Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-20 / 7. szám

1882. február 28.

SZABAD FÖLDMŰVES

.11

Ä termelőerők rohamos fejlődése szocialista mezőgazdaságunkban is előtérbe helyezte a termelés összpontosításának, szakosításának, a termelési folyamatok racionalizálásának, s a munkafeltételek szüntelen javításának a szükségszerűségét, a hatékonyság növelését. Ennek velejárójaként többek között a mezőgépjavító vállalatok és üzemek munkaközösségének a feladata, illetve társadalmunkkal szembeni felelőssége is hatványozódott.

Népgazdaságunk törekvése arra Irányult, hogy egy-egy mezógépjavító vállalat keretében szakosított üzemek létesüljenek, amelyek képesek a legfontosabb erő- és munkagépek nagy szériában történő főjavításának az elvégzésére, s ugyanúgy a hiánycikknek számító pótalkatrészek saját hatáskörben való elkészítésére, valamint a meghíbásodottak renoválására is.

Szlovákia első mezőgépjavltő üzemét 1946-ban Dunaivánkán (Ivánka pri Dunaji) létesítették. Itt az 1946—i 1951-es években egyéb fémipari munkálatokon kívül a Farmall, a Fergusson, az Oliver majd a Skoda 30 és a Zetor 25 erőgépeket javították. Az üzem dolgozói 1952-ben a szakosított szerkezet keretében az S-80 és a S-100 lánctalpas traktorok generáljavítását vállalták, s azóta is ezeket javítják. Tény azonban, hogy 1949 januárjától kezdve Szlovákiában a szakosított mezőgépjavító üzemek sokaságát alakították meg, a gazda azonban aránylag gyakran változott, s közülük néhány nem sokat segített a mezőgazdaságnak a növekvő feladatok megvalósításában.

Mintegy 14 évvel ezelőtt a Prága—« Vinor-i Mezőgépjavító Vállalat hatásköréből Szlovákiában öt üzemet, a Nitrai Mezőgépjavító nemzeti vállalatnak adtak át. Ezen üzemek közé tartozik a nitrai, a dunaivánkai, a galántaif Galanta), a vráblel és a kassal (Košice) üzem. A vállalat üzemegységei kezdettől fogva egyenletesen teljesítették a tervfeladatot, úgyszólván minden téren kielégítették a mezőgazdaság igényelt. A‘ minőségi gépjavítás kapcsán javult az üzemképesség és a termelő munka hatékonysága.

A Galántai Mezőgépjavító Üzem

1965 januárjában vált ki a gép- és traktorállomás kötelékéből csatlakozva a nitrai vállalathoz. Ebben az üzemben 1976-ig a DT-54-es és DT- 55-ös, 1977-től pedig a DT-75, S-80/100 és más lánctalpas erőgépeket generálozták. Itt javítják továbbá a D-100/8 jelű bulldőzerokat, és újabban itt végzik a ST-180-as nagyteljesítményű kerekestraktorok főjavítását, továbbá a DT-75 lánctalpasok és a T-100/M bulldózerek aggregátumait, tehát segédmotorjait, öninditóit, üzemanyagpumpáit is Itt generálozzák.

Vojtech ORlSKÖ és Vojtech KRAj- ČOVIČ részlegvezető említette, hogy ez az üzem rendkívül igényes feladatok megvalósítója. Az egyes számú részleg munkaközössége az említett erőgépeket és aggregátumokat javítja, a kettes számú részlegen pedig hiánycikknek számító pótalkatrészek gyártásával és felújításával foglalkoznak, hogy semlegesítsék a generáljavltást az ingadozó, vagyis a nem biztonságos pótalkatrész-juttatástól.

A DT-75-ös lánctalpas traktorok fntómüveire csillagkerekeket és különböző tömítő karikákat készítenek. A brnói Zetor Művek és a martini ZTS részére pedig apró préselt alkatrészeket gyártanak. Az üzem dolgozói a múlt évben százhúsz DT-75-ös és háromszázhetven D-100/8 bulldózert generálozott összesen huszonegy millió korona értékben. Ugyanakkor 30 millió korona értékű pótalkatrészt gyártottak.

Az üzem tizenegy szocialista brigádjának mindegyike megszerezte már a bronzérmet, s ebben az évben három brigád az eznstfokozat megszerzésére törekedik, örvendetes, hogy a mezőgépjavító üzem dolgozóinak nyolcvan százaléka aktívan részt vesz a szocialista brigádmozgalomban.

A Szövetségi

Arhivatal

közleménye

A vendéglátóipar! árak módosításával kapcsolatban a Szövetségi Arhivatal az alábbiakban részletesebb tájékoztatást ad.

Egyes hástajták, húsipari termékek, a baromfi, a vadhús, a balhús, a halkészítmények, a borok, egyes szeszes italok és dohányipari termékek fogyasztói árának emelésével párhuzamosan úgy döntöttek, hogy ez új fogyasztói árakat a vendéglátóipari árakba, tehát az éttermek árjegyzékeibe is beleveszik.

A vendéglátóipari árakba ezenkívül beleszámították a zöldségfélék és a gyümölcs 1982. évi fogyasztói árát is, mivel az ételek árának megállapítása során a gyümölcsöt és a zöldséget 1973 óta változatlan áron számították be. Ezek az árak alacsonyabbak voltak annál az árnál, amelyért a vendéglátóipari üzemek a zöldséget és a gyümölcsöt felvásárolják.

Az ntőbbi években azt is gyakran bírálták, hogy az éttermekben egyre kevesebb hústalan étel kapható, amelyek iránt van érdeklődés. Ennek oka a hústalan ételek készítésének nagy munkaigényessége és az, hogy a zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó ételek előállításának költségeit nem fedezték megfelelő árakkal. E- zért olyan döntés született, hogy ezen ételek új fogyasztói áraihoz 40 százalékig terjedő különpótlékot számítanak. Ezt a pótlékot differenciáltan határozzák meg, főként a nagy mnnkaigényességű hústalan ételeknél és azoknál, amelyek alapanyagai iránt nagy a kereslet. így például a nem önkiszolgáló negyedosztályú éttermekben:

i— a szilvásgombéc 7 korona 30 fillérbe,

*— a szilvalekváros párolt bukta 6,90- be.

*- a lekváros palacsinta 6 koronába, — a mákostészta 4,50-be,

«— a juhtúrós galuska 5,90-be,

>— a krumplilángos 1,80-ba kerül.

Egyes hústalan ételeknél nem számítanak fel többletdíjat, tehát: i— a tojásos gombóc 4,80-ba, i— a rántott sajt 4,40-be kerül változatlannl.

Mindenfajta étel — főként a főételek, a levesk és a tésztafélék — új fogyasztói áraiba a friss zöldség és gyümölcs árát azon a szinten számítják be, amelyen a vendéglátéiparl vállalatok felvásárolják. Emiatt emelkedik egyes zöldségkörítések, például a káposzta, a paprika, az uborka, valamint a levesek fogyasztói ára, s a húson kívül egyes ételek árába >— például a bélszín&zelet és a znojmói marhaszelet — a zöldségár-többletet is beszámítják.

A vendéglátóipari árak változása az ún. hidegkonyhós ételeket is érinti, például a szendvics, a kaszinótojás vagy a saláták árát. Ezeket a készítményeket vendéglátóipari üzemekben is a negyedik osztálynak megfelelő áron, az élelmiszerüzletek csemegeosztályain árusítják.

Az ételeknek ebben a csoportjában emelkedik azon készítmények fogyasztói ára, amelyek a január 30- ával életbe léptetett ármódosítás által érintett élelmiszereket tartalmaznak, tehát húst, füstöltárut, szardíniát, szardellapasztát és más halkülönlegességeket. A többi csemegekészftmény fogyasztói ára nem változik. Ha az áremelést követő első napokban bárhol felemelték ezen készítmények árát, vissza fognak térni a 29.i előtti árhoz.

A vállalati receptek alapján a kereskedelmi és a szövetkezeti szervezetek ételkészítő központjaiban készült egyes tej- és cukrászipari termékek esetében is felemelték az árakat. Ebben az esetben is az eredeti árszintre kell visszaállni.

Egyúttal intézkedés született erről, hogy a nemzeti bizottságok ellenőrző szervei, a kereskedelmi felügyelőségek és az árellenőrző szervek figyelemmel kísérjék az érvényben maradó és az újonnan megszabott árak megtartását, s fellépjenek az árak megszegői ellen.

Az aránylag kis, a múlt évben mindössze 202 létszámú munkaközösség a tervfeladatokat a fö mutatókban sikeresen teljesítette. A gépjavító részleg az összteljesítményeket 102 százalékra teljesítette. A részleg legeredményesebb szocialista brigádjaként HORVÁTH Ede munkaközösségét emlegették. Természetesen a pőtalkatrészgyártók is felzárkóztak. Itt TÖTH Pál és KISS László szocialista brigádja tűnt ki legjobban. Mindannyian példásan teljesítették a feladatokat. Figyelmet érdemel persze az is, hogy a múlt évben összesen 2,5 millió korona értékű hiánycikknek számító pótalkatrészt újítottak fel, és ezeket beszerelték a meghibásodott gépekbe. Így egy-egy termelési dolgozó 480 ezer korona termelékenységet ért el.

Az üzem újítói is hasznos tevékenységet fejtenek ki. A múlt évben például 16 újítási javaslatot valósítottak meg. TAKÄCS Imre gépjavító például három újítással gazdagította az üzemet. Ezek megvalósítása során főleg a munkaidő ésszerű kihasználására és az anyagtakarékosságra törekedett. Ez dicséretes, hiszen a takarékosság a hatékonyság szoros tartozéka, a gazdaságosság alapfeltétele.

A Galántai Mezőgépjavltó Üzem termelési szerkezete alapjában ebben az évben Is hasonló tervekből indult ki, mint tavaly. Némi változás mégis esedékes, hiszen a mezőgazdasági üzemek a DT-75-ös lánctalpas traktorokat egyre kevesebben adják generáljavitásra. Ezek igencsak lefutották magukat, nem mozgékonyak, és sok üzemanyagot fogyasztanak.

A gépjavító üzem közössége ennek tudatában az ŠT-180-as traktomotorok generáljavítására veszi a fő irányt. Az idén ebből 100 darab kerül a javítócsarnokokba, s így a részleg pénzügyi tervét 18 millió 500 ezer korona összteljesítményben határozták meg, ugyanakkor a pótalkatrészt gyártó részleg továbbra Is számol a harmincmilliós forgalommal. Természetesen ideértve a meghibásodott, nehezen beszerezhető pótalkatrészek felújítását Is.

Az üzem a tervezett 48,5 millió korona összteljesítményt 197 dolgozóval éri el, s a fokozatosság elve szerint a 7. ötéves tervidőszak végére olyan feltételeket hoz létre, hogy egyre több ŠT-180-as erőgépet javíthasson ki a mezőgazdasági üzemek részére.

Még talán annyit, hogy a nyugatszlovákiai kerületben ez a mezőgépjavító üzem gondoskodik az új ŠT- 180-as kerekestraktorok Jótállási időn belüli ellenőrzéséről. Több mint száz új erőgép sorsa függ a gépjavítók lelkiismeretes ellenőrző szerviztevékenységétől Arra törekednek, hogy partnereik, a mezőgazdasági üzemek elégedettek legyenek munkájukkal.

HOKSZA 1STVÄN

Bveszetteek litt nyersanyagait, lel miéért

.Nagykabátos, idős bácsi álldogál a Hulladékanyag gyűjtő Vállalat somorjal (Samorin) telepének kapujában.

— Talán nincs itt a jelvásárló? — kérdezem, és magam is fölhajtóm a kabát gallérját, mert az udvar felöl süvít a szél. — Mjt hozott, papírt, vasat?

A bácsi elmosolyodik:

— Semmit. Ёп lennék a felvásárló — mondja, és a kezét nyújtja. — Duducz László vagyok. Hát maga, mi járatban? Merthogy csomagja magának sincsen.

—‘ Csomagom nincsen, viszont van egy cédulám. A kislányom hozott pár kiló papírt, még valamikor ősszel, de pénzt nem kapott érte, csak igazolást az átvételről. Merthogy nem volt pénze a bácsinak.

— Az bizony előfordul, hogy nem tudom azonnal kifizetni az embereket. Ki tudja előre kiszámítani, milyen lesz a forgalom. Sok pénzt nem merek mggamnál tartani. Ha elfogy, amit találomra hozok, adok egy igazolást, nos utólag kifizetem a pénzt.

— Elég unalmas lehet itt a szolgálat.

— Tavasztól őszig olyan nagy Itt a sürgés-forgás, hogy nem is gondolná. A gyerekek, meg persze a nyugdíjasok rengeteg papírt, textíliát és vasat összegyűjtenek a városban. Meg a városszélt szeméttelepen. Télen sivár itt az élet. Napjában legfeljebb hárman-négyen ha rám nyitják az ajtót. De az előírás az előírás; rendszeres szolgálatot kell tartani.

■— Mit vásárolnak fel?

■— Mindenféle hulladékanyagot. Konkrétan papírt, textíliát, vasat, színes fémet, kiselejtezett akkumulátorokat. SőtI A lefutott gumiabroncsokat is átvennénk, de nem nagyon klnálgatfa senki. Pedig már az árát is fölemelték, most kilenc fillér kilója. Tavasszal megkezdjük a fényképek előhívásánál használt rögzítő-oldat felvásárlását. A tartályokat és mérőműszereket már meghozták, de télen nem vehetem át az oldatot, mert megfagyna az udvaron ^zétrepesztené a hordókat.

— Milyen forgalmat bonyolít le a telep egy évben?

— Ez az úf telep két éve üzemel. Évi forgalma megközelíti a fél millió koronát. Havi átlagban 30—35

tonna hulladékvasat, 16—18 tonna papírt veszek át. A textília nagyon kevés. Ólomból tavaly hat tonnát, rézből kettőt, alumíniumból hat mázsát vásároltam fel, az аккищиШоrok pedig körülbelül tizenhét mázsát tettek.

— A nagyvárosokban már komoly lépéseket tettek a háztartásokban felgyülemlő, úgynevezett nem tipizált palackok gyűjtésének megszervezésére. A lakótelepeken színes konténereket helyeztek el, s a lakosok zöme már valóban ezekbe dobja az üveget, nem a kukába. Somorján vlszont még nincsen ilyen lehetőség.

— Gyakran kérdezik az emberek, mtért nem vásárolom fel az üvegeket? Ёп szívesen átvenném, de az üzem nem tud konténereket biztosita, másként pedig nem lehet megoldani a tárolást és elszállítást. Ha megoldódna ez a kérdés, mindenki jól járna: az állam is, mert az ipar visszakapná a sok-sok üveget, ami egyébként a szemétbe kerül; meg az embereknek is megérné összegyűjteni az üveget, hiszen kilójáért har-Duducz László: Télen unalmas itt as élet, de jöjjön el tavasszal vagy nyáron, majd meglátja, milyen mozgalmasak a napjaim Fotó: -dek

mine, Illetve negyven fillért kapnának. Ugyanis a színes üveg olcsóbb,

— Hát, köszönöm a felvilágosítást, Duducz bácsi. Jó szolgálatot, és mielőbbi tavaszt. Hogy ne fagyoskodfon, ne unatkozzon itt egyedül.

— Megszoktam, kérem, az unalmas Órákat. Húsz évig hivatásos tűzoltó voltam, sok szolgálat van mögöttem* Meg egyébként is ráérek, már a nyugdíjasok kenyerét eszem.

(k á d e k)

A piac választékát gazdagítják

Hazánkban a konzerviparnak jelentős szerepe van a rugalmas közélelmezésben. A családok felnőtt tagjai manapság az esetek többségében valamilyen üzemben, vállalatban, esetleg intézményben műszakra dolgoznak. A munkából hazatérő háziasszony tehát a második, vagyis az otthoni műszakban készíti el az ételt a családnak. Eközben sokszor a fejét töri, hogy mit főzzön. Peisze számításba veszi, hogy milyen alapanyag áll otthon rendelkezésére. Időbe telik tehát, amíg az étel asztalra kerül, s a család végre jóllakhat.

Ha azonban néhány konzervipari termék kéznél van, akkor nem okoz fejtörést a főzés, hiszen ezen ételek legtöbbje konyhakész, melegítés után tálalható és fogyasztható. ,

Gál Dezső mérnök, az immár 75 éves dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) konzervgyár vezető dolgozója a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy munkaközösségük a vállalati szerkezet keretében hogyan biztosítja a termékválaszték bővítését, hogyan elégfti ki a fogyasztók igényeit. A hajdanában keményítőt, majd szárított zöldséget gyártó, Illetve forgalmazó üzem ma már számtalan ismert élelmezési cikkel gazdagítja a boltok választékát.

Sok konzervborsót, paradicsompürét, zöldbabkonzervet, különféle salátát és egyebeket készít a kereskedelem részére. Húsból a Májka krémet, továbbá a jól is mert utazási konzerveket gyártják Itt, s a konzervgyár évi termelési értéke 58 millió korona körüli. A múlt évben például külföldre több mint 5 millió korona értékű terméket szállítottak, az idei terv azonban a vállalati irányszámok alapján csak kétmilliós exporttal számol.

A nyersanyagként hasznosított zöldség háromnegyedét szerződésre a járásból, tehát az Agrofrigor üzemközi vállalattól kapják. A konzervgyár vezetőségének jó kapcsolata van a járási mezőgazdasági igazgatósággal, de a kertészkedők szervezetével is. A minőségi, vagyis az első- és a másodosztályú elraknlvaló uborka teljes mennyiségéit a kertészkedőktől vásárolták fel, s az ebből készült konzervek exportképesek

A gyár laboratóriumának dolgozói szigorúan ügyelnek a végtermékek minőségének megtartására, hiszen az árut a vállalat, de az Állami Minőségellenőrző Hivatal Is minősíti. A gyártmányok minősége miatt alig érkezett hozzájuk reklamáció.

Az üzemlátogatás alkalmából betekintést nyertünk a

részlegek berkeibe. Az egyik gépsor éppen a legújabb' terméket, vagyis a kolbásszal és gombával dúsított félkilós csomagolású Dunai káposzta konzerveket ontotta. Ezekből az első félévben százötven tonnát adnak a boltokba. A csomagoló részlegen a látvány nem volt szívderítő. Köztudott ugyanis, hogy a gyárba az utóbbi években néhány gépen kívül mást nem szereltek be. Talán ez az oka annak, hogy a konzervek címkéinek a felragasztása és csomagolása ma az új technika világában itt kézi erővel történik.

Izemár Gabriellának például ahhoz, hogy hatvan koronát kereshessen naponta, ötezer konzervdobozra kell felragasztania a címkét. A csomagolóknak viszont hatezer konzervet kell berakniuk a kartonokba, hatvanhárom koronás napi bérért. Olyan szaporán mozogtak a kezet, hogy alig bírtuk szemmel kísérni. A gyár vezetői persze ezért nem bibáztathatók, mert nem tőlük függ az emberi erőt kímélő korszerű berendezések beszerzése és üzembe helyezése. A termelőkapacitás felújítását a vállalatnál többször is sürgették, mert például a paradicsomvonal is tizenhét éve működik, és idényben tiz vagon paradicsomot dolgoz fel. Az előzetes Ígéretek alapján állítólag a közeljövőben 38 vagon napi kapacitást elbíró paradicsomvonal üzembehelyezése esedékes. Az elképzelések alapján ez a vonal az 1983—85-ös években elkészül, s állítólag a kereskedelem megrendelésére kecsup készítésére is alkalmas lesz.

A gyártmányfejlesztés keretében az üzem újabb készítményei is forgalomba, vagyis a boltokba kerülnek.

Ezek között említhetők az éretlen dinnyéből készített ízletes szeletek, a szójával dúsított pástétom, a cékla, a káposzta és egyéb nyersanyagok keverékéből készített saláta és egyebek.

A konzervgyőár munkaközössége derekasan megküzd a rá háruló feladatokkal. Szükséges, hogy az illetékesek a 75 éves üzemelő konzervgyár termelési kapacitását korszerűsítsék. Figyelembe véve természtesen azt a nagy előnyt, hogy a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagok túlnyomó többsége a járásban beszerezhető, tehát a szállítás nem annyira energiaigényes, mintha a nyersanyagok többségét más körzetekből kellene ide szállítani.

Ne feledjük el, hogy manapság az energiahordozók gazdaságos .takarékos felhasználása is életszínvonalunk függvénye. fc-hai—<

I