Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-12 / 50. szám

1981. december 12. SZABAD FÖLDMŰVES, С^СШСЖУ i galántai Kodály Zoltán Dalos­kor idén ünnepelte fennállá­sának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból persze lehetet­lenség lenne felsorolni az énekkar életének minden jelentős állomását, hiszen a kóruséneklés a városban mintegy százéves múlttal rendelke­zik. Néhány mérföldkőnek számító eseményt azonban illik feleleveníteni. A Kodály Zoltán Daloskör elődjé­nek számító énekkar Polák Kálmán, majd Polák Imre vezetésével a har­mincas években ért el kimagasló si­kert. Azokban az években kezdte meg működését az úgynevezett Hanza fogyasztási szövetkezet kere­tében, Szőke István karnagy vezeté­sével a férfikórus is, amely már or­szágos dalostalálkozókon is részt vett, és szerepelt az 1943-ban repdezett Kodály ünnepségen. A felszabadulás után, az ötvenes évek második felében a CSEMADOK keretében megalakult a vegyeskar. Lelkes szervezői közül elsősorban Záreczky László, Gálffy László és Papanek Imre nevét kell megjegyez­nünk. Az akkor már hatvan tagú ve­gyeskart Ag Tibor vezényelte. Az énekkar a nagy zeneszerző beleegye­zésével 1957-ben vette fel a Kodály Zoltán Daloskör elnevezést. Az évek hosszú során számos járási és kerü­leti versenyen szerepelt, fellépett a zselizi népművészeti fesztiválon, részt vevője volt az I. Kodály-napoknak. Vendégszerepeit Cegléden és Székes­fehérvárott. A Csehszlovák Rádió harminc perces műsorban méltatta a vegyeskar tevékenységét. A huszadik évfordulón a kórus új karnagyot avatott Véghelyiné Chemez Negyedszázados jubileum A galántai Kodály Zoltán Daloskör isnzsa személyében. A IV. Kodály­­napokon megosztott harmadik díj és ezüst koszorús minősítés lett a kitar­tó munka gyümölcse. Az idei — V. Kodály-napokon — is hallhattuk őket, bár ez alkalommal versenyen kívül szerepeltek. Hogy häiyr órát töltöttek a kórus­tagok a próbákon, fellépéseken, szin­te lehetetlen kiszámítani. Azt hiszem, ez fölösleges is, hiszen a tagok a kórusmozgalom, az ügy érdekében áldozták fel szabadidejüket, hogy Fotó: Prandl Sándor közös éneklésükkel gazdagítsák a csehszlovákiai magyarság ének-zenei kultúráját, segítsék népdalkincsünk feltárását és továbbélését. A jubiláló kórusnak kívánjuk, hogy még sok lelkes, odaadó tagja legyen. Nyerjék meg embertársaikat az ér­tékes dallamok előadására, őrizzék s ápolják népdalkincsünket, és még évtizedeken keresztül járuljanak hoz­zá a csehszlovákiai magyar kórus­­mozgalom fejlesztéséhez. BÄRDOS GÄBOR Velúrzakó Egy új színdarab beajánlását, egy bemutató előzetes beharan­gozását sok minden meghatá­rozza. Például e rövid írásnak vázolnia kell a színdarab tar­talmát, tisztázni műfaját, felso­rolni szereplőit, megnevezni rendezőjét, díszlet- és jelmez­­tervezőjét stb. Kedvet kell csi­nálnia ahhoz, hogy a közönség eljöjjön a színházba és részt­vevője legyen az előadásnak. Az az igazság ez esetben, hogy most egy élesebben kritizáló színelőadásról, csípősen gunyo­­ros és jogosan ostorozó szatí­ráról van sző, amely kipellen­gérezi a még mindig basásko­­dó firkászokat, önhivatott kis­királyokat. Ivan Antonov (Pőthe István karrakterrajzában) hiá­ba bolyong a Hivatalok útvesz­tőiben „ügye“ egyre bonyoló­dik, és legény legyen a talpán, aki ebből kiutat talál. Miről is van szó? Antonov tanár azt tapasztalja, hogy velúr zakóját szokatlan szőrzet zorítja. Borbélyhoz viszi, ahol nem hajlandók a furcsa kiska­­bátot megborotválni. A birka­­nyírók viszont igen! Ügy tűnik, hogy „minden rendben van“, amikor hősünk felszólítást kap, hogy fizesse be az adót, a tu­lajdonában levő birkáért. An­tonov tisztázni akarja a félre­értést, de ettől kezdve