Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-07 / 23. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES. 1980. június 7. A leghatékonyabb befektetés JÄN BLCHÄC, A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE, AZ SZFSZ SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE A CSKP KB 13. ülése, valamint az efsz-ek IX. országos kongresszusa megállapította, hogy a mezőgazdasági dolgozókról való gondoskodásban jelentős eredményeket értünk el. Ez főleg abban jutott kifejezésre, hogy a szövetkezeti dolgozók jutalmazása kiegyenlítődött népgazdaságunk más ágazatainak átlagbérével, és a nyugdíj meghatározása egységes elvek szerint történik. Az új szövetkezeti törvénnyel összhangban módosult a munkaidő, s a fizetett szabadság magától értetődő vívmánnyá vált. Azt lehet mondani, hogy a szocialista fejlődés új feltételeket teremtett és teremt egész társadalmunk szocialista életmódjának meghonosításában. Szembetűnőbben megnyilvánult ez falvainkban is, melyek — Szlovákia iparosításénak, valamint a mezőgazdaság szocializálásának révén — forradalmi változásokon mentek keresztül. A számtalan pozitív eredmény ellenére továbbra is alapvető követelmény a dolgozókról való gondoskodást az eddiginél még magasabb szintre emelni, mindenekelőtt az élet- és munkakörülmények szüntelen javításában. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége a mezőgazdasági irányító szervekkel karöltve fokozott figyelmet szentel e kérdések megoldásának, elsősorban a komplex gondoskodás terveinek kidolgozása és megvalósításénak tüzetes ellenőrzése révén. A dolgozók gondoskodására irányított komplex programok a politikai-szakmai nevelésről sem feledkeznek meg. A főiskolai és középiskolai szakemberek képzése mellett előtérbe került közvetlenül a termelésben dolgozók oktatása. Több mint ezer oktatóközpontban a szövetkezeti munkaiskola, valamint a haladó tapasztalatok iskolája keretében 280 ezer szövetkezeti tag bővítette szakmai és politikai képzettségét. Szükségesnek tartom hangsúlyozni a CSKP KB 15. ülésén elhangzott mondatot, azt, hogy az emberek nevelésére fordított költség a leghatékonyabb befektetésünk. A szocialista öntudatosság szüntelen elmélyítése pártunk irányelveinek megvalósítása érdekében, valamint a dolgozók aktivitásának fokozása a hatékonyabb termelés, a jobb minőség elérése a mezőgazdasági dolgozók számára is teljes mértékben érvényes. Az elkövetkezendő időszakban el kell érnünk azt, hogy a mezőgazdasági dolgozók is elsajátítsák, magukévá tegyék a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 után tökéletesítő komplex intézkedéseket. A dolgozókról való komplex gondoskodás terén kiemelkedő helyen szerepel az élet- és munkakörnyezet javítása a munkahelyeken, a községekben egyaránt. A választási programtervbe iktatott feladatok megvalósítására 1979-ben a szövetkezetek 34,6 millió koronával járultak hozzá, ami az előbbi évhez viszonyítva 17 millió koronával több volt. A munkálatokhoz nyújtott szállítás és gépi eszközök értéke elérte a 78,2 millió koronát. Tavaly a földművesszövetkezetek a nemzeti bizottságokkal együttműködve 87 óvodát, 26 bölcsődét, több szociális, művelődési és sportlétesítményt építettek. Habár e tekintetben jelentős javulás tapasztalható, mégis feltétlenül nagyobb aktivitás kifejtése szükséges az óvodák és bölcsődék építésében. Az SZFSZ szervezetei és a szövetkezet vezetősége — az 1977 márciusában életbe lépett 91-es kormányhatározat értelmében — fokozott figyelmet szentelnek az idősebb és a nyugdíjas szövetkezeti tagoknak. Szlovákia efsz-eiben 361 ezer szövetkezeti tagot számlálnak, ebből 121 ezer nyugdíjast, ami az állandó dolgozó tagoknak 33 százalékát teszi ki. Pozitív tényként emelhető ki, hogy a nyugdíjasok mintegy ötven százaléka még aktívan dolgozik. A szövetkezeti tagok nyugdíjjáradéka ma már elérte a nyugdíjak országos színvonalát. Azonban előfordulnak olyan esetek, hogy sokszor érdemes szövetkezeti tagok alacsony nyugdíjalappal mentek nyugdíjba, s így hátrányos helyzetbe kerültek. Ezeknek a nyugdíjasoknak a szövetkezetek saját alapból csak az elmúlt esztendőben állandó vagy egyszeri segély formájában úgyszólván harmincmillió koronát fizettek ki. Ezen túlmenően a nyugdíjas szövetkezeti tagok élvezhetik az üzemi étkezés előnyeit, orvosi kezelésben és gyógykezelésben részesülnek. Mindezen költségeket a szociális és kulturális alapból fedezik. A szövetkezetek szociális és kulturális, valamint beruházási és üzemelési alapjukból gondoskodnak a szociális létesítmények, lakások és a munkakörülmények javítását szolgáló egyéb létesítmények építéséről is. Habár e tekintetben is több jó eredményt értünk el, korántsem lehetünk elégedettek azzal a helyzettel, melyet egyes szövetkezet gazdasági udvarain, állattenyésztő telepein, vagy a dolgozók védőöltözékekkel és eszközökkel való ellátásában tapasztalunk. Annak ellenére, hogy reszortunk és szervezeteink fokozott igyekezetét tanúsítanak a helyzet javítása érdekében, mégsem tapasztaljuk az elvárt eredményeket. Az SZSZK kormányának reszortközi bizottsága a közelmúltban azzal a felhívással fordult a lakossághoz, hogy a tavaszi takarítás keretében segítséget nyújtsanak a gyomok felszámolásában az árkok mentén, a gyárak, a lakótelepek, családi házak területén. A felhívás bennünket, mezőgazdasági dolgozókat, is érint. Arra figyelmeztet, hogy nemcsak egyszeri nagytakarítás keretében, hanem szüntelenül ügyeljünk az élet- és munkakörnyezetünk rendben tartására. A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az elkövetkezendő Időszakban az eddiginél még következetesebben kell eljárnunk a munkarendszer javításában, a kétmüszakos munka bevezetésében, valamint a szabadszombatok és a szabadságok biztosításában. Népgazdaságunk más ágazataihoz viszonyítva e tekintetben, de egyéb vonatkozásban is tanúsított szociális gondoskodás jelentősen eltér. Míg a szövetkezetekben 1978-ban egészségügyi, szociális és egyéb gondoskodásra a szociális alapnak csupán 19,3 százalékát eszközölték, addig az állami vállalatokban erre a célra a szociális alap 42,3 százalékát fordították. A dolgozókról való szociális gondoskodás programja be nem tartásának egyik okát abban látjuk, hogy a tervezés rendszerétől függetlenek. E helyzet javítására irányul ez év márciusában érvénybe lépett kormányhatrozat, melynek értelmében a hetedik ötéves tervidőszakban a káder- és szociális fejlesztés tervbe való beiktatása kötelező lesz. Tudatosítanunk kell, hogy a megfelelő élet-, munka- és szociális feltételek biztosítása jelentős mértékben befolyásolja a politikai légkört, falvaink lakosságának elégedettségét, a munkaerők stabilizálódását, de nem utolsó sorban vonzóbbá teszik a mezőgazdasági munkát a fiatalok körében. , Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Szlovákiai Bizottsága az idei végrehajtási terv lebontása kapcsán a feladatok teljesítése érdekében közös intézkedéseket foganatosíott. Az intézkedések a gazdasági jellegű feladatok mellett a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakoztatására is támaszkodnak. A szocialista versenyt és a felajánlási mozgalmat mezőgazdaságunk alapvető jelentőségű feladatainak teljesítésére irányítják, vagyis azokra, amelyektől a hatodik ötéves tervidőszak céljainak sikeres megvalósítása függ. Az idei tervfeladatok ismertetését követően a kollektív és egyéni kötelezettségek vállalása került napirendre. A szlovákiai földművesszövetkezetek dolgozói felajánlották, hogy gabonából 15 ezer 555 tonnával, burgonyából 8310 tonnával, cukorrépából 30 ezer 615 tonnával, húsból 4017 tonnával, tejből hétmillió literrel, tojásból 1,5 millió darabbal többet termelnek a tervfeladathoz viszonyítva. Ezen túlmenően erőtakarmányból 13 ezer 338 tonnát takarítanak meg. A felajánlási mozgalomban, a szocialista- és a komplex ésszerűsítő brigádok tagjai jeleskedtek. Az idén a piešťanyi és a vágsellyei (Šala) kooperációs körzet kezdeményezésével a versenymozgalömnak minőségileg magasabb formája született. Nálunk is, a Liptovský Mikuláš-i járásban, kooperációs körzetünk öt szövetkezete együttes kötelezettséget vállalt, amelynek értéke eléri úgyszólván a három és félmillió koronát. A felajánlásunk az évelő takarmányok termesztésének és begyűjtésének javítására, a tejtermelés növelésére, a hízómarháknál a nagyobb súlygyarapodási átlag elérésére, és a borjak elhullásának csökkentésére irányult. Meggyőződésünk, hogy a közös felajánlás, a gazdaságok szoros együttműködése meghozza gyümölcsét, s a kezdeményezésnek tartós formájává válik. Szocialista társadalmunk továbbfejlesztése, a lakosság élelmiszerellátása megköveteli mindazon pozitívumok és sikerek megtartásét, hatványozását, melyeket mezőgazdaságunk az elmúlt esztendőkben elért. E célok megvalósításét a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás elmélyítése, az élet- és munkakörnyezet szüntelen javítása is szolgálja. TÖBB FIGYELMET A SZOCIALISTA MUNKAVERSENYRE! Az Ogyallai (Hurbanovo) Februári Győzelem Efsz-ben kellő figyelmet fordítanak a munkaversenyre, s az ezzel kapcsolatos szemléltető agitációra. Felvételünk a DICSÔSÉGTÄBLÄT örökítette meg. Fotó: — nk—< Aki évek hosszá során, hétről-hétre a mezőgazdasági üzemeket járja, sok mindent Iát, hall, tapasztal. Módja, lehetősége van a különböző összehasonlításokra, megfigyelésekre, elemzésekre, tanulságok levonására. A szó szoros értelmében lelkesíti az a tény, ha az emberek sutba dobják elavult, megrözött rossz szokásaikat, előítéleteiket, ha szemléletmódjuk változása a fejlődést, az előrehaladást szolgálja. Hát nem örvendetes dolog? Míg azelőtt gyakori jelenség volt, hogy amikor a szocialista munkaverseny került szóba, az illetékes előadónak, tisztségviselőnek rögvest mehetnékje támadt, vagy egyszerűen elengedte a hallottakat „párnázott“ füle mellett, esetleg vállat rándított, gondolván, értse, ki, hogy akarja fura némajátékát. Manapság viszont — miután sokan felismerték a szocialista munkaverseny tömegpolitikai, nevelő-tudatformáló hatását, gazdasági jelentőségét — egyre jobban tudják becsülni azt. Ma ők is azok soraiba tartoznak, akik már jóval hamarabb felismerték a verseny igazi küldetését, s szorgalmazták széleskörű kibontakoztatását, az élenjárók, a példamutatók s eredményeik népszerűsítését. Tény: a mezőgazdasági üzemek jelentős része nagyon helyesen él a szocialista munkaverseny nyújtotta lehetőségekkel. Éppen ezért bekapcsolódik a különböző termelési, költségcsökkentési, anyag- és energiatakarékossági, művelődési, újítási-észszerűsítési versenyekbe, amelyek járási, kerületi vagy országos jellegűek. S nem csekély büszkeséggel adják tudtul, ha a versenyben jó, esetleg kiváló helyezést értek el. Mivelhogy ilymódon ország-világ tudomására jut a versenygyőztességük, továbbra is a jó minőségű, hatékony, eredményes Lelkesedésből jelesre vizsgáztak A Szlovák Tűzoltó Szövetség komáromi (Komárno) járási bizottsága hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a közelmúltban Ögyallán (Hurbanovo) és Tanyon (Tőű) az ifjúsági és felnőtt tüzoltőrajok körzeti versenyét rendezte meg. A két versenyben összesen húsz ifjúsági és ötvenhat tűzoltó raj indult küzdelembe. Űrömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy az alapszervezetek végre tudatosították a versenyek fontosságát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy csupán négy versenyző raj nem vett részt a versenyben. Bár az időjárás mindkét helyen mostoha volt a versenyzőkhöz, mégis nagy lelkesedéssel küzdöttek. A versenynek az volt a célja, hogy felmérjék az egyes községek önkéntes rajainak felkészülését, akcióképességét. Ez pedig tekintettel a közeledő aratási időszakra senki számára nem lehet közömbös. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a műszaki fejlődés világát éljük. A mezőgazdaságban is teret hódítottak a korszerű gépek, melyeknek árnyoldalai is vannak. Mennyi veszélyt rejt például a kombájnok, a traktorok üzemelése. De más mező•'* • • ■* •••‘»ŕ«» A tűztámadásnál megmakacsolta magát a motorfecskendő. (A szerző felvétele) ^ gazdasági gépek is tüzet okozhatnak. A „vörös kakas“ sosem alszik, éppen ezért embernek, gépnek mindig készenlétben kell lennie. Bizony nem volt könnyű esőben, sárban „szereléssel dolgozni“, a nehéz terep próbára tette a versenyzőket. Ennek ellenére bátran merem állítani, hogy a versenyző rajok túlnyomó többsége minden tekintetben jelesre vizsgázott. Örvendetes az is, hogy az előző évekhez viszonyítva * jelentősen megnövekedett az egyéni versenyzők száma is. Márpedig ez további erőtartalékot jelent a tűzbiztonság számára. A jövőt illetően nincs okunk csüggedésre, mert a komáromi járás tűzoltói felkészült és éber őrei társadalmi vagyonúnknak. Erről a körzeti versenyeken saját szemünkkel meggyőződhettünk. Bízunk abban, hogy a június 8-án Komáromban megrendezett járási versenyen induló, a körzeti versenyben legjobb eredményt elért négy ifjúsági és 18 felnőtt raj még nagyobb teljesítményt nyújt majd. ANDRISKIN JÓZSEF, Komárno munka elkötelezettjeiként teszik a dolgukat. Vagyis...? Mivel tisztában vannak a szocialista munkaverseny nagy nevelőhatásával, tovább tökéletesítik azt. Elsősorban a jó munkahelyi légkör kialakításán, a versenyszellem általánossá tételén munkálkodnak. Céltudatosabbá, szervezettebbé teszik a dolgozók nevelését, ami alatt az is értendő, hogy nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi ösztönzés megannyi formáját honosítják meg. A legfőbb figyelmet nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók javítására, a munkatermelékenység fokozására, a dolgozók kezdeményező-készségének kibontakoztatására fordítják. További erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a dolgozókban rejlő szellemi tartalékokat teljes mértékben hasznosítsák. Ennek érdekében a csoport- vagy brigádvezetők az üzemi pártszervezet illetékes vezetőivel szorosan együttműködve „feltérképezik“, kiben, milyen tehetség, tudás, tapasztalat, készség kallódik. Ezt követheti aztán a termelőerővé alakítás, a gyakorlati hasznosítás. Ilymódon nemcsak sok ismeretanyag birtokába jut a szövetkezet vezetősége, amit a közös gazdaság javára gyümölcsöztethet, hanem a fogyatékosságok is felszínre jutnak. Kiderül, kinek van szüksége sürgősen gyarapítani politikai, vagy szakmai ismereteit. Ez alapul szolgálhat különféle tanfolyamok megszervezéséhez, tervezéséhez. Az alaposabb, sokoldalúbb tájékozottság hozzásegítheti a vezetőséget a reálisabb tervezéshez, a feladatok, problémák rugalmasabb megoldásához. Hiszen az is köztudottá válik, melyik munkaközösség milyen felkészültségű, mennyiben fokozhatók az elvárások. Attól sem szabadna többhelyütt visszariadni, hogy a szocialista munkaverseny fejlettebb formáját bátrabban alkalmaznák. Vagyis a szocialista brigádmozgalomba bekapcsolódnának. Ezen a téren még elég sok a kihasználatlan lehetőség. Ez viszont nem vet jó fényt az üzem kommunistáira, a pártszervezet vagy pártszervezetek csúcsbizottságának vezetőire. Mert többek között mit is hangsúlyozott olyannyira Ľudovít Pezlár elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára előadói beszédében, az SZLKP KB 1980. április 1-i ülésén? „Ma sokkal inkább, mint eddig, előtérbe kerül a szervezési, gazdasági és eszmei nevelőmunka egységének alapelve. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi termelés hatékonysága növelésének alapvető irányzatai elválaszthatatlanul összekapcsolódnak azoknak az embereknek az öntudatával és tettrekészségével, akik a termelést szervezik és megvalósítják." Vajon kell-e ennél közérthetőbb, világosabb megfogalmazás? A korkövetelményt, a fokozottabb társadalmi elvárást híven tükrözi e kétmondatos idézet. Aranyigazságot példáz! A további előrejutás alfa és ómegája. Alkalmazzuk hát a mindennapi életben ...! N. KOVÁCS ISTVÁN (Folytatjuk) I
