Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-19 / 29. szám
1980. Július 1? SZABAD FÖLDMŰVES —------MYÁRIKÖRKÉP Dologtevő emberek .» , U • ». 1 « » « < ... J. ...» ~ •• •« * 4 *— Ez aztán a finom, húsos, vitamindús paprika ...! Fotó: Matis Pavel, Nyitra Jó ügyért csatázva... Június kevés meleggel, sok csapadékkal, s jelentős anyagi kárt maga mögöt hagyva búcsúzott Kelet-Szlovákiában. Persze, egyoldalúan helytelen lenne meglténi a helyzetet. Mert a gabona- és más növények fel-, erősödtek. Szép a búza (ott, ahol le nem hengerelte a vihar), a tavaszt árpa, a cukorrépa, a kukorica. Legalább Is ez a helyzet a Királyhelmecl (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságban. Pontosabban: ez volt ottjártamkor. Persze, kár is akadt azért jócskán. Juhász Lajos, a gazdaság főmérnöke épp rendelkezett: — Húzz csizmát, s ki a mezőrei Fel kell a kárt becsülni... I Kinek is szólt ez a rendelkezés? Máig sem tudom. Azt viszont már Kopasz Viktor gépüzemelési ágazatvezető újságolta, hogy jégverést szenvedett a gazdaság határa, 2239 hektárnyi területet elborított a víz, s ettől jóval nagyobb terület erősen felázott. Hétszáz hektár búzát, s 200 hektár olajosrepcét a vihar ledöntött. Belén József, növénytermesztési ágazatvezető a Tisza-part felé tartott. Csak úgy, kutyafuttában mondta: — Az állami gazdaság 8 faluban lakó dolgozói, különösen az asszonyok, kora tavasztól serényen dolgoznak, elismerést érdemelnek. A jó munka persze annak is köszönhető, hogy a gazdaság izgazgatósága idejében mozgósít a soronlevő tennivalók gyors és jó minőségben történő elvégzésére. Például már a cukorrépát másodszor is megkapál-Az első kombájnt — éppen három évtizede — csodálkozva vették körül az emberek a festőt nógrádi hegyek között megbúvó faluban. Nézegették, mustrálgatták, mint ahogy a vásári lovat szokás. — Jókora masina — jegyezte meg egy idősebb ember. — Elég felnézni rá. Bizakodó és kétkedő szavak röpködtek. Idegen volt még sokaknak a gép. — Letapossa a földet — szóltak az aggályoskodók. — Hogyan szántunk utána? — Mi lesz, ha elakad? — A tehenek megsem mozdíthatják. A kombáfnos — fiatal ember —j csak csendesen mosolygott. Ö már tudta, mire képes a gép. Mégsem szólt: érezte, hogy minden szó felesleges. Csak a tettek beszélnek. Az emberek látni akarják, mit tud a gép. Ünnepélyes csend támadt, amikor a kombájn az érett búzatáblába állt. Еду-két Idősebb asszony még keresztet is vetett, amikor a gép feldübörgött. Keresztet karcoltak a kenyérre is mindig, amikor felszelték. A testes szovjet kombájn zúgva gázolt bele a szőke gabonába. Az érett kalászok engedelmesen hajoltak meg előte. Az újdonsült szövetkezeti tagok a gép nyomát figyelték. Nézték a tarlót és a kicsépelt kalászokat: vajon mennyi szem maradt el? — Tisztán arat — ujjongtak fel néhányon. — Szegre akaszthatjuk a kaszáinkat. — Csak el ne siessük. Közben dicséretesen dolgozott a kombáfnos azon a napon, s a rákövetkezőn is. Megérezte az emberekben vibráló érzelmi hangulatot, tudta, az ták, kézi erővel, s befejezték a kukorica gépi kapálásét is. A takarmAnybetakaritasrol A szóbanlevő gazdaságban a növényápolással párhuzamosan haladt a szálastakarmányok betakarítása is. Ezzel kapcsolatban Koleszár János, növénytermesztési főágazatvezető . aki ugyancsak az áradó Tisza irányába tartott, hogy a közvetlen veszélyben forgó zöldségkertészetet megtekintse — olyasmit mondott, hogy az 1190 hektárnyi évelőtakarmány első termését (100 hektár kivételével) jó minőségben begyűjtötték. Ebben a kéthetes zuhogó eső akadályozta meg őket. A másik kaszálat idejében történő betakarítására is nagy gondot fordítanak, még az aratás előtt, hogy legyen bőségesen szálastakarmányuk, ugyanakkor a gabonabetakarítást se fékezze. INDULHATNAK A KOMBÁJNOK Miután Kopasz Viktor visszatért, arról tájékoztatott, hogy a kombájnok üzemképesek. A gépszemlét megtartották. A javítóműhelyek dolgozói