egyre groteszkebb helyzetekbe kerül, és csak arra kell vigyáznia, nehdgy játéka bohóckodássá devalválódjon. Nos, ezt a „pasz­­szív“ főszerepet alakítja Pőthe István, míg az „aktívabb“, cse­­lekvőbb, nyüzsgőbb szerepeket Holocsy István, Boráros Imre, Turner Zsigmond, Bugár Gás­pár, Ropog József, Bugár Béla, Simon Kázmér, Fazekas Imre, Rozsár József, illetve Kucman Éta, Lőrincz Margit, Szentpé­­tery Ari, Ferenczy Anna, Pet­­récs Anni, Benes Ildikó és Markó Kati alakítják. A Velúrzakó bemutatója de­cember 18-án lesz a komáromi Szakszervezetek Házában. Meg­győződésem, hogy színészeink ez alkalommal is hangulatos előadással ajándékozzák meg a kikapcsolódásra vágyó közön­séget. (suchy) tak. A hitlerista megszállás alatt ezek kipusztultak; azóta nemcsak hogy helyreállították, de jelentős mértékben szaporították is növény­­álolmányát. 50 hektáron a Szovjet­unió különféle tájainak növényzetét gyűjtötték össze. Hogy mennyire kertváros Kijev a rengeteg fás sétány, park is bizonyít­ja. A part menti parkok egyikében látható az a szabadtéri színpad, a­­melynek neve is — Zeljonij tyeatr, (Zöld Színház) — mutatja, hogy ter­mészetes, festői környezetben szol­gálja a művészetet. 1949-ben épült, de építéséhez felhasználták az ugyan­itt 1840—1850-ben emelt erődfalat. A természetes lejtőn amfíteátrumsze­­rűen elhelyezett nézőtéren 4000 néző foglalhat helyet. Ének- és táncegyüt­tesek lépnek itt fel; nyáron minden­nap filmet vetítenek. A műemlékekben gazdag város cso­dálatos épületei közül említést érde­mel a Szofija székesegyház. Mint a Barlang kolostor nagy része, ez az egykori egyházi épület is múzeum. A tér, amelyen a székesegyház áll Bohdan Hmelnyickij nevét viseli, s középen kapott helyet az a szobor, amelyet Kijev emblémáján, könyvek­ben, levelezőlapokon a leggyakrab­ban látunk. A legendás hírű Bohdan Kijev népe ünnepélyesen köszöntötte a hetmant. A gránit talpazaton álló bronz lovasalak bal kezével fékezi ágaskodó lovát, a jobbjában tartott vezéri buzogánnyal pedig Moszkva felé mutat, így fejezi ki az ukrán­orosz egyesülés gondolatát, e helyen áll, ahol 1648 decemberében Természetesen a több mint 2 mil­liós főváros jelentős ipari, kulturális és művészeti központ is, de a látoga­tót elsősorban látványosságával, sem­mihez sem hasonlítható hangulatával hódítja meg, hogy — mint én is — örökké visszavágyjon Kijevbe. ILLÉS BERTALAN Fiatal művész kiállítása A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezetének kiállító­termében tíz napon keresztül láthat­tuk Dúdor ’István festőművész kiállítását. Dádor István a legfiatalabb cseh­szlovákiai magyar festőművészekhez tartozik. Dereskén (Držkovce) szüle­tett 1949-ben. Először kitanulta a vil­lanyszerelői szakmát, de inkább a nemzeti művész kamarafestészeti osz­tályán 1979-ben befejezi. Dúdor Istvánnak tfz csoportos ki­állításán kívül, önálló kiállítása volt annyira hatottak rá, hogy Dúdor 1st- még 1978-ban Dunaszerdahelyen (Du­­ván rövidesen a bratislavai Iparmű- najská Streda) a Csallóközi Múzeum­­vészeti Középiskola növendéke lett. ban, majd Marcelházán, a művelődési De anyagiak miatt abbahagyta tannl- házban, és a rimaszombati (Rimavská mányait, s egy ideig az Üj Ifjúság és Sobota) Gömöri Múzeumban. Az ér­­a Hét c. lapok külső munkatársa, sekújvári önálló tárlatán a festőmü- Ebben az időben nagy hatással volt vész tizennyolc alkotását (olaj, tem­­rá Milan Mravec festőművész. A pera) tekinthette meg a látogató. A nyughatatlan, teljes és természetes fiatal és tehetséges festőművész ké­tehetséggel megáldott fiatalember pein érezni lehet, hogy keresi azo­­festészet érdekelte őt. Gyakran ellá- vágya végre teljesül: felveszik őt a kát a kifejezési formákat, amelyek fogatott Bácskái Béla és Szabó Gyula prágai Képzőművészeti Akadémiára, egyéniségének legjobban megfelel­­festőművészek műtermében, akik Tanulmányait František Jiroudek nek. HOFER LAJOS ♦♦♦ ♦♦♦ ♦*« .«♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦> ♦> »i* ♦> *i* ♦> ♦;* ♦> ♦> *i* *i* ♦> ♦> •> *$♦ ♦> <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *j< KONRÄD JÖZSEF érdemes művész életpályáját nehéz megfogalmazni. Nehéz, de csodálatosan szép életpá­lya nem mindenkinek adatik meg. Az 6 neve a csehszlovákiai magyar szín játszás aranyfedezetét jelenti. Bele tartozik múltjába és jelenébe. Arca, akár egy antik flamand-met szét, szeme Rodin Gondolkozóját idé­zi, s bár — Francois Villont idézve: „az évek múlnak, mint a percek“ 6 testben rugalmas, lélekben fiatal Pedig Konrád József a közelmúltban volt hatvanéves. Még 1949-ben szülővároskájában, Somorján (Šamorln) megalakult a CSEMADOK helyi csoportja, melynek 6 is alapítója volt. Ot áldatlan év után, szinte napok alatt, toborzódott össze a CSEMADOK színjátszó társu lata, ennek érdeme őt is idézi. 1952-ig egy sor rangos főszerep és pódium fellépés, szavalat és rendezés fém jelzi műkedvelő tevékenységét, majd az 1952-es felhívásra ő is jelentkező a megalakuló MATESZ-ba. Az alapító tíz színész között van. Termete, akár füzek közt a tölgy, hangja és alkata kötelezi őt a színpadi hős szerepeire. Így kapja nagy előlegként és „tűz­keresztségnek“ a Tüzkersztség fősze­repét, Ható Ignácot. Ezt az előadást már jegyzi a színháztörténelem, s le­hetett benne bármennyi botlás, vagy hiba, amely a születés velejárója, azt* érezni lehetett, hogy „tűzkeresztség“ volt, melyben a tizenhat színész meg­állta a sarat, társulattá olvadt. Cirá­­nóval mondva gascogni legények let­tek, s köztük Konrád a kapitány. Nemsokára következik a másik ki­ugrás a Csikós csikósa. Ebben Feren­czy Annával olyan kedves szerelmes párt formálnak meg, hogy még har­minc év távlatából is látom, amint ott állnak a naplementében a puszta s a tiszta szerelem igézetében átöle­lik egymást. De nemcsak a dráma élettere, hanem a vígjáték ,a komé­dia is, ezt rögtön bizonyítja a Foga­dó a határszélen vagy a Furfangos diák egy-egy remekbeszabott figurá­jával. Ezután következik nagy ala­kítása, a Tanítónőben, az öreg Nagy. Tökéletesen idézi elénk a múlt szá­zad mogorva, zsugori és dölyfös ku­­lákját, akinek értékrendjében csak egy a domináns: a pénz. Utána a Kertész kutyájában játszik, s ebben esik meg vele egy tréfás epizód. Az előadáson selyembe-bársonyba öltö­­’ötten odaszól az egyik színésznek: ,Te, nem látom a gyerekeket, talán na nem lesznek?“ A kollega majd íanyatt esett a meglepetéstől, s csak ennyit tudót súgni: „hisz nem a Ta­nítónő megy, hanem A kertész kutyája. — Nézz csak magadra, hogy vagy iltözve.“ Erre Jóska sztoikus nyuga­­ommal csak annyit felelt: „Ja vagy jgy?“ S már ment is be a színpadra. A Csikósban viszont őt hozta kelle­metlen helyzetbe Fekete Gyuszl bá­csi. Egy közös jelenetben ketten vannak a színen és beszélgetnek. Egyszercsak Gyula bácsi elkiáltja magát: „Lúra csikós, lúra, elszaladt n ménes!“ Azzal faképnél hagyja a társát és kiszalad a színpadról. Kí­nos másodpercek teltek el, amíg ma­gához tért és valami rögtönzéssel kitöltötte az időt, míg valaki bejött és folyt tovább a jelenet. Most Gyula bácsi felejtette el a szöveget és ol­dotta meg á szituációt azzal, hogy kereket oldott. Utána sikersorozat következett Az ármány és szerelem Kancellárja, a Szélvihar parasztja, s a következő szezontól már én is szerepeltem ve­le. Kardcsatát vívtunk a Boldogultak báljában, ő mint Richárd gróf, én mint Géza lovag, s egy vad férfitán­cot roptunk a Ványa bácsiban: ő mint Asžtrov, doktor és én mint öreg ba­rátja, Tyelegin. Ezután már csak né­ha játszott, mert a színház javasla­tára a Kulturális Minisztérium kine­vezte rendezőnek. Prágában, Bratislavában és Buda­pesten sajátította el a rendezői alap­ismereteket olyan rendezők mellett, mint Marton Endre és olyan színé­szekkel dolgozott együtt, mint Karel Höger, Rudolf Hrušinsky vagy Bohus Záhorský (mindhárom nemzeti mű­vész. ) Eslő rendezése az Éjfélt mise volt, majd a Különös házasság, a Tékozló szerelem, a Csillagszemű asszony, a Rozsdatemető, a Lőcsei fehér asszony és sok más sikeres előadás követke­zett Megrendezi az Őri murit, a Szal­makalapot, a Kormos eget, a Fur­fangos diákot, melyek közt tragédia, komédia, színmű és vígjáték váltja egymást. Ez már rendezői palettájá­nak színesedését sejteti, láttatja. Majd a Svejkkel kezdetét veszi egy olyan sikersorozat, mely után a kri­tika és a szakma rendezéseit, mint „konrádi“ stílust kezdi emlegetni. Milyen egyszerű, de mennyi mun­kát, írói, dramaturgiai, szcenikai, ze­nei munkát igényel a játék. A siker a Kőszívű ember fiaival kezdődik, s folytatódik a Cigánnyal, a Kakas­tánccal, a Beszélő köntössel, s kicsú­csosodik utolsó közös darabunkkal, a felújított Szent Péter esernyőjével. Mind az 1966-os, mind az 1980-as előadásban Bélyi plébánost Játszhat­tam el, s így módomban volt meg­figyelni, hogy mennyit csiszolódott, modernizálódott, mélyült-szépült ti­zenöt év alatt rendezői stílusa, mű­vészi crédója. Konrád Józsefet életművéért, tíz évi színészmunkáért, húsz évi rendezői tevékenységért, publicisztikai és köz­életi szereplésért kormányunk a Ki­váló Munkáért Érdeméremmel és ér­demes művész címmel jutalmazta. További nagy sikereket kíván neki mind több tisztelője és mind keve­sebb öreg barátja nevében! Siposs Ernő ;♦ * ;* *j. ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ .♦* ♦♦♦ .j* »♦. .j. «$* «$* ♦♦♦ ,j, ♦», »♦, *•, < % a szovjet váro ( ÍTTTH7nV7JTTl Nem egy városra mondják azt: akjl i egyszer látta sohasem felejti el. Így < vagyok én Kijevvel, az Ukrán Szovjet i Szocialista Köztársaság fővárosával, i amely nem annyira méreteivel nyűgö- i zött le, mint inkább visszaadhatatlan, i különleges légkörével, hangulatával, i Nem annyira jelentős ipari központ­nak, mint inkább kertvárosnak tűnt ez a Dnyeper két partján épült fő­város, egyike a legősibb orosz váró- j soknak, amelyet a krónika mint ,fl.z ‘ orosz városok anyját“ tart nyilván. Az ukrán főváros „főutcája“, a J Krescsatyik szépségben, fekvésben vetekszik Leningrád főútvonalával a ! Nyevszkij proszpekttel. Ettől csupán i az különbözteti meg, hogy völgyben j halad (valamikor árok húzódott e he­­lyen); különösen baloldalt emelkedik magasan az utca fölé a domb. A most 1 szépen kiépült Krescsatyik valamikor \ tervszerűtlenül, tarkabarkán össze- \ vissza épült, keskeny útvonallal. Ro- . mantikus volt ugyan, de már a há­ború előtti utolsó években is alig tudta betölteni a város fő ütőerének t szerpét. Váltakozó szélességét az 1945—1946. évi újjáépítés során két- 1 szeresére növelték. A Krescsatyik kü­lönleges varázsa abban rejlik, hogy , épületeinek homlokzata egységes ké- ■ pet mutat: a földszintjük felét ter­mészetes vörös kő borítja, a felső emeleteik világos kerámia borítása • derűs hangulatot ad ennek az útvo­nalnak. Nem mindennapi élmény a kijevi botanikuskertben tett séta. Ez a 200 hektáron elterülő kert a tudományos kutatás és egyben a felvilágosítás, a szemléltetés céljait is szolgálja. Egyes pontjairól csodaszép kilátás nyílik a Dnyeperre és Ktjevre. 1936-ban ala­pították, a szabad ég alatt és a me­legházakban 2500 növényfajtát ápol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom