Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-10 / 14. szám
Mivel etetem a nutriákat? Három éve foglalkozom — két barátom társaságában — nutriatenyésztéssel. Örülök, hogy ezt a kedvtelést választottam, hiszen az állomány nagyon sok kerti és konyhai hulladékot hasznosít, s lényegesen nagyobb bevételt nyújt, mint amennyi munkát ad. A nutria növényevő, következésképpen rengeteg vízinövényt, hulladékzöldséget, lombos ágat föletetünk velük. Mindig arra törekszünk, hogy a zöldetetés idejét minél inkább elnyújtsuk. A fejlett állat naponta 50—70 dkg takarmányt igényel. Nyáron kizárólag zöldre alapozunk. Etetünk szálast is, de többnyire káposztát, spenótot, salátát, uborkát, tököt, hullott gyümölcsöt kapnak az állatok. A petrezselyem nutriának nem való; emésztési zavarokat, esotleg mérgezést okozhat. Télen sárgarépa, takarmány- és cukorrépa, főtt* *burgonya, és persze minőségi széna szerepel az étlapon. Abrakként árpát, kukoricát és zabot adagolunk. A hüvelyesek és különféle erdei magvak dugító hatásúak, ezekkel nem számolunk. Abrakból naponta 2 dkgot juttatunk élősúly-kilogrammonként. A gabonadarát vagy korpát főtt burgonyához keverve adagoljuk, s gondunk van rá, hogy a napi abrakmennyiség egy hányadát száraz kenyérrel pótoljuk. A kapásokat aprítva, az ugyancsak szükséges konyhasót a nedvesítéshez használt vízben feloldva juttatjuk. . Már nyáron gondolunk a télre: különféle fákról (juhar, tölgy, bükk, akác stb.} lombos gallyakat vágunk és szárítva tároljuk. A fejlett nutria egy év alatt mintegy 120—140 kg zöldet, 60—80 kg lédús takarmányt, 12—15 kg szénát, és körülbelül 22—25 kg erőtakarmányt fogyaszt. Etetni naponta kétszer szoktunk, mégpedig úgy, hogy a napi adag harminc százalékát reggel, a többit este kínáljuk. Bergendi György, Vágkirályfa (Kráfová n. V.) Baromfiház fóliából Mielőtt valaki állattartásra rendezkedne be, de nincs hozzá megfelelő épülete, legjobban teszi, ha számvetést végez. A mai lehetőségeket mérlegelve tartós, és olcsó kivitelezés a cél. Ezt csak ágy érhetjük el, ha a környezetünkben fellelhető, illetve beszerezhető anyagok alapján tervezünk. Én a következőképpen csináltam. A sematikus rajzon látható fólia baromfiház: tégla, akácoszlop, műanyag cső és fenyődeszka összeállítása szakértelem nélkül. Mérete 6X7X2,5m. Öt éve használom télen-nyáron, panasz nélkül. Minden idényben 100 libát vagy kacsát tartok benne. De tarthatnék nyákét vagy prémesállatot is. Előnyei: tágas, nagy légterű, egészséges, élősdiek nem tele* pednek meg benne. A fóliatakarás kétszeres. A talajhoz 25 cm-es földhányással rögzítettem használt cserép- és tégladarabokkal. A higiénia érdekében a fóliatakarót kétévenként cserélem. Minden évben, az űj telepítés előtt, valamilyen fertőtlenítő szerrel lepermetezem a fólia teljes belső felületét. Ez eddig 100 százalékosnak bizonyult. A szellőztetést egy ablakventillátor látja el. Ez teljesen elegendő, mert körülbelül 10 perc alatt teljes levegőcserét nyüjt. Nálam a téli időszakban még három infralámpa van beépítve. Ezt azonban csak egyszerkétszer használom a tél folya-i mán,amikor a hőmérséklet éjjel mínusz 15 C-fok alá sülyiyed. Üzemeltetése nem okoz jelentősebb kiadást. Mindent összegezve: egy majdnem légkondicionált baromfiházam van, elfogadható beruházási összegért. Ugyanilyen nagyságú haromfiházam van téglából is, csakhogy az tízszer többe került. (Kulcsár I., Kistenyésztők Lapja, 1/82) ■ ■ ■■ ■ ■ 1111ЯЯЯ1ЯЯ11 ■■■■.