Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-19 / 16. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1380. április 19. 8 A szakköri tevékenység hasznos időtöltés Azt általában mindenki tudja, hogy Ini a célja a pionírszervezet működé­sének politikai nevelési-oktatási szempontból. Tudjuk, hogy iskoláin­kon a pionírcsapat fontos szerepet tölt be a gyermekek politikai neve­léseben, segíti az iskolai oktatö-neve lö munkát, igyekszik biztositani a szabad idő hasznos eltöltését külön­böző rendezvényeivel, játékos prog­ramjaival és a szakkörök szervezé­sével. A szakköri munkában részt-* vevő gyermekek élete változatos, mert a foglalkozások középpontjában a jól szervezett munka áll. A meg­felelően szervezett szakkörökben a körvezetők úgy formálják és nevelik a gyermekeket, hogy személyiségük harmonikusan fejlődjön, egyéni ké­pességük maximálisan kibontakoz­hasson, s fejlődésük folyamán sok­oldalúan képzett, hazaszerető, a kö­zösség érdekeit tiszteletben tartó, értelmes felnőtt váljon belőlük. Sajnos, az általánosság ismerete gyakran nem elegendő, s ez több­ször meg Is látszik az egyes szak­körök munkájában. Egyes tanítók és nevelők elsajátították azt a hely­telen- nézetet, hogy a szakköri tevé­kenység szervezése, irányítása ki­mondottan a pionírvezető feladata. Az oktatás tartalmi változásairól folytatott szakmai viták nyomán vi­szont mind erőteljesebben körvona­lazódik a felismerés: Az iskola nem tud mindent megtanítani, mégis egy életre — beleértve mát és jövőt —< kell felkészítenie diákjait. Ehhez pe­dig nélkülözhetetlen a pionírszerve­zet, a tantestület és a szülői munka­­közösség együttműködése. A szak­köri munka szervezéséről, formáiról, a tantestület és a pionírvezető együtt­működéséről, valamint a szakköri munka gyakorlati fontosságáról az Eperjesi (jahodná) Általános Iskolá­ban folytattunk kerekasztal-beszélge­­tést, melyen Nagy Ferenc igazgató, Czajlik András igazgatóhelyettes, Végh Katalin szakkörvezető és Vö­rös Éva pionírvezető mondta el vé­leményét. ■ NAGY FERENC, az iskola igaz­gatója: — A gazdag és sokoldalú szakköri tevékenység a technikai és termé­szettudományi irányzatú szakkörök­ben nevelési eredményeket hoz, ha a gyermekek életkorának megfelel, s ha az érdeklődését karolja fel. Ez nem azt jelenti, hogy az igazgató, az osztályfőnök, a* pionírvezető és a tantestület tagjai ne avatkozzanak be a szakköri tevékenység irányítá­sába. A pedagógus állandó irányítá­sa elengedhetetlen^ Vezetni és irá­nyítani viszont ügyesen és tapinta­tosan úgy kell, hogy ne nyirbáljuk meg a gyermek alkotókedvének szárnyalását, ellenkezőleg: azt a megfelelő irányba tereljük. Iskolánk kétszázhétvenkét tanuló­jának több mint a fele aktivizálódik a szakköri tevékenységbe. A gyenge tanuló nagyon sok esetben gátlásos és félénk. A szakköri tevékenység­ben azonban feloldódik, s az osztály­ban is könnyebben és hamarabb megtalálja helyét. A szakköri munka olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekben, melyet felnőtt korában a munkájához szükségesek, de már az iskolás korban a tanulásban is segítik. Például a fokozott figyelem, kitartás, állóképesség, akaraterő, al­kalmazkodóképesség, helyes közössé­gi magatartás. A szakköri tevékeny­ség keretében iskolánkban gyakran kibontakozik olyan akció, amelyből nemcsak a közvetlen környezetnek, hanem a társadalomnak is haszna van. ■ CZAJLIK ANDRÁS igazgatóhe­lyettes: — Iskolánk oktató-nevelő munká­jának szerves részét képezi a szak­köri tevékenység. Az idei iskolaév­ben például négy alapvető feladatot tűztünk ki: ф Indítóokot adni a technikai kö­rök bővítéséhez és fejlesztéséhez. # Tervszerűbbé és céltudatosabbá tesszük a szakköri munkát, s előtér­be a kollektív célkitűzéseket — is­kola és a társadalom érdekeit — he­lyezzük. ф A technikai körök munkájába a lehető legtöbb tanulót igyekszünk bekapcsolni, hogy érvényesíthessék sokoldalú érdeklődésüket, adottsá­gaikat, tudásukat