Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-12 / 41. szám

1974. október 12. SZÖVETSÉGI SZEMLE д sportolók színpompás bemutatóra készülnek Ezekben a napokban, az elkö­vetkező hetekben és a jövö év tavaszán ünnepeljük az ország felszabadulásának 30. évfordu­lóját. A nagyjelentőségű évfor­duló ünnepségeinek jegyében többek között nagyszabású sport- és testnevelési sereg­szemlét Is rendeznek. A helyi, járási, valamint a városi, és ezt követően pedig a prágai bemu­tatón 150 ezer sportoló, tornász mutatja be tudását, rátermett­ségét. Az egyik legfontosabb feladat a sportolók alapos felkészítése. Ennek érdekében a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottsága és a Spartakiád 75 szervező és rendező bizottsága már hónapokkal ezelőtt meg­kezdte a nagyszerűnek Ígérke­ző rendezvénnyel kapcsolatos munkát. Az elmúlt hónapban már legtöbb testnevelési és sportintézetben, iskolában meg­kezdték a felkészülést. A spartakiád megrendezésé­vel kapcsolatos fő feladatok a Csehszlovákiai Testnevelési Szö­vetségre hárulnak. De nagy részt vállalt az Oktatásügyi Mi­nisztérium, a Szakszervezetek Központi Tanácsa,' a Honvédel­mi Szövetség és ifjúsági szer­vezet. A helyi ás Járási bemutatók, valamint az országos sereg­szemle az előre tervezett idő­pontok szerint valósul meg. A járási bemutatókat 1975. máju­sában és Június első két heté­ben, a prágai országos Spar­­takládot pedig június 28. és 29-én rendezik meg. Június 29-én fővárosunkban nagysza­bású manlfesztáclón vesznek részt e spartakiád résztvevői. A nagyszabású verseny fő célja lesz a tömegsport fejlesz­tése. Atlétikai, úszó, asztali­­tenisz, kerékpározó, röplabda, kézi- és kosárlabda, labdarúgó és más versenyeket szerveznek. Természetesen sor kerül a téli sport kedvelőinek a vetélkedő­jére Is. A közelmúlt napokban a Du­najská Streda-i (dunaszerdahe­­lyi) Testnevelő Szövetség Járási Bizottságán érdeklődtünk, mi­ként készítik elő a szinpompás seregszemlét és milyen részt vállalnak a spartakiád sikeré­ért. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a Csallóköz szívében levő járás­ban Is példásan készülnek a jövő évben megrendezésre ke­rülő országos spartakíádra. A szövetség járási bizottságának titkára, Horváth István, ezzel kapcsolatban a következőkép­pen tájékoztatott. A járási spartakiádra kidol­gozott munkatervet még ez év március 18-án hagyta jóvá a SZTSZ JB-nek elnöksége. Majd áprilisban a Járási pártbizott­ság plénuma a munkatervvel lényegében egyetértett, s ál­lásfoglalásával azt ki is egészí­tette. A kidolgozott munkater­vet megtárgyalta a járási nem­zeti bizottság tanácsa és a Nem­zeti Front Elnöksége Is. A já­rásban 29 tagú bizottság irá­nyítja a spartakiád előkészüle­teit, melynek élén Nyári István Ideológiai titkár áll. A spartakiád keretében 12 tömeges fellépésre kerül sor, azonkívül sportügyességi ver­senyek, kulturális-társadalmi akciók és egyéb sportrendezvé­nyek kerülnek bemutatásra. Szeptember végén már el is kezdődtek a labdarúgó-tornák őszi fordulói. Két csoportban 17 csapat méri össze tudását, akik közül 8 a mezőgazdasági üzemek képviseletében lép pá­lyára. (Természetesen a tornán csak a nem hivatásos labdarú­gók vehetnek részt.) A döntő mérkőzést pedig a két csoport győztese játsza majd. Az idén még megrendezésre kerül a mezőgazdasági fiatalok téli olimpiája, melyet decemberben bonyolítanak le. Itt főleg két sportágban, a sakkban és az asztaliteniszben vetélkednek. Az országos spartakiád évé­ben számos tömegakciót valósí­tanak meg a Járásban. Például januárban az úttörők, s a szer­vezett Ifjúság olimpiájára ke­rül sor. Februárban a szakszer­vezet vonalán rendeznek olim­piát, áprilisban pedig az úttörő olimpia és a nemzetközi köny­­nyűatlétika döntői lesznek. Majd a Járási spartakiád ünnepélyes megnyitója februárban (Horné Potôň-ban (Felsőpatonyban), To­­pofníky-n (Nyárasdon) és 5a­­morlnban (Somorján) rendezik meg a körzeti spartakiádot, melynek keretében tömegfellé­pések és sportvetélkedők lesz­nek. Június 1-én kerül sor Du­najská Stredán a Járási sparta­kiádra, ahol 3000 gyakorlatozó tizenkét gyakorlatot mutat be. Továbbá megrendezik a hagyo­mányos nemzetközi kézilabda Barátság Kupát, két magyaror­szági, két NDK-beli és két hazai csapat részvételével. Azonkívül több sportágban versenyeznek majd a fiatalok a Spartakiád és Barátság Kupáért. A felsoroltak alapján elmond­hatjuk; a járásban tartalmas tervet állítottak össze annak érdekében, hogy hazánk felsza­badulásának 30. évfordulóját még felejthetetlenebbé tegye az 1975-ös évi országos sparta­kiád. A járási pártbizottság a helyi és üzemi pártszervezetek felé felhívással fordult, hogy tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket, hogy az „erő, szép­ség, fiatalság“ ünnepe méltó legyen a jubileumi évforduló­hoz. ÖVÄRY PÉTER A strahov) „óriás“ stadionban lesz jövőre, az országos spartakiáda országos bemutatója. Foto: —tt— Mindig az élen R e h á k Jozef 1958 tói vezeti a nyugat-szlovákiai hús­ipari vállalat Nové Zámky-i (érsekújvári) részlegét. Nem is akárhogyan. Alig válthattam vele néhány szót, mert beszélgetésünket több ízben megszakította a telefon ber­regése. — Bocsánat — mondotta. — Látja, így van ez nálunk minden nap. Állandóan készenlétben kell lennünk, hi­szen naponta kapjuk a megrendeléseket. Mit tehet ilyen­kor a vezető? Lót-fut reggeltől estig, ellenőriz, utasítá­sokat ad, hogy minden a lehető legnagyobb rendben legyen, hogy a megrendelők, illetve a fogyasztók igé­nyeit kielégíthesse. Az sem biztos, hogy ez minden eset­ben sikerül, különösen a mi részlegünkön. Azt hiszem magának is úgy tűnt, amikor ide belépett, mintha a 19. századba lépett volna. Igaza van. Ez az épület nagyon régi. Többször átalakítottuk, hűtőket is építettünk, de ez már nem felel meg a korszerű követelményeknek. No, de sebaj — mondja mosolyogva — hamarosan elkészül az új üzem és átadom a helyem a fiataloknak, a „staféta­botot“ ők vigyék tovább. Nem azért mondtam ezt, mint­ha nem szeretném a hivatásomat, sőt addig is megteszek mindent annak érdekében, hogy az üzem dolgozói jól végezzék a rájuk bízott munkát, a fogyasztók igényei ki legyenek elégítve. Hiszen a tervezett napi gyártásunk B500—7009 kilogramm árú, de mi ennél többet gyártunk, arra számítva, hogyha valamelyik üzletvezető későn rendeli meg az árút, annak is jusson. Már nem vagyok mai gyerek. Az évek során dolgoztam Bratislavában, Košičan, Pesten. Pestről vittek katonának. 1945-ben át­szöktem a szovjetekhez, velük jöttem haza. A felszaba­dulás után tudtam mit kell tenni, hol a helyem. Belép­tem a párt alapszervezetébe. Prievidzán a húsiparban dolgoztam. Elhatároztam, hogy becsületesen dolgozom szocialista társadalmunk felvirágoztatásáért, gyerme­keink jobb életkörülményeiért. Mindig azért harcoltam, hogy ne legyen többet háború, hogy a mi gyermekeink ne éljék meg azt a szörnyű helyzetet, amit mi, most már öregedők, őszülő halántékúak átéltünk, hogy ne tudják meg soha mi a háború. Most, hogy magam előtt perge­tem a múló éveket, úgy érzem, ezt meg is tettem. Hiszen öt éve vagyok nyugdíjas, és még mindig dolgozom. Sálá­ról utazom minden reggel. Ott van családi házam. Ha majd „végleges“ nyugdíjba megyek, szeretnék fajtiszta kisállatok tenyésztésével foglalkozni, mert nagynn sze­retem az állatokat. Egyébként négy gyermeke van. A legidősebb harminc­egy, a legfiatalabb tizenöt éves. Elégedett a gyermekei­vel, mind jól tanultak. Még azt is elárulja, hogy az a hír járja: két év múlva, ha majd felépül az új üzem, azt akarnák, hogy marad­jon itt. De nem Ígéri meg, hogy még azt is vállalja. Nagy ». HARCOS ELŐDÖK NYOMDOKAIN - HARCOS ELŐDÖK NYOMDOKAIN - HARCOS ELŐDÖK NYOMDOKAIN - HARCOS ELŐDÖK a csúcsra nőén beváltl Nemhogy verekedésre, hangosabb szóváltásra sem került sor. Amikor a szövetkezeti gondolat kezdett tért hódítani, a nádszegiek nem tétováztak sokáig: szövetkezetét alakítottak. Néhány hónap elteltével tömegesen léptek a közös gazdálko­dás új útjára ... Kézzelfoghatók a bi­zonyítékok — jól helytálltak. A hu­szonötéves múltra visszatekintő szö­vetkezet nemcsak a járásban, hanem országszerte is közismert, élenjáró. Kiemelkedő termelési eredményei elis­meréseképpen jutottak a szövetségi kormány és a Parasztszövetség vörös vándorzászlajának birtokába. (Erről lapunk hasábjain is méltóképpen be­számoltunk — a szerk. megjegyzése.) AZ ÖSSZEFOGÁS erejével ... Nos. méltók-« a község mostani vezetői a felszabadulás utáni harcos elődeikhez? Ez kitűnik az alábbiak­ból: Amíg a felszabadulás előtti kor­szakra az elmaradottság talajában leledző verekedés és vakhit volt a jellemző, az utóbbi három évtizedben viszont az átformálódás az uralkodó, községre s lakosaira egyaránt. Bár az anyagi jólét gyors ütemben változtat­ta meg a község arculatát — melyhez a községvezetés is hatékonyan hoz­zájárult —, a szellemi felemelkedés lassúbb. Mindenesetre, örvendetes do­log: a népzene és a dalkultúra felka­rolása, ápolása, s gyakorlati tovább­fejlesztésére fordított igyekezet, a né­pek testvéri összefogása szellemének istápolása, amely már az alapiskolá­ban kezdődik. Ugyancsak helyes úton halad a marxista világnézetre való nevelés, amely egyre több fiatalt mentesít a szellemi tévelygéstől, s vá­lik egyre éleslátóbbá, politikailag érettebbé. Ehhez természetesen, az ország-világjárás, az Iskolán kívüli nevelés, az önművelés Is hozzásegíti őket. S most hadd szóljunk a községnek arról az oldaláról, amely kevésbé közismert: az egyre városiasabbá vá­lásának alapvető tényezőiről, amelyek egyben választ adnak az előbbi kér­désre. Vagyis a községvezetők dere­­kas helytállásának mibenlétére. Mert az előbbi községvezetők is megtették a magukét — a maguk módján. Ez kétségtelen! Hiszen az el­maradottság a közutakra Is nagyon rányomta bélyegét. Sárfészek volt ez a javából. És sivárság rítt le az ut­cákról. Gazdag volt ez a község: ki­sebb tavakból — vagyis helyi szó­használattal élve, tócsákból. Közel tucatnyit számlálhatott belőlük az idevetődő. Mire voltak jók ezek a különböző nevű és nagyságú tócsák? Igaz, a kacsák, libák eldorádőját ké­pezte. De ugyanakkor a bűzterjesztés, a levegőszennyeződés melegágya, a szúnyoglárvák tanyája ... Nos, ezek a tavak, a községfejlesztés helyes po­litikája következtében eltűntek, sott-a. Már csak mutatóban található belőle, mindössze: talán egy. És mi van a helyükben? Erről be­széljenek a legilletékesebbek: Lipko­­vics Lőrinc hnb-elnök és Nagy Vítus titkár. — A „Fölszerí técsa“ helyén kor­szerű gyermekjátszótér létesül, 18 X 25 méteres fürdővel, pancsolóval, s anyagraktárral. Ebben még nem lenne semmi különös: a játszótér egy­ben forgalmi jelzőtáblákkal is rendel­kezik majd, úgyhogy a legifjabb nem­zedék közlekedési ismeretekben való jártasságra is szert tehessen. Lesz a játszótérnek felelős gondnoka, s a játszadozó gyermekek szakfelügyele­tét is kellőképpen megoldjuk... A „So­mogyi-tócsát“ is betöltöttük, ennek helyén autóbusz-végállomás lesz, így a templom környéke teljesen felsza­badul. Egy 60 férőhelyes óvoda építé­sével Is számolunk, a Fölszeri kertek alatt. S később a község első részére Is tervezünk ekkora óvodát, hogy ne kelljen a négy kilométernyi település egyik széléről a másikra cipelni, vagy szállítani a gyerkőcöket. Az egész községszépítő akció, a­­mely általánosan kiterjedt valameny­­nyl lakóra, lényegében a legutóbbi választásokat követő időszakban kez­dődött. Százhúsz nap alatt tető alá hoztak egy korszerű ravatalozót, fél­millió korona értékben. Nem ültek a győzelem babéraire. További célokat tűztek a lakosság elé: négy hónap