■■■■■■■■■ Megkérdeztük (Befejezés az 1. oldalról) nyúl átadását vállalták, mint az előző tervidőszak utolsó évében. Ezzel szemben még mindig nem sikerült aktivizálnunk a lűdtenyésztőket, pontosabban nem sikerült megértetni velük, hogy az ipar nyersanyagellátásának biztosítása és áttekinthetősége szempontjából, nagyon fontos szerződést kötni. A baromfíüzemek a hagyományos kapcsolatok ápolásával napjainkban is hozzájutnak a vágóállatokhoz, csakhogy a népgazdaság fejlesztési terveinek kidolgozásakor nem lehet számolni ilyen bizonytalan forrásokkal. Arról már nem is beszélve, hogy a központi alapokban valamennyi takarmányt is tartalékolni kell a tenyésztők jogos igényeinek utólagos kielégítésére. Itt mindig találomszerűen kelt eljárnunk, hiszen a jogos igényt csak a hízott Iudak értékesítése után tudjuk felmérni.“ • Nyíltan beszélünk róla, tehát mindenki tudja, hogy takarmánygondjaink vannak, és nagyüzemi szinten az állattenyésztés szerkezeti módosítását szorgalmazzuk. Olvasóink nevében kérdezzük: önellátottságunk pillanatnyi helyzete menynyiben befolyásolja a háztáji állattartással szemben támasztott elvárásokat? „Tavaly ősszel sok bonyodalom volt a választott malacok értékesítése körül. A visszás helyzetet a tervszerűtlen túltermelés, illetve a nagyüzemi állattartás szerkezeti átépítése okozta. Nagyon sokan neveltek malacot szerződéses kapcsolat nélkül, s talán ők voltak a leghangosabbak, amikor egyszeriben csökkent a társadalmi igény. Nálunk is sokan érdeklődtek a jövőt illető elképzelések felől, tehát ez úton is hangsúlyozni kívánom, a központi irányelvek érvényesek. Vagyis: semmilyen tekintetben nem fékezzük a háztáji termelés fejlődését Sőtl Az alapokat megteremtettük, most már csak a kistermelők vállalkozó kedvén múlik, hogy az idén és az elkövetkező években milyen színvonalon fog mozogni a szerződéses állattartás. Ami a hizlalást Uelti, bármennyi vágóállatra hajlandók vagyunk szerződést kötni, és a malacnevelést sem korlátozzuk. A korábbi bonyodalmak megelőzése céljából utasítottuk a nagyüzemeket, hogy a háztáji termelés fejlődésének figyelembevételével fejlesszék vagy csökkentsék a malacnevelést.“ # Mit mutat az érdeklődés? „Újabb fellendülést ígér. Két hőnap alatt több mint 37 ezer választott malac átvételére kötöttünk szerződést. A hizlalásra vállalkozók hatszázzal több szarvasmarha meghizlalását helyezték kilátásba, továbbá csaknem ezer darabbal több sertés, illetve mintegy hatszáz darabbal több juh és pecsenyebárány átadását ígérik.“ ® A háztáji termelés fejlesztése megköveteli, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsünk a szerződéses állattartáshoz. Gondolok itt elsősorban az eszköz- és kellékellátásra, biztosítási lehetőségekre, kölcsönök folyósítására, a nagyüzemek viszonyulására stb. Milyen javulás remélhető ezen a téren? „A minisztériumok megtárgyalták a háztáji termelés fejlesztését szorgalmazó kormányhatározatot, és ki-kl a saját területén konkrét Intézkedéseket foganatosított, melyek együttvéve a feltételek javítását célozzák. Döntés született a kisgép- és eszközellátás javításáról, folyamatban van az elfekvő földek átadása; a biztosítási lehetőség megoldott kérdés, ami pedig a kölcsönöket Illeti ŕ—: az állattartás Iránt érdeklődőknek lehetővé teszik, hogy kölcsönt igényeljenek a szükséges épületek felépítéséhez, átalakításához, az állatok és a takarmány beszerzéséhez stb. Nagyon fontos, hogy a nemzeti bizottságok . és a nagyüzemek megváltoztassák az eddigi szemléletmódot és a társadalmi elvárásoknak megfelelően, a korábbinál hatékonyabban támogassák a kezdeményezőket. Az utóbbi években sok panasz érkezett, hogy a nagyüzemek vezetői nem engedik meg a kistenyésztőknek, hogy összegyűjtsék a gépek által elszórt, be-? szántásra váró terményeket. К kormányhatározat kimondja, lehetővé kell tenni a kistenyésztőknek, hogy összegyűjtsók ezeket a terményeket (répa, kukorica, burgonya, szalma stb.). Q Az állattartók gyakran nehezményezik, hogy szinte megoldhatatlan gondot jelent a takarmányok haza-, illetve