Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-31 / 22. szám

1980. május 31.

.SZABAD FQLDMOVES.

Az ATOMENERGIAI

ENERGETIKAI PERSPEKTÍVÁK

Évszázadunk második felében nagymértékben megnövekedett a kőolaj és földgázfogyasztás. Jelenleg a világ energiaszükségletének hetven százalékát ezek, a ma már kifogyóban lévő energiahordozók fedezik. Az előrejelzések szerint az energiafogyasztás további növekedése mellett földünk kőolaj- és földgáztartalékal húsz, de legfeljebb ötven év alatt kiapadnak. Mivel ezeket a nyersanyagokat nemcsak energetikai célokra használják fel, hanem alapul szolgáinak egész sor vegyipari termék gyártásához, fehérjék előállításához, stb., elkerülhetetlen a lehető legnagyobb takarékosság bevezetése fogyasztásukban.

Az atomenergia a legfontosabb energiafajta a kőolaj és földgáz helyettesítésére. Hatékony energiafejlesztésre képes és a szénnel együtt lehetővé teszi a távlati energiafogyasztás fedezését.

Földünk uránkészlete hozzávetőlegesen négymillió tonnára becsülhető, ami nem több, mint a rendelkezésre állő kőolajkészlet. A tudományoskutató munka azonban megváltoztatta a helyzetet. A jelenleg működő atomreaktorok üzemanyaga a 235-ös izotópban dúsított urán. A láncreakció a következő módon megy végbe: az urán 235 magja egy neutron befogadása után két vagy három hasadási termékre bomlik, miközben átlagosan

2,5 neutron szabadul fel. Ha ezek közül legalább egy újból bejut az urán 235 magjába, a folyamat megismétlődik. A hasadás kisérőjelenségeл ként nagymennyiségű energia szabadul fel, amely gőz formában hőenergiává változik, hasonlóan, mint a hagyományos hőerőművekben. A láncreakció fenntartásához hasadásonként csak egy neutron szükséges. Mi a sorsa a megmaradt 1,5 neutronnak?

Van még egy fajtája a láncreakciónak. A természetben előforduló urán 238 magja befogad egy neutront. Ez elindít egy folyamatot, aminek következtében az urán 238 magja plutónium 239 magjává változik. Az eredmény: új hasadóanyag jön létre, mert a plutónium 239 a hasadás szempontjából hasonlóan viselkedik, mint az urán.

A már leírt folyamatok kombinációjával (hasadás és az új hasadóanyag temelése) olyan rendszer alakítható ki, amely nem fogyaszt üzemanyagot, hanem maga termeli. Ennek a rendszernek alapján működnek majd a jövő gyors-szaporító atomreaktorai. Az atomenergetika fejlesztésének üteme az atomreaktorok késlekedés nélküli üzembehelyezésétől függ.

AZ ATOMENERGETIKA ELLENES

MOZGALMAK

Az atomenergetika dinamikus fejlesztése főleg a nyugati országokban (Ausztria, NSZK, Svájc, Svédország, USA) bizonyos nehézségekbe ütközik.

Köztudott, hogy az első atomerőmüvet a Szovjetunióban helyezték üzembe. Ezt követően több ország kezdte el az atomerőművek építését és üzemeltetését. Az optimista előrejelzések az atomenergetika jövőjét jósolták. Ez a folyamat azonban hirtelen lelassult. Két okból. A földrengés és repülőgép-rázuhanás veszélye ellen egyaránt biztosított atomerőművek ugyan a legbiztonságosabb műszaki létesítmények, de mivel egyetlen technológia se abszolút biztonságos, előfordulhatnak olyan üzemzavarok is, amelyek következtében rádióaktív anyagot jutnak a bioszférájába. Ennek a valószínűsége azonban elenyésző.

Van még az atomenergiának egy kellemetlen tényezője: a láncreakció hasadási termékei, a környezetszenynyezés elkerülése végett hosszú ideig tartó tárolást követelnek a földfelszín alatt. Ez ugyan komoly problémát jelent, de megbízhatóan megoldható nagyszámú atomerőművekkel rendelkező energetikai rendszerek esetében is.

A környezetszennyezés területén végzett kutatások kimutatták, hogy a hagyományos, főleg szénnel üzemelő hőerőművek nagyobb mértékben szennyezik környezetünket, mint az atomerőművek. Ezzel szemben a „Föld barátjának“ vélt ellenzék — az atomerőművek üzemeltetésével kapcsolatos nagy kockázattal és köryezetszennyezéssel érvelve — az atomerőműépítések megszüntetését, s a már üzemelő atomerőmüvek leállítását követeli.

Az amerikai Harrisburgban bekövetkezett TMI 2 atomerőmű üzemzavarainak nyugati sajtóviszhangja csak tovább szélesítette az ellenzék sorait. A nem túl súlyos következményekkel járó üzemzavart a nyugati sajtóban eltúlozták.

ÉRVEK A KÖZVÉLEMÉNY

MEGGYŐZÉSÉRE

Már a múltban is az újonnan kialakult iparágak többnyire a közvélemény ellenállásába ütköztek. Elég emlékeztetni a vasútépítés ellen kialakult ellenzékre, amely a biztonság és a környezetszennyezés veszélyével érvelt.

A fejlődés néha túl gyors és sokszor kellemetlen következményekkel jár. Például az autó szükségeikké vált, de még sok szellemi energiájába kerül az emberiségnek, hogy összhangba hozza a közlekedési igényeket a környezetvédelem követelményeivel. A 19. század elején fejlődésnek indult vegyipar a környezetvédelem szempontjából elrettentő példája annak, hogy mivé válhatnak az iparosítás következtében a zöldellő tájak, kristálytiszta folyók, stb. Ez nem jelenti viszont azt, hogy az iparosítás feltétlenül ellenőrizhetetlen és pusztító hatású.

Aki megfigyeli az életet a szabad természetben, gyorsan megérti, hogy mennyivel könnyebb a létért való küzdelem a civilizált emberi társadalomban. Az élet mindig harc volt a túléléshez szükséges eszközök megteremtéséért.

Csak az ipari forradalom megvalósítása után jutott el az emberiség odáig, hogy az élet fenntartásához szükséges anyagaikból elegendő mennyiséget tudott biztosítani magának. Amikor a legnagyobb szegénység le lett győzve, a társadalom más hiányosságokra irányította figyelmét (munkafeltételek, lakásproblémák, egészséges életkörnyezet, stb.). Ma a folyók újra tiszták, de nem azért, mert nem szennyezzük őket, hanem azért mert a mérnökök tisztítóállomásokat létesítettek a modern ipar segítségével. Nem véletlenül él az emberiség nagy része jólétben, hanem azért, mert a műtrágyák alkalmazása növelte a mezőgazdaság termelékenységét és az ipar képes olyan gyártmányok előállítására, amelyek szükségesek az emberek nyugodt, színvonalas életéhez.

Sokáig élt az emberiség a klasszikus energiahordozók elásott kincsén. Most, amikor ezek a kincsek kifogyóban vannak az elért életszínvonal fenntartása, de főleg utódaink jóléte érdekében egyre sürgetőbb kérdéssé vált ezeknek más energiahordozókkal való helyettesítése.

A problémák, amelyekkel az atomenergetika fejlesztésénél találkozunk, semmiben sem különböznek azoktól a problémáktól, amelyek a múltban, más iparágazatok fejlesztésénél fordultak elő.

Hazánk a többi KGST országgal együtt az energetikai problémák megoldásának egyetlen ésszerű módját, az atomerőművek építését választotta. Az atomenergetika terén teljes sebességgel folyó közös munkálatok és kutatások arra irányulnak, hogy elkerülhessük az évszázad végére várható világméretű energiaválságot.

Kovács Zoltán mérnök

Oj lakótelepek váltották fel Léva hajdani szegénynegyedeit.

Léva (Levice) történelmét tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy az utóbbi harmincöt év alatt rohamos fejlődésen ment keresztül. A kis városból, melynek csak tizenkétezer lakosa volt, ma szép, modern huszonhatezer lakosú város lett, gyönyörű, parkosított lakótelepekkel.

A mezőgazdasági jellegű járásban a felszabadulás előtt, igen kedvezőtlenek voltak a munkalehetőségek. Ma a Baromfiüzem, a MILEX, a tlmaöei

S. M. Kirov üzem kiváló munkalehetőséget kínál. De nemcsak az iparban, hanem az egyre fejlettebb mezőgazdasági üzemekben is megfelelő munkahelyet találhatnak a dolgozók.

Az utóbbi években „Z“ . akcióban számos bölcsőde, óvoda épült a járás területén, így könnyítve a dolgozó anyák helyzetén. Léva jellegzetességei közé tartozik a Družba művelődési otthon, valamint a Rozkvet szálloda. A város a jövőben újabb épületekkel, létesítményekkel gyarakszik. Dinamikus fejlődéséhez jelentősen hozzájárul a mochovcei atomerőmű építése is. Cimmermann Mária

Amíg a szülők dolgoznak, gyermekeik korszerű óvodákban kiváló gondozásban részesülnek. (A szerző felvételei)

Amiről beszélni nehéz

Л közelmúltban, Nitrán egy Közös

** Mezőgazdasági Vállalat jött létre, amely a zöldség és gyümölcs betakarítás utáni kezelésére lesz hivatott. A közös vállalkozásba a járás valamennyi földművesszövetkezete, az Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállítás nemzeti vállalata, a nitrai cukor- és konzervgyár, a bratislavai Hűtőipar nitrai üzeme, az érsekújvári (Nové Zámky) konzervgyár, a nitrai Jednota fogyasztási szövetkezet és a bratislavai Semex vesz részt. A felsoroltakból látható, hogy az őstermelők mellett több élelmiszeripari és kereskedelmi vállalat is tagja a közös vállalatnak s jelentős anyagi hozzájárulással támogatják mielőbbi kiépítését.

A közös vállalatot két szakaszban építik. Az építkezés első szakaszában két és fél hektárnyi területen üvegházakat és tíz hektáron fűthető fóliaházakat építenek. A második szakaszban az üvegházak területét további kilenc hektárral, a fóliaházakat pedig tizennégy hektárral bővítik. Az üveg- és fóliaházak fűtésére a tranzit gáz-Közös

vállalkozás

vezeték kompresszorállomásának felesleges hőenergiáját hasznosítják.

A közös mezőgazdasági vállalat átadása után sokrétű tevékenységet fejt majd ki. Az üveg- és, fóliaházakban, valamint szántóföldön jelentős menynyiségű zöldséget, gyümölcsöt és virágot termesztenek. A piacot és a gazdaságokat egyaránt zöldség és virág palántákkal látja el. Ezen túlmenően gondoskodik a zöldség, a gyümölcs és a vetőmagvak betaklarítás utáni kezeléséről, tárolásáról és feldolgozásáról. Továbbá a zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságok számára szaktanácsadást nyújt, valamint speciális gépekkel, vegyszerrel és ültető anyaggal látja el ezeket. A vállalat feladatkörébe tartozik majd, a zöldség és a gyümölcs értékesítése is, amelynek keretében az adás-vételi kapcsolatok megkötésében képviseli a taggazgaságokat.

Az építkezéshez már ebben a hónapban hozzáfogtak. Ha az építkezési munkálatok a tervezett ütemben haladnak, akkor a közös vállalat üveg- és fóliaházaiból az első primőr és hajtatott zöldség már az 1982-es év elején a piacra kerül.

lozef Lukét mérnök

Kitüntetett

állatgondozó

ŠTIBELOVÄ JŰLIA immár harmincegy éve dolgozik a rozsnyói (Rožňava) Állami Gazdaság krasznahorka-váraljaí részlegén. A gazdaság tehenészetének példás állatgondozója. Munkahelyére autóbusszal nap mint nap Pacsáról jár be.

>— Szorgalmas, megbízható és lelkiismeretes í— így vélekednek róla felettesei.

Tavaly odaadó munkájáért a „szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért“ kitüntetésben részesült.

Kovács József

Megvallva őszintén egy kicsit félve fogtam hozzá ezen kényes téma megírásához. Lehet, hogy napvilágot sem látott volna, ha véletlenül nem találkozók egyik régi barátommal. A dolog úgy kezdődött, mint ez már régi ismerősök között szokás, hogy elugrottunk egy „sörre“. Természetesen a sörök „bakok“ voltak és mellette kiönthettük a szívünket is. A harmadik ,fiáknál“ barátom kissé elérzékenyült és szinte szemrehányóan mondta — meg sem kérdezed, hogy minek főttem a fővárosba? —

— Minek kérdezném, hiszen megmondod te azt magadtól is.

— Meg, meg, de hát magam sem tudom, hogy hol kezdjem.

— Csak nincs valami problémád?

— Probléma? Lehet, hogy neked nem tűnik annak, de nekem igen. Már reggeltől járom az utazási irodákat és nem tudok a lánykának egy olaszországi utat felhajtani — sóhajtott keservesen.

— Tudod, a lányom érettségizik, és jutalmul egy olaszországi utat ígértünk neki.

— Ezen sose búsulj — próbálom

megvigasztalni — ha nincs Olaszország, hát elmegy Bulgáriába, vagy Jugoszláviába. A tenger a szocialista országokban ugyanolyan, mint a kapitalista országokban.

— De nem úgy van ez barátom, a többi lánykollégája Görögországba, Törökországba, meg az „atyaúristen“ tudja, hová megy nyaralni, és ha most nem tudok szerezni helyet Olaszországba, a többiek lenézik majd szegénykémet.

— És ti hová mentek nyaralni? — teszem fel a kérdést.

— A ,fiL cukorrépába" — volt a rövid felelet. — Hát hová mehetnénk mi, hiszen Bözsi a teheneknél van, én magam is ott dolgozok, mint etető, Dehogyis mehetünk mi nyaralnil Kell a pénz a lányka részére, mert főiskolára akar menni „doktorka“ lesz — teszi hozzá némi apai büszkeséggel.

De hol van még az érettségi? Ki mondhatja meg előre, hogy az ö fiának, vagy a lányának a helye ezen vagy azon a főiskolán biztosított?

A szülök túlzásba vitt buzgósága nem vonja-e el a gyerekek figyelmét

a legfontosabbtól, a tanulástól? Nem beszélve már arról, hogy túl nagy az Ilyen ajándék. Nem kényeztetjük mi el a fiatalokat? Nem neveljük-e beléjük a túlzott igényeket? Lehet, hogy tévedek, de olyan gyermek, aki már az érettségiért külföldi utat, autót, esetleg betétkönyvet kap, milyen ajándékot vár majd, ha a főiskolát is elvégzi?

Tapasztalatból tudom, hogy az ilyen „fólia alatt nevelt“ gyerekek nehezen találják meg helyüket az életben. Nehezen tudnak beletörődni abba, hogy az életben mindenért keményen meg kell dolgozni. Ezek az emberek rendszerint mindenért jutóimat várnak, Elégedetlenek a beosztásukkal, a fizetésükkel és sok esetben olyan utat választanak, ahol könnyebb a pénzkeresés, tekintet nélkül arra, hogy ezen anyagi javak megszerzése nem mindig egyenes úton történik.

Nem akarom ezzel azt állítani, hogy ez törvényszerűség, hogy valamennyi elkényeztetett gyermek rossz útra tér. Azt sem szeretném ha félreértenének és azzal vádolnának, hogy bírálom a szülőt gondoskodást és szeretetet. Nem ezt teszem, csupán arra kérem a szülőket, neveljék gyermekeiket szerénységre, s ne kényeztessék őket költséges ajándékokkal, Higyjék el, ma már nem lehet úgy neveint, hogy arról beszélgetünk gyermekeinkkel, hogy bizony ezt, meg azt nem mindenki engedheti meg magának, dehát te mindehhez hozzájuthatsz, mert itt vagyunk mi“, Az igényeket, az esztétikai érzéket, vagy a jóhoz és a rosszhoz való viszonyulást nevelni lehet gyermekeinkben. A szocialista társadalomban mindenki az elvégzett munka után van jutalmazva, és a közből annyi anyagi javat kap, amilyen arányban hozzájárul az anyagi javak termeléséhez, Ezt be kell vésnünk gyermekeink tudatába, hogy ne legyenek nagyravágyók, hogy az életet ne csak az anyagiakon keresztül lássák.

E rövidke cikk célja nem az, hogy bíráljon, sem az, hogy valakivel vitatkozzon, hogy ml a helyes és mi nem a nevelésben, hanem az, hogy segítsen megtalálni önmagunkat.

Sladovnik Jozef

A példás állatgondozó munka közben.

>1* *1* «5* ♦> ♦> ♦;« »j* «$♦ *;* *;* •;« ♦;« «j« #j