alatt vízvezetékkel rendelkeztek. De a Nemzeti Front választási programja ezzel nem merült ki. A lakosság­választotta 32 képviselő választókör­zetében teljesen ura a helyzetnek: nemcsak elbeszélgetnek a közügyeket érintő problémákról, hanem a közös feladatok teljesítésére Is sikeresen mozgósítják őket. Mint a községvezetők említették, NAGYON Jö AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS a nemzeti bizottság és a szövetkezet között. így például a járásilag szer­vezett társadalmi munkához gépeket, szállítóeszközöket kölcsönzött a kö­zös gazdaság, s minden tagja 8 éra társadalmi munkára vállalkozott. Mi lett ennek a nagy összefogásnak a gyakorlati eredménye? Az, hogy a község 1971-ben csupán egyetlen parkkal rendelkezett, a rá következő évben már három hektárnyit tett ki, s tavaly már húsz hektár zöldterüle­tet tartottak nyilván. A virágágyások létesítésének külön története van: 1971-ben a házak előtt egyetlen szál virág sem díszlett. A helyi tömegszer­vezetek — a nőbizottság, a vöröske­reszt , a sport- és az ifi-szervezet — tagjai megmozdultak. Opál Edit, Bor­ka Katalin és Klučová Mária volt az elindító, a kezdeményező, a vállalás­teljesítésben. Mint a vezetők mondották, a lakos­ság attól tartott, hogy az ágyásokba ültetett virágokat az utcára szabadult háziállatok tönkre teszik, s a gyere­kek is kárt tehetnek benne; A kéte­lyek eloszlatásához a helyi nemzeti bizottság Járult hozzá: letiltotta a háziállatok utcára járását, s ez gyö­keresen megváltoztatta az előbbi hely­zetet, ilymödon. táplálva a biztonság­­érzetet. A hnb általános érvényű hir­detményét a képviselők juttatták el a választópolgárokhoz, s mindjárt kellő felvilágosítást Is nyújtottak. Aztán így kezdődött a házak előtti térségek beültetése, szebbnél szebb virágokkal. És a 3 millió 250 ezer korona érté­kű kötelezettségvállalás teljesítéséhez oly nagy lendületet adott, hogy a la­kosság 360 százalékra teljesítette — vagyis több mint 14 millió korona értékű közjavat hozott létre. E a minden eddigit felülmúló tár­sadalmi összefogás, a lakoság példás tevékenysége azt eredményezte, hogy ez év májusában a hnb-elnök szemé­lyesen vehette ét a Bratislava! Várban Colotka elvtárs, a szlovák kormány elnökének kezéből a város- és falu­­szépítésl verseny díszoklevelének I. fokozatát, s a vele járó 100 ezer ko­rona jutalmat, amelyet községfejlesz­tésre fordítanak. Amikor a galántai járásban a 8in­­tavai felhívás elhangzott a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint hazánk Szovjetunió általi felszabadítása tisz­teletére vállalt . kötelezettségek 1974. augusztus 28-ig való teljesítésére, a trsticelek az elsőként válaszoltak: nem 100, hanem 170 százalékra telje­sítik a vállalt kötelezettségeiket. Sza­vukat meg is tartották. UTÓSZÓ Sokat fejlődött, csinosodott ez a valamikori „sárfészek“; közutalnak egy része már aszfaltozott. A vendég­látó — mintegy tíz, tizenöt év múl­tán — Ismét átépítésre, bővítésre szorul. Ráférne erre a községre egy korszerű vásárló központ, az eddigi­nél méltóbb szolgáltatások háza, cuk­rászda-presszó, hogy csak egynéhány dolgot említsek. Persze, a község pe­remére szoruló utcák egynémelyíké­­ben az utak rend behozása még várat magára. Tény, a község lakossága az anyagi jólét aránylag magas szintjét érte el, főleg az utóbbi másfél, két évtized során, amit a szövetkezet példás gaz­dálkodása is lehetővé tett. A szemé­lyi igények rohamosan növekednek. Csakhogy ezzel párhuzamosan kellene a művelődési Igényeknek is emelked­ni. Ha továbbra Is harcos elődeik nyomdokain akarnak haladni, — már­pedig csakis ez a helyes úti —, akkor a haladó világnézetre, eszmei-politikai nevelésre még az eddiginél Is na­gyobb figyelmet kell fordítani. A szel­lemi felemelkedés llymédon teljesed­het ki valójában. N. Kovács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom