Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-15 / 37. szám

8. SZABAD FÖLDMŰVES .1979. szeptember 15. A legtermészetesebb és legősibb mozdulat, hogy az anya odanyújtja mellét a csecsemőnek. Olyan termé­szetes, hogy évezredeken át nem kel­lett tanítani. Hiszen az anya szerve­zete már a terhesség ideje alatt fel­készül a szoptatásra, a szülés után megindul a tejelválasztás. A csecsemő­nek táplálékra van szüksége, az anyának pedig arra, hogy a gyerek kiszívja feszülő, duzzadt melléből a tejet. Az élővilág ezzel a biológiai egymásrautaltsággal gondoskodik az utódok felneveléséről. Az évezredes „szokás“ a mi századunkban, főleg az utóbbi 3—4 évtizedben változott meg. A második világháború után, első­sorban az iparilag fejlett országokban Kanadában, az Egyesült Államok­ban, Svédországban — kezdtek nem szoptatni az asszonyok. Miért? Ennek számos oka van, a nők munkábaállá­­sától a növekvő jólétig, szerepet ját­szott benne a nagyanyák fokozódó bekapcsolódása az unokák nevelésébe. De talán a legfőbb ok, hogy az élel­miszeripar jobbnál jobb tápszereket gyártott, és szüksége volt fogyasz­tókra. Az anyatejet azonban nem pótolja semmiféle tápszer. A kutatások bebi­zonyították, hogy az anyatejben olyan értékes anyagok vannak, amelyekre szüksége van az újszülött szervezeté­nek. A WHO, az Egészségügyi Világ­­szervezet, bárom évvel ezelőtt nagyon nyomatékosan hívta fel a figyelmet a szoptatás fontosságára, hangsúlyoz­va, hogy nincs tápszer, amely olyan értékes lenne az élet első heteiben, mint az anyatej. A kutatások eredmé­nyeinek és az ismeretterjesztésnek köszönhető, hogy ugyanazokban az országokban, amelyekben először tér­tek át a mesterséges táplálásra, most megnőtt a szoptatási hajlandóság. Az anyatejről régóta tudja minden­ki, hogy a legkönnyebben emészthető formában tartalmazza az összes táp­anyagot, amire az újszülöttnek szük­sége van. Tartalmaz zsíremésztő fer­­mentumot is. Steril, és mindenkor egyenlő hőmérsékletű. S ami a leg­fontosabb, sokféle lényeges immun­anyag van benne. Ezek a védőanya­gok biztosítják az újszülött és a fia­tal csecsemő védelmét a mindenfelől fenyegető fertőzésekkel, elsősorban a kicsiket legjobban fenyegető bélfertő­zésekkel szemben. Valóban csodálatos a természet gondoskodása és a biz­tonság, melyet nyújt. Nemegy immun­­fehérje van az anyatejben, hanem egész sor. Ezek az értékes anyagok azonban akkor, amikor a lefejt tejet sterilizálják, eltűnnek. Ezért a mégoly sterilen kezelt női tejjel táplált cse­csemők is kaphatnak fertőzést. Meg­vizsgáltuk, vajon a nyers anyatej ho­gyan reagál bizonyos baktériumokra. Megnyugvással tapasztaltuk, hogy ezek nemhogy szaporodtak volna, de 24 óra múltán az anyatejben bakté­riumot nem lehetett kimutatni. Ha ugyanezt a folyamatot forralt, vagy 70 fok felett pasztőrizált anyatejjel végeztük, abban másnap óriási mér­tékben elburjánzottak a kórokozók. VESZÉLYBEN A fejlődő országok gyermekei Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) a nemzetközi gyer­mekév alkalmából értékelő ta­nulmányt készített és hozott nyilvánosságra Genfben a fejlő­dő országokban élő gyermekek helyzetéről. Ebből megdöbbentő tények derülnek ki: a harmadik világ majdnem minden második gyer­meke éhhalálra van ítélve. E- zekben az országokban pontos egészségügyi értékelések sze­rint a gyermekek elhalálozása elérte az összhalandóság 30—50 százalékát. A hivatalos adatok azt mutat­ják, hogy 1960-ban az afrikai kontinensen 36 év volt az átlagélet­kor. 1975-ben már 43,5 év. Ugyanak­kor ebben a vizsgált időszakban Ázsiában 46-ról 56 évre hosszabbo­dott, míg Európában 68 évről 72-re. Ezek a számok is egyértelműen iga­zolják, hogy a harmadik világ gyer­mekei milyen mostoha körülmények között élnek: Afrikában és Ázsiában több midt tízmillió gyermek szó sze­rint éhezik, míg további nyolcvanmil­lió rendkívül rosszul táplált, aminek következtében gyakoriak a különféle megbetegedések. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 70 millió gyer-Ezekből a kísérletekből világosan ki­tűnt, hogy a nyers anyatej a legbiz­tonságosabb és leghatásosabb. Az az anyatej, melyet a csecsemő az édes­anyjától kap. Az újszülött szervezete csak fokoza­tosan edződik hozzá a külvilághoz, védekező rendszere fokozatosan fejlő­dik ki. Az első három hónapban lét­kérdés, hogy anyatejet kapjon. Az újszülötteknek legalább három­hónapos korukig kell szopniuk, (vagy lefejt női tejet kapniuk), hogy meg­­védhessük őket a fertőzésektől. Há­romhónapos korukban kezdhetjük el a hozzátáplálást, először főzelékpü­­rékkel, majd kétharmados tehéntejjel. Lassan, fokozatosan csökkenthetjük a szopások számát. A legtovább a reg­geli szopás marad meg, de nyolchó­napos kor után ezt is el kell hagyni. Kezdetben még elég sok anya szop­tat, hathetes korra azonban a szopós csecsemők száma feltűnően csökken, mert az anyák „elapadásról“ panasz­kodnak. Pedig a szakemberek nagyon jól tudják, hogy ahol megvan a szán­dék a szoptatásra, s ennek érdekében meg is tesznek mindent (kifejik azt a mellet, amelyből szopott a csecse­mő, megfelelően táplálkoznak, pihen­nek, nem dohányoznak stb.), ott a legritkábban következik be a korai elapadás. Aki azonban hamar pótlás­hoz nyúl, az ne csodálkozzon, hogy utána csecsemője nem hajlandó a mellet elfogadni. A szoptatás — kapcsolat. Számos megfigyelés, egyéni tapasztalat és tö­megvizsgálat kimutatta, hogy a szop­tatás nem csupán táplálás. Szoptatás közben az anya mosolyog, beszélget a kicsivel, gyönyörködik benne, s ez olyan lelki kapcsolatot teremt anya és gyermeke között, mely minden to­vábbi kapcsolat alapja. A nevelés alapja. Mert ne feledjük, a nevelést az élet első napján kell elkezdeni. Dr. FRANK KÄLMAN mek születik, ebből 46 millió Ázsiá­ban. A csecsemők fele éhezik, nem kapják meg a fejlődésükhöz szüksé­ges legalapvetőbb táplálékot sem. A gyermekeket azonban nemcsak a betegség és az éhség sújtja, hanem az idő előtt rájuk kényszerített mun­ka is. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) adataiból az tűnik ki, hogy a világon mintegy 52 millió ti­zenegy éven aluli gyermek kénytelen dolgozni. Sajnos, több millióan már hétéves korukban munkába állnak, és rendkívül kihasználják őket. Mindez természetesen betegségekhez és rövid életkorhoz vezet. jelenleg 42 millió gyermek munka­bér nélkül, elmaradott viszonyok kö­zött falun dolgozik, sokan közülük alkoholistákká válnak. Az említett 42 millióból Ázsiában 29, Afrikában 9, Latin-Amerikában 3 és a többi részen egymillió él. A WHO felhívja a figyelmet még arra is, hogy sok a hontalan, mene­kült gyermek, számuk eléri az ötmil­liót. Felmerül a jogos kérdés, vajon hogyan és mikor változik meg a har­madik világ szegény, meggyötört gyermekeinek sorsa? (Egészség 79/4.) Üzenet „Egy nagyon kétségbeesett lány“-nak, aki ijesztő, de eléggé elterjedt pa­nasszal jelentkezik. „Fehérfolyás!“... kényszergyártotta találó szó. Női panasz. Sajnos, súlyos esetben olyan nagymennyiségű lehet, hogy a menstruációs tisztulással vete­kedhet. Olvasónk riadalma tehát ért­hető, mert a kellemetlenség egész életét megkeserítheti. A női hüvely egészséges állapotban sem száraz. 'Sőt, ha kiszárad az is baj, az is betegség. Persze kóros az, is, ha a váladék mennyisége megnő, ha a fehérneműt szennyezi, színesíti, vagy kellemetlen szaga van. Maga a folyás nem önálló betegség, hanem csak tünet és többféle nő­­gyógyászati betegség következménye lehet. Okozhatja — főleg fiatalabb korban — gyengeség, vérszegénység, felnőtteknél testi vagy szellemi kifá­radás, elcsigázottság, túlzott alkohol­vagy nikotinfogyasztás, helytelen élet­mód és — természetesen — egy fajta, a gonokokkusz által okozott — nemi i— betegség is. A fehérfolyás gyógyítható! Igen. Gyógyítható minden gyakori mende­monda ellenére. De gyógyulásának három szigorú követelménye van: Gondos orvosi vizsgálattal állapít­­sák meg a panasz okát és azt meg­szüntetve, iparkodjanak a panaszokat enyhíteni. Ez természetesen nemcsak egyszeri esetleg kétszeri nőgyógyá­szati vizsgálat, hanem rendszeres ke­zelésre járás mindaddig, amíg azt a szakorvos kielégítőnek nem tartja. Az életrend megjavítása azért el-» engedhetetlen, mert nemcsak a jávu­­lást, hanem a végleges gyógyulást akadályozhatja a helytelen egészség­telen életmód. A gyógyulás harmadik, legszigo­rúbb követelménye a türelem, mert a gyógykezelés elhúzódhat, és ha a betegnek a kitartása hiányzik, akkor kérdésessé válhat a gyógyulás is. ' Kétségbeesése indokolatlan, ha van türelme, meggyógyítják, de a beteg is bízzék a gyógyulásában. BUGA DOKTOR vss ÄB5 Kétségtelen, hogy másokat sokkal köny­­nyebb megbírál­ni, mint saját magunkat. Ha munkatársnőnk, barátnőnk ki­hízta a ruháját, hajlamosak va­gyunk egy-két csípős megjegy­zésre. Örökérvé­nyű a közmon­dás, hogy „más szemében a szálkát is észre­vesszük, de a magunkéban a gerendát sem látjuk“. Éppen ezért ajánlatos gyakrabban a tükörbe nézni és ráállni a mérlegre, mert az nem hazudik, nem szépíti a dolgot. Ha testsúlyunk a megengedettnél jóval több, ez nemcsak szépséghiba, hanem egészségi szempontból is na­gyon káros. A túlsúly nagy megterhe­lést ró a szívre, árt az ízületeknek és számtalan betegség előidézője lehet. A bőséges, zsíros táplálkozás emész­tőszervi megbetegedést, cukor’qajt, magas vérnyomást válthat ki és nagy­ban elősegíti az érelmeszesedést. A elhízott ember nehézkes, lassab­ban mozog, csökken a munkaképes­sége, fáradékonyabb. Lélektani szem­pontból is lehetnek következményei a testi deformációnak, különösen a nőknél. Kisebbségi érzetet okoz, kü­lönféle komplexusokkal jár. Tehát ha kellő önkritikával megál­lapítottuk, hogy