Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-17 / 50. szám
1977. december 17. SZABAD FÖLDMŰVES Czófiából az E 20-as nemzetközi ** útvonalon, Pleven és Rusze Irányába Indultunk országjáró kőrútunkra. Mintegy hatvan kilométert tettünk meg a festői szépségű Vitinya hegyi körzetben. Itt az Állami Erdőgazdaság természetes viszonyok közepette őzeket meg szarvasokat tenyészt. A Botevgrádi-medencébe a hegyi körzet legmagasabb pontján, a Csuresi-szoroson át jutottunk el. Botevgrad, a több mint tizenötezer főt számláló járási székhely a medence déli részén terül el. A csinos kisvárosban több ipari üzem található, a többi között tranzisztorokat is gyártanak itt. A vidék gabonatermesztésre is megfelel, a gyümölcs- és szőlőtermeléshez viszont kimondottan kedvező feltételekkel rendelkezik. Ezenkívül rengeteg szamócát és komlót is termelnek itt. A városka Hriszto Botev, a legnagyobb bolgár költő után kapta a nevét. A poéta előbb nemzeti felszabadító népi forradalmat akart kirobbantani a török uralom megdöntésére és az ország demokratikus átalakítására, később pedig az áprilisi felkelés hírére a romániai bolgár emigránsok körében felkelő csoportot szervezett, melynek élén visszatért hazájába, ahol hősi halált halt a törökökkel vívott csatában. Botevgrátíban meglátogattuk a Nagy Október Agro-ipari Vállalatot Is. A vállalat jelenével, múltjával és jövőjével Penka Pavlova elvtársnő, a ökonómiai osztály vezetője ismertetett meg bennünket. A többi között elmondotta, hogy a szövetkezeti mozgalom hagyományai jelentősen hozzájárultak a mezőgazdaság gyors szocialista átszervezéséhez, ötvennyolc nyarán a megművelt földek kilencvenhat százalékán már szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyt. A mezőgazdasági termelésre alkalmas terület igen kevés — alig húsz százalék —, de az öntözőgazdálkodás bővítése mindinkább fokozza a mezőgazdaság belterjességét. A növénytermesztés, az állattenyésztés és a gépesítés gyors ütemben fejlődik. Amikor a szövetkezetek már megerősödtek, kezdetét vette az egyesítés. Hetvenben a BKP határozata kimondta, a mezőgazdaságban az összpontosítás éš szakosítás útján kell tovább haladni. Ezt kö-NEM CSUPÁN TENGERPART Kilencvenezer hektáron tizenegyezer szarvasmarhát tartanak vetően vette kezdetét vállalatok létesítése. — Botevgrádban hetvenegy márciusában öt nagyobb szövetkezet erőinek összevonásával jött létre az agroíparl vállalat — említette Pavlova az agro-ipari elvtársnő. — összesen 90 ezer hektár mezőgazdasági földön gazdálkodunk, a szántóterületünk azonban „mindössze“ huszonegyezer hektár. Ennek csaknem felén szemest termelünk, hatezer hektár legelőnk és rétünk. foglalkozik, a kilencedik pedig a gépesítési központ. — Ipari termeléssel is kell foglalkoznunk, bogy anyagi szempontból elérjük a számításainkat s ne ráfizetéssel termeljünk — magyarázta vendéglátónk. — Hegyi körzet a miénk, nem sok bevételt biztosít a növénytermesztés, minden leváért keményen meg kell dolgozni. Hogy csak néhány példát említsek, az utóbbi öt év átlagában hektáronként legfeljebb harminc mázsa búzát, negyven mázsa kukoricát, hetvenöt mázsa lucernaszénát és harminc mázsa réti szénát nyertünk. S olykor az átlagosnál jóval gyengébb évek is előfordulnak. Az évi bevételünk ötven százaléka a mezőgazdasági, a másik fele meg az ipari termelésből származik. Ugyanakkor a munkaerők állandósítása szempontjából is kénytelenek vagyunk ipari termelést folytatni, hiszen főleg a női munkaerőknek télen nem tudnánk munkát biztosítani. Az ipari termelést fő idényben korlátozzuk vagy teljesen leállítjuk s a munkaerőket a mezőgazdasági tennivalók mielőbbi elvégzésére mozgósítjuk. A vállalatnak ötezer állandó tagja A vállalat szarvasmarha-telepein egyelőre még több fajtát tartanak, de az eddigi tapasztalatokra építve a jövőben már kizárólag a feketetarka tehenek számát fogják növelni, mert ezek nyújtják a legnagyobb hasznosságot. (A szerző felvétele) Ebben a tekintetben nincsenek problémáik, hiszen a tehénállomány 30— 35 százalékát évente felújítják. A takarmányadagot esetenként meghatározott • normák szerint állítják ősszé. A takarmányokból mintákat küldenek kivizsgálásra, s Így pontosan Ismerik azok beltartalmí értékét, amire az adagok összeállításánál feltétlenül szükség van. A tehénállomány egýik részének nyári ellátásét legeltetéssel (50 hektár Intenzív legelőn) oldják meg, a másiknak pedig egész évben silótakarmányt, szénát és erótakarmányt adnak. A szövetkezetnek Somorján és Bacsfán takarmányelőkészítő és keverő részlege van. Onnan hordják szét a komplett takarmányt. A kiváló tejtermelés! és értékesítési feladatok teljesítéséhez a gondozók és a fejók áldozatkész munkája is hozzájárult. Szeptember végével a legjobb gondozók közé Szeiff Borbála (13,52 liter tehenenkéntl tejátlag naponta), Viola Imre etető és Hideghéthy Lászlóné fejőnő (12,23 liter), valamint Boráros József és felesége Katalin (12,20 liter) tartozott. Mint mindenütt, itt is különbségek vannak nemcsak a dolgozók, hanem a gazdaságok között Is. A szövetkezet vezetősége azonban ismeri a termelésfejlesztést gátlő tényezőket. Ezek felszámolását érthetően elsőrendű feladatnak tartja, Így megvannak a feltételek ahhoz, hogy nagyot lendítsenek a fejlődés kerekén. Az állattenyésztés fejlesztési terve alapján a tehénállomány egy részét (470 db) Somarjára összpontosítják, ahol rövidesen befejezik az Istállók korszerűsítését. A tehenek másik csoportját a Rohovcei Állalmi Gazdasággal közösen kooperációban épülő 1370-es tehénfarmon helyezik el. Ezáltal lehetőség nyílik az állománynövelésre is. Jelenleg száz hektár mezőgazdasági területen 28 tehenet tartanak, a jövőben azonban 33-ra van kilátás. Cj jutalmazási forma A termelési feladatok teljesítése mellett nagy gondot fordítanak a minőségre is. A szövetkezet vezetősége hosszú időn át kereste ennek lehetőségeit. A MÉM 126/73-as számú hirdetményének életbeléptetése után ezt a feladatot is megoldották, hiszen a szövetkezet számára sem lehet közömbös, hogy a felvásárolt tej az első vagy a második minőségi osztályba került-e. A megoldás lehetőségét a gondozók és a fejők munkájának ösztönzésében látták. Ez azt jelenti, hogv új jutalmazási formát vezettek be; ф az első minőségi osztályba sorolt tej után a gondozók alapbérüknek tíz százalékát kapják jutalom formájában; # a második minőségi osztályba sorolt tej után a gondozók nem részesülnék jutalomban; 9 a harmadik minőségi osztályba sorolt tej után a gondozók, fejők átlagkeresetéből tíz százalékot vonnak let Az ÚJ Jutalmazási rendszer meghozta a várt eredményt, hiszen októbertől kezdve az értékesített tej mindenütt az első minőségi osztályba került. így évi átlagban mintegy 850 ezer korona többletjövedelmet ért el a szövetkezet. A hústermelési feladatok teljesítésére és túlszárnyalására is jók a feltételek. A háromnegvedéves terv 1037.5 tonna bús értékesítését irányozta elő, valóságban azonban 1157 tonnát adtak a küzellátásnak. A marhahús értékesítési tervét 30 tonnával túlszárnvalták. Év elejétől a hízómarhák átlagos napi súlygyaranodása 0.987 kg volt. Mivel ezen a szakaszon is keresték a jobb megoldásokat, fokozatosan áttértek a préselt takarmányok etetésére. A harmadik negyedévben például - közel kétszáz hízót etettek ilyen takarmánnyal, s az állatok átlagos napi felhízása 1,28 kg volt. A közeljövőben az egész hízóállománynál áttérnek préselt takarmányok etetésére. A sertés-értékesítési feladatok teljesítése még kedvezőbb. Szeptember végéig 779 tonna sertéshúst adtak a közellátásnak, ami száz tonnával volt több az előirányzottnál. Itt részben már megoldott az állatok összpontosítása és szakosítása. A kocaállományt 700 darabra gyarapítják és Bacsfán helyezik el. Számolnak a kocák mesterséges termékenyítésének bevezetésével és évi átlagban 14 malac születésével. Már elkészült az 1200 férőhelyes ketreces malacnevelde Is. mely szerves része a kocatelepnek. Az első eredmények biztatóak, mert az állatok átlagos napi súlygyarapodása 0,483 kg. A hizlalást két — ötszáz és ezerférőhelyes — istállóban végzik. A hízók átlagos napi súlygyarapodása 0,587 kg volt. Egy kiló húshoz 4,01 kg abrakot használtak. A hizlalásban Czafik László a legjobb a dobrohostl ídoborgazi) gazdaságból. Ott a hízók átlagos napi súlygyarapodása év elejétől 0,616 kg. Aj; elmondottak azt bizonyítják, hogy a Kék Duna szövetkezetben megtalálták a termelés fejlesztésének lehetőségét. Ezzel bebizonyították, hogy az emberek alkotó készségének tudatos kihasználásával a kevés tápértékű szalma és más anyagok teljes értékűvé varázsQlhatók, s ez mind a gazdaság, mind a társadalom szempontjából egyaránt hasznos. Hoksza István és Bura László meig kétezer hektárnyi gyümölcsösünk van. Persze üvegházi zöldség- és virágtermeléssel is foglalkozunk. A vállalat egyébként állattenyésztésre szakosított. Tizenegyezer szarvasmarhát s 35 ezer juhot tartanak. Tehénállományuk három és félezer darab. Az egyedenkénti évi átlagtejelékenysög fajták szerint háromezerhatezer liter között változik. Legjobban a feketetarkák váltak be, ezért nyolcvanig négyezer darabra növelik a számukat. A juhtenyésztés egyelőre nem hoz valami nagy jövedelmet a vállalatnak. A cigájákban csalódtak, ezért most fekete fejű pleveni juhokat tartanak. Ezek már több mint hetven liter tejet termelnek. A termelés gazdaságosabbá tétele érdekében a tervidőszak végére szeretnék elérni a kilencven-száz literes egyedenkénti tejtermelési átlagot. A vállalatnak összesen kilenc üzemegysége van, ebből hét mezőgazdasági termeléssel, egy ipari termeléssel van, szakemberekkel való ellátottsága jó. A foglalkoztatott mérnökök száma százhatvan, a középfokú végzettséget pedig kétszázhúszan szerezték meg. Az emberek fáradságos munkáját korszerű, jól felszerelt géppark segíti. A vállalatnak száznyolcvan erőgépe — ezeknek a többsége lánctalpas és nagy teljesítményű kerekes traktor — s száznegyven tehergépkocsija van. — Akárcsak eddig, továbbra is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy még eredményesebbé tegyük a gazdálkodást, főleg a mezőgazdasági termelést, jobb munka- és életfeltételeket biztosítsunk tagjaink számára s hogy minél több terméket nyújthassunk a népgazdaságnak — hangsúlyozta Penka Pavlova elvtársnó, amikor további eredményes munkát kívánva elbúcsúztunk vendéglátónktól, hogy folytassuk útunkat Plevenen, Ruszén, Rázgrádon és Sumenen keresztül a dél-dobrudzsai Tolbuhinba, ahol egy további agro-ipari vállalatot látogatunk meg. jobb is lehetne az eredmény! N éhány évvel ezelőtt komoly problémákkal küzdöttek a levícel (lévai) járás szarvasmarhatenyésztő mezőgazdasági üzemei. A lemaradás okainak feltárása után tudományos Ismeretek alapján fejlesztették az állományt. Ma már nagyszerű eredményekkel dicsekedhetnek, problémák azonban még ma is előfordulnak. Az eredményekkel nem elégedettek, fezért újra és újra keresik a további felemelkedés lehetőségét. Hol van a hibák gyökere? Elsősorban a rossz takarmányozásban. A takarménytermesztők ugyanis Az értékesítési feladatokat legjobban a Dolná Seč-i (alsőszecsel), leggyengébben pedig a žemberovcei szövetkezet teljesíti. Az alsőszecseíek naponta 10,27 liter tejet adtak el tehenenként, a žemberovceiek pedig csak 5,87 litert. A tejtermelés terén a lévai járás a nyugat-szlováikai kerületben az utolsó helyet foglalja el, s a kerületi átlagtól 0,66 literrel elmarad. Szólni kell azonban a többi hasznossági mutatóról Is. Minden száz tehéntől 76,93 darab borjút választanak el. A szarvasmarhanem tartanak lépést a szarvasmarhatenyésztéssel, kevesebb takarmányt termesztenek a kelleténél. Az elmúlt négy hónap eredményeiből megállapíthatjuk, hogy a JM! által irányított üzemekben a múlt év ugyanazon Időszakához viszonyítva 1653-al nőtt a szarvasmarha-állomány, tejből pedig kétmillió literrel jobb a hasznosság a tavalyinál. Mind a szövetkezetekben, mind- az állami gazdaságokban jó a napi fejésl átlag. Az előbbieknél 8,36, az utóbbiaknál pedig 8,86 liter a napi átlag. állomány napi súlygyarapodása darabonként a szövetkezetben a tavalyi szinten van, az állami gazdaságokban pedig 0,83 kg-ra emelkedett. Ebben a tekintetben legkiválóbb а Тек. Luíany-l (nagysallői) szövetkezet, a leggyengébbek pedig a Velký Dúr-iak (győrödtek).A nagysallólak 980, a győrödiek pedig csak 529 gramm súlygyarapodást érnek el naponta. Halaszthatatlan feladat: a növénytermesztés Igény szerint szolgálja ki takarmánnyal az állattenyésztéstl Abel Gábor 13 Zeiuianská Oiöán (Nemesóceán) készségesen igazítottak útba, hiszen mindenki ismeri a Szalai házaspárt. A feleség, Szalai Júlia, a Néphadsereg nevet viselő társult szövetkezet fejőnője nyitott ajtót. Jövetelem céljának közlésére «serényen elmosolyodott. — Rólam akar írni? — Egész nap dolgozom, ha nem az istállóban, akkor itthon. Mint mindenki a faluban. Tiz éve fejőnőként dolgozom az állattenyésztésben. Jelenleg huszonnégy tehenet gondosok. Tejhozamuk 1977 első felében elérte a 48 ezer 500 litert. + Ez az On érdeme? — Az én érdemem? — ismételte a kérdést, majd így folytatta: — Inkább a szorgalmas és kitartó összmunkáé. Türelem s az állatok szeretető kell ehhez. Mindig ügyeltem arra, hogy mankómat a legtökéletesebben végezzem. Az A jobb eredményekért energia, amit munkámra fordítottam, meghozta az eredményt. Volt időszak, amikor naponta egy-egy tehétól 28 litert fejtem. Vannak természetesen gyengébb Időszakok is. A tehenek sem mindig egyformán adják a tejet. ф Milyen a munkaknllektíva es őcsai telepen? — Az istálló s felszerelése bizony meglehetősen elavult. A tériemmel, Gyulával dolgozom, aki huszonnégy tehenet etet. Természetesen íól megértjük egymást. Ml ketten állandóan versenyben vagyunk a jobb eredményekért. A férj, aki a „A szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója“ miniszteri kitüntetés tulajdonosa, barátságos, munkabíró férfi. A munka örök fiatalsággal ajándékozza őt megl — Bizony sokét dolgozunk — mondta meggyőzően. — Régen odahaza többféle állatot tartottunk, a közelmúltban azonban mi is szakosítottunk, mégpedig a közös huszonnégy tehénnek gondozására. mert a tehenet is „dédelgetni“ kell.... ügyelni arra. hogyan értékesíti a szálas takarmányt. vagy itatásnál az egyik tehén nem lüki-e félre a másikat, stb. — Persze a jó szakértelem is fontos. Gondoskodni a megfelelő takarmányozásról, a pontos fejősről ás egyebekről. Legfontosabb azonban az, hogv a munkából ne hiányozzék a szív! ф Hallottam, hogy jóf megélnek az állattenyésztésből? — Havi keresetünk meghaladta az 5 ezer 900 koronát, s ehhez hozzá jön még az évvégi részesedés is, mely az elmúlt évben 25 ezer korona volt. Ezért azonban sokat kell dolgozni! A kívülálló talán nem is képzeli el, mi mindent kell ezért tenni! Nálunk nem úgy van ám, hogy délután letelik a munkaidő és szabad vagyok ... Koradélután köszőüttem el tőlük^ s akkor már ők is készülődtek. Az esti etetés és fejée újra munkába szólította őket. Az üzemi pártszervezet elnöke azt mondta róluk: „Mindkettőjükről pé»o«t vehetnének mások Is“. —csiba—
