Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-04-12 / 15. szám
i 1975. április 12. SZABAD FÖLDMŰVES Nagy előrehaladás, reményteljes ••• $r JOVO Az összefogás - SIKEREIK ZÁLOGA v Eredménynek könyvelhető el az is, hogy a polgári esketésekre, névadóünnepségekre szolgáló termet korszerűsítették és szépen berendezték. A felszabadulás 30. évfordulóját a község lakossága a termelésben, s az emberek gondolkodásmódjában bekövetkezett nagy méretű átformálódás jegyében ünnepelték. A hnb és a termelőüzemek szoros együttműködésében rejlik jobbára eredményeik titka. Az összefogás, a közös munka a termelés további növelésének, s a községfejlesztésnek biztos záloga. Svinger István. Г ________________________________________ Április az erdők hónapja Nemrégiben sajtótájékoztatót tartott az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium képviseletében Mistrík - Augustin miniszterhelyettes, aki ismertette Szlovákia erdőgazdaságai múlt évi eredményeit, s az idei igényes feladatokat, amelyek teljesítése mintegy negyvenezer erdőgazdasági dolgozóra vár; valamint körvonalazta a 6. ötéves tervidőszak fontosabb célkitűzéseit. A múlt évi nagyon kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére (mintegy 155 millió korona értékű természeti kárl) az erdőgazdaságok túlteljesítették a gömbfa-kitermelési, valamint kiviteli tervüket (szocialista országokba 103, kapitalista államokba 130 százalékra). így tehát gazdasági feladatait a tárca teljesítette, ezáltal hozzájárulva az 5. ötéves tervidőszak feladatainak a teljesítéséhez is. A minisztérium dolgozói remélik, hogy az idei igényes tervfeladataikat 4 százalékkal túlteljesítik. Minden jel arra mutat, hogy a beruházási építkezések tervét mintegy 116 százalékra sikerül teljesíteniük. Ezáltal az 5. ötéves tervidőszak alatt 829 km hosszúságú utat építenek az erdőkben, szabályoznak 119 km hosszú folyószakaszt, 738 üzemi lakásegységet építenek, valamint 900 ha területet hasznosítanak, 672 új tehergépkocsit, s 828 traktort biztosítanak. Tovább gépesítik a munkafolyamatokat. Jelenleg másfélszáz speciális kerekes traktor és száz tehergépkocsi (olajnyomásos berendezésű) dolgozik Szlovákia erdészeti és vízgazdálkodási üzemeiben. A komplex ésszerűsítési terv alapján 649 munkaerő megtakarításával lényegében 17 millió bérköltség és másfélmillió korona anyagi költség marad meg az államháztartásnak. Ezen kívül a minisztérium dolgozói szeretnének megtakarítani 18 ezer kilowattóra elektromos áramot, s 19 tonna fémet... Viszont, nagy fogyatékosságok mutatkoznak a dolgozók üzemi étkeztetése szakaszán — eddig csupán valamivel több mint egytizede étkezik Uymódon, amin javítani szeretnének ebben az évben. Ami meg a következő ötéves terv főbb célkitűzéseit illeti: előreláthatólag további fásításokat végeznek, fokozzák a fakitermelést, a melléküzemágak termelését, a beruházási építkezéseket, s az egy dolgozóra jutó munkatermelékenységet. Csökkentik a tűzifa (lombos és tűlevelű) mennyiségét, s mintegy 80 ezer — 100 ezer hektárnyi területet újra fásítanak. Mintegy hatvan faiskolát létesítenek, hogy ezáltal körülbelül 24 millió facsemete kiültetését tegyék lehetővé, emellett lecsökkentve az ültetési időt (1000 db fa esetében) 42 óráról 20 órára. A központi faiskolák létesítésével a termelési folyamatok gépesítését kívánják fokozni, új eljárásokat alkalmazni. Ilyen központi faiskola már üzemel Smižany-ban, 12 ha-nyi területen. További célkitűzések: csökkenteni akarják az új ötéves tervidőszakban a munkaigényességet, növelni a haszonerdők terjedelmét a mostani 20,4 száalékről 24,5 százalékra. Ugyancsak bővíteni akarják a nemzeti parkot, s a védett területeket. Használhatóvá, illetve termékennyé akarnak varázsolni — vízgazdasági beavatkozással — további 34 ezer hektárnyi területet, a Nitra, a Sajó és a Toryša folyók mentén. A legfőbb figyelmet a közeljövőben a következőkre fordítják: — a fásítás növelésére, — a központi faiskolák létesítésére, — a gépek és gépi berendezések jobb kihasználására, — a fakitermelés összpontosítására, — a dolgozók biztonságosabb szállítására. A minisztérium dolgozói remélik, hogy a lakosság is nagymértékben hozzájárul erdeink, parkjaink, vizeink védelméhez, s ezáltal életkörnyezetünk további javulásához. (bara) Pedagógus a javából Csiba László Csiba Lászlónak lapunk hasábjain rendszeresen jelennek meg írásai. Témáit az életből meríti, melyekben egyaránt helyet kap a múlt, jelen és a jövő arculata. A közelmúltban megkértem, mondjon hivatásáról, a tanítúi munkával járó problémáiról. — Csallóköz kisközségében, Orechová Potöö-ban (Dióspa tony ban születtem földművelő család sarja ként — kezdte a beszélgetést. Maji így folytatta: — Dunajská Stredái (Dnnaszerdahelyen) érettségiztem ntána a Nitrai Pedagógiai Fakultásol 1864-ben végeztem el a biológiai földrajz szakot. Tíz év óta egyfoly tában Sa murin ban (Somorján) tant tok. — A vezetés és a kollektíva kitűni iskolánkon. Felelősségteljes mun kánkban sajnos akadályoz a helység hiány, melyen az sem segít, hogy ai 1—5. évfolyam diákjai egy százévei öreg iskolaépületben tanulnak. Tér mészetesen ennek ellenére a pedagó gus-kollektiva nevében elmondhatom hogy iskolánk a tudás épülete, ahol nemcsak az átadott ismeretek menynyisége, hanem a minősége is fontos. Tudatában vagyunk annak, hogy a huszadik század utolsó negyedét kezdjük el nemsokára, amikor az életük derekán levő, felnőttek is az iskolapadokban ülnek, hogy újra foglalkozzanak a géptannal, az elektromosságtannal, a sebességgel — szö- Egyszóval szocialista társadalmunk utánpótlását neveljük, s készítjük fel sikerrel az élet különféle oklevéllel járó, vagy annélküli tanfolyamaira. Oktató munkánk fő vezérfonalát a szocialista hazafiságra, a proletár-internacionalizmus, leghűbb szövetségesünk, a szovjet nép ismertetésére való törekvés határozza meg. Munkánkban nagy súlyt helyezünk a gyakorlatiasságra, mely a tudományos világnézet, a marxista gondolkodásmód kialakításának alapjául szolgál. Ennek érdekében pedagógusaink a szakmai vonalom túlmenően politikailag is állandóan képezik magukat. Ezzel párhuzamban szükségesnek éreztem a Marxista-Leninista Esti Egyetem elvégzését, melyet 1973-ban kitüntetéssel abszolváltam. — Mi a véleménye lapunkról, mely 1 a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját? — Nyugodtan mondhatom, a Szabad Földműves egyik legrégibb levelezője vagyok. Az említett újság nagyon a szívemhez nőtt. Egyrészt, mert benne 16 évvel ezelőtt jelent meg első írásom, másrészt származásom kapcsán még gyermekkoromban ismertem meg a paraszti munka gyötrelmeit. A szabad Földműves kitűnő újság, úgy érzem ezt a lapot minden efsz-tag a magánénak vallja. Mint levelező, a Szabad Földműves kapcsán, pár levelezőtársamat feltétlenül szeretném figyelmeztetni az úgynevezett szocialista újságfrás etikájára. Sajnos elszomorító tény, hogy nőhány levelező ugyanazon írását publikálására úgyszólván az összes csehszlovákiai magyar lapot igyekszik felhasználni. Vajon ők nem gondolnak arra, hogy ez rontja magyar nyelvű lapjaink színvonalát? — Milyen tömegszervezetekben fejt ki aktív tevékenységet? — A CSEMADOK-ban, a honvédelmi szövetségben, a szakszervezetben és a városi testnevelési körben. Kedvtelésként a CSEMADOK helyi szervezetének keretén belül honismereti gyűjtőmunkát folytatok társaimmal együtt a létesülő városi emléképület részére. — Tervei? — A pedagógusi munka sikeres folytatása, az új nemzedék pártos nevelése. Továbbá Somorja történetét szeretném megírni és könyvalakban megjelentetni. Beszélgetett: — óváry—■ A harminc szabad év eredményei sok mindenről meggyőzik az embert. Főleg arról, mily sokat fejlődött az ország, mekkora átalakulás következett be falvakon, városokon egyaránt. Ezt a nagy méretű előreugrást elsősorban a kisebb, eldugottabb falvakon veheti észre az odavetödő. Itt van például a Veľký Krtíi-i (nagykürtösi) járás félreeső kisközsége, Širáky (Sirak) amelyet mintegy tizenöt éve ismernek. Azelőtt évente, most egyre ritkábban fordulok meg benne. S talán épp ez az oka, hogy a legutóbbi ottjártamkor elcsodálkoztam azon a nagy arányú fejlődésen, amit ott tapasztaltam. Mi tűnt fel leginkább? Az emberek derűs hangulata, életöröme, munkakedve. Ellentétben azzal, amit a szövetkezetben — még egy évtizeddel ezelőtt is — volt szerencsém érzékelni. Akkor kedvszegettek voltak, telve panasszal. Most? Az elkeseredésnek nyoma sincs (nem is volna helyénvaló!) Tervekkel, elképzelésekkel vannak telve az emberek, akik bizakodók, jólöltözöttek. A faluban új. pompás családi házak sorakoznak egymás mellett. Ni, a falut átszelő patakot szabályozták. a környékét szépen rendbehozták. A régi középületeket is fejújítottak. Az iskola mellett kicsinosodott a Jednota-üzlet. szépen tatarozták. Kultúrház és óvoda is létesült azóta... Mindezt látni, nagy öröm. Főleg annak, aki ismerte ezt a „szegény“ falucskát az ötvenes években. Igaz, az emberek itt is öregedtek. A jóságos Hárfái néninek leginkább a haja árolkodik erről... De vidámabb, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Imre fia a Kam. Kusihy-i (kőkeszi) Efsz üzemgazdásza. Komoly férj és apa lett az egykori jé ladarúgóból. Szorgalmát jelzi a falu szélén emelkedő, befejezés előtt állé családi ház is. Dudás István, két község hnb-elnöke. A nép legszegényebb rétegéből jutott — a felszabadulás után — az élre, aki nemcsak a múltban, hanem a jelenben is minden dolgozót érintő jó ügynek pártfogója volt, s most is az. — Mit látott Sirakon? — ez volt az első kérdése. — Sok mindent! — válaszoltam tömören. Majd elmondtam neki, hogy mennyire meglepett az emberek politikai tápékozottsága, szellemi fejlődése. Ebből is látható, itt nemcsak az anyagi javak szaporításával törődnek, hanem a szellemeikkel is, ami a faluvezetők érdeme is ... Ügy láttam: ezek az emberek már egyenes derékkal, biztos talajon járnak. jártamban-keltemben a falu északai részén egy szép családi ház hivalkodott, fenn a dombháton. Bojtos Pál építette, aki nejével együtt ma is mintegy száz növendékállatot gondoz. Kilenc gyermeket felnevelt, közülük csupán egy egy az iskolaköteles ... Az utóbbi években már hét lagzi lebonyolítására került sor, s most néznek a nyolcadik elébe. Nyolc gyermek „kiházasítása“ még a mai jobb időkben sem éppen csekély kiadás. A Bojtos-házaspár épp azért oly boldog, hogy — győzték szorgalommal, erővel, vasakarattal. Szépen, sorjában eleget tudtak tenni szülői kötelességüknek. Az említett falu lélekszáma a harminc év alatt — ha nem is nagyon sokkal, 26 lélekkel — szaporodott. Mutatja: már nem fordítanak hátat a falunak az emberek, nem menekülnek a városba. A három évtizeddel ezelőtti családi házak száma 68-ról 131-re szaporodott, vagyis megkétszereződött. Bővítették, javították az iskolát. Oj hnb-épületet, óvodát hoztak tető alá. Bekerítették az iskolát, a temetőt, portalanították a közutakat, s neonfény világít estelente. Kisbíró helyett a „pléhember“ tájékoztatja a lakosságot a fontosabb hírekről. tudnivalókról. Ennek a hírközlő hálózatnak az átépítésénél és korszerűsítésénél a lakosság 7 200 társadalmi munkaórát végzett. Dudás Istvánnak Kam. Kosily (Kőkeszi) lakossága sorsa is a szívén fekszik. — Rendeztük az utakat, szabályoztuk a patakot, mondhatom, sokat tettünk ennek a falunak a fejlődése érdekében is — tájékoztatott a hnbelnök. — Itt nagy segítséget Sztranyavszky István titkártól és Pracovník László elnökhelyettestől, akik munkámat igen jelentősen megkönynyítik. Ebben a faluban két temetőt is bekerítettünk, új felszerelést kapott az óvoda, megjavítottuk a tűző! tószertárt. Szélesítettünk mintegy másfél kilométernyi közutat, s portalanítottunk. Ehhez a jelentős munkához a kőkesziek 3 800 társadalmi munkaórával járultak hozzá. Sokat beszélne még az elnök. Dehát, hívja újabb kötelesség. A járási építkezési vállalat képviselői épp az építés előtt álló társasbáz építésének feltételei kerülnek porondra. S az említett épület helyének kijelölése. majd a tervdokumentáció elkészítése kerül sorra, hogy 1976-ban megkezdődhessen a mintegy ötmillió korona költséget igénylő társasház építése. Hát ezért, a nagy-nagy előrehaladásért, s a még reményteljesebb jövőért oly derűlátóak, boldogok az emberek. Örömteljesen Ünnepelték felszabadulásuk 30. évfordulóját. Háiatelt szívvel gondoltak felszabadítóikra, akik a szabadságon. keresztül megnyitották a nagyarányú fejlődés útját, azt az utat, amelyet ma a párt mutat. Sólyom László Ennek a csallóközi településnek történelmi múltját sárgult krónika lapjai őrzik. Csupán két dolgot hadd említsek: Amadé János huszárkapitány, aki a törökök elleni harcban tűnt ki lélegzetelállító hőstetteivel, Idevalósi volt; Mekcsey István, Gárdonyi: Egri csillagok című regényének hőse itt fejezte be életútját. S csak úgy mellékesen: az I. István király építtette templom bejáratánál még ma is látható az a pad, amelyen egészen 1870-ig azokat a hűtlen aszszonyokat és lányokat pellengérezték ki, akik megcsalták férjüket, vagy más erkölcsi vétséget követtek el. S ezzel le is zárnám a régmúltat, amelynek történelme jóval gazdagabb ... Mit mondhatnánk századunk huszas és harmincas éveiről? Földmunkások, béresek a kommunisták vezetésével több alkalommal tüntettek, sztrájkoltak, életkörülményeik javítását, magasabb béreket követelve ... A végső elégtétel számukra, csakis a felszabadulás után következett be, amikor a grófi birtokot államosították, s a szövetkezeti gazdálkodás vette kezdetét. Amit a mostani község arculata elénk tár, szinte elképzelhetetlen a negyedévszázaddal, három évtizeddel ezelőtti állapot. Vrakuű (Nyékvárkony) nagyközség fejlesztése, a lakosság szüntelenül növekvő igényeinek kielégítése nagy erőfeszítéseket követelt a községvezetöktől, s követel ma Is ... Hordósi György hnb-elnök, a helyi képviselőtestület és a lakosság — a párt Irányításával — következetesen teljesítik a Nemzeti Front választási programtervének feladatait. A „Z“ akció keretében, önsegélyes alapon öt buszmegállót. tűzoltőszertárat, s több mint másfél hektárnyi területet parkosítottak. Vásáríóközpont épült, s óvoda. Ilymódon számos nő bekapcsolódhat a termelőmunkába. Mert, három jelentős üzem található a községben: az efsz, az állami gazdaság üzemegysége és a Dunamenti Gépgyárak üzemrészlege. Néhány mutató: a szövetkezet a gabonatermesztésben, az állami gazdaság itteni dolgozói meg a tejtermelésben jeleskednek, s a kukoricatermesztésben [3600 literes tejhozaraátlag, 70 q/ha kukorica). Béli Ferenc üzemegységvezetőt érdemdús munkájáért az Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetéssel jutalmazták. Amikor a termelőüzemek és a hnb együttműködésére tereljük a szót, Kosa mérnök, az efsz képviselője nem késlekedik: — A legutóbbi választások óta eredményes az együttműködésünk. Közös célunk: tovább szépüljön mindnyájunk élettere, javuljanak a szolgáltatások és a lakosság körében végzett tömegpolitikal nevelőmunka. Közös összefogással a fiatalok Ifjúsági parkot létesítettek. A termelőüzemek támogatásával a sportpálya melett klubhelyiség, öltöző létesült. Községünk gazdag történelmi és munkásmozgalmi hagyományai forradalmi hagyományok emlékszobája létesítésére késztettek mirtket, amit az Iskolában rendeztünk be. S mit tesznek a hazánk felszabadítása 30. évfordulója tiszteletére? Nemcsak a termelőmunkában állnak helyt derekasan, hanem a szemléltető agitáció számos formáját Is alkalmazzák a termelőüzemekben. Mi az, ami a legjelentősebb? Érzékeltetik a 30 szabad esztendő fejlődését, s az élenjáró dolgozókat a dtcsőségtáblán mutatják be. Ehhez még annyit: a termelőüzemek anyagi támogatásával, szakembereik áltat és egyéb közhasznú szolgáltatásaikkal segítik a községfejlesztési tervfeladatok maradéktalan valóra váltását. A SZISZ, a sportszövetség és a CSEMADOK helyi szervezeteinek tagjai veszik ki a legjobban részüket a választási programterv teljesítésének munkálataiból. A helyi községgazdálkodási üzem fóleg a szolgáltatásfejlesztéshez nyújt segítséget a lakosságnak. A közeljövőben bővítik ezeket a szolgáltatásokat. Az együttműködés egyik konkrét haszna: mivel a községnek nincs megfelelő kultürháza, így a nagyobb rendezvényeket az állami gazdaság üzemi klubjában tartják. Ugyancsak közös összefogással megoldódott az orvosi rendelő problémája is: az állami gazdaság új szocális épületében méltó helyre került az orvosi rendelő, átmenetileg — addig, amíg az egészségügyi központ felépül.