Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-31 / 52. szám

ͧ77. december 31. SZABAD FÖLDMŰVES Kameniünú (Keszegfalu) kétezer lelket számláló, egyre fejlódó és csi­nosodó község a komárnol Járásban. Maguk a község lakót Is sokat tettek azért, hogy ezt ma ilyen határozottan és egyértelműen állíthassuk. Hogy a „sokat“ szócska tulajdonképpen mit és mennyit Jelent, afelől Varga Jánost, a nemzeti bizottság elnökét kérdez­tem. — Nem vagyunk még igazi nagy­község, ám/ a fejlesztési elképzelé­seink és feladataink Jelentősek — említette Varga elvtárs, aki az utóbbi választások alkalmával nyerte el vá­lasztói bizalmát. — Éppen ezért min­den kezdeményezésnek örülünk, min­den segítséget szívesen fogadunk s természetesen mindent elkövetünk annak érdekében, hogy jól megszer­vezzük a munkát és a lehető legtöbb polgárt bekapcsoljuk a közérdekű munkába. Örömmel mondhatom, hogy a község lakóinak zöme ismeri a fej­lesztési elképzeléseket, az emberek szívesen megosztják velünk, a nemzeti bizottság dolgozóival és képviselőivel az örömöt és a gondokat, s a többség a társadalmi munkából is becsülettel részt vállal. # Ezek szerint bizonyára nem okoz különösebb gondot a választási prog­ramból eredő feladatok teljesítése? — Mint mindenütt, gond és probléma azért ftt is akad. Nem akarom „eláz­tatni“ az elődömet, valamit mégis el kell mondanom. Valamennyiünk régi álma és vágya, hogy végre megoldást nyerjen az óvodáskorú gyermekek el­helyezésének kérdése. A hatvan férő­helyes óvoda építése még hetvenöt­ben kezdetét vette, de • rossz szerve­zés következtében igen elhúzódtak a munkálatok. Olyanannylra, hogy a múlt választási Időszak végén alig voltak túl az alapozáson. Az átadás határidejét végül is hetvennyolc vé­gére tűzték ki. Megvitattuk a dolgot s úgy döntöttünk, meggyorsítjuk a második otthont nyújtani. S mivel évente legfeljebb harmtno gyermek születik a faluban, az óvoda-kérdést egyelőre megoldottnak tekinthetjük. Viszont szükség volna egy bölcsődére is, de ennek kivitelezésére már csak a következő ötéves tervidőszakban ke­rülhet sor. # Igazán elismerést érdemlő a kös-Szorgalmas emberek, megvalósuló elképzelések munkát. A polgárok egyetértettek ve­lünk, és azóta is támogatják elképze­lésünket. A létesítmény „Z“ akcióban épül. A falu lakói a NOSZF 60. évfor­dulója tiszteletére 374 egyéni és ti­zenhárom kollektív felajánlást tettek az építési munkálatok meggyorsításá­ra. Polgáraink október végéig 250 ezer korona értékű társadalmi munkát vé­geztek ezen az építkezésen. A HESZ- tagok, a tűzoltók és a sportolók vol­tak legtevékenyebbek, de a további tömegszervezetek tagjai is bekapcso­lódtak a munkába. A szövetkezet és a Balvanyi Állami Gazdaság műszaki se­gítséget nyújtott. Így a tervezettnél tíz hónappal korábban, már február­ban birtokukba vehetik gyermekeink a korszerű létesítményt. A régi óvoda harminc férőhelyes, tehát februártól kilencven-száz gyermeknek tudunk ség lakóinak szorgalma. Mit tettek még a falu fejlesztése, csinosítása ér­dekében? — kíváncsiskodtam tovább. — Bővítettük a központi vízvezeték hálózatot, sort kerítettünk a kultúr­­ház, az iskola, az óvoda és a nemzeti bizottság épületének tatarozására, végre bekerítettük a temetőt — itt is a tűzoltók végezték a munka zöméti —, rendeztük az utcákat, és sok-sok virágot, meg díszcserjét ültettünk. Az emberek jó kedvvel és nagy szorga­lommal vettek részt a faluszépítési mozgalomban. A Nagy Október tiszte­letére 1 millió 981 ezer korona értékű munkafelajánlást tettek. Az október hetedikéig elvégzett munka értéke en­nél mintegy öt és fél százalékkal volt nagyobb. Polgáraink ugyanakkor ígé­retet tettek, hogy az év végéig továb­bi 364 ezer korona értékű társadalmi munkával segítik az óvoda építését, illetve a létesítmény környékének rendezését. • Az évet tehát pozitív mérleggel zárják. Még néhány nap s ki kell cse­rélni a régi naptárt, neki kell gyür­­kőznl az új feladatok teljesítésének. Milyen terveket szőnek a jövővel kap­csolatosan? — Az elkövetkező év Ismét nagy je­lentőséggel bír községünk életében: végre lerakhatjuk egy igen régi ál­munk és vágyunk megvalósulásának alapjait, megkezdhetjük a kultúrház építését. A korszerű létesítmény öt millió korona értéket képvisel majd, ha elkészül. Jövőre ötszázezer korona értékű munkát tervezünk elvégezni. Továbbá másfél kilométernyi közutat szeretnénk portalanítani, tervbe vet­tük az iskola korszerűsítését (szociá­lis helyiségek, zuhanyozó, központi fűtés), s természetesen az óvoda át­adását, bekerítését, környékének par­kosítását, valamint az óvodához ve­zető új utca rendezését is. Ismét igé­nyes feladatok várnak ránk. Igénye­sek, de teljesíthetők. Az elkövetkezők­ben ismét számolunk a község lakói­nak a közös feladatokhoz való pozitív hozzáállásával. Községünkben máris kibontakozóban van a Februári Győze­lem 30. évfordulóját köszöntő felaján­lási mozgalom. Konkrét számokat egy­előre nem fnondhatok, ám annyi bi­zonyos, hogy polgártársaink jövőre is becsülettel kiveszik részüket a válasz­tási programból eredő feladatok telje­sítéséből. Lejegyezte: Kádek Gábor A szélrózsa minden irányába utazhatunk Az utazási irodák vezető dolgozói a közelmúlt napokban értékelték az el­múlt évi tevékenységük eredményeit, s egyben ismertették, hogy jövőre milyen lehetőségek lesznek a belföldi és külföldi utazásra. A szövetkezeti utazási iroda, a Tatratour tavaly 80 ezer személy számára szervezett külföldi utat. Legtöbben (25 ezren) a Szovjetunióba látogattak el. 1978-ban az utazási iroda — fennállásának 10. évfordulóján — különféle hazai turistautak sokaságát szervezi. Tanulmányutakat és különféle kirán­dulásokat szerveznek a tanuló ifjúság részére, az ország alaposabb megis­merése céljából. A külföldi utazások többsége a szocialista országokba irányul. Szovjet­unióba kilenc barátsági vonatot indít az utazási iroda. Bulgária, Magyar­­ország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia mellett az érdeklődök ellátogathatnak Vietnamba és Kóreába is. Turistaótakat szerveznek a Földközi-tenger melletti országokba: Olaszor­szágba, Tuniszba, Görög- és Törökországba. Hazánkban a legnagyobb utazási iroda a ČEDOK. Évről évre több bel­földi és külföldi társasutazást, tanulmányutat, nyaralást és gyógykezelést szervez. Az idén az év első kilenc hónapjában közel nyolc százalékkal több külföldi turista vette igénybe az utazási iroda szolgálatait, mint tavaly. Ugyanakkor a külföldre látogatók száma 1,7 százalékkal nőtt. Legtöbben a Szovjetunióba, az NDK-ba és Magyarországra utaztak. A jövő évi hazai utazási lehetőségeket az 1977. évinél hétezerrel több, vagyis összesen 120 ezer turista veheti igénybe. A külföldre utazók 46 or­szág között választhatnak. A legnagyobb érdeklődés a szocialista országok iránt mutatkozik. Lényegében ezek a turistaútak a legolcsóbbak. A már ismert népszerű tengerparti üdüléseken kívül minden bizonnyal nagy lesz az érdeklődés a ČEDOK repülővel, vasúttal vagy autócar igénybevételével tervezeti útjai iránt, amelyek közül néhány finnországi látogatással egybe­kötött. Hasonlóan mint az idén. a ČEDOK jövőre is indít barátsági vonato­kat a Szovjetunióba. Az NDK-ba kirándulásokat szerveznek a saját járművel rendelkezők számára. Üjdonságnak számit az is, hogy társasutazásokat szer­veznek a budapesti tavaszi és őszi vásárra. A lengyelországi utaknál hat áj programot iktattak be. Jugoszláviában az eddiginél nagyabb gondot fordíta­nak a jobb elszállásolásra, és több lesz a zsebpénz. A tematikus útak és a barátságvonatok a mezőgazdasági és textilipari dolgozóknak, bányászok­nak, kohászoknak és más szakaszon tevékenykedőknek lehetővé teszik, hogy megismerkedjenek a Szovjetunió hasonló ágazataival. A ČEDOK 34 nem szocialista országba szervez turistaútat. Ennek kereté­ben 22 európai, hat ázsiai, négy afrikai, két amerikai (Kanada, Egyesült Államok) országba látogathatnak el a turisták. A dolgozók^életszínvonalának emelkedését igazolja az is, hogy egyre többen látogatnak el külföldre. A ČEDOK bevétele pl. a hat évvel ezelőtti­hez viszonyítva megduplázódott. A sajtóértekezleten sok szó esett a külföldre látogató turistáink viselke­déséről. Sajnos, még mindig vannak esetek, amikor egyesek megfeledkez­nek róla, hogy külföldön vannak és a kirívó, sok esetben nem szocialista állampolgárhoz méltó viselkedésükkel szégyent hoznak hazánkra. —tt— \ ? Samorín (Somorja), ez a kedves lelsd-csallóközl kisváros, szint« naprób­­napra változtatja arculatát. Különbözőpontjain hol befejeznek, hol meg ép­pen épfteni kezdenek valamit. A felvételen a Közép II. lakótelepen épülő óvoda látható, háttérben az új Szolgáltatások Háza, meg néhány lakótömb. Foto: —bor Összefogással, korszerű sporttelep A Nagy-Duna közelében fekvő To­­polovec (Csíliznyárad) község lakos­sága példásan teljesíti a választási programtervben meghatározott felada­tokat. Határidő előtt fél évvel elké­szült — a NOSZF 60. évfordulója tisz­teletére — a sporttelep öltözője, lelá­tója, összesen 700 ezer korona érték­ben. A sporttelep építési munkálatait 1974-ben kezdték el: felújították a gyepszönyeget, a telepet bekerítették, s az 1976-os évben láttak hozzá az öltöző építéséhez. Miért kerülhetett sor a sporttelep főépületének fél év­vel hamarabbi átadására? Ez a lakos­ság összefogásának, s társadalmi mun­kájának köszönhető. Hiszen a költség­­ráfordítást ezzel a felére csökkenthet­ték. A példás társadalmi munkavég­zésből kivette részét a sportszervezet, az ifjúsági szervezet, valamint a Nő­­szövetség helyi szervezetének tagsága is. Lényegében a szomszédos Palkovi­­íovo (Szapj község sportolói is na­gyon várták a sporttelep építése utol­só szakaszának befejezését, mert a labdarúgócsapat közös. A járási baj­nokság III. osztályában ezáltal még jobb lehetőségük nyílik közös céljaik eléréséhez. Vörös György, Baloň Czocialísta társadalmunkban leg­­* főbb érték az ember. Ezt szám­talan tény bizonyítja. Gondolunk csak a csökkent munkaképességű dolgozók százaira, ezreire, akiknek államunk a szociális segély mellett megfelelő munkalehetőséget is biztosít, így meg­teremti életszínvonaluk emelkedésé­nek felételeit. Egyik jó lehetőség számukra az ÜSVIT-kislpari szövetkezet. Legutóbb a dunaszerdahelyl üzemükbe látogat­tunk el, hogy képet kapjunk arról, hogyan élnek, hogyan dolgoznak Itt az emberek. —■ Kisipari szövetkezetünk több mint egy évtizedes múltra tekint visz­­sza — mondotta Horváth Róbert üzemvezető. — A Rokkantak Szövetsé­gének kezdeményezésére jött létre és elsődleges célja, hogy munkalehetősé­get biztosítson a csökkent munkaké­pességű dolgozóknak. — Hogyan Indult a'termelőmunka? — Abban az időben nem én voltam az üzem vezetője, de a kimutatások alapján tudom, hogy tizenkét dolgozó­val, mostoha körülmények között, nagy nehézségekkel indult a termelés. Eleinte parafából készült gyöngyök festésével foglalkoztunk. A dolgozók havi keresete néhány száz korona volt. Később a jtoási szervek támoga­tásával varrógépeket vásároltunk. 1964-ben áttértünk különböző zsákok és kötényruhák varrására. Természe­tesen előbb szakmailag ki kellett ké­peznünk az egyre népesebbé válő kö­zösségünket. Szövetkezetünk életében az 1971-es év hozta a legnagyobb vál­tozást. Jelentősen bővítettük a terme­lést, bevezettük a munkaruhák gyár­tását, amelyeknek nagy részét az NDK-ba exportáljuk. Jelenleg is fő ter­mékünk a munkaruha, de nagy meny­­nyiségben gyártunk fehér munkakö­penyeket is. Ez már komolyabb szakismeretet követel. Hogyan bővítik szakképzett­ségüket a dolgozók? — Dolgozóink ч szakképzettségének s így munkánk hatékonyabb lett. Tö­kéletesedett a szalagrendszer, csök­kent a veszteségi idő az anyagmozga­tásban. A jobb munka, és a munka­­szervezés szempontjából is nagy Je­lentőséggel bíró munkabrigádokat hoztunk létre, melyek közül néhány elnyerte a bronz fokozatot. Ezek a kollektívák értékes felajánlással kö­szöntötték a NOSZF 60. évfordulóját. Az egyes szűmű műhelyben találtuk Lukács Béla héttagú szabászati bronz­érmes szocialista munkabrigádját. Egy hosszú asztalon ruhaanyagok halma­Teljes értékű munkát végeznek növelésére megteremtettük a feltéte­leket. Műhelyeinkben szakavatott sza­bómesterek tanítják az újoncokat. Több alkalmazottunk textilipari Isko­lát végzett. A szakmai fejlődés a munkatermelékenység dinamikus nö­vekedését eredményezte. A tavalyi termelési tervünket 108 százalékra tel­jesítettük. Több mint 27 millió korona értékű termékünk exportra került. Az idei féléves nyerstermelési tervünket 101,3 százalékra teljesítettük, ami 19 millió 795 ezer koronának felel meg. — Mi segítette az eredmények el­érését? — Minden munkaszakaszon korsze­rűsítettük « termelési technológiát, za. Munkájukról Lukács élvtárs nyi­latkozik. — Munkabrigádunk minden évben magasan túlteljesíti vállalásait, s ki­váló eredményeket ér el a minőség­ben. Naponta 800—900 munkaruha és egyéb termék kiszabását végezzük el. A minőségi munkáért 1974-ben meg­kaptuk a bronzérmet. Jó példával jár elől a kollektívában Csenkei Piroska mesternő, aki szak­mai utasítással, hasznos tanácsokkal segíti a brigád tagjait. Skarba Júlia tizenhárom éve dolgo­zik a szövetkezetben. A brigádról kér­deztük őt is: — Mióta a brigádot meg­alakítottuk, sokkal jobb az egyetértés — mondta —, Jobb az összmunka, minden olajozottabban megy. A szomszédos varrőműbelyben gé­pek zakatolnak. Lányok, asszonyok utánozhatatlan ügyességgel és bizton­sággal végzik a munkát. Munka köz­ben találom Koczó Ágnest, a 29 tagú szocialista munkabrigád vezetőjét. — Munkabrigádom fő célja a tervek időbeni teljesítése. Ezzel még nem volt komolyabb problémánk. Ha néha nehézségek árán is, de következete­sen teljesítjük, amit elvárnak tőlünk. A kollektíva jől összekovácsolődott, sokan vagyunk más-más emberek, de itt a műhelyben mindenki egymásért dolgozik. Tréfálkozunk, közösen örü­lünk egy-egy elismerő szónak, amely munkánk értékelését jelenti. A tervek határidő előtti teljesítése érdekében néha szabad szombatokon Is munkát vállalunk. Az elhangzott nyilatkozatok alapján Is megállapíthatjuk, hogy a gazdag múltra tekintő brigádmozgalom segít­ségével tovább növelik a munkater­melékenységet. Egyébként a kisipari szövetkezetben összesen háromszázhu­­szonheten dolgoznak. Az Idei export­feladatuk 25 millió korona, amit ma­gasan túlszárnyalnak. A kapun kilépve megérlelődik ben­nem a gondolat, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók teljes érté- ! kű munkát végeznek. Számukra a munka alkotás, teremtés. Krascsenics Géza ШШ TElf TÉKVÁLlllft IfesUKftľ II: Az NOSZF 80. évfordulójának tisz­teletére kezdeményezett szocialista munkaverseny hatalmas visszhangot kellett a rožňavai (rozsnyól) járás mezőgazdasági üzemeiben. A mező­­gazdasági dolgozók értékes kötele­zettségvállalásokkal fejezték ki hűsé­gükét és szeretetüket a Szovjetunió, a szovjet nép iránt. A járás mezőgazda­­sági üzemeinek dolgozói elhatározták, hogy az eddigieknél is öntudatosai)­­ban dolgoznak, minden tartalékot fel­fednek a terméshozamok, a gazdasági hatékonyság növelése érdekében. A vállalási mozgalomban a 105 szocia­lista munkabrigád és annak 813 tagja mutatott példát. KOLESZÄR ANDRÁS mérnököt, a rožňavai (rozsnyói) jmi főmérnökét kértem meg, hogy nagyvonalakban értékelje az NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sok teljesítését. — Az 1977-es évi szocialista válla­lásaink még jobb munkára ösztönöz­tek bennünket. Minden eddiginél ma­gasabb mércét állítottak valameny­­nyiünk elé a termelés és a munkater­melékenység növelése, az általános takarékosság, a minőségileg jobb és hatékonyabb munka érdekében. A já­rásunk mezőgazdasági dolgozói vállal­ták, hogy szemesekből 519 tonnával túlteljesítik a kötelező eladási tervü­ket; a valóságban 848 tonnával szár­nyalták túl az „Egy millió tonna ter­ményt a köztársaságnak“ kerületi fel­hívásra vállalt kötelezettségüket, Így a járás az állami tervet 183,4 száza­lékra, az egy millió tonnához vállalt hozzájárulását pedig 101,8 százalékra teljesített. Itt a legszebb eredményt a Dlhá Ves-i (Hosszúsző), a gofcaltovoi, a slavosovcei és a lubenfki szövetke­zetek érték el. Lemaradtak a jabloňo­ví, a revúcai szövetkezetek és az ösz­­■zes állami gazdaság. A takarékosságról szólva elmond­hatjuk, hogy a rožňavai járás dolgo­zói, a párt Központi Bizottságának ha­tározatát helyesen értelmezve, a taka­rékosságban nem a látványosságra, hanem az ésszerű felhasználásra töre­kedtek. Fontos aiapeiv volt, hogy a fő figyelmet a társadalmi célkitűzé­sek, a termelési feladatok tervszerű és megfelelő hatékonyságú teljesíté­sére irányították. A tejtermelés szakaszán a legszebb eredményt a Gém. Poloma-i, a goéal­­tovoi, a hrhovi (görgői] és a rejdovai szövetkezetek érték el. Ezek a szövet­kezetek a tejnek literét 1,58—2,05 ko­rona költséggel állították elő, és egy liter tej kitermelésére 26,1 dkg abrak­takarmányt használtak fel. A legrosz­­szabbak a jablonovi, a Ilibeníki és a slavosovcei szövetkezetek voltak, hi­szen az előirányzott abraktakarmány felhasználási normát 10 dekával túl­lépték. A marhahús termelésében a hrhovi szövetkezet ért el dicséretes ered­ményt. Egy kiló hús kitermelésére csupán 2,54 kiló abraktakarmányt használt fel. A sertéshizlalásban a járási elsősé­get a jabloňoví szövetkezet szerezte meg. Év elejétől a napi súlygyarapo­dás 0,53 kiló volt és 1 kiló hás elő­állítására 4,14 kiló abraktakarmányt használtak fel, 26 dekával kevesebbet a tervezettnél. A járás marhahúsból 240, és sertés­húsból 109 mázsával vállalta túltelje­síteni eladási tervét. Vagyis az állami terv a rožňavai járásnak marhahúsból 29 500 mázsát irányzott elő és a való­ságban 29 728 mázsát adtunk az álla­mi alapra. Sertéshúsból tervünk 19 540 mázsa volt és 19 740 mázsát értékesí­tettünk. Az üzemanyag, a villamosenergia és a pótalkatrészek esetében a takaré­kosság 725 ezer koronát jelent — ma­gyarázza a jmi főmérnöke. — Érde­mesnek tartom megemlíteni, hogy járásunk mezőgazdasági üzemeinek dolgozói a munkakörnyezet javítására és a környezet szépítésére több mint egymillió korona értékű társadalmi munkát végeztek. —ib—

Next

/
Oldalképek
Tartalom