és tehetségüket. A szakköri tevékenységet tervsze­rűen folytatjuk, betartjuk a rendet, célszerűen váltjuk a szellemi és fi­zikai munkát, s az egész tevékeny­ségbe beleolvasztjuk a versengés elemeit. A szakkörök szokásos mun­katervén kívül úgynevezett alapsza­bályzatot dolgoztunk ki, amelyben röviden rögzítettük a kör legalapve­tőbb szabályait, melyek betartására minden szakköri tag kötelezi magát. R VEGH KATALIN, a bábozók szakkörének vezetője: — Tanulóink népművészeti alkotó­munkájában jelentős helyet foglal el a bábkör. Iskolánkban a bábjáték­nak évtizedes hagyományai vannak. A céltudatosan kiválasztott műsorok erős hatást gyakorolnak a tanulók nézeteinek alakulására, s eredmé­nyesen segítik az értelmi és érzelmi nevelést. A bábjátszással minden tanuló próbálkozhat, mert képességeinek megfelelően mindenki elő tudja se­gíteni a sikert. A mesék színpadra vitele, a díszletezés, „szereplés", — azaz a bábok mozgatása — ügyes­ségre nevel, s a szépérzéket fejleszti. Ezer és ezer olyan tárgy van kö­rülöttünk, amelyekből egy kis fantá­ziával, kézügyességgel olyan szín­­társulatot lehet toborozni, mint az iskolánkban működő „Nyírfácska“, amely országos hírnévre tett szert. ■ VÖRÖS ÉVA pionírvezető: — A tantestület minden tagja ak­tívan bekapcsolódik a pionírmunká­ba. Ez számukra több órás megter­helést jelent, de a céljaink közösek: hasznos, értelmes felnőttek nevelése. . * # * A gyerekek nagyon talpraesettek, ügyesek a szakköri munkában, illet­ve a munka formáinak megválasztá­sában. A legfőbb dolog, amit a szak­kör irányítóitól elvárnak, saját gyer­meki vágyaik megértése: törekvéseik támogatása abban, hogy valami fi­gyelemreméltót alkossanak. Az Eperjesi Általános Iskola peda­gógusai szívesen vesznek részt a szakköri munkában, s noszogatás nélkül vállalják a többletmunkát. Az eredményesen működő szakköri mun­kának köszönve, évről évre javul tanulóik előmenetele, s egyre több tanuló választja a műszaki pályát. Idén például a nyolcadikosoknak 13,7, a kilencedikeseknek pedig a 40 százaléka jelentkezett szakközépisko­lába. Az igazgatóság ebben az iskolában nemcsak méltányolja a szakköri mun­kát, hanem erkölcsi és anyagi támo­gatásban is részesíti azokat a peda­gógusokat, akik mint szakkör-veze­tők hetente 3—4 órás többletmunkát végeznek. A szakkörök szervezése és irányí­tása bizonyos mértékig pionírmunka. Sajnos, napjainkban találkozunk olyan pedagógusokkal is, akik a pio­nírmunkát elválasztják az iskola in­tézményes oktató-nevelő munkájától, s a szakköri munkát kimondottan a pionírvezető nyakába igyekeznek varrni. Napjainkban, amikor az is­kola egyre jobban kötődik a gyakor­lati élethez, ez az elképzelés nagyon is téves. Nem szándékunk beleavat­kozni az iskolák belső életébe, azt azonban szükségesnek tartjuk meg­állapítani, hogy a szakkörök több iskolában csak a papíron léteznek, működésük formális, mivel a pionír­­vezető kénytelen olyan vezetőket ál­lítani a szakkörök élére, akik peda­gógiai képesítés és ^megfelelő szak­mai tudás hiányában erre képtele­nek. írásunkat vitaindító cikknek szán­tuk. A jó, de a bírálható példák is közkézen forognak. Kérjük a lapun­kat olvasó pedagógusokat, nevelőket, pionirvezetőket és a szülőket is, hogy a szakköri munka kapcsán megfo­galmazódott véleményeiket írják meg lapunk rovatának. CSIBA LÁSZLÓ Zajártalom A zaj a környezet bántó hangja, a család átka, az egészség ellensége. A zaj ellen joggal küzd a hangra érzékeny, a nyugalomra vágyó, a munkájába siető, az eredményekért iparkodó egyén, a hatóság, a közös­ség, az egész dolgozó és élő társa­dalom. Mégis . .. Ez a megállapítás nem tűr vitát, mert: megcáfolhatatlanu! igaz. Nem is szakember hozta szóba, hanem Persely bácsi, aki a vasüzem nyug­díjba készülő dolgozója, és akire a fiatalok azt mondják, hogy mindig kötekedik, mindenben hibát taiál. — De hát a munkahelyén, amikor zúgnak a gépek, hogy a saját szavát sem