Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-24 / 25. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. június 24, CSEMADOK-nap ötödször Május utolsó vasárnapján ötödízben rendezték meg a már hagyományossá váló, nagyszabású CSEMADOK-napot Radovcén (Ragyolcon), a losonci já­rásban. Az idei rendezvény sikeréről Kocman Ferenc, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke nyilatkozott: — A CSEMADOK-nap évről évre szervezetünk legnagyobb tömeget vonzó, leglátványosabb, mondhatni: legsikeresebb rendezvénye. Persze a siker nemcsak a mi helyi szerveze­tünk érdeme. Járási szintű rendez­vényről van szó, melynek szervezési­rendezési munkáiból a járási és a fü­lek! szervezet is derekasan kivette ré­szét. A műsor az idén is változatos volt. Összeállításánál mindig elsődle­ges szempont, hogy lehetőségeinkhez A ]ókai-napok alkalmából Komárom­ban vendégszereplő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, a Marcelházi Művelődési Központ és a CSEMADOK helyi szervezete meghí­vásának eleget téve, 1978. május 27-én a Marcelházi Művelődési Otthonban adott műsort. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964-ben alakult, és azóta számos kül- /Magyarország, Bulgária, NDK, Anglia, Írország, Finn­ország) és belföldi sikert aratott. A vendégeket és a nézőket Sándor József, a hnb titkára és Bakulár Lász­ló, a helyi efsz elnöke üdvözölte. • A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara Vass Lajos Erkel­­díjas vendégkarmester és janda Iván karmester vezényletével ízelítőt adott annak a műsornak kötelező és szaba­don választott műsorszámaiból, amely lyel az idei angliai énekkórusok ver­senyén lép majd fel. A mindvégig igen magas színvonalú előadásból a közönségnek a „Forintos nóták; című mérten minden korosztály megtalálja a neki tetsző produkciót. Az idén fel­lépett a helyi női énekkar, a buda­pesti Mikrolid-Vokál rock-zenekar, a füleki férfi-kórus, Szvorák Katalin és Nagy Jenő népdalénekesek, a Palóc néptánc együttes és mások. A műsor­számok után táncmulatságon szóra­kozhattak a jelenlevők. A CSEMADOK rendezvénye iránt évről évre nagyobb érdeklődés mutatkozik. Rendezvé­nyünk megérdemelten jó híre ma már a szomszédos járásokban is vonzerő. Hogy lassan szűknek bizonyul a hely­szín, a Kastélykert, ez tulajdonképpen öröm, elismerés. Ötödik alkalommal rendeztük meg az idén a Napot — van már némi tapasztalatunk, így csak az időjárás miatt kellett aggódnunk. népdalfeldolgozás tetszett a legjob­ban, amellyel az énekkar az 1976-os debreceni énekkarversenyen első díjat nyert. Felemelő művészi élményt nyúj­tott azonban a többi előadott mű is fegy korai barokk kórusmü, József Attila-dalfeldolgozás, Černohorský „Futás" című alkotása stb.). Vass Lajos, aki egyúttal a konfe­ranszié szerepét is betöltötte — mint ahogy azt már tőle megszoktuk —, most is magával ragadta a lelkes kö­zönséget a művészet világába. Az elő­adott műsor számokkal kapcsolatban közvetlen és mindenki számára érthe­tő módon bővítette a nézők zenei is­mereteit. Az ó buzdítására kezdte el az éneklést a madari és a marcelházi női énekkar, amelyek helyi folklór anyagfeldolgozásokat mutattak be. Különben mindkét együttest Keszegh Béla, a Marcelházi Általános Iskola pedagógusa vezeti. Kár, hogy nem ve­zényelte a két kiváló, szép műsort bemutató énekkart. Bartha Tibor Szerencsére ez is kedvezett, csak egy átfutó szemerkélés keltett némi ria­dalmat. — Többen kifogásolták a viszonylag magas, 20 koronás belépti díjat... — Hogy a belépti díj magasabb volt mint az elmúlt években, az szin­te természetes. Más rendezvényeken sem alacsonyabb a szervezési költsé­gek függvénye. — Jövőre mik a terveik? — Hatodszor is megrendezzük a CSEMADOK-napot és előreláthatólag az elkövetkező években is, folyamato­san. Szeretnénk még színvonalasabb műsort — szórakozást biztosítani ven­dégeinknek. S reméljük, még többen kapnak kedvet, hogy egy kellemes májusi vasárnapot Ragyolcon töltse­nek. Nem fognak csalódni — ezt meg­ígérhetjük ... (Pálházy) Znojmóról A Nové Zámky-i (Érsekújvár) Járási Múzeum kiállító termében a znojmui képzőművészek festményeit és a znoj­­mói járás 1948 február utáni fejlődését bemutató kiállítást rendeztek. A znnj­­mói és az újvári járás között már hai­­éves szoros baráti kapcsolat van. En­nek jegyében rendezték meg ezt a ki­állítást is. A megnyitón Deák Lajos, a jnb al­­elnöke mondta az ünnepi beszédet. Utána a znojmöi járás kultúrinspek­­tora, Herzig Ladislav ismertette nagy vonalakban azokat az eredményeket, amelyeket Znojmo városa és járásuk a Győzelmes Február után elért. Töb­bek között elmondotta, hogy járásuk­ban 24 egyesített efsz és 2 állami gaz­daság van, amelyek jól működnek. A znojmói kiállításon a járás ugrás­szerű fejlődésén kívül láthatjuk a múlt századbeli znojmói festőművé­szetet, valamint a jelenlegi kerámia­művészetet is. Képzőművészetüket festmények, grafikák és kis szobrok képviselték. Festményeikre a városuk és vidékük iránti szeretet sokszínű ábrázolása hívta fel a művészeteket kedvelő közönség figyelmét. , —ers— Több sikeres akció Jól működik a CSEMADOK Safári­­kovói fTornaija) Helyi Szervezete. Ezt bizonyítják a különféle akciók, mint pl. a vetélkedők, szórakoztató műsorok megrendezése. Legutóbb a magyarországi Express együttest és Aradszky László táncdalénekest látták vendégül. Nagy népszerűségnek ör­vendnek az író-olvasó találkozók. Nem­rég egy fól sikerült találkozót rendez­tek, melyre Selley Zoltán magyaror­szági előadóművészt hívták meg, aki ismert költők humoros verseiből tar­tott előadást, s megnyerte a közönség tetszését. A művész tiszteletére a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) Magyar Tan­nyelvű Gimnázium diákjai hegedűjá­tékkal kedveskedtek. Reméljük, hogy a jövőben még sok ilyen kedves és meghitt találkozóban lesz részünk. Jámbor Valéria Ünnepi taggyűlés A CSEMADOK Stúrovói (Párkány) Helyi Szervezete felszabadulásunk elő­estéjén műsoros ünnepi estet rende­zett. A szervezet eddigi munkájáról eny­­nyit: nagy sikerrel adták elő Siposs Jenő „Tülekedök“ című darabját. Az irodalmi színpad, „Vallomás az ifjú­ságról“ című műsorával, fellépett No­vé Zámkyban (Érsekújvár) és Koláro­­vón (Guta) a kerületi versenyen, va­lamint Szálkán a májusi ünnepi tag­gyűlésen, ahol nagy sikert aratott. Dá­niel Erzsébet szakértelemmel vezeti a csoportot és rendszeresen gyakorol­nak. A továbbiakban szó esett a polgári ügyek testületében végzett munkáról. A szervezet műsorszámmal járul hoz­zá az ünnepeltek köszöntéséhez név­adón, esküvőn, aranylakodalmon vagy más jubileumi megmozduláson. A Hő­sök emlékművének környékét nyug­díjas tagjaik gondozzák. A tartalmas munkatervet a klub­mozgalom tervével is gazdagítják. Ezeken a klubmozgalmi találkozókon előadásokat tartanak és aktuális poli­tikai, társadalmi eseményeket vitat­nak meg. Hajtman Kornélia Anyagi gondokkal küszködünk Medvesalja érdekes tájegység a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járás déli csücskében. A tájegység „kapujában“ hosszan nyúlik el Hajnáőka (Ajnácskő). Ebben a községben már hosszú évek óta sokat foglalkoznak a sporttevé­kenységgel, és a labdarúgók rend­szeresen a kerületi bajnokságban szerepelnek. Jelenleg a „B“ osz­tályban a táblázat éllovasai. Mind­ez szép, mondják a veőelkoviak (vecseklőiek) és a többi falvak la­kói, csak az nemigen tetszik, hogy ha kitűnik a medvesaljai falvakban egy-egy labdarúgó, azt elszippant­ják a kerületi bajnokságban játszó ajnácskőiek. Surányi József, a ve­­cseklői sportszervezet elnöke Is határozottan állítja ezt. A tájegységnek több mint 3 ezer lakosa van. Régebben minden fa­luban volt labdarúgócsapat, vagyis öt kollektívában rúgták a bőrt. Most csak két csapat szerepel a járási bajnokságon, a vecseklői és az újbásti. A két gárda a járási bajnokság második osztályában szerepel, s bizony a vecseklőiek a sereghajtók közé tartoznak. — Gondokból van elegendő — vallja a vecseklői elnök. — Anyagi segítséget alig kapunk és így sze­gény csapat vagyunk. A mérkőzé­seken beszedett koronákból nehéz fenntartani a csapatot. Márpedig az utánpótlás szempontjából az if­júsági csapat fenntartása nagyon fontos A másik probléma, hogy az értelmiségiek nem sokat törődnek a sportélet fellendítésével. Pedig az alig 500 lelket számláló falucs kában közel 50 értelmiségi él. A szervezetünk létszám szempontjá­ból különben erős, hiszen az itt élők több mint negyede tagja a szervezetnek. Az edzéseket is kény­telen vagyok vezetni, mert más nemigen vállalja. Szóval nem leányálom az életünk. A helyi nemzeti bizottságtól ugyan kap­tunk ezer koronát, de az édeskevés a kiadások fedezésére. — Rendeznek sportnapokat is? — Évenként rendszeresen sor kerül a medvesaljai kupáért folyó labdarúgó-vetélkedőre. Ezen a lab­­darúgótorneii jól szerepel csapa­tunk és az élen szokott végezni. — És csak labdarúgás van a fa­luban? — Nem. Sokan kedvelik a tekét. Van megfelelő pályánk, ahol szí­vesen kugliznak a fiatalok, idő­sek. Az asztalitenisznek is vannak hívei. A fiatalok szívesen állnak a zöld asztal mögé és pörgetik a fe­hér labdát. De még a turisztika terén is tevékenykedünk. Például kirándulást szerveztünk a „Parti­zánok nyomában“ akcióban, amely a sportolás szempontjából is - je­lentős volt. A mi környezetünk na­gyon romantikus, itt is lehet kö­zös kirándulásokat szervezni. Száz szónak is egy a vége: attól elte­kintve, hogy kis falu vagyunk, gaz­dagabb is lehetne a sporttevékeny­ség. Ehhez az értelmiségiek segítő készségére lenne szükség és je­lentősebb anyagi támogatásra a helyt nemzeti bizottság, valamint a szövetkezet részéről. Tóth Dezső A jó felkészültség meghozta a várt eredményt Gyakorlás és felkészültség jellemzi a Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolát, ahol a sport, különösen a lövészet, terén a diákok nagyon szép eredményeket érnek el. Mindezt igazolja a járási lövészverseny első helyének megszerzé­se, amelyet tulajdonképpen a lányok érdemeltek ki. Továbbá szin­tén ennek a bizonyítéka a járási sokoldalú honvédelmi versenyen megszerzett ugyancsak első hely a fiúk részéről. Ezen a versenyen természetesen a lányok csoportja is részt vett, s Itt is bebizonyítot­ták felkészültségüket. Csak minimális különbséggel lettek másodi­kok. Végül is mindezeket a szép eredményeket a versenyen odaadóan küzdő diákoknak köszönhetjük, akik jól felkészültek. K. Lőrinczy Gy. Emlékezetes este volt A Csalid táncegyüttes bemutatkozása. Samorínban (Somorja) a kultúra lelkes szervezői és terjesztői nagysza­bású ünnepi műsort rendeztek, melyen első ízben lépett a hazai közönség elé a Csalló Népművészeti Együttes. A körültekintő és találékony rende­zők a kultúrműsor megkezdése előtt könyvárusítással egybekötött dedikáló estet rendeztek. E célból öt csehszlo­vákiai magyar szerzőt hívtak meg — Ordódy Katalint, Zs. Nagy Lajost, Varga Imrét, Tóth Lászlót és Zalabay Zsigmondot —, akik eddig megjelent műveiket dedikálták. Szép látvány volt a könyvet vásárló, vagy már könyvvel érkező, zsibongó tömeget látni, mert ékesen bizonyítja az ily kultúrműsor előtti dedikáló estek lét­­jogosultságát is. Nem tudom pontosan, mennyi könyvet adtak el a helyi könyvesbolt dolgozói, de nagyon so­kan lettek gadagabbak a szerzők által dedikált művekkel. A könyvterjesztés­nek, a könyv iránti szeretet elmélyí­tésének jó formáját választották So­­morján, amit ajánlatos más kultúr­­rendezvények alkalmából is követni, megvalósítani. A dedikálás után vette kezdetét a majdcsak két óra hosszat tartó ünne­pi kultúrműsor, melyet a helyi iskola tanulói nyitottak meg. A diákok iro­dalmi összeállítást mutattak be a de­dikáláson részt vett szlovákiai ma­gyar szerzők műveiből. A tíz lelkes fiatal láttán megnyugvással tudatosít­juk, hogy Somorján bölcs előrelátás­sal a holnapra is gondolnak, az után­pótlásról is gondoskodnak. Az önálló műsoros est következő számában a CSEMADOK somorjai szervezetének ezüstkoszorús Híd ve­gyeskara lépett fel, mely forradalmi dalokat, magyar és szlovák népdalo­kat adott elő. Műsorát a hatásos Föl­szállott a páva Kodály-feldolgozással fejezte be. Az ének után a CSEMADOK ÜZENET színpada mutatta be Örökség című összeállítását. A hat szereplő a Szov­jetunió finnugor népeinek költészeté­ből nyújtott át egy csodálatosan szép csokorra valót, Zalabay Zsigmond ösz­­szeállításában és Kovács Lajos rende­zésében. Az előadás során mindanv­nyian nagy-nagy gyönyörűséggel hall­gattuk a vogul, cseremisz, komi, oszt­ják, votjék és mordvin versek magyar tolmácsolóit. A járási és kerületi ver­senyen első helyezést elért Üzenet műsora után a városi művelődési ház és a CSEMADOK helyi szervezete ke­retében működő Csalló Népművészeti Együttes műsora következett. A Csalló 1977. október 1-én alakult s ez volt az első hazai, somorjai be­mutatkozása. Az együttes 18 tagú tánccsoportból, 9 tagú zenekarból és 10 tagú éneklőcsoportból áll. A Kap­csolatok című műsoruk láttán csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk a vezetők, szervezők hozzáértéséről és a szereplők csodálatos lelkesedéséről. Az együttes vezetői: Presinszky Lajos, Czingel László, Valacsay István, Ürge Mária, Szilvássy Anna, Gyökeres Már­ta, minden dicséretet megérdemelnek — természetesen a 37 lelkes, ráter­mett fiatal közreműködővel együtt. Mindent egybevetve nagyszabású kulturális megmozdulásnak voltunk részesei e kedves estén Somorján. Bí­zunk abban, hogy hamarosan újra találkozunk e nagyszerű népművészeti együttessel járási, sőt országos ren­dezvényeink alkalmából is. Befejezésül idézek a Csalló műsor­füzetében megfogalmazott célkitűzé­sekből, amelyek legméltóbban fejezik ki az együttes nemes küldetését, fel­adatát: „A haladó hagyományok őrzé­se kultúrpolitikánk fontos része. A múlt haladó hagyományainak megőr­zése, annak kellő tisztelettel való ápolása és továbbfejlesztése korunk emberének erkölcsi kötelessége. A múlt kellő ismerete nélkül nehéz megérteni a jelent és megalapozni a jövőt. A szellemi értékek és egyéb hagyományok kölcsönös ismerete elő­segíti a szocialista hazafiság, a köl­csönös együttélés, a proletár és szo­cialista nemzetköziség eszméjének mi­előbbi beteljesülését“. E szavak Somorján igazi tartalom­mal telítődtek, ezért szeretnénk mi­nél előbb újra látni a Csaliót és örül­nénk, ha minél többen követnék a somorjai példát. Mag Gyula A CSEMADOK-szervezet HÍD vegyeskara is fellépett a műsorban. Szabó és Tóth felvétele. Sikeres bemutató A CSEMADOK Kvetnái (Kéti) Helyi Szervezete nemrégiben bemutatta Fejér István „A kísértet a házhoz jön “ című vígjátékát. Betanították: Vauk Ernő és Lakatos Lajos, a jelmezeket Lakatos Lajosné tervezte. Szereplőik: Molnár Magdolna, Tankó Lajos, Simka Erika, Bajkai Agnes, Hanula László, Bohák Sarolta, Bernáth Lajos, Bernáth Zoltán, Ja­­gyugy Gyula, Farkas Nándor. Az előadás elnyerte a közönség tetszését. Ezzel azonban még nem ért véget munkájuk. Tervük, hogy a környező fal­vakba is ellátogatnak. Tóth Gyuláné i,

Next

/
Oldalképek
Tartalom