jól felkészültek arra, hogy a gabonabetakarítás idején előforduló kisebb javításokat elvégezhessék. Vándorműhelyről is gondoskodtak, a kisebb üzemzavarok helyszínen történő elhárítása végett. Kisegítő munkacsoportokat szerveztek, hogy a gabonabetakarítás a lehető legsimábban, probjémamentesen haladhasson. Különös figyelmet fordítanak a gabonaszállításra, a tisztításra, szárításra és a raktározásra. A kenyérgabonát semerős gép korlátokat dönt le a régi és az új világ mezsgyéjén. Amikor az első fordulót megtette, a szövetkezet elnöke kezet szorított a kombájnossal. — Köszönöm — mondta kurtán. Ezzel az egy szóval az egész tagság megelégedését fejezte ki. Az első években még szükség volt a kézi kaszákra is a szövetkezetben. Kaszások és kombájnosok A széttagolt, apróra szeletelt határban és a lejtős domboldalakon csak „mutatóba“ dolgozhatott a gép. — Az alakulás első éveiben — emlékezik vissza az egyik alapító tag — még jórészt magunk arattunk. Virradatkor már talpon voltunk és estig dolgoztunk. Harminc-negyven kaszás vágta a búzát, a rozsot és az árpát hosszú heteken át. Arról soha nem beszélt János bátyám, hogy mint pártelnök az első kaszások között vágta a rendet abban az időben. Mások mondták el helyette. ' — Példát mutatott, mint kommunista — emlékeznek vissza. A sok községi munka mellett erre is jutott ideje. ~ Végül mégiscsak mi segítettük ki — élcelődnek mások. — Ugyanis hol ide, hol oda hívták: az utolsó rendeket mi vágtuk le helyette. Az aratást a cséplés nagy munkája követte. Akkor még több helyen csémiképp sem keverik össze a takarmánygabonával, mert az előbbiért csak így kapnak felárat.-- Az idei aratnivalónk összesen 2489 hektárnyi, az olajosrepcével együtt. Nagyteljesítményű gabonakombájnjaink száma összesen 17, ezek mindegyikét alaposan átvizsgáltuk, motorjaikat szakosított műhelyünkben ellenőriztük. S ügyeltünk arra, hogy a meghibásodások lehetőségeit kizárjuk, üzemanyag-csökkentésre törekszünk. Számolunk még 16 vendégkombájnnal. Úgy hisszük, ilyen műszaki és személyi felkészültség mellett két hét alatt végezhetünk az aratással — sorolta a szimpatikus fiatalember. A nemzeti bizottságokkal és a védnöküzemekkel közösen szervezik meg a szalmabegyüjtést, ami az előző években a legtöbb problémát okozta, elhúzódása miatt a tarlóhántás és a mésodnövények vetése szenvedett csorbát. Most két hétre szeretnék lerövidíteni a szalmaletakarítás idejét. Erre a rendelkezésre álló gépi erő, s az alkalmazandó technológia nyújthat lehetőséget. iV ☆ -ír Kopasz elvtársat, a gépüzemelési ágazatvezetőt szólította a kötelesség. A kapuig kisért. Közben még elmondta, hogy az emberek ásóval, kapával járják a határt, hogv az összegyűlt pangó vizet leeresszék a földekről. Mentik, ami menthető. Ha a ledöntött kalászosok beéróse kétségessé válik, lesilózzák, s helyébe másodnövényeket vetnek, takarmányozási célra. Annyi biztos, a Királyhelmecí Állami Gazdaságban mindent megtesznek azért, hogy úrrá legyenek az elemi csapások okozta helyzeten, s a nyári munkálatokat eredményesen elvégezhessék, idejében biztos fedél alá kerülhessen a gabonatermésük a legjobb minőségben, s a legkisebb veszteséggel. (illés) pelték el a mindennapi kenyérnek valót: hol az egyik, hol a másik helyre húzatták a kivénhedt régi cséplőgépet. Hajnaltól estig búgott a gép a kazlak tövében. Csípte a szemet a por, marta a testet a pelyvatörmelék. Későig elhúzódott a munka: kifáradtak, mire fedél alá, magtárba került a gabona. Fokozatosan azután egyre inkább a gépek vették át az emberek szerepét. — Meghódították a mezőt — mondják a nógrádiak. A cséplő gépek is teljesen kiszorultak az aratásból. Sok ember munkáját könnyítette meg és szabadította fel a gép, a modern kombájn. Ma már minden évben gépek vágják a gabonát a nagyra nőtt határban. Sokkal korszerűbbek, jobbak a régieknél. — Kézzel már csak az árokpartokon kaszálunk — említik meg az emberek. — Ott is egyre ritkábban. , — A fiatalok csak lábbal tudnak kaszálni — nevetnek az öregek. — Félnek a kaszától. De jobb is a kombájnon. Manapság, néhány ember könnyedén“ elvégzi, amit hajdanán százak és százak csak kínlódva, verítékezve tudtak elvégezni. Az aratás ideje rövidebb, a termés nagyobb: a tudományos-technikai forradalom a mezőgazdaságba is ,fietört“. János bátyám, a szövetkezet egykori pártelnöke már csak az ellenőri tisztségét gyakorolja nyaranta a gabonatáblákon, mint nyugdíjas. A kaszáját jó régen már a szegre akasztotta: talán meg is ette a rozsda azóta. Kanizsa István Alapos felkészültséggel kezdték meg a több mint 26 ezer hektárnyi gabona betakarítását a komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemei. Már amennyire lehetett, üzemképessé tették a kombájnokat, szállítóeszközöket, szalmabegyűjtő gépeket, erőgépeket, ekéket, tárcsákat. A legfőbb figyelmet arra fordítják, hogy a szemveszteséget a lehető legkisebbre csökkentsék, s a kenyérgabonát semmiképp se keverjék össze a takarmánygabonával. Tehát a gabonaraktározásban — minden eddiginél jobban — a szakszerűség elvének kell érvényesülnie, hogy minőségi változás következzék be. Más formában, ugyanez vonatkozik a szalmabegyűjtésre és gondos tárolására, majd a későbbi felhasználásra. A begyűjtés idejének a lerövidítését is szorgalmazni kell, hogy ne hátráltassa a tarlóhántást, majd a terület egy bizonyos hányadán a másodnövények vetését —, ahol erre az öntözési lehetőségek is adottak. Akármennyire is irányul a legfőbb figyelem a gabonabetakarításra, jó szervezéssel, gépek, emberek átcsoportosításával — a társadalmi segítséget is elfogadva —, valamennyi nyári munkát, így a növényápolást, a zöldség- és gyümölcs szüretelését is végezni kell, s minél előbb pontot tenni az évelőtakarmányok második termésének a betakarítására, tárolására. Semmiképp sem érthetünk egyet az olyan szemléletmóddal, ami az önkéntes társadalmi munkások segítőkészségét elutasítja, vagy becsmérli... Annál is inkább nem, mert a munkák összetorlódása egyenest megköveteli minden erő összpontosítását a legsürgősebb tennivalók elvégzésére. Gondolni kell arra is, hiába a legjobb gabonabetakarítási ütemterv, ha közben hiányzik a rugalmas szervezésmód, ha nem jut idő a sorrendtartásra, az ellenőrzésre, a minőségi követelmények szem előtt tartására. Például: ebben a járásban összesen 6400 hektárnyi másodnövény vetését tervezték. De valóra csak akkor válhat, ha minél hamarabb lekerül a szalma a tarlóról, s idejében földbe kerülhet a másodnövény vetőmagja, ugyanakkor a talajnedvesség is megfelelő..« Szárazság esetén pedig ez csak mesterséges csapadékkal biztosltható. A járás egyik szövetkezetében, a bátorkesziben (Vojnice) — ahol több, mint ezer hektárnyi az aratnivaló —, összesen 7 saját és 7 vendégkombájn végzi a gabonabetakarítást. De hiába lennének a nagyteljesítményű aratócséplőgépek, ha nem lenne elegendő traktoros, pótkocsi és tehergépkocsi a szemszállításra. Ami a gabonaszárítás illeti, van két PETKUS tisztítóállomásuk, napi 250 tonna kapacitással; ezen kívül ott van az MGF—OB típusjelű forrólevegös szárítóüzem, 150 tonna napi kapacitással. Ez utóbbit — energiatakarékossági szempontokat figyelembe véve — csak akkor üzemeltetik, ha erre nagy szükség lesz, akkor is csu-< pán a takarmánygabonát szárítják..a A szalmabegyüjtést 7 felszedőkocsi, 5 magasnyomású sajtológép segíti. A szalma egy részét hagyományosan kazlazzák, a többit kupacokba összefúvatják. Összesen 957 hektáron végzik el a tarlóhántást, s a terület csaknem 15 százalékába vetnek, takarmányozási célra másodnövényt. A nyári munka idejében történő és szakszerű elvégzése szempontjából munkaversenyt hirdetett a szövetkezet vezetősége. Az eredményeket naponta értékelik, s a legjobbakat, a verseny élenjáróit ötnaponként jutalmazák. Természetesen, a verseny akkor tölti be igazi küldetését, ha az egész tagságot mozgósítja a feladatok teljesítésére, szem előtt tartva a minőségi követelményeket, de még a balesetmegelőzési és tűzbiztonsági előírások, óvintézkedések megtartását is. Es a szövetkezet vezetősége akkor jár el helyesen, ha sokoldalúan gondoskodik a tagságról, ha egészséges versenyszellem uralkodik a szövetkezetben. Csupán egy szövetkezetét említettem, de úgy hiszem, a mondanivalóm általános érvényű, a járás valamennyi mezőgazdasági üzemére vonatkoztatható. Vagyis tömören kifejezve: já ügyért csatázom ... 1 Miriák Ferenc, Bátorkeszi X3Z Szarvasról szárizik. 1949-ben tejült át. Rizsterúéssel kezdte, apót- majd tenerltermesztéssel iytatta. S aztán t hatvantól 80 es koréig: Délrterika, India, isztrália, Űj-Zéid, tJj-Guinea, lop- és a Havaygetek, USA, Ta.1, Singapúr, Cey- 1 és Egyiptom... vele jött a földiira megfogható, /ezhető varázsa Bodrogközbe, őlőskére, hogy a psugarakat foggba ejtő fóllalota alatt, ,buja, is vegetációval meséljen nekünk a ivényvilág békés történelméről. édcnkertjr Litavszky Pista bácsi 80 éves. Botanikus. Napjait a melegházban, növényei gondozásával tölti. Évek óta rendszeresen küldi, főleg Csehországba a kertészeti körök részére a mandarin, citrom és grape fruit szaporító oltványokat. Három részre tagolt a melegház: trópusi rész, átmeneti szakasz és a télikert. Ezekben élnek, oszlanak meg a különböző éghajlat alól származó növények. Központi fűtés szolgáltatja a trópusi meleget. A kis kazánban vígan lobog a tűz. Alatta macska dorombol. „Trópusi eső“ hullik a fóliamenyezetröl. Lepottyanni akaró érett citromok, narancsok és szelíd mandarinok csüngnek a fákon, öreg fotel hever a sarokban. Iszogatunk. Régirégi emlékeket szabadít fel Pista bácsiból a „hegy leve“, az idő és az évek fogságából... előkerülnek a régi fényképek is: !— Fiatal koromban hosszú éveken át vezettem műkedvelő csoportot. Csodálatos élet volt az. Színdarabokat, daljátékokat és még sok egyebet tanítottam be a fiatalokkal. A János vitéz-re emlékszem a legtisztábban. Sok fiatalt tejjel nyertem meg a csoportnak, a közművelődésnek. Ogy, hogy a próbákra mindig vásároltam pár liter tejet. A diákok úgy mondogatták egymás közt, hogy „megyek tejelni“... — Aztán következett a nehéz évtizedeöen át tartó, odaadást igénylő munka: a rizs, gyapot, kukorica nemesítése és termesztése. Én termesztettem — Szomotoron — az első rizst Csehszlovákiában. Nagyon szép eredményeket értünk el. Hatvanéves lettem, amikor megnyílt a lehetőség — egy csehországi expedíciós csoporttal — a világjárásra; gyermekkori vágyam beteljesütlésére. Ezért érdemes volt megöregednem... 1 __A szemérmes mimóza összezárja leveleit. Este lett. Fejünk felett a datolyapálma levelei bólogatnak álmukban. A narancsok vörös óriásokként izzanak a melegház kígyózöld égboltján. A mandarinok sárga törpe csillagok. Odább egy fügefa alatt kaktuszok szunnyadoznak. A termékenység fája, a mangó fiatal kávécserjék és az eugéniák nyugodt álmára vigyáz. Csend van. Kiosonunk. Átmegyünk a lakóházba, ahol színes diapozitívok mondanak .igaz mesét az álmodó növények messzi hazájáról... India kőbe faragott templomairól, Síva isten mitológiájáról. Szingapúr botanikus-kertjéről: az orchideák, az örök fény, az örökzöld világáról. A Haustoni Apolló-kilövőállomásról. A kaliforniai fenyők és sziklák égbetörő kecsességéről. A Havay-, Tahiti- és a Fülöp-szigetek rituális táncairól, kókusz-pálmáiról. Ausztrália tág horizontú világáról, az eukaliptuszfák birodalmáról. Ceylon hatalmas Budhaszobrairól. Egyiptom piramisairól, királyok sírjáról. Az inkák csodálatos kultúrájának maradványairól. És a trópus csodálatos színű, dús vegetációjáról. Litavszky bácsi olyan édenkertet teremtett szőlőskei kis pátriáján, ahol ntncsen bűnre csábító kígyó, ahol élete értelmének gyümölcsét minden arra járó megízlelheti, csillapítja ezzel megismerési vágyának örök éhét, Korcsmán» László