hallja az ember... Hát persze! Közben tudományos megállapítás, hogy az állandó ritmu­­sos, többé-kevésbé egyenletes hang aránylag nem annyira veszedelmes, mint a váratlan, a hirtelen és az örökké váltakozó. Az üzemek lehető­ségeikhez képest meg is tesznek minden elképzelhetőt a zajártalom enyhítése érdekében: befedik, alá­ágyazzák a gépeket, csökkentik a súrlódást, beburkolják a hangos mo­torokat, enyhítik a visszhangot és ha kell füldugót vagy fülvédőt ad­nak munkásaiknak a zajártalmas munkahelyen. A környezet zaját is iparkodnak enyhíteni. Bezárják a hangos műhelyeket. Az utcán zaj­talanná teszik a járműveket, tiltják a dudálást, csökkentik a zakatolást, enyhítik a parkolás lármáját és bün­tetik a csendháborítókat. Mindez igaz. De azt is tudomásul kell venni, hogy a zajártalom szá­mottevő részéért az otthon és a család is felelős. A hang mindazoknak a fizikai je­lenségeknek az összessége, amit hal­­lószervén át vesz tudomásul az em­ber. Ami akkor válik zajjá, amikor kellemetlenségével — magasságával, erősségével, tartósságával, váratlan­ságával, mondhatnám mellbevágó ha­tásával — egészség-károsodást okoz. Lassú, lappangó, csúszó-mászó a hallásromlás. Azzal kezdődik, hogy erős igénybevétel esetén először csak átmenetileg tompul el a hailószerv, de ha kipiheni magát, talpraáll. Ké­sőbb a magas hangokat nem hallja meg a halláskárosult. A mélyhangok hallása beszűkül, úgy hogy a beszé­det is szájról olvasás segítségével érti csak. Ez már komoly baj, mert üzemi balesetnek, a munkaképesség csökkenésének, családi háborúságnak lehet a forrása. Végül a zajártalom okozta süketség fél halottá tagióz­hatja az embert. Ismétlem: A hangártalom tekinté­lyes részéért az otthon, a család a felelős, ha ezt sokan nem is hiszik. Hát hogyan? Úgy, hogy még a csendes otthon sem biztosan csendes. Talán csak a konyhában ropog a zsír, vagy a fazékban forr valami. Lehet, hogy a hűtőszekrény kattog, vagy a mosógép zakatol, a városok központi fűtése néha még a kályha duruzsolásánál is erősebb. A hangos beszédről a rádió, vagy magnetofon bömböltetésérűl, az ajtó csapkodásá­ról, a szomszédból áthallatszó lármá­ról, az udvarról betörő állathangok­ról, vagy az utca kíméletlen lármá­járól nem is beszélve. Mindez az élő környezeten, a csa­ládon, az embertársakon múlik, akik a zajártalmat tudomásul veszik, de ha odafigyelnének, emberségből so­kat tehetnének az otthoni zajártalom megelőzése érdekében és sok kelle­metlenségtől tudnák megkímélni a családot, a lakó- és embertársakat. A kimondottan hallószervi zava­rokon kívül feltétlenül számolnunk kell a szervezet olyan általános ká­rosodásaival is, amelyek okozójától a zajártalom annyira távol esik, hogy csak a szakember látja az összefüg­géseket. A hallószerveken át a köz­ponti idegrendszert érő zavaró inge­rületek idegessé tehetik a zajkáro­­sedettaí: fejfájás, nyugtalanság, in­gerlékenység, fáradtság, kedélyhul­lámzás, sőt a vegetatív idegrendszer feszültségen át kialakult ártalom kö­vetkeztében vérkeringési és emészté­si zavarok lehetnek az egészségkáro­sító zaj következményei. Ezért kell olyan határozottan fellépni az élet minden területén a zajártalom meg­előzése érdekében. Folyik a harc a zajártalom ellen; A józan ember megérti és megérzi, hogy békességre, csendre, nyugalom­ra van szüksége — elsősorban ottho­nában, de munkahelyén és a közélet­ben is. Komoly pénzösszegeket áldoz a kutató munkára és a zaj enyhíté­sére. De mindenki az? Főleg a minden szélsőségre könnyen rávihető nyug­talan, forróvérű ifjúság. Ezt aknáz­zák ki azok a meggondolatlan embe­rek, akik elhitetik vele, hogy a mo­dern zene akkor élvezhető, ha mes­terséges hangfalakkal úgy felerősí­tik, hogy az már kifejezett egészség­­károsodást okoz. Hát ez az, ami mel­lett a jövő generáció egészségéért aggódó orvos nem mehet el szó nél­kül, már csak azért sem, mert szak­orvos kollégája kétségbeesve magya­rázza: — Ha az ifjúság nem hagy fel ezzel a fülkárosítő bömbölő muzsi­kával, harminc év múlva az emberi­ség tekintélyes része hallókészülék­re szorul, vagy talán meg is süketül. BUGA doktor i ERESZTR EJTVÉM Y Kényelmes járkálás. 41. Olvasztó­kemence. 44. Francia névelő. 46. Ver­ne kapitánya. 51. Európai főváros. 52. Mindenféle ócskaság. 54. Védett kikötőgát. 56. Iskola diáknyelven. 58. Elektromos töltésű atom-e. 60. Igen oroszul. 61..........Ata, város a Szov­jetunióban. 62. Hajadon. 64. Gríz. 67. Spanyol női név. 69. Gléda. 72. Ar­gon vegyjele. 74. Fél satú. Beküldendő a függőleges' 1., 28. és 37. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 13. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Aki tanít, az a jövőnek dolgozik. Sorsolással könyvet nyertek: Feke­te Gábor Hetény (Chotín), Duchon Gábor Nyír (Nýrovce), Juhász Mária Lelesz (Leles). Iliin Szellők szárnyán... A mellékelt képek segítségével jyszerre pillanthatunk a közelmúlt­­i, meg a kissé távoji jövőbe. A sttő között ezúttal is szoros a kap­­;olat. A nyugat-szlovákiai kerületben le­­j pionírotthonok repülőmodellező :akköreinek kecses modelljeikkel a izei múltban Somorján (Samuról) ■télkedtek. A szemlélődő részére llönös látvány az ilyesmi. A kis зрек egészen halk surranással raj­ának, s a versenyzők számára ez- 31 kezdődik a felkészültség bizonyí­­isa, mert a repülőgépmodellek ez­tán már csak az Irányító verseny­ének és a természet erőinek enge­­elmeskednek. Az egyik simán sík­út a cél felé, némelyik viszont már; A verseny rendezői, balról a második Kiss Imre, a Somorjai Pionír­ház igazgatója A Trnavai Pionírház győztes csapata Foto: Kontár Gyula-■ távközben landolt. Hja, a természet • útjai kifürkészhetetlenek ... — Nem egészen! — mondták a modellek gazdái. — Számunkra ab­ban a pillanatban kezdődik a ver­seny, ahogy kézbe vesszük a model- 1 lek típustervét, meg az elkészítés- i hez szükséges anyagot. Már a model­lek megépítése során sok minden eldől. A rajt előtt aztán — az idő­járási viszonyoknak megfelelően — beállítjuk a modellt, s ez is a hozzá­értés kérdése. A véletlenek csak ez­után jöhetnek, mert olykor megfor­dul a szél, vagy légörvény képződik. Dehát egyrészt melyik sportágban nincsenek véletlenek, másrészt ezek a véletlenek több futam alapján vé­gül is kiegyenlítődhetnek. A verseny elérte célját, s minden­esetre bebizonyosodott, hogy ez a honvédelmi jellegű sportág a pajtá­sok között egyre népszerűbbé válik, s az országos erőfelmérőn is bizo­nyára nagyszerű versenyt láthatunk.-csl-ViZSZINTES: 1. Jövendőmondó. 4. Égitest. 8. ítélő. 12. Olajszínű. 14. Francia város. 16. Gléda. 17. Bioló­giában van! 18. Török férfinév. 20. Állóvíz, 21. Lám. 23. Korunk hatal­mas energiaforrá­sa. 24. Vércsoport. 26. Lendület. 29. Lisztfinomság jel­zés. 31. Évszak. 33. Három spanyolul. 35. I-vel a. végén város Floridában. 38. Tartalmatlan. 40. Jármok. 42. Sem, se, szlovákul. 43. Muzsikál. 45. .... Erwin Kisch. 47. Izomszalag. 48. Apa törökül. 49. Leheletben van! 50. Az Arai is az. 52. A labdát a ka­pura rúgja. 53. Róma közepe. 54. Molybdén vegyjele. 55. Kétes! 57. Filmszínház. 59. Száj­víz-márka. 61. Lent. 63. Összevissza mond. 65. Női hangnem. 66. Lola tu­lajdona. 68. Ásító___ Munkácsy hí­res képe. 70. Csecsemőhang. 71. Szomjas. 73. A szerelem istene. 75. Névelő. 76. Angol hosszmérték. 77. A 13 vértanú jelzője. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része. 2. Olaj angolul. 3. Hegy Pa­lesztinában. 5. Tyúklakás. 6. Golyó­rész. 7. Otthon szlovákul. 9. Szin­tén. 10. Vörös németül. 11. Hegy­csúcs. 13. Római öt és ötvenkettő. 15. Észak-Atlanti szövetség. 19. An­gol szoba. 22. Törőcsik ___ magyar színésznő. 25. Keresménye. 27. Rész­vénytársaság. 28. A rejtvény második része. 30. Román aprópénz. 32. Éke­zettel: folyó a Szovjetunióban. 34. Német történet. 36. Csacsibeszéd. 37. A rejtvény harmadik része. 39.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom