója — nagyon he­lyesen — hangsúlyozta, hogy a nagy­üzemi termelés hatékony aktivizáló­dása nélkül elképzelhetetlen a fo­gyasztói Igények zöldséggel és gyü­mölcsei való rugalmas kielégítése. Persze azt sem zárta ki, hogy a piac ellátásából a kiskertészkedök is részt vállaljanak. A mezőgazdasági üzemek többsége közismerten munkaerőproblémákkal küszködik. Ezért szükségessé vált a termelés ésszerű megosztása. így a kiskertészkedök a munkaerőigényes, a nagyüzemek pedig a nagytáblás, tehát a gépesíthető zöldségfajták ter­mesztését szorgalmazzák. Tehát kö­zös erőfeszítéssel kielégíthető a fo­gyasztók igénye. Ez persze nem je­lenti azt, hogy valaki módot kap arra, hogy visszaéljen az adott hely­zettel. A termelők mindegyikének vállalnia kell a kevésbé jövedelmező, de a társadalom szempontjából nél­külözhetetlen zöldségfajták termesz­tését is. Nagyon jő biztosíték erre a szerződés. így válhat csak telješsé a piac választékbői ellátása. A fentebb említett négy fő partner szervezet szerződéses viszonya nem rövid, hanem hosszútávú. A szerző­déseket öt évenként újítják majd fel. Ez biztonságérzetet kölcsönöz mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi termelőknek. A biztonságérzet tudatában a me­zőgazdasági nagyüzemek beszerezhe­tik a zöldségtermesztéshez szükséges mechanizmusokat, s az eddiginél job­ban szakosíthatják a termelést. Per­sze az sem mellékes, hogy a kisker­­tészkedők közérzete is javul, mert amire szerződtek, azt kilincselgetés nélkül átveszik tőlük. Befejezőként talán még annyit, hogy Magyarics elvtárs új jelenségre hívta fel figyelmünket, ami másutt is nagy tartalékok feltárására adhat le­hetőséget. A járás kért gazdasága, vagyis a csilizközi (Medziöirizie) szö­vetkezet, és a nagymegyeri (Calovo) Agrokomplex vállalat vezetői a gaz­dasági épületek közötti üres terepet felosztották az állattenyésztés dolgo­zói között, akik a parcellákon zöld­séget termeszthetnek. Nagyon okos, hogy a korábban üres területet ki­használják. Ha az állatgondozók csak annyi zöldséget , termelnek ott, a­­mennyi fedezheti egy-egy család szükségletét, már az is nagy ered­mény. Ezzel tulajdonképpen függetle­níthetik magukat, és esetenként má­sok részére is juttathatnak a fölös­legből zöldséget. Feltételezhető, hogy az okos kez­deményezést mások Is követik, s ez­zel jobban hasznosítják a termőföl­det. HOKSZA ISTVÁN Miből készül a kávépótló A kávépötlő alapanyagát a cikóriát csak a nyugat­szlovákiai kerület némely járásában termesztik. A cikó­ria gyökere hasonló a cukorrépáéhoz, annál azonban vékonyabb, ezért hektárhozama kisebb. A múlt évben cikóriát a topolőanyi, a trnaval, a galántaí és a nitrai járás mezőgazdasági üzemei termesztettek. A nyers­anyagot egyetlen üzem mégpedig a seredi Kávoviny vállalat vásárolta fel Szlovákiában. A felszeletelt cikóriagyökér hatalmas dobokban meg­szárad, s végül a nedvességtartalma 10—13 százalékra csökken. Ilyen állapotban persze még nem kávépötlő. További mezőgazdasági termékek is szükségesek hozzá. Szárított cukorrépát és pörkölt, darált árpát is hozzá­kevernek. Ezekből készül a Melta, az Enrilo, a Kavona, a Slovenská cigória, és több más néven forgalomba ho­zott kávépötlő Az üzem jól ismert terméke a Kavyt. Ezt ínfarktus-mentesitő kávénak nevezték el, mert nincs koffein tartalma. Ez a kávépótló sejtszövetmentes, s fgy vízben vagy tejben könnyen oldható. Szemcsés válto­zatban 100 grammos kiskereskedelmi csomagolásban kerül a boltokba. A múlt évben az üzemben 100 tonna Kavyt készült. A fogyasztók kezdetben bizalmatlanul fogadták, ma azonban már közkedvelt árucikk. Annyira megkedvel­ték, hogy alig győzik fedezni a piac szükségletét. A kávépötlőtermék-család mellett egyebeket si készí­tenek. Más vállalatok részére alapanyagként földimo­gyorót is pörkölnek. Itt készül például az előfőzött