baj van a testsú­lyunkkal, haladéktalanul kezdjük el a fogyókúrát. Ma már úgyszólván mindenki tudja, melyek azok az éte­lek, amelyek okvetlenül kerülendők. Ezek: a cukor, a tésztafélék, a ke­nyér, a zsír, a szalonna, a zsíros húsok stb. Fehérjetartalmú, kalőriaszegény éte­lekből, gyümölcsből, zöldségből állít­suk össze napi ételeinket. Közben he­tente tarthatunk egy-egy tej- vagy gyümölcsnapot. A zsírszegény sajt, tűró, kemény tojás, a sovány marha­hús (főve), a fehér húsok, a zöldsé­gek és gyümölcsök minden formában nagyon jól felhasználhatók a diétás koszthoz. Természetesen az adagokat is csökkenteni kell, ezért ezeket sem fogyaszthatjuk korlátlan mennyiség­ben. A mozgás éppen olyan fontos, mint a diétás táplálkozás. Ezért a lehetősé­geinknek megfelelően mindennap tor­názzunk, sétáljunk vagy végezzünk valamilyen testi munkát, hogy a fel­vett kalóriamennyiség arányban le­gyen az energialeadással. ' Parraghy Johanna NAGYON szeretem az állatokat. Szí­vesen járok az állatkertbe is, ahol kellemes, megnyugtató találkozni a vadállatokkal, ezek nem idegesítenek. Ök csak egymásközt bosszankodhat­nak. Szerintem a legokosabb állat a sas. Nagyon szereti a teknősbéka húsát, de a páncélja miatt... Ugyanis, már többször próbálkozott, de belátta, hogy hiába üti erős csőrével, a teknős be­húzódik kis házikójába és nagyokat kacag. Erre a sas kitalálja: felrepül a teknőssel a magasba s az állatot leejti valami sziklára, mintha csak véletlenül történne. Így talán sikerül a páncél feltörése, s hozzájuthat a finom falathoz... Node, a sas ábránd­ja — ábránd marad. Az oroszlánt meg a tigrist is meg­látogattam. Hamarosan rájöttem, hogy bajuszukkal tájékozódnak, ezzel szá­mítják ki a köztük és az áldozat kö­zötti távolságot, hogy aztán rávethes­sék magukat kedvükre. Ebből önként következik, milyen egyszerű védekez­ni a veszélyes vadállatok ellen, ha az ember véletlenül eltéved a dzsun­gelben. A védekezéshez még fegyver sem kell, csak ravaszság. Az ember eayszerüen odasétál az illető orosz­lánhoz, vagy tigrishez, összeborzolja a bajuszát és kész. Borzas bajusszal képtelen a távolság kiszámítására, nem tud ugrani, marcangolni. ŐSZINTÉN szólva, az oroszlánból kiábrándultam. Egy darab húst löktek eléje, mert éhes volt. Kicsit hátrált, bajuszát hegyezve, aztán lesből, hir­telen rávetette magát a húsra és bát­ran marcangolta. Azon felül, nagyon csúnyán eszik. Csámcsog. A róka fáradhatatlanul járkál ket­recében és inkább szomorú, mint ra­vasz. Bár lehet aznap éppen nem volt ravaszkodó kedvében. A majmok, ezek a fürge, okos álla­tok, bármennyire utálják a fogságot, nem csinálnak semmit egész nap, csak angolul és franciául fecsegnek. Nekik van mégis a legnagyobb sike­rük. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a nyúl nem gyáva, hanem előrelátó. Nem támadja meg az orosz­lánt, mert van ítélőképessége, a va­dász elől elfut, mert nincs puskája, de a káposztát megeszi, mert veszély­telen. S MELYIK a legbátrabb állat? A légy. Nem túri a fogságot, nekiszalad az oroszlánnak is, ‘minden félelem nélkül a fejére ül, csapong, repdes, igaz, hogy csak hat hétig él. Nincs sok vesztenivalója. A vadállatok élete nem rossz, csak unalmas. Moziba nem járnak, a szín­házat nem szeretik, könyvet nem ol­vasnak. Állatok. SZÄRAZ PÁL ESZES KATALIN: Riadalom a piacon Náni néni a piacra készül kosarával, benne túró, tejföl és sajt egész garmadával. A sajtban egérke, juj, de fél szegényke, nem lennék bíz a helyébe’! Náni néni jószívüen méri portékáját, kettőért ad három iccét, Ö sem látja kárát. A sajtban egérke, juj, de fél szegényke, nem lennék bíz a helyébe’! Három falat sajtot kért a Náni néni ángya, lett is szörnyű riadalom, amikor meglátta: a sajtban egérke, reszketett szegényke, nem lennék bíz a helyébe’! Szótaglánc Helyes megfejtése: kerek, lámpa, liba, Kató, csacsi, bekecs. Nyilvános dicséretben részesül: Sá­rik Ilona, Tany (Tôň), Nyárádi Ildi­kó, Galánta, Füle Péter, Ud'vard (Dvo­ry nad Žitavou), Kiss József, Érsek­újvár (Nové Zámky), Keszegh Marian, Losonc (Lučenec), Soványka Tímea, Komárom (Komárno), Pál Emerencia, Vágfarkasd (Vlöany), Varga Attila, Fülek (Fiľakovo), Bognár Zsolt, Tő­­keterebes (Trebisov). VÍZSZINTES: 1. Az első rejtvé­nyünk, zárt betűk: a, z, ü, s, ó, z. 9. ... France, a Fran­cia Légiforgalmi Társaság neve. 10. Knock out. 11. A- zonban. 12. Felfor­dulás. 13. C. N. 15. Vagytok szlovákul. 18. Tyúklakás. 19. Tisztít. 21. Lírai költemény. 23. Fo­hász. 24. Sárga­föld. 25. Betegség jele. 26. Iratkapocs. 28. Mindenség né­metül. 30. Fél satú. 32. Művészet fran­ciául. 34. Szovjet repülőgép típus és jelzés. 35. Folyó Erdélyben. 36. A takarékban elhe­lyezett pénz hoza­­déka. 37. Nagyon öreg. 38. A szabad­ba. 40. Szemével észlel. 42. Vallás rövidítés. 43. Bő. 45. Azonos a víz--, szintes 23-al. 47. Eleven. 48. Matéria. 49. Fogával szétmorzsol. 51. Testrész. 53. ... Kaié, kis sziget az Aldunán. 55. A növényszár alsó vége. 57. Zúz. 59. Sertéslak. 60. Érésben van. 62. Messze. 64. Lám. 65. Cipészszerszám. 66. Lapos. FÜGGŐLEGES: 1. Vágány. 2. Zoltán Róbert. 3. Középeurópai Kupa. 4. Nem­zetközi segélykérő jel. 5. Szigligeti személyneve. 6. Király olaszul. 7. Mu­tatószó. 8. Numero rövidítve. 9. A második rejtvény első része, zárt be­tűk: s, c, a, r, k. 14. Háziállat. 16. A függőleges 9. folytatása, zárt betűk: a, a, n, n, é. 17. Ajándékoz. 19. Az atom központi része. 20. Gyümölcs. 21. Időegység. 22. Allah nevében van. 27. Igekötő. 29. Paripa. 31. Török férfi­név. 32. Angolna németül. 33. A hajó hátsó része. 34. Tágas közlekedési hely. 39. Föléje. 41. Római kilencszáz­­kilencvenkilenc. 43. Kártyaszín. 44. X 2 □ 3 4 5 6 □ 7 3 •« n> 9 Éjik'. Tö~ ' ■I U" ÜT и Gyom: 45. Járom. 46. Mátka. 50. A le­látó öröme. 52. Nem halt meg. 54. Igen oroszul. 56. Norvég aprópénz. 57. Puska része. 58. Rongydarab. 59. Becézett nagyszülő. 61. Kötőszó. 62. Morze-jel. 63. Kettős mássalhangzó, 64. Szintén. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9., 16. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉS NYERTESEK Lapunk 34. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: A Szlovák Nemzeti Felkelés a szlovák nemzet történetének dicsőséges feje­zete. Sorsolással könyvet nyertek: Vacu­­lik Viktória, Havírov, Kun Elvira, Örsüjfalu-Cserhát (Nová Stráž-Öer­­hát), Gasparik Márton* Kalász (Kla­sov). Isiéi felfedezték! ✓ я

Next

/
Oldalképek
Tartalom