Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-25 / 30. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. július 28. nergiatakarékossóg. Sokan értik, miért van erre szükség, de alig tesznek valamit a cél érdekében. Talán egy csöppnyi gyerek ad választ a miértre, hogyanra. — Miért nem ég a villany az előszobában? — követelődzik az első osztályból hazatérő kis csemete. — Ülj ide a térdemre, majd megmondom ... — Apu, ne okoskodj. Gyújts villanyt, mert nem látok. — Értsd meg, kicsi fiam, takarékoskodni kell az árammal. —'Miért? — Szárazság van. Alacsony a folyók szintje, s ezáltal csökken az áramfejlesztés. — Ez nem igaz. A Dunában sok víz van. — Kis fiam, a dunai erőmű még nem készült el, ott még nem fejlesztenek áramot. Különben nincs igazad, a vén folyóban is kevés a víz. — Apu, csak be akarsz csapni. A villany nem vízből van. — Értsd meg, a víz hajtja az erőmüveket, amelyek a villanyáramot fejlesztik. De ezt neked hiába magyarázom, úgy sem érted ... — Nem igen értem, és faképnél hagyott. — Hová tűnt el a gyerek — kérdem kissé később, az oldalbordámtól. — Talán a fürdőszobában pancsol, Mivel soká nem jött elő, utánanéztem. A fürdőkádnál állt a legényke, amely csordulásig teli volt, és a csappal bajlódott, amelyet nem sikerült elzárnia. — Mondtam, hogy van elég víz — húzta ki magát. — Minek kellett annyi vizet engedni a kádba — korholtam. — Villanyt akartam csinálni. — Megbolondultál? I A fürdőkádban? — Azt mondtad, vízből készítik. — Takarodj azonnal aludni, mert viszket a tenyerem. S hozzáláttam a kicsorgott víz jeltöröléséhez. Alig léptem kt, a csemetém már az anyjával vitatkozott: „Gyújtsd fel a nagyvillanyt“ — hallom. — Minek neked most a villany? — kérdezem. — Olvasni akarok. — De hiszen még az ábécét sem ismered. — Tudok olvasni — felelte. — De hát ott az éjjeli lámpa. — En csak a nagyvillanynál tudok. — Aludj el szépen — kérleli a nejem. — Nem akarok. Ha nem gyújtotok villanyt, juszt sem alszom el. — Lesz csend! — szóltam közbe fenyegetően. — Én csendben fogok olvasat — mondta durcásan. Megsértődött, bőgött, aztán nyöszörgőit, s lassanként elszenderedett. — Végre elaludt a kisördög — súgom a feleségemnek. Tévedtem. — Olvasni akarok — motyogta. — Elhallgass! Nincs villany, és punktum. — Akkor kapcsold be a rádiót. — A rádió is villanyt fogyaszt. — Rádiót akarok hallgatni — csökönyösködött. — Most aludnod kell. —Akarok, akarok, akarok... О О О Reggel alig lehetett lelket verni a lurkóba. Felkattintottam a villanyt, hogy ez is segítse kinyitni a csípás szemét. — Oltsd el, de azonnal! —- kiabált Tomi. — Mozgás! Ki az ágyból! Menj a Tena-kftnmka Sokan hódolnak a kézimunka kellemes, idegnyugtató, hasznos időtöltésének, de van egy bökkenő: hamar elfáradnak. Ml lehet ennek az oka? Rendszerint a helytelen testtartás. Az erőltetett helyzettől görcsösen megfeszül egy-egy izomcsoport vagy egy erősen igénybe vett ízület. így aztán a kézimunkázás igen hamar kínossá, fárasztóvá válik. Ezért arra ügyeljünk, testünk legyen mindig természetes helyzetben. Izmainkat, ízületeinket ne erőltessük feleslegesen. Lazán, könnyedén tartsuk a horjürdőszobába, és mosakodj meg. — Nem szabad, mert kevés a víz. — Azt meg honnét vetted? — Te mondtad. — Ugrás, mert elkésel az iskolából. — Oltsd el a villanyt. — Vigyen el az ördög — kattintottam el dühösen. — Gyorsan mosakodni — vette kezelésbe az anyja. — Nem megyek. — Miért? — Tudod, hogy nincs víz. — Annyi azért akad, hogy megmosakodjál. — Nincs. Ami van, az kell villanyáramra. — Ne beszélj butaságot. — Ez nem butaság, apu — mondta. — A kölyök mindenségedet avatkoztam be, és a csap alá nyomtam a lurkó fejét. О О О Estefelé ballagtam haza a kislegénykével. Az asszonyom vacsorát készített. Hol ide, hol oda szaladgált, és ezért nem csak a konyhában, hanem az éléskamrában is, sőt még a teraszon is égett a villany. — Anyu, miért ég mindenütt a villany? — támadt rá Tomi a szülőkre. — Talán inkább köszötenél? mondom. — Csókolom, mami. De azért tudhatnád, hogy takarékoskodni kell az árammal. — Tudom, de ... — Akkor oltsd el, ha nincs rá szükség. A fürdőszobába siettem kezet mosni. Alig engedtem meg a csapot, megjelent a csemetém. goló-, kötőtűket. Időnként lazító ujj- és csuklómozgatást is végezzünk. Ha mégis elfáradnánk, frissítsük fel magunkat egy kis könnyű lazító tornával. Szánjunk rá időt, megéri. 1. sz. gyakorlat: Ülőhelyzetben végezzünk laza fejforgatást, jobbra majd balra kezdve. 2. sz. gyakorlat: Forgassuk meg vállunkat nagyon lazán elölről hátrafelé haladva. 3. sz. gyakorlat: Álljunk fel terpeszállásba, emeljük karunkat oldalt vállmagasságba, majd keresztezzük mellkasunk előtt. 4. sz. gyakorlat: Zárjuk össze lábunkat és végezzünk páros karkörzést elölről hátrafelé haladva. 5. sz. gyakorlat. Zárt lábakkal nyújtsuk karjainkat a magasba, laza Ízületekkel (térd, gerinc) lendüljünk törzsünkkel előre, miközben karjaink hátunk mögé kerülnek, majd emelkedjünk ismét a magasba és végezzünk páros karkörzést az előbbi gyakorlatnál leírt módon. c É c m m €■ SZÉCSI M.: tttNo Egyszer volt, hol nem volt, túl a nagyvilágon, volt egyszer egy vakond, akit úgy hívtak, hogy Áron. Arról volt híres ez az Áron, hogy félt mindentől. Így szólt egyszer Áron: — Pénzem nem sajnálom, keresek egy orvost, aki segít rajtam. Egy két nap sem telt el, Áron orvosra lelt. . — Mi a bajod, Áron, tán kerül az álom? — Nem az kerül drága doktor, csak a bátorságom! — Bátorságod. Áron? No, majd megtalálom! De mondj el mindent sorjában, hogy a bajod meglássam! Nagyot sóhajtott Áron: — Egy reggel felkeltem, s papucsomban békát leltem. Azóta is ott van, ott az ágy alatt, fel nem veszem én már azt, semmi szín alatt! Szól az orvos: — Tovább, tovább Áron, a végén megvizsgálom azt a furcsa papucsot. Nagyot sóhajt Áron: — Egy este lefeküdtem, s jaj, csurom víz lettem. Ügy megijedtem, hogy a párnám meg sem leltem. Azóta sem fekszem ágyban, kint szundítok a konyhában. Szól az orvos: — Tovább, tovább Áron, a végén megvizsgálom azt a furcsa ágyat. Nagyot sóhajt Áron: — Ma reggel történt velem, ez az eset. A tükörbe lesek, de reszket a kezem, ha hiszi, ha nem, eltűnt a fejem. Szól az orvos: — Ejnye Áron, ne reszkess már, jót mondok: nem a bátorságod volt az, ami fölmondott. De először, vizsgáljuk meg sorjában a dolgokat: — Itt e papucs, ebben nincsen béka, csupán egy zöld ingnek leszakadt gallérja. Áron csak áll, s nem győzi mondani, hogy „nohát, nahát...“ — Az ágy száraz, víznek nyoma sincs, de nicsak, a párna a kád alján aluszik. Egyszerű az eset Áron, a fürdőkádadat nézted meleg ágynak. De most nézzük a fejedet. Szerintem ott ül a nyakadon, de ha nem hiszed, tessék kaptál egy barackot. No látod, hogy megvan, nem tűnhet csak úgy el hirtelen! — Akkor nekem semmi bajom! — kiált nagyot Áron vakond. у — Nem úgy van az! — inti le az orvos, és elővesz táskájából egy szép piros szemüveget: — Tedd csak jel az orrodra, és mindjárt látni fogod, hogy a zöld gallér nem a béka, a kád nem ágy és hogy a fejem is a helyén van. Áron felteszi a szemüveget, és ámul-bámul. Bizony, így már szebbnek látja a világot Áron, és képzeljétek gyerekek, úgy megszerette piros szemüvegét, hogy még alváshoz sem veszi le! Ez így történt, én is ott voltam és láttam! SzöGskeugras Ejnye, te szöcske, nem látod? összetaposod a virágot, könnyű a léptem, fürge a szárnyam, átugrom most a világotl Ejnye, te szöcske, rtem járja! Ez itt nagyapó pipája! Dehogy is pipa: tűzhányó! Izzik a gyomra, pöffen a füstje, én vagyok a nagy hegymászó! Ejnye, te szöcske, tudsz úszni? A pocsolyából hogy jutsz ki? Nem pocsolya, ez óceán! Felkap a hullám, messze sodor tán, kiköthetek a túlpartján! — Apu, miért kell a csap alatt mosni a kezed, annyi vizet elpocsékolni — kötött belém. Hát hol mossam? — Engedj a mosdó kagylójába, és ott kevesebb vízben is pancsolhatsz. — Engem te ne tanítsI — Te mondtad. — Tűnj el, mert kihúzod a rövtdebbet. Kisvártatva a szobában lapozgattam az újságot. A fiam rámszólt: ,APU faiért ég a nagyvillany?“ — Hogy jól lássak olvasni. — És az éjjeli lámpánál nem lehet? — Még nincs éjszaka, csak estefelé. — De áram ilyenkor sincs. — Ne szemtelenkedj, te kölyök — ugrottam fel indulatosan, erre ő gyorsan eliszkolt a konyhába. — Anyu, miért bömböl a rádió, — hallom fél füllel. — Nem bömböl, — válaszolt az anyja — operaáriákat énekelnek. — Igenis ordít. Pedig tudhatnád, milyen kevés az áram. — A rádió kévését fogyaszt. — Éppen eleget. — Honnan tudod? — Apu mondta. Mit mondtam én, te csibész? s elővettem a nadrágszíjat. Figyelem! Figyelem! — szakította meg a rádió a zenei műsort. Felkérjük a lakosságot, hogy legmesszebbmenően takarékoskodjon a villanyárammal. Ne kapcsolják be fölöslegesen, s ne hagyják égve a villanyégőketö Kapcsolják ki a rádió,t a tévét, ha senki nem hallgatja, illetve nem nézi azt. A több millió rádió, tévé is sok áramot fogyaszt. — No, nem megmondtam, — nézett rám diadalmasan Tomi. A nadrágszíjat szorongató kezem lehanyatlott. — Hajaj, nehéz ma apának lennt — sóhajtottam félhangosan. Azóta esténként alig van rádiózás, tévénézés, az éjjeli lámpa pislog esténként, s reggel vizes ronggyal törüljük ki a csipát a szemünkből, s rendszerint hideg felvágott a vacsora, mert a „rezsó“ sok áramot fogyaszt. De azért bosszút állok, mert amikor a házi ellenőr végre elszenderül, felgyújtom az összes villanyt, bekapcsolom a tévét, a rádiót. Kávét készítek a villanyjőzön s élvezem a fényt, a zenét, a meleg löttyöt, és csak attól rettegek, hogy a jövő- reménysége véletlenül felébred. —tt—. A szabadban A szabadban, nyílt tűzön vagy parázson sütnl-főzni nagyon jó kikapcsolódás. Táborhelyet keresni, előkészíteni a tüzet, megfelelő állványt eszkábálni, táplálni a parazsat, kellemes élmény. A bográcsban főzhető ételek jól ismertek, a rostsütő titkai kevésbé. Pedig süthetünk rajta baromfit, halat, marhabélszínt, sertésbordát, gombát, alufóliába pakolva pedig burgonyát és más ikörítésnek való zöldséget, de még almát is. Egytől egyig finom csemege. Rablőhús: Kis szegeteket vágunk marhabélszínből és sertéscombból, bedörzsöljük sóval, fűszerekkel, és állni hagyjuk. Szalonnát, hagymát és burgonyát szeletelünk, a burgonyát Is megsózzuk. Sütés előtt váltakozva nyársra húzzuk a hozzávalókat, és a parázs fölé helyezve, lassan, folyamatosan, forgatjuk. A kicsöpögő zsír alá dugjunk kenyérszeieteket. Körülbelül 40—45 perc alatt készül el. Finom falatok: A vékonyra szelt, kiklopfolt marhabélszínt besózzuk, megfűszerezzük, és állni hagyjuk. Sütés előtt májszeleteket csomagolunk beléje, 'és fóliából hajlított tepsibe helyezzük. Mikor már valamennyi májas húsunk a tepsibe került, az egészet leborltjuk fóliával, és így helyezzük a rostsütőre. Fóliában süthetjük meg a kockára vágott, besózott, megfűszerezett marha- és sertéshús kockákat is, amelyeket almaszeletekre helyezünk, és paradicsomszeletekkel fedünk be. Sütés után a húsfalatkákat hurkapálcára fűzzük, így tálaljuk. Mindkettő mellé süthetünk fóliában burgonyát, zöldbabot, karfiolt, borsót. iEBESZTHEJTYÉHY VÍZSZINTES: 1. Formai. 5. Gyermekem. 8. Korhol. 10. Testrésze. 12. Verskellék. 14. Ütlegel. 16. Indulatszó. 17. Kíván. 19. Zavar. 21. Ötven százaléka. 23. Lendület. 25. Tömb. 27. Rizsa németül (REIS). 29. AIA. 30. Augusztus 18- án ünnepeljük. 32. Nagyképű, nyegle ang. 34. Azonosak. 35. A Mura folyó német neve. 36. Muzsikál. 38. Állóvíz. 40. Útvonal szlovákul. 42. Jómodor. 44. Osztásban vanl 45. Égtáj névelővel. 47. Női hangnem. 48. Nagy Lajos. 50. Vas út névelővel. 52. Albán pénzegység. 54. Semmikor. 57. Felvesz. 59. A növényszár alsó vége. 60. Battéria. 62. Az erődítmény. 63. Japán nemzeti játék. 65. Nem sok, nem kevés. 67. Ékezettel esztendő. 68. Varrunk vele. 69. Kínai hosszmérték. 71. Város Algériában. 73. Magyarországi lóversenypálya. 75. A bor, sör is az. 76. Inni ad. 77. Foghús. FÜGGŐLEGES: 1 .Az idézet első része. 2. Americium vegyjele. 3. Káposzteféleség. 4. Olasz névelő. 5. Az idézet 2. része. 6. Mátka. 7. Kis Miklós. 9. Sertéslak. 11. Üres németül (LEER). 13. Női becenév. 15. Csipkeanyag. 18. Rajtaütés angolul. 20. Szoba angolul. 22. Egy németül. 24. Asszonyom ideg. szóval. 26........Hamsun, norvég író. 28........boy. 31. Oda. 33. Több magyar király neve. 37. Azonosak. 39. Európai főváros. 41. ... Kaié sziget az Aldunán. 43. Enni ad. 46. Peru fővárosa. 49. Színültig. 51. Megnevezése. 53. Az idézet 3. része. 55. Tiltószó. 56. Munka jassznyelven. 58. Megolvadt kőzet. 61. Mázsálja. 64. Folyó Erdélyben. 66. Akadály. 68. Tudomány. 70. Csacsibeszéd. 72. Nátrium vegyjele. 74. Római ötvenegy. Beküldendő a függőleges 1., 5. és 53. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 27. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Senki sem elég nagy ahhoz, hogy ne szoruljon másokra.“ Nyertesek: Kása Krisztina, Dunaszerdahely (Dunajská Streda], Tóth Gyöngyi, Lőkösháza (Levkuška), Bodó Róbert, Bős (Gabőikovo).