rizs, a pezsgő, az üditőitalpor és a vaníliacukor. Érde­mes megemlíteni, hogy a vaníliacukrot 30 grammos kis csomagolásban hozzák forgalomba; ebből a múlt évben 930 tonnát adtak a boltokba. Készítenek itt még Burl­­zont és Arlzont, s a diabetikusok részére pezsgőt Is. Évente sütőporból 300 tonnát forgalmaznak. Az üzem legújabbb készítménye a kakaósszeletpor. A háziasszo­nyok szívesen fogadták, mert csak tejjel kell keverni, és készen is van a torta. Mit terveznek még? Több élelmiszeripari árut, többek közt porított állapotban lángost, citro-cukrot, ami kellemes ízt kölcsönöz a teá­nak. Ezen kívül egy új Kreko kalácsot, félkészáruként. Ennek az alapanyagából a háziasszony ízletes kalácsot süthet, Krajcsovics Ferdináud ftjéhány kérdés tanulmányozása TM után aránylag tájékozottan látogattam a ZELENINA rozsnyól (Rožňava) üzemébe. Hogy érthető, illetvo áttekinthető legyen a hely­zetkép, elmondom a következőket: A járás öt mezőgazdasági üze­mében tavaly 83 hektáron termesz­tettek zöldséget. Az Össztermésből 1200 tonnát vásárolt fel a Zeleni­na. A legnagyobb termelők közé tartozik a Rozsnyói Állami Gazda­ság és a Görgőalmási (Jablonov nad Turňou) szövetkezet, ahol idén az átlagosnál gyengébb volt a ré­pa- és petrezselyemtermés. A szer­ződésben vállalt 200 . tonna petre­zselyemből csupán 44 tonnát adtak a felvásárlóknak. A járás hagyma­szükségletének csak töredékét ter­melik a gazdaságok. Fokhagyma­termesztésre sajnos még egyik ter­melő sem vállalkozott. Többletter­melés van viszont káposztából és karalábéból. Jó termés esetén sár­garépából és petrezselyemből a poprádl és az Iglői [Spišská Nová Ves) járásokat is ellátják. Tavasszal és nyáron az üzletek­slncs. Szellőztetni csak jőidőben tudunk. A szomszédraktárban, ahol burgonyát tárolunk, ugyanilyen a helyzet — panaszkodott a raktáros és jogosan. — Amikor át kell vá­logatnunk a többszáz mázsányl áru mennyiségét, bizony kesergünk ele­get. A gumók után a sötétben kell kaparászni. Nem látjuk a hibás egyedeket. Nézze csak ezeket a magas ládaoszlopokat. Egy láda tartalma kb. húsz kiló. Próbálja leemelni a legfelsőt. Megpróbáltam. ф Ez nem asszonyoknak való munka, de miért nem segít a gép? — A dolgozók munkáját köny­­nyítenl hivatott gépek üzemünkben nem léteznek. Egyszerűen nincs gép. Képzelje csak el, hogy ezt a rengeteg ládát egyenként kell in­nét áthordani a manipulációs rak­tárba, ahol az árut tisztítjuk és válogatjuk. Nem kevés üzemanyag vész így kárba, sok a kézi anyag­­mozgatás. Ez megterhelő a nyolc asszonynak, akik havonta 1250— fi tlrÉS és a forgalmazás gondjai be késve érkezik a friss zöldség. 1973-ig, a felvásárlási körzet a ri­maszombati (Rimavská Sobota) já­rásra Is kiterjedt, ahol a természet 2—3 hetes előnyben van az Itteni hegyvidéki klímához képest. A fentiek ismeretében kopogtat­tam be a 2telenina igazgatója, Vi­liam Zivic irodájába. 9 Hogyan készültek fel a télre; a járás zöldségtárában miből van. elegendő, és mi az, ami hiánycikk? — kérdeztem az igazgatót. — Burgonyából, almából, ká­posztából és még néhány zöldség­féléből elegendő a készlet. A hagy­maszükséglet fedezéséhez még har­minc tonnányi szükséges. Tizenegy tonna sárgarépával és harminc tonna petrezselyemmel van keve­sebb a raktárban, mint amennyi kellene. A téli zöldségkészlet (334 tonna) tervét csak 245 tonnára si­került teljesíteni. Ennek részben a tavalyi, szokottnál gyengébb ter­més az oka. A legnagyobb hiány fokhagymából van. A készletet 25 dekás fejadag-csomagolásban jut­tatjuk a boltokba. A jövőben a fok­hagyma-probléma megoldását a hosszúszól (Dlhá Ves) szövetkezet­től várjuk. Az 1982-es évre már megkötöttük velük a szerződést. 9 A téli leltár tükrében milyen a gazdasági mérleg? — Tervünkben — a szerződések alapján előirányzott 1423 tonna zöldség-gyümölcs felvásárlását — csak 83 százalék erejéig teljesítet­tük. Ennek ellenére a kiskereske­delmi mérlegünk 107 százalékot mutat. A számok azonban nem mindent tárnak fel. Amit nem si­került megtudni a statisztikai ada­tokból, azt majd megtalálja és megérti a raktárakban... Ennyi útravalóval Indultam te­repszemlére Piater Károly, az üzem műszaki részlegének a vezetője és Rozália Junášová főraktáros kísé­retében. ★ Plater Károly közölte velem, hogy a raktárak elavultsága, illet­ve az áru szakszerűtlen tárolása miatt évről-évre százezer koronás nagyságrendű károk keletkeznek. Kerületi méretben itt a legrosz­­szabbak a raktározási feltételek. A 2000 négyzetméternyi raktár­­terület öt-hat helyiségre oszlik. Ezek a raktárak egymástól távol­eső helyeken vannak, amelyekben a költségesen termesztett áru jó része megromlik. Gépkocsival mentünk a mintegy másfél kilométerre lévő egyik 300 négyzetméternyi alapterületű rak­tárba. A föraktáros kinyitotta a hatalmas vasajtőt, melynek belső oldalán jégréteg fehérlett. A helyi­ség teljes hosszában kétméteres magasságig egymásra rakott mű­anyagládákban káposzta, kel, ka­ralábé volt. A szimpla ajtó mit sem enyhített a kinti hidegen. Az áru fagykárnak volt kitéve. A ká­poszta, s a kel levelein vlzcsep­­pek gyöngyöztek, önkénytelenül a mennyezetre néztem, ahol a ven­tillátort képzeltem. — Sajnos, itt ventillátort hiába keres. Még villanyvilágításunk 1450 koronás alapfizetésért dolgom nak. Piater elvtárs is bekapcsolódott az eszmecserébe. — Raktáraink állapota semmi­lyen követelménynek, előírásnak sem felel meg. A kézi anyagmoz­gatás lassú, nehéz, tehát munka­igényes. Munkatermelékenységről nem is beszélhetünk. A tárolt áru­ra meghatározott veszteségnorma nem fedezi a rossz tárolási lehe­tőség miatt bekövetkezett érték­­csökkenését. A raktártér kevés; Sokszor előfordul, hogy az Ide Irányított árut a vállalattól érkező „raktározni muszáj" utasítás alap­ján összezsúfoljuk, vagy egysze­rűen az udvaron a szabad ég alatt tároljuk, mert másutt nincsen egy talpalatnyi hely sem. 9 Konkrét példák? — Tavalyelőtt nyakig voltunk az efgéle gondokban. Almából csúcs­termés volt. A manipulációs rak­tárban tárolt 80 tonna gyümölcsöt kilónként tízfiliéres egységáron „értékesítettünk“. A fogyasztók az erdei vadak voltak! Elvégre azok­nak Is kell a vitamin. A káposzta Is hasonló sorsra jutott: a készlet, nek egy bizonyos hányada az ud­varon, a hő alatt telelt. A burgo­nyánál Is hasonló volt a helyzet; Az uborka- és a paradicsomtöbblet halomra rothadt! — Probléma van azzal Is — vet­te át a szót Junášová, — hogy hiányzik a kereslet és a kínálat közötti egyensúly folyamatossága. Nehézkes az ármódosítás is. A raktáron lévő többletárura csak akkor kapunk árkedvezményt, ami­kor már megrothadt. ★ Közel egy évtizede vitatják, bo­gozzák, tárgyalják a járás külön­böző fórumain és a Zelenina vál­lalati igazgatögán a rozsnyól üzem raktárproblémáit. Jegyzőkönyvek, Jelentések, felterjesztések, határo­zatok sokasága és a mit sem vál­tozó keserű valóság, amely fásult ügyintézőket, rideg automataembe­­reket, sablonosán gondolkodó kon­zervatív élőlényeket jelez a hát­térben. A vállalat igazgatósága egy évtizede csak tervez, fgér, bíztat... Ennél sokkal többet vá­runk, a probléma megoldást, s ha kell a személyes felelősségválla­lást is. A rozsnyőiak újból „komoly* ígéretet kaptak egy korszerű zöld­­ségfelvásárlö üzem építésére, amelyre 15 millió koronát irányoz­tak elő évente 2 millió koronás beruházással. A tervek alapján az üzemben minden szükséges beren­dezés meglesz, ami lehetővé teszi a megtermett áru gyors továbbítá­sát, a veszteségmentes raktáro­zást. Rendelkezésre áll majd 3,5 hektár beépített raktárterület, cso­magolócsarnok és vasúti ki- és be­rakodó. Feltételezhető, hogy az ígéret teljesül. K. L;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom