Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-31 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 6 1977. december 31. A csehszlovák—magyar együttmüködössel éplllö vízlépcsőrendszer nek többszörös haszna lesz. Kedvező hatását nemcsak a nagyon szüksége# energiatermelés jelenti, hanem az árvízvédelem és a vízi közlekedés tökéletesítése Is. Ezért az építkezés az összes Duna-menti ország érdeke. A történelem során már Többször felmerült egy olyan európai vízrendszer létesítése, amely összekötné a Fekete-tengert az Északi-tengerrel. Az évezredes álom lassanként valóra válik. A Német Szövetségi Köztársaságban már építik azt a 170 kilométeres mesterséges vízi utat, amely a tervek szerint 1982-től öszeköti a Dunát és a Majnát, s ezáltal a Rajna-Majna csatornán áthaladva a Rajnán keresztül hajókijárat teremtődik az Északi-tengerre. Ennek a 8 országot érintő átszelő 3500 kilométeres víziútnak nemcsak a kereskedelmi forgalom alakulásában lesz nagy szerepe, hanem egyáltalán a vízgazdálkodásban. A vízlépcsők építése után biztonságosabban lehet védekezni az árvizek ellen, ugyanakkor aszályos időben megfelelő mennyiségű vizet tartanak vissza a folyó medrében s ezáltal biztonságosabb lesz a hajózás. A tengert összekötő víziút alkalmassá tétele a nagyobb hajók forgalmára jelentős anyagi befektetést követel valamennyi érintett országtól. De megéri a nagy befektetést, mert a víziszállítás beruházási igénye mind a vasúti mind a közúti szállításnak csak elenyésző hányada, s a vízi áruszállításhoz aránylag nagyon kevés élőmunka szükséges. Ezek után érthető, hogy az előző évtizedekben visszaeső víziközlekedés újból fellendül. Az előrejelzések szerint a csehszlovák—magyar Duna-szakaszon az elkövetkezendő években megsokszorozódik a forgalom. Van azonban egy bökkenő, amely jelentősen akadályozza a hajóforgalmat. A Duna csehszlovák—magyar szakaszán alacsony vízállás esetén több gázló akadályozza a hajók útját. Emiatt a hajók terhelését gyakran a felére kell csökkenteni. A határfolyó szakaszán a szabályozást költségek jelentős összegeket emésztenek fel és hagyományos módszerekkel mégsem lehet elérni, a Dunát Bizottság minden érintett ország által elfogadott ajánlása szerint, a 2,5 méteres mélységet és a 120 méter széles hajózó utakat kialakítani. (Az említett egyezség az elkövetkező évekre 3,5 méteres vízmélységet ír elő.) Mivel ezt a jelenlegi folyamszabályozás nem tudja megoldani, szükségessé vált korszerű, mesterségesen szabályozható víziút építése, amely lehetővé teszi, *hogy a hajók minden időben teljes megterheléssel közlekedhessenek. Ebből és az energiatermelés fontosságából kiindulva a két baráti ország meg-' kezdi a vízlépcsőrendszer építését. MILYEN LESZ A VÍZLÉPCSŐRENDSZER? A gabéíkovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer három nagy komplexumból áll majd. Bratislava, Hrušov és a magyarországi Dunakiliti között1 létesítenek egy 53 négyzetkilométeres víztárolót. Ebből a tárolóból ágazik ki Hrušovnál (Körtvélyes) a 17 kilométer hosszú új mesterséges meder, amelyet a gabííkovoi vízlépcső szakít meg, s aztán az alvízcsatornán visszatorkollik a folyó régi medrébe. Gabčíkovonál épül az első vízlépcső, amelynek az iker-hajózsilipen és az akasztó berendezésén kívül vízierőmű lesz. A tervezett nyolc turbinának 700 megawatt lesz a teljesítménye és évente 2,7 milliárd kilowattóra villamos áramot termel. (A Szlovák Szocialista Köztársaság összes vízierőmüve 850 megawattos.) Elek Tibor minta-tervrajza. Néhány fontosabb adat a gabCfkovoi vfzierőmfi vázlatos helyszínrajzához. A Hruiov—Dunakiliti tározó Bratislavótól Hruáovig fog terjedni, szélessége nagyjából megfelel a mai árterületnek és a leg szélesebb Somorjánál lesz, ahol eléri a négy kilométert. Hru&ovtól a tározóból a vizet felvízcsatornán vezetik majd a gabčlkovoi vízlépcsőig, ahol a duzzasztott víz energiája az erőműben lesz kihasználva. A felvízcsatorna hossza 18 kilométer és másodpercenként 4000 köbméter (4,000.000 liter) vizet tud elvezetni az erőmű 8 turbinájára, melyek teljesítménye majdnem olyan lesz mint az eddig fölépített összeg vízierőmű kapacitása egész Szlovákiában. A vízlépcső szerves része lesz a két 34 méter széles és 280 méter hosszú hajúzsilip, amely átemeli a hajókat, illetve azokat átsegíti a 23 méter szintkülönbségen az alvíz- és felvízcsatorna között, tehát szószerint a „vízlépcsőn“. A vízlépcsőtől a víz a 7 kilométer hosszú alvízcsatornán lesz elvezetve a Duna eredeti medrébe Palkoviéovónál. Hruiovnál duzzasztóművel lehet az eredeti Duna medrébe szabályozható mennyiségű vizet engedni a tározóból a vízállástól függően. A vizierőmii felépítése után három község, illetve település — Dohorgaz, Vajka és Rodak szigeten lesz, melyet a fel- és alvízcsatorna, illetve a Duna fog körülhatárolni. A „szárazfölddel“ való érintkezésük ars új Vajka— gabííkovoi közúton, illetve a Vajkánál létesített kompon lesz biztosítva. Ez év szeptemberében a párt- és kormány küldöttségünk a Magyar Népköztársaságba látogatott. A tárgyalások során a kormányelnökök aláírták a Gabéíkovo—nagymarosi Dunai Vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről szőlő államközi szerződést. A közös létesítmény 1988-tól fokozatosan bekapcsolódik majd a két ország energetikai rendszerébe. Az együttműködési egyezmény aláírását megelőzően Bratislavában már megállapodás történt, a vízlépcsőrendszer előkészületi munkálatainak megkezdéséről. A Nagymaros fölött épülő vízrendszer 3 fő részből áll: duzzasztóműből, 140 megawattos erőműből és ikerhajőzsilipből. A szárazföldi közlekedés szempontjából is nagy jelentőségű lesz az építkezés, hiszen közúti híd köti össze Visegrádot és Nagymarost. A két ország kormányának megállapodása értelmében a dunakiliti duzzasztóművet és a nagymarosi vízlépcsőt a magyarok tervezik, a gabčíkovoit pedig a mi szakembereink. Ugyanez vonatkozik a vízlépcsővel kapcsolatos járulékos építményekre is. Természetesen a két fél minden fontosabb tervezési lépést megtárgyal és közösen hagy jóvá. KORSZERŰ MODELLKÍSÉRLET A tervezéshez az ilyen nagyszabású létesítmények építésekor mindig komoly kutatón^mkára van szükség. Olyan kérdéseket kell jóelőre tisztázni, mint például az, hogy az új létesítmények milyen hidrológiai változásokat vonnak maguk után, vagyis menynyiben változtatják meg mondjuk a várható vízállást. De figyelembe kell venni hogyan változik majd a víz minősége, milyen lesz a hordaléklerakódás, stb. E kérdések jórésze már annyira összetett és olyan sok tényezőtől függ, hogy többnyire nincs olyan képlet, amelynek alapján a különféle fizikai változás várható értékei, a műtárgy és az általa befolyásolt folyószakasz tetszőleges helyére és bármely időpontra kiszámíthatók volnának. Vagyis előfordulhat, hogy pusztán a számításokból nem tudják kellő pontossággal előre látni, a majdan megvalósulandó új mű viselkedését és hatásait. Ilyenkor nagy segítségül szolgál a kis minta — vagy modellkísérlet. Elkészítik a felépítendő , objektumnak többé-kevésbé hű, kicsinyített mását, a modellt és ezen végeznek vizsgálatokat. Bratislava-Vajnoryn már működik egy 150 méter hosszú modellkisérleti részleg, ahol a dunakiliti és a gabčlkovoi vízrendszer erőmüvei kapcsolatot problémáit tanulmányozzák. A VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS A MEZŐGAZDASÁG Mint már elmlítettem, korántsem csak a víziközi ikedés és a villamosenergia termeli se Jelentős. J61 tudjuk, hogy milyen ш gy károkat okozott az elmúlt évtizedekben is az árvíz és a talajvíz. 1954-b m a dunai áradás közel 400 milliö 1 :orona kárt jelentett a mezőgazdaságn ik. Ezt követően az 1965-ös árvíz több mint 3 milliárdos kárt okozott a Répgazdaságnak. A dunai vízlépcsőrei dszer felépítése több 10 ezernyi hektár területnek, a jelenleginél jóval nagyobb — valójában teljes biztonságot nyi íjtó — árvízvédelmét teremti meg. I mellett lehetőség nyílik mintegy ICO ezer hektár föld öntözésére és tölb ezer hektárnyi terület lecsapolásá a és termelővé tételére. Vagyis az p mezőgazdasági terület, amelynek elvétele szükséges a vízlépcsőrendszer megépítéséhez, végeredményben kiegyensúlyozódik. A dunai vízi ipcsőrendszer nagy hatással lesz a n ellékfolyókra és szükségessé válik í zivattyúállomások létesítése, amelyel kel szabályozzák, hogy a talajvíz kell 5 szinten legyen. Minden bizonnyal az Ipoly és Garam alsó folyásánál a vídőgátak erősítésére Is sor kerül. Terr lészetesen a folyók magasabb vízállá: a nagyobb területen teszi lehetővé a : öntözést. Víz ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Közismert, n ilyen óriási ivóvíztartalékok vannak a Csallóközben. Sajnos, a vizek ellenségei az üzemek és a mezőgazdaság mellett még a Duna vize Is szennyezi, áz aranyat érő Ivóvizet. A Duna körüli laza talaj — különösen magasabb vízállásnál — átengedi a vizet, s ezáltal szennyeződik a víztartalék. A vízié: icsőrendszer létesítése után a Duna folyása egyenletesebb lesz és a'csatirna falát úgy izolálják, hogy ne eress; e át a Duna vizét. Általában a víz s :abályozott szintje és egyenletes folyása során jóval kevesebb folyóvíz kerül a talajba. Említést érdiemel, hogy a Bratislava és Dunaíkiliti közti víztároló lesz hazánk legnagyobb tava és a sima víztükre nagyon alkalmassá válik vízisportok üzéséfe. A víztároló környékén lehetőség nyílik az üdülésre is. Természetesen! nemcsak a Dunakilitt víztároló mell itt létesülhetnek üdülőtelepek, hanen a nagymarosi víztároló környékén Paton, Mocson, Muzslán, Štúrpvon is Helembán is. A több mint 13 milliárdos építkezésen csehszlovák részről mintegy 5000 ember és a ni így teljesítményű gépek egész sora de lgozik; speciális berendezéseket üzemeltetnek. A vízlépcsőrendszer építfl számára szükségszerűen lakásoké t, elárusítóhelyeket kell létesíteni. A t írvek alapján nem munkáslakásokat építenek, hanem olyan háztömböket, amelyeket az építkezés befejezése utí n is használhatnak, mint üdülöközponti kát és esetleg gyógyintézeteket. Alt ilában a környezetvédelemre nagy g >ndot fordítanak és ennek alapján hagyják jóvá majd az üdülőközponti к létesítését. A közeljövőben megkezdődik a régóta tervezett vízlépcsőrendszer építése, amely a KGST-országok integrációs tervében nagy jelentőségű. Hazánk és a Magyar Népköztársaság kérésére a gabéíkovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséhez nagy teljesítményű gépekkel, hiflroteohnikai berendezésekkel és mi szaki tanáccsal jelentősen hozzájárul majd a Szovjetunió is. Valójában nemzetközi összefogással felépül egy mű, amelyre nagy szüksége van a két baráti országnak, de nagy hasznát veszik majd a többi Duna-menti Államok is. Tóth Dezső ЯЯШЯЯШ A legszebb ajándék A 315 személyt befogadó filmszínház, — melynek Szlovákiában egyenlőre nincs párja. A tizenhét méter ...ély színpad háromszáznyolcvan férőhelyes "nézőtérrel — amely szükség „Mi ez tulajdonképpen? Kultúrkominát? Műhely? Szórakozóhely?“ — érdezte a Dunajská Streda-i (dunaserdahelyi) járást újság riportere, ia]d így válaszolt: A tervek szerint mindegyik, de egyelőre csupán lehetőség. Tegyük hozzá: Nagy lehetőség. A november negyedikén megnyitott új művelődési ház nemcsak Dunaszerdahely, a város, a járás, tehát a szükebb pátria, de túlzás ’ nélkül mondható: Dél-Szlovákia egyik legkorszerűbb és legmodernebb épülete. A harminchárom millió koronás ráfordítással épített kulturális fellegvár nem csupán fizikai értelemben vett lehetőség, de hűen tükrözi a dunaszerdahelyi járás kulturális énetének egyre intenzívebb fejlődését, nagykorúsodását. Hisz az utóbbi hónapokban alig akadt ember (idegen, vagv helybeli), aki alkalom adtán meg ne kérdezte volna: Mikor adják át? Mikor lesz a miénk? S mindenki tudni vélt valamit, a hétköznapi legendából. A régi őhaj most végre teljesült. esetén akár a duplájára Is emelhető — vendéglő: festők, szobrászok műtermei; kiállítóhelyiségek; klubok, ötvenezer kötetes járási könyvtár; pinceklub, automata vezérlésű tekepálya ... áll a lakosság rendelkezésére, azoknak, akik talán a legszebb és legtürelmetlenebbül várt ajándékot kapták az 1977-es évtől. Tártak a művelődési otthon kapui, jöhet a birtokbavétel. A korszer* művelődési otthon. Az örök csend moszkva kertjében Moszkva egyik legnagyobb és méltán leglátogatottabb temetője a Novogyivecsi zárda körül fekszik. A zárda lakóiról, a novíciákról kapta nevét, s innen a temető is. Hatalmas területet foglal e) árnyas, nagy lombú fáival ez a csönd-birodalom. Az orosz és szovjet politikai és szellemi élet nagyjainak sírjait találhatjuk meg itt. Mindjárt a bejáratnál fehér mellszobor állítja meg az érkezőt. Aki ismert az irodalmat, már messziről megismeri Nyikolaj Vaszilievics Gogolnak, a Revizor, Tarasz Bulba és sok más irodaimi alkotás szerzőjének arcát. Gogol örök érvényűt alkotott. Szovjet és külföldi irodalmárok állítása szerint „a* egész orosz irodalom Gogol köpönyege alól bújt ki“. Tőle nem messze egy szerény sírkő, Anton Pevlovics Csehov nyughelye. Csehov maga kérte annak idején, hogy egyszerű sírba temessék el. így maradt szerény, csöndes halálában is; feleségével az oldalán. Mennyi jelentős alkotó alussza itt álmát! Nem messze innen Alexej Tolsztoj monumentális, fekvő síremléke. Odébb egy Vörös színű kő, Nyikolaj Fedorovics Pogogyiné. Egy révedező férfi szobra, nyakig begombolt orosz ingben, kéziratcsomóval maga előtt. Ezekért a kéziratokért fogta le annak idején a cári rendőrség Ivan Szergejevics Turgenyevet. S ki ne ismerné Majakovszkijt? Az ő sírja is itt található, akárcsak Furmanové, a Csapájev szerzőjéé. A közelben van Ostrovszkij... Sorolhatnánk oldalakon a nagyabbnál nagyobb neveket. A tudomány, a technika nagyjai is itt poriadnak: Geraszimov, a festő; a szobrász Favorszkij; Rudnev építész, a Lomonoszov egyetem óriási tömbjének tervezője. S kinek ismeretlen Dunajevszkij? Melódiái ma is élnek, s él Beljajev, az űrhajós öröké is. De a legtöbb virágot Zoja Kozmodemszkája sírjára rakta a kegyelet. A hős fiataléra, akit a fasizmus ölt meg. Akár órákig is barangolhat a temető hatalmas fái alatt a látogató a nem fogyó nevek, emlékek között. Visszaléphet az időben, s most, a forradalom évfordulóján felidézheti az elhúnyt hősöket, alkotókat, akik az új világ előkészítői voltak. Mártonvölgyi
