Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-06 / 49. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. december 6 ÄZ együttműködésünk megbonthatatlan KÖZLEMÉNY A CSEHSZLOVÁK PÄRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG SZOVJETUNIÖBELI HIVATALOS LÁTOGATÁSÁRÓL Moszkva — Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására 1975. november 25—29-én hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióba a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, élén Gustáv Httsákkal, a CSKP KB főtitkárával, a CSSZSZK elnökével. A látogatás idején sorra került tárgyalásokon csehszlovák részről Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke, Lubomfr Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, miniszterelnök, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, jozef Koreák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK miniszterelnökhelyettese, a CSSZK kormányelnöke, jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Václav Hüla, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, ján Havelka, a CSKP KB tagja, Csehszlovákia szovjetunióbeli nagykövete és Antonfn Vavruš, a CSKP KB külpolitikai osztályának vezetője vett részt. Szovjet részről jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Mihail Leszecsko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának személyi tanácsadója, Vlagyimir Mackevics, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. A tárgyalások során megvitatták a CSKP és az SZKP, a CSSZSZK és a Szovjetunió sokoldalú együttműködése további elmélyítésének kulcsfontosságú kérdéseit, valamint a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáit. A tárgyalások a testvéri kölcsönös megértés és a teljes nézetazonosság légkörében folytak. A csehszlovák kommunisták és a csehszlovák dolgozók a társadalmi tevékenység valamennyi területén jelentős eredményekkel készülnek a CSKP XV. kongresszusára. A népgazdaság ötéves fejlesztési tervének sikeres fejlesztésével megszilárdul az anyagi alap a fejlett szocialista társadalom építése feladatainak megoldásához. Az országban a politikai helyzetet a kommunista párt vezető szerepének és tekintélyének, valamint a néptömegekkel való kapcsolatának további megszilárdulása, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a fiatalság szocialista öntudatának, hazafias munkakezdeményezésének fokozása jellemzi. A Szovjetunióban előkészületek folynak az SZKP XXV. kongresszusára. Az alkotó fellendülés és a nagy igényesség légkörében valósulnak meg a pártszervezetek évzáró gyűlései. Az országban verseny folyik a 9. ötéves terv feladatainak idő előtti teljesítéséért, a dolgozók széles körűen és aktivan részt vesznek a következő évi tervek értékelésében. Mindez arról tanúskodik, hogy a nép támogatja az SZKP bel- és külpolitikáját. A két testvérpárt és szocialista állam vezető képviselői véleménycserét folytattak a szocializmus és a kommunizmus továbbépítésének időszerű feladatairól, a feladatok megoldásának módszereiről és formáiról és tájékoztatták egymást a következő időszak terveiről és célkitűzéseiről. A tárgyalások során a legnagyobb figyelmet a csehszlovák—szovjet együttműködésnek szentelték. Értékelték azokat az eredményeket, amelyeket ezen a területen a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség 1970 májusi- csehszlovákiai látogatása óta elértek. Az akkor megvalósított tárgyalások, az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása szilárd alapot jelentett a két ország sokoldalú kapcsolatainak további tökéletesítéséhez. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben tovább fejlődtek és minőségileg magasabb színvonalra kerültek a csehszlovák—szovjet kapcsolatok. A két ország népgazdasági feladatainak teljesítésében egyre jelentősebb szerepet tölt be a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, amely olyan haladó formákban fejlődik, mint a közös tervezőtevékenység, a távlati programok, a szakosítás és a kooperáció, az anyagi, és pénzügyi és a munkaeszközök öszszekapcsolása nagy termelési kompplexumok építéséhez. A Csehszlovákia és a Szovjetunió népgazdasági fejlesztési tervei egybehangolásának eredményeire vonatkozó jegyzőkönyv, valamint az 1976—1980. évi árucsereforgalmi és fizetési megállapodás, amelyet a közelmúltban írtak alá, a kölcsönös kereskedelem több mint 40 százalékos, a gép- és berendezésszállítmányok több mint 67 százalékos emelkedését irányozza elő a jelenlegi ötéves tervhez viszonyítva. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít a KGST keretében folytatött szocialista gazdasági integráció további elmélyítésének és fejlesztésének, s felkészül rá, hagy maximálisan részt vállaljon a fontos feladat megoldásában, amely megfelel minden testvéri ország és az egész szocialista közösség létérdekeinek. A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet szenteltek az ideológiai és a kulturális kapcsolatoknak. Az utóbbi években jelentős előrehaladást értünk el ezeken a területeken, ami lehetővé teszi a társadalmi fejlődés időszerű kérdéseinek közös elméleti feldolgozását, a dolgozók nevelésével kapcsolatos feladatoknak a marxizmusleninizmus és a szocialista internacionalizmus szellemében történő megoldását, hozzájárul a két testvéri ország nemzetei szellemi gazdaságának gyarapításához, közeledéséhez és barátságuk megszilárdításához. A CSSZSZK küldöttsége hangsúlyozta, hogy a lenini pártnak a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett gazdag tapasztalatai ösztönző példát jelentenek a csehszlovák kommunisták számára a fejlett szocialista társadalom építésében. Kifejezték azt a törekvésüket, hogy elmélyíteni és tökéletesíteni akarják a szakszervezeti, az ifjúsági és más társadalmi szervezetek az alkotószövetségek, az ideológiai és tudományos intézmények, a tájékoztatási eszközök és iskolák együttműködését. A két fél támogatja a két állam üzemei és polgárai közti közvetlen kapcsolatok fejlesztését. A csehszlovák—szovjet együttműködés további fejlődése fő irányvonalának meghatározásakor társadalmunk életének valamennyi területén a tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a CSKP és az SZKP kapcsolatai további elmélyítésének döntő jelentőségét. A két testvérpártnak közös célokon és közös ideológián alapuló egysége a mozgatóereje és szavatolója Csehszlovákia és a Szovjetunió szoros szövetségi kapcsolatának, s biztosítja politikájuk egybehangolását nemzeti érdekeikkel és a szocializmus általános érdekeivel összhangban. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel nyugtázták, hogy a CSKP és az SZKP, valamint a Gustáv Husák és Leonyid Brezsnyev elvtársak által vezetett központi bizottságok között a mély tisztelet, őszinteség, a teljes bizalom kapcsolatai alakultak ki. Szilárd elhatározásuk, hogy továbbra is megerősítik a csehszlovák és szovjet kommunisták harci szövetségét. A tárgyalások bebizonyították a két fél nézetegységét a nemzetközi helyzet értékelését illetően. Az utóbbi években lényegesen javult a nemzetközi légkör. Ez döntő mértékben a szocialista közösség országai egybehangolt külpolitikájának az eredménye, amelyet az összes haladó és békeerő támogat. Csehszlovákia és a Szovjetunió továbbra is szorosan egybehangolja külpolitikai tevékenységét, tökéletesíti az együttműködést a Varsói Szerződés keretében, amely már 20 éve sikeresen elősegíti a szocialista közösség országainak egységét és felzárkózottságát, s a nemzetek békéjének és biztonságának érdekeit szolgálja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió őszintén örül a vietnami nép történelmi győzelmének, valamint a laoszi és a kambodzsai hazafiakénak. Ezzel kapcsolatban megelégedéssel nyugtázzák a VDK párt- és kormányküldöttsége csehszlovákiai és szovjetunióbeli látogatása során a közelmúltban folytatott tárgyalások eredményeit, amelyek hozzájárulnak a testvéri vietnami néppel való barátságunk és sokoldalú együttműködésünk megszilárdításához. A szocializmus pozícióinak megszilárdulása a legjobban Kuba imperialista blokádjának kudarcában és a Német Demokratikus Köztársaság széles körű nemzetközi jogi elismerésében nyilvánult meg. Meghiúsították a reakciós erőknek a CSSZSZK elszigetelésére tett kísérleteit. Csehszlovákia nemzetközi tekintélye megszilárdult. A CSSZSZK és a Szovjetunió mély megelégedését fejezte ki az európai biztonsági és együttműködési konferencia történelmi jelentőségű eredményeivel kapcsolatban. Hangsúlyozzák, hogy a konferencia politikailag lezárta a második világháború és a háború utáni időszak következményeit, megbízhatóbb alapra állította az európai államok kapcsolatait. Megerősítik azt a szilárd elhatározásukat, hogy következetesen megvalósítják a záróaktusban rögzített megállapodások alapelveit és feltételezik, hogy a konferencia többi résztvevője is hasonlóan jár el. Csehszlovákia és a Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik, amely magával hozza a katonai területen való enyhülést is. Továbbra is sokoldalúan elősegítik a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére vonatkozó konstruktív megállapodás elérését, megtartva azt az elvet, hogy az nem veszélyeztetheti a tárgyalásokon részt vevő egyetlen egy ország biztonságát sem. Szilárd meggyőződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell hozni a lázas fegyverkezés korlátozására, a leszerelési világkonferencia megrendezésének előkészítésére. Ezzel kapcsolatban kiemelték annak a javaslatnak a jelentőségét, amelyet a Szovjetunió terjesztett az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszaka elé az újfajta tömegpusztító fegyverek és új fegyverrendszerek fejlesztésének és gyártásának betiltására, a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános megszüntetésére. A tárgyaló felek értékelték a közelkeleti helyzetet és megállapították, hogy ez a terület továbbra is veszélyes feszültségi gócpont marad, amely veszélyezteti a békét és a nemzetek biztonságát. Leszögezték, hogy készek ezen a területen az állandó és igazságos béke megteremtésére, amelyet csakis úgy érhetnek el, ha az izraeli csapatok teljes mértékben kivonulnak az 1967 óta megszállt arab területekről, biztosítják Palesztina arab népének törvényes jogait, beleszámítva az önálló állam megalakításának jogát is, szavatolják e terület valamennyi államának és nemzetének jogát a független létre és fejlődésre. Mindkét fél támogatja a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását és területi egységét, az idegen csapatoknak a területről való kivonását és azt, hogy lakossága maga dönthessen sorsáról. A CSSZSZK és a Szovjetunió szolidáris az ázsiai, az afrikai és a latinamerikai nemzeteknek az imperializmus. a gyarmati rendszer és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadításért, a függetlenség megszilárdításáért és a társadalmi előrehaladásért folytatott harcával. A tárgyaló felek hangsúlyozták, hogy támogatják az Angolai Népi Köztársaság törvényes kormányát a függetlenség, a béke, az egység és a területi egység viszonyai között az új életért folytatott harcában, határozottan elítélik a délafrikai fajüldözőknek és más külföldi intervenciósoknak és zsoldosoknak az angolai nép belügyeibe való beavatkozását. A két fél leszögezte, hogy a csehszlovák és a szovjet nép határozottan támogatja a chilei népnek a fasiszta junta elleni harcát, követeli a chilei hazafiak üldözésének beszüntetését, Luis Corvalán és a többi politikai fogoly szabadon bocsátását. A CSSZSZK és a Szovjetunió szolidáris a portugáliai demokratikus erőkkel. Különösen fontosnak tartják, hogy biztosítsák a portufái nép szuverén jogát, hogy maga dönthessen — mindennemű közvetlen vagy közvetett külső beavatkozás nélkül — saját sorsáról. A két fél támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetét mint a nemzetek biztonságának és az általános béke megszilárdításának jelentős eszközét. Továbbra is hozájárulnak az ENSZ előtt álló feladatok teljesítéséhez — elősegítik a világban végbemenő pozitív folyamatok fejlesztését, alapokmánya szigorú megtartásának alapján érvényesítik az ENSZ nagyobb hatáskörét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió a többi szocialista országgal együtt továbbra is fellép az agresszív imperialista és reakciós nacionalista erők azon kísérletei ellen, hogy fékezzék a nemzetközi helyzet javulását, felélesszék a hidegháborús légkört, ártsanak a béke és a szocializmus ügyének. Internacionalista kötelességüknek tartják, hogy határozottan fellépjenek a szocializmus számára idegen nagyhatalmi expanziós irányvonal ellen, amelyet a maoista vezetőség érvényesít, s amely egyre inkább a világreakció legagresszívebb erőivel szövetkezik a nemzetközi feszültség enyhítése ellen. A tárgyaló felek kicserélték nézeteiket a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A CSKP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít az egész világ kommunistái egysége megszilárdításának a marxizmus leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek alapján. A két párt továbbra is határozottan harcol az antikommunizmus, a revizionizmus és az opportunizmus minden megnyilvánulása ellen. Megerősítették azt a törekvésüket, hogy hozzájáruljanak a kommunista és munkáspártok európai konferenciája előkészületeinek befejezéséhez és a konferencia sikeres megvalósításához. •A A csehszlovák párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli tartózkodása során Moszkván kívül ellátogatott Minszkbe és Leningrádba, barátsági nagygyűléseken találkozott a dolgozókkal, a párt és az állam vezetőivel, a fasizmus elleni közös harc résztvevőivel, a tudományos és kulturális dolgozókkal, a párt és az állam fasizmus elleni vezetőivel, a fasizmus elleni közös harc résztvevőivel, a tudományos és kulturális dolgozókkal és a társadalmi szervezetek képviselőivel. A szovjet emberek mindenütt őszinte örömmel és szívélyesen köszöntötték a küldöttséget, és kifejezték a Csehszlovákia nemzetei iránti testvéri és baráti érzelmeiket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége őszinte köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának azért a lehetőségért, hogy megismerkedhettek a szovjet nép életével és a komunista jövő építésében elért kiváló sikereikkel. A küldöttség meghívta a szovjet párt- és kormányküldöttséget Csehszlovákiába, a számára megfelelő időpontban. A meghívást köszönettel elfogadták. Ä két nagyhatalom közti IS ét szuper nagyhatalomról“, 11- M1* letve „két imperializmusról“ hallunk mostanában. A kapitalizmus teoretikusai azért dédelgetik a „két szuper nagyhatalom“ elméletét, hogy egyenlőség jelet tehessenek a Szovjetunió és az USA közé és így az imperializmust a „nagyhatalom“ egyszerű fogalmára szűkítsék. Az ultrabaloldaliak viszont magasra emelik a „két imperializmus“ elméletét arra törekedve, hogy a „hatalom“ fogalmát az imperializmussal hozhassák egy nevezőre. Az első elmélet fő célja fehérre mosni az imperializmust és elkendőzni kizsákmányoló lényegét, addig a második legfontosabb célja befeketíteni a Szovjetuniót ráfestve az imperialista ördög szarvait. Végeredményben az egyik és a másik is ugyanazt a célt szolgálja: hamisan magyarázzák jelenlegi világunkat és a fejlődés útját. Ezzel szándékosan tévesztik meg az embereket, akik a szabadságot és az igazságosságot keresik. Napjaink legfőbb ellentéte a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai harc. Viszont a „két szuper nagyhatalom“ elméletének szülői a világ szociális ellentéteit a két legnagyobb ország tisztán „nemzeti“ versengésére szűkítik le. Ha ez így lenne, akkor megszűnne az Egyesült Államok imperialista jellege, és a Szovjetunió nem lenne szocialista ország. A világ két legnagyobb országa — a Szovjetunió és az USA — között alapvető különbség van. Ha az Egyesült Államok erejét az üzleti világában a helyzet kihasználásával, országok kizsákmányolásával és a gyengébb partnerek kezének megkötésével szerezte, a Szovjetunió az erejét a munka, az áldozatkészség és lemondás útján érte el. A szovjet emberek országuk egész gazdagságát a nép szolgálatába állították, a társadalom élősködő rétegeit megfosztották a dolgozók verejtékén épített gondtalan életüktől és nehéziparukat egy egész nemzedék lemondása árán építették fel, amely nemzedék nélkülözte a könnyűipar termékeit és a szórakozást is. A Szovjetunió hatalmát verejtékkel szerezte. Ezért tudta megvédeni szabadságát a nemzetközi imperializmussal folytatott harcban, ameiy megsemmisítéssel fenyegette a háborúban, később pedig gazdasági blokáddal súlyosbította helyzetét. Sikerült helytállni a kizsákmányolástól megszabadított emberek erejének érdeméből egy olyan társadalomért, amely a háború utáni harminc év hatalmát megsokszorozta. Ezzel az erővel számolnia kell a nemzetközi imperializmusnak és legfőbb erejének — az Egyesült Államoknak is. Számolnia kell — s ebben megtaláljuk a választ minden „miértre“, amelyet a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálásával kapcsolatban feltettek. A Szovjetunió és az egész szocialista társadalom egyre növekvő hatalmának láttán az USA kénytelen korlátozni stratégiai fegyverkezését, mivel figyelembe kell vennie a Szovjetunió békés kezdeményezését. A békés együttélés, amely az atomkorszakban az emberi együttélés egyetlen lehetősége, Amerika számára érthető fogalommá vált, amint érezte, hogy a Szovjetunióban egyenlő versenytársra talált. Ebben a helyzetben az Egyesült Államok kénytelen volt megfékezni imperialista törekvéseit a Karibtenger térségében, Vietnamban, a Közép-Keleten és a világ más részein is. Amikor „szuper nagyhatalmakról“ beszélnek, gyakran megfeledkeznek arról, hogy minden hatalomnak megvan a forrása és vannak céljai. A Szovjetunió ereje nem épül a monopóliumokra, amelyek megtalálták a kizsákmányolás legracionálisabb rendszerét. A Szovjetunió ereje — a munkásoknak a holnapba vetett bizalma, a földművesek helytállása, az ifjúság lelkesedése, akiket a tudásvágy hat át, nem pedig az anyagi Javak megszerzésének vágya. Az, aki csak kissé ismeri Amerikát és a Szovjetuniót, és mai világunk történelmét, jól tudja, hogy a Szovjetunió és az USA közé egyenlőségi különbség jelet tenni egyértelmű azzal, hogy figyelmen kívül hagyjuk a szocializmus ' és az imperializmus, a szabad munka társadalma és a kizsákmányolás társadalma közötti alapvető különbséget. Kérdezzék csak meg, mi a véleménye a „két szuper nagyhatalomról“ egy vietnaminak és azt feleli majd, hogy az USA jelképe azok a repülőgépek, amelyek gátakat és iskolákat bombáztak, míg a Szovjetunió olyan rakétákat juttatom, amelyekkel országukban lelőtték az amerikai bombázógépeket. Kérdezzék meg, mit gondolnak a „két szuper nagyhatalom“ kifejezés hallatára az arabok és azt válaszolják, hogy az USA-t azok az amerikai tankokról ismerik, amelyekkel az izraeli agresszorok betörtek a békés arab falvakba, míg a Szovjetuniót az Asszuáni völgyzárógát jelképezi, amelynek segítségével a fellah öntözheti földjeit. Kérdezzék meg a kubaiakat, mi a véleményük a „két imperializmusról“. Azt válaszolnák: az USA a Playa Giron-on átélt agressziót jelenti, míg a Szovjetunió a kubai forradalom és a függetlenség kivívásának védőpajzsa. S ha még van ideje, idézi Fidel Castro következő kijelentését: „Hogyan nevezhetjük a Szovjetuniót imperialista hatalomnak? Hol vesz részt nemzetközi kereskedelmi társaságok ügyleteiben? Hol találunk a fejlődő országokban ipari üzemeket, bányákat, kőolajtelepeket, amelyek a Szovjetunió tulajdonában lennének? Melyik munkást zsákmányolja ki a szovjet tőke Ázsia, Afrika vagy Latin- Amerika bármelyik országában? — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a szovjet emberek hatalmas hősiessége árán a Szovjetunió, habár magára hagyatva, helytállt az imperialista intervenció és gazdasági blokád éveiben. Később pedig 20 millió emberélet feláldozása árán verte vissza a fasiszta agressziót, hallatlan igyekezettel és hősiességgel fejlesztette műszaki alapját és gazdaságát anélkül, hogy kizsákmányolta volna a munkást. Teljesen lehetetlen lett volna a gyarmatosítás felszámolása a Szovjetunió nélkül, amely elősegíti a nemzeteknek teljes szabadságukért vívott hősies harcát. Aki az életben értékeli a szabadságot és az igazságosságot, nem lehet e küzdelemben kívülálló szemlélő. Viszont sok függ attól, hogy az ember melyik oldalon áll, ki a barátja és ki az ellensége. Mi, szovjet emberek büszkék vagyunk arra, hogy hűséges barátok vesznek körül és olyan ellenségünk van, amely forradalmi harcunkat állandóan ébren tartja. VLAGYIMIR LOMEJKO, az APN kommentátora