a vágóállatok átvevőhelyre történő elszállítása. Hogyan lehetne ezen a gondon enyhíteni? „Mint Ismeret«», szigorú intézkedések léptek életbe, tehát a mezőgazdasági üzemek kénytelenek korlátozni a tagoknak, Illetve a lakosságnak nyújtott szolgáltatást. Viszont a kistér« melók viszonylatában Is érvényes az alapelv, hogy a tenyésztőknek járó takarmány szállítását a keverőüzem, a vágóállatok elszállítását pedig a felvásárló szervezet köteles megoldani, feltéve, hogy a szerződő felek nem állapodnak meg másként Jő lenne, ha egy-egy, település állattartói egyszerre hozatnák meg a takarmányt, hogy a szállítók se fizessenek rá a szolgáltatásra. Ami pedig az értékesítést Шеи, a felvásárlók több községben egyszer« re végezhetnék az átvételt; eseUeg a kistermelőkkel is tudathatnák, hogy mikor lesz szállítás a szövetkezetben vagy; állami gazdaságban, és egyúti« tál a háztájiból la átvehetnék az állatokat Hazánkban na* gyón fiatal még ez a mozg®» lom, tehát probléma is bőven akad. Bízzunk benne, hogy idővel ezek a giondok is megoldódnak. Persze, tennünk кеЫ érte, hogy így legyen. Lejegyezte: Kédek Gábor Kertésze Sumerján (Sainnrín), a legjobb és legaktívabb kertbarátokat megjutalmazva és az elhunytakról is megemlékezve, tavaly - ünnepelték a Szlovákiai Kertészkedük Szövetsége alapszervezetének huszadik „születésnapját“. 1961-et mutatott a naptár, amikor ebben a tempósan fejlődő városkában végre gyakorlati tartalmat kapott a nemes gondolat, melynek felvetése és a nemes törekvés élesztgetése mindenekelőtt Hokezdők, de a haladó kertészködök is örültek. Hetvenötben őt választották meg elnöknek. A szervezet életéről, eléírt eredményeiről így nyilatkozik: — A somorjaiak szívesen kertészkednek, Íriszen a rugalmas fejlesztés következtében rohamosan népesedő városka piaca szinte követeli a friss zöldséget és gyümölcsöt Hetvenötben már némi túltermelés mutatkozott, Így .termékeinkből u Zelenina nemzeti vállalatnak — A dolgok ilyetén alakulása komoly problémák elé állítja a szervezetet, hiszen egyre gyarapszik a kiskertet igénylők száma. A lehetőségek pedig korlátozottak. Két éve alakítottuk meg az első kerttelepet, ahol összesen hetvenhetén jutottak kiskerthez. A felmérések szerint, sok a kihasználatlan belterület, most ezek kerülnek kiosztásra. Tavaly tizenöt kiskertet létesítettünk, az idén körülbelül ötven igénylőt tu-SzoroDSkodék á , ý /• 'ái' -r,vj t, щ ШШ. i locsy Rudolf, Kenessy József, Huber Károly, Cucz József, Fischer Károly és Hlavatý János nevéhez fűződik. Az ösvényt taposók maroknyi, nem egészen huszonöt fős csapata éveken át küzdött az elismerésért, szorgalmasan népszerűsítve a szárnyait bongató mozgalom eredményeit. Az 6 érdemük, hogy végül, is gyökeret eresztett a városban a szervezeti életen alapuló, kertészeti tevékenység. A tulajdonképpeni fellendülés hetvenben vette kezdetét. Ekkor ötven, öt év múlva száz tagja volt az alapszervezetnek. Ma 275 szervezett kertészkedőt tartanak nyilván Somorján. Pongrác* Gábor azok közé tartozik, akik új lendületet hoztak a szervezet életébe. A felléndülés kezdetén lépett be az alapszervezetbe, s mint gazdag növényvédelmi tapasztalatokkal rendelkező, elismert gyakorlati szakember, sok előadást tartott, aminek nem csupán a' is tudtunk kínálni valamit. Persze nem sokai, hiszen mindössze tizenkét hektár földterület van a birtokunkban. Hetvenkilencben 275 ezer, tavaly 351 ezer korona forgalmat bonyolítottunk el. Az idém már saját megbízott fölvásárlónk lesz, s a megkötött szerződések értelmében 375 ezer korona forgalomra van kilátás. Ha támogatni fogják az elképzeléseinket és megnyithatjuk az alapszervezet zöldségboltját, akkor nagyobb forgalmat is elérhetünk. Viszont örömmel vennénk, ha kertészeti kellékeket forgalmazó szakbolt nyílna a városban, mert az ellátás egyelőre nagyon szerény. 4- Somorján a városfejlesztés újjáépítésen alapszik. Az utóbbi években suk utcát, családi házat lebontottak, a kertek helyén korszerű lakónegyedek épültek. Milyen hatással van ez a kertbarátmozgalomra? dunk kielégíteni. Jövőre vagy két év múlva újabb kerttelepet nyithatunk, ha az illetékesek hozzájárulnak a kiszemelt, a szövetkezetnek tulajdonképpen csak terhet jelentő földterület birtokvavételéhez. Pillanatnyilag körülbelül négyszáz kertigénylési kérelmet tartunk nyilván. Mi lennénk a legboldogabbak, ha mindenkinek tudnánk kertet adni, de a kilátások szerint a következő tervidőszak - végéig sem kapunk annyi földet, hogy eleget tehessünk a kertészkedni óhajtók vágyának.-4- Az élet minden területére érvényes, hogy a mennyiségi mutatók mellett a minőséget sem szabad elhanyagolni. Miben jut ez kifejezésre a somorjai kertészkedük tevékenységében? i— Mindenekelőtt a többre és jobbra törekvésben. Évente szakelőadásokat rendezünk, tanulmányutakra járunk, szorgalmasan tanulmányozzuk a szakirodalmat, rendszeresen látogatjuk a kiállításokat —; úgy is, mint kiállítók, de úgy is, mint látogatók —, és a zöldség- vagy gyümölcstermelésben élenjáró nagyüzemeket. S természetesen bekapcsolódunk a társadalmi munkába. Legutóbb javasoltuk, hogy szakképzett kertész felügyeletével átvállaljuk a lakótelepi parkok csinosítását és karbantartását. Egyébként, ha végigsétál a városon, könnyen megállapíthatja, hogy melyik utcában lakik legtöbb kertészkedő. Ez, gondolom, szintén alapszervezetünk tagjainak szorgalmát dicséri.-dek t*tc ГШШ [тЖЯ *0t*íÜ* M a t u £ o v i £ Michal okleveles technikust, az SZSZK Mezőgazdasági’ és Élelmezésügyi Minisztériumának anyagi-műszaki ellátásért és szállításért felelős részlegvezetőjét: • Hogyan értékeli a háztáji szerződéses állattartás múlt évi eredményeit? „A szerződéses állattartásban — az elvárásoknak megfelelően — további fellendülést tapasztaltunk. Igaz, az állattartók részéről megnyilvánuló ér-' deklődés még korántsem érte el a kívánt színvonalat, viszont a szerződések számában és tér« jedelmében megnyilvánuló, évközi növekmény bíztató jel a jövőre nézve. A konkrétumokról legalább annyit hadd említsek meg, hogy a múlt évben összesen 9100 darab vágóérett gazdasági állat értékesítésére kötöttünk szerződést a háztáji állattartásra vállalkozókkal“ © Mire vállalkoznak szívesebben az emberek: marhahizlalásra, sertéshizlalásra vagy malacnevelésre? „Minden vidéknek: megvannak a sajátos hagyományai és adottságai, ami egyelőre jelentősen befolyásolja a tenyésztők érdeklődésének alakulását. A háztáji állattartás a nyugatszlovákiai kerület déli körzeteiben lendült fel legjbhban, ahol mindenekelőtt a malacnevelés, illetve a sertéstenyésztés hódított tért. Ennek megfelelően az országos felmérés Is arra utal, hogy a ktstenyésztők köréiben a malacnevelés a legvonzóbb. Két évvel ezelőtt 65 ezer 100 darab választott malac átvételére kötöttünk szerződést, viszont tavaly már csaknem 104 ezer választott malacot kínáltak a háztáji tenyésztők. A sertéshizlalásban hétezer darabos évközi növekedés volt tapasztalható, örvendetes jelenség, hogy a központi intézkedések nyomán, Ismét fellendülőben van a háztáji juhtenyésztés. Nyolcvanban csupán 8400 juh, illetve pecsenyebárány átadására sikerült szerződést kötnünk, viszont tavaly már 13 ezer vágóállatot kínáltak a kistenyésztők.A nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat korábban merésznek tűnő elképzeléseinek helytállóságát Igazolja, hogy a nyúltenyésztők is egyre aktívabbak. A szerződéses alapon tervszerű termelést és állományfejlesztési folytatók tavaly 102 ezer darabbal több pecsenve(Folytatás a 4. oldalon)
