Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-26 / 4. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. január S& Ю Suzy Miller éppen megírta búcsú­levelét, de persze esze ágában sem volt, hogy öngyilkos legyen. Éppen csak rá akart ijeszteni a férjére; térdre akarta kényszeríteni. Na meg is van — mondta, miköz­ben a levelet a borítékba csúsztatta. — Drágám, tudd meg, hogy néha iga­­tán hülyeségnek tartom a házasságot. Nem most először fordult meg Suzy fejében ilyen gondolat ez alatt a há­rom év alatt, amióta férjhez ment. Jól ismerem minden rezdülését, hi­szen sokáig együtt éltem vele abban a New York-i lakásában, ahol éjjel­nappal a fényes karrierről álmodoz­tunk. Egy nap meghívtak bennünket egy koktélra. Előkelőségek is hivatalosak voltak, gondoltuk, hátha megismerke­dünk valami filmproducerrel. Valóban jó társaság volt. Mindjárt kezdetben megismerkedtem Herbert úrral: a fogai között hatalmas szivart tartott, kopasz és pocakos volt. Mint egy igazi producer. Igaz, nem az volt, hanem játékgyáros, de végső soron ez nem számított — fő, hogy fölvetette a pénz. Gondoltam, mind­járt elcsábítom. Ki is siettem a mos­dóba, hogy rendbe szedjem magam, de mire visszatértem, volt mit lát­nom: Suzy már szorongatta a karját. Szóval lecsúsztam. Másnap már kora hajnalban hatal­mas orchideacsokrot küldött a laká­sunkra, persze nem nekem. — Látod, bekapta a horgot — dicsekedett Suzy. így volt. Es a barátnőm nem is této­vázott, kihaladta Herbert urat, ahogy csak lehetett. Előbb drága parföm, aztán nercbunda, csillogó autó. S végül: házasság. Suzynak nem nagyon tetszett az ötlet, de nem volt más választása. Alig jöttek vissza a mézeshetekről, Suzy ismét érdeklődni kezdett a vilá­got jelentő deszkák iránt. Pontosab­ban: belehabarodott egy fiatal színész­be. Abból tudom ezt, amikor a fiú be­lépett egy vándortársulatba, Suzy azonnal felhagyott a színházlátoga­tással. — Micsoda hülyeség dúsgazdag pali feleségének lenni — mondta. — Ami­óta ilyen jól élek, minden ambíciómat elvesztettem. — En is ezt mondanám,, ha nem kellene minden elsején a drága ház­bért fizetnem — válaszoltam, nem célzás nélkül. Arra számítottam, hogy a régi barátság meg egy kis nógatás ráveszi majd, hogy segítsen egy ki­csit rajtam. Esze ágában sem volt. De bölcs ta­nácsa nem maradt el: — Elérkezik majd a te órád is, Patricija drágám! Tartsd nyitva a szemed, és ha megpillantod a jó al­kalmat, el ne szalaszd! Gondoltam, amint tehetem, megfo­gadom az aranyat érő tanácsot. Herbert úr egyébként ötvenéves volt, és mindenáron gyereket akart. Ezzel szemben Suzy huszonöt, és esze ágában sem volt szülni. Még mit nem! Majd tönkreteszi a vonalait holmi nyavalyás bőgőmasina miatt. Termé­szetesen, esze az volt, meg nem mondta volna Herbert úrnak, hogy mit gondol. Inkább hitegette, hogy lesz majd gyerek, nem is egy, ő maga is alig várja, de most még kezeltetnie kell magát, mert valami zavarai van­nak ... Herbert úrnak persze fogalma sem volt, hogy Suzynak a nőgyógyász a szeretője lett. Nem is tudta volna meg talán soha, ha — ahogy lenni szo­kott — közbe nem jön valami. De közbejött. Herbert úr elutazott vala­hova üzleti okokból. Suzy pedig fog­ta a nőgyógyászt, hogy elvigye a Ber­mudákra, egy kis kikapcsolódásra. Még hozzá ugyanaznap. Buta liba! Nem számított rá, hoygg Herbert úr repülőgépe késhet. Es késett, ö pedig a szőke álhajával, hatalmas napszem­üvegével, oldalán a nőgyógyásszal egyenesen beleütközött Herbert úrba a repülőtéren. Aztán rémülten otthagyott csapot­­papot, és elrohant hozzám. Egy ideig pihegett, és tördelte az ujjait, majd felderült: — Tudom már, mit fogok csinálni. Búcsúlevelet írok neki, és bejelen­tem, hogy öngyilkos leszek. Lefoga­dom, hogy halálra rémül, és megbo­csát. Papírt, ceruzát fogott és reszkető kézzel — erre is gondolt — megírta a levelet. Te most, drágám, fogod a borí­tékot, és elrohansz vele hozzá. En közben elszaladok a Plaza-szállóba, és beveszek egy csomó altatót. Te majd elárulod neki, hogy ott rejtő­zöm, és rohanni fog, hogy megment­sen. Szegény palinak nem is nagyon kell erőltetnie magát, a Plaza ott van a szomszédságunkban... En majd a hajamat is kibontom, attól mindig nagyon felbuzdult. * * * Herbert úr azt mondta, megtartha­tom Suzy bundáit és ruháit. Persze ne­kem nem kellettek, pedig Suzy bizto­san azt mondta volna, hogy sült bo­lond vagyok. Ügyesebb volt, mint én, az biztos. Mindenesetre igyekeztem megszívlel­ni a tanácsait. Annak például bizo­nyára örülne, ha tudná, hogy komoly összegre szóló folyószámlám van a bankban, méghozzá Patricia Herbert névre. El kell ismernem, hogy rengeteget tanultam Suzytól. De az ötlet a bú­csúlevéllel — az csak az enyém volt. Suzynak eszébe se jutott, hogy pos­tán fogom elküldeni.... Erdészlak a Vihorlát tetején. Kultúrmunkást köszöntünk Széleskörű kulturális tevékenység Nehéz elhinni, hogy januárban be­töltötte az 50. életévét. Pedig Alojzia Mojžišová, tanító- és nevelőnő, nép­művelési dolgozó az elmúlt napokban ünnepelte születésének 50. évforduló­ját. Pedagógiai pályafutását 25 eszten­dővel ezelőtt Štvrtok na Ostroven (Csallóközcsütörtökön) kezdte. A fa­luban és főleg a szülők rövidesen meggyőződhettek, hogy milyen jó vi­szonya van a gyerekekhez, az iskolán 'kívüli munkához, amelyből ekkoriban sok jutott a tanítóknak. Férjével leg­alább minden évben egy színdarabot rendeztek, ahol ők voltak a díszlet­­tervezők, maszkirózók és súgók Is. A színművekkel a szomszédos közsé­gekbe is ellátogattak, ahol rendsze­rint oszthatatlan sikert arattak. Mojžišné, mint a pinírok vezetője, rendszeresen készített műsort az ál­lami és különböző más ünnepélyekre. Emellett szervezte a társadalmi mun­kát, a faluszépítést, az akkor még gyerekcipőben járó mezőgazdasági üzemek megsegítését is. A pionírokat megnyerte a gyógynövények termesz­tésére és annak bevételéből kirándu­lást szervezett. Meglátogatták Prágát, a Magas-Tátrát és a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentősebb állomásait. Rend­szeresen jártak a bratislavai kulturá­lis eseményekre, s pionírtáborozást szerveztek Sklenné Teplicén s onnan látogatták meg a környék nevezetes­ségeit és üzemeit. Az elmúlt évek során különböző típusú iskolákon tanított. Az odaadó sokoldalú tevékenységét sokáig emle­getik Csallóközkürtön, Šamorínban (Somorján), Kvetoslavovon (Oszo­­ron), Hviezdoslavovon és Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen). A peda­gógusi tevékenység mellett tevéke­nyen vett részt a nemzeti bizottság munkájában, tagja volt a Vöröskereszt vezetőségének, a kerületi pionírház­nak, és könyvtároskodott is. A szervezési készségét érvényesí­tette a különféle tanfolyamok (varró, főző, tánc) megszervezésénél. Még ar­ra is jutott ideje, hogy a rádióban és a televízióban szerepeljen és a nép­művelődési központban mint szakta­nácsadó tevékenykedjen. Az utóbbi időben a Dun. Streda-i Járási Művelődési Központban az ő kezdeményezésére szervezték meg a csillagászati szakkört, amelynek nap­jainkban is vezetője. A kerek évfordulón a sokoldalú pe­dagógus, kultúrmunkás gazdag múltra tekinthet vissza. Vallomása szerint még sokat szeretne tenni a jövőben is. Ehhez kívánunk erőt, egészséget és sok örömet, a jól végzett munká­ban. к. V. Vitathatatlan, hogy a mai kor ritmusa, a műszaki tudo­mányos forradalom nagyban befolyásolja az emberek életstílusát. Sajnos, sok esetben hátrányukra. Az egyik negatív jelenség többek között az, hogy egyre jobban elhanyagoljuk, nem óvjuk kellő gonddal népművészeti értékeinket, nem ápoljuk hagyományainkat, és az önte­vékeny népművészeti tevékenység is égyre inkább a háttérbe szorul. Szerencsére még nem tartunk ott, hogy meg kellene kondítani a vészharangokat, mert hála né­hány lelkes kuitúrmunkásnak, ma már a fiatalok is egyre szélesebb rétegekben kapcsolódnak be a régi hagyomá­nyok, már-már feledésbe merülő népdalok, szokások, népviseletek, táncok, stb. megőrzésébe, felélesztésébe, és irodalmi színpadok, tánc, szín- és bábjátszó csoportok is működnek szép számmal. Csallóközben is régi tradíciója van az öntevékeny nép­művészetnek, s ezt a hagyományt elsősorban a járási népművelési központ hivatott ápolni, támogatni, fejlesz­teni. A cél azt, hogy a gyenge sarjak erős hajtásokká változzanak. — Köztudott, és a gyakorlatban számtalánszor bebizo­nyított tény, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeinek erkölcsi, eszmei, esztétikai és kulturális nevelésének szakaszán milyen hangsúlyos szerep jut az öntevékeny amatőr művészeti mozgalmak különböző összetevői­nek— mondotta találkozásunkkor Héger Károly, a Du­najská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Járási Népművelési Központ igazgatója. * — Élő példaként áll előttünk itt is a szovjet kulturális élet több mint ötven éves gyakorlata, hiszen a Szovjet­unióban éppen az amatőr művészeti mozgalmakat te­kintik a széles néptömegek egyik leglényegesebb aktivi­záló erejének. — Nálunk, Csallóköz szívében — folytatta Héger elv­társ — a mai Dunajská Streda-i járás területén is mindig nagy népszerűségnek, közkedveltségnek örvendettek az öntevékeny népművészeti mozgalom különböző megnyil­vánulási formái. Ennek bizonyításaként azt hiszem elég, ha csak az első Csehszlovák Köztársaság idején is élénken virágzó és tevékenykedő munkás színjátszó egy­letekre, munkás-kórusokra emlékeztetünk. A háború s a közvetlenül azt követő évek után, a győzelmes februári napok hozták meg végérvényesen itt, Csallóközben is kulturális kiteljesedésünk lehetőségeit. Járásunk viszony­latai közt is maradva, jelentős kulturális tényezőként könyvelhetjük el a hatvanas évek közepén a Csallóközi Színházi Napokat, az 1964-től évről-évre megrendezésre kerülő Bihari Napokat, a működése' idején országos hírnévre szert tevő Csallóközi Dal- és Táncegyüttes tevé­kenységét, az egyre inkább kibontakozó és egyre széle­sebb méreteket öltő irodalmi-színpadi, énekkari, szín­játszó- és bábjátszó mozgalmakat. — A Csallóközi Színházi Napokból kinövő Csallóközi Kulturális Napok 1968 után megszakadtak. Eredetileg a múlt év végére sem volt tervezve megrendezésük, ám rájöttünk, hogy a hosszú szünet a mozgalom kárára van, s azért a másik félévben elhatároztuk, hogy az év végén itláris megrendezzük a VI. Csallóközt Kulturális Napokat, így utólag értékelve a csaknem egyhetes rendezvény­­sorozatot, nagy megelégedéssel kell nyugtáznom, hogy az anyagi nehézségek ellenére is minden tekintetben teljesítette küldetését. A nyelvművelő előadás, az író­olvasó találkozó, az irodalmi színpadok járási fesztiválja, a szín- és bábjátszók előadásai, az öntevékeny népmű­velési dolgozók munkaértekezlete, a csallóközi tolifor­gatók találkozója, valamint a kiállítások is felkeltették az emberek érdeklődését. Az idén új koncepció alapján készülnek majd e kultu­rális napok megrendezésére. Levonva az eddigi hat év­folyam tapasztalatát, egy komoly forgatókönyvet készí­tünk és még több találkozót rendezünk, még több szak­embert hívunk meg szakmai beszélgetésekre. Más járá­sok kultúrdolgozóival is kapcsolatba lépünk, mert az a célunk, hogy a tapasztalatcsere révén egyre magasabb színvonalat érjen el tevékenységünk, s egyre szélesebb rétegek kapcsolódjanak be az öntevékeny népművelő «•unkába. Az alábbiakban ismertetjük a MADÄCH Könyv- és Lapkiadó gondozásában megje­lent legújabb könyveket, amelyek besze­rezhetők a Slovenská kniha könyvesbolt­jaiban. Sas Andor: A KORONÁZÖ VÁROS A több mint tíz éve elhúnyt bratislavai egyetemi tanár kitűnő könyve a nagy múltú város történetének 1815-től 1848-ig terjedő időszakával ismertet meg bennünket. Ára: 24,— korona.-4-Csanda Sándor: BALASSI BÁLINT KÖLTÉSZETE A szerző gazdag példatárral illusztrálva mutatja be Balassi költői eszkö­zeit. Ez a mű nemcsak mérföldkő a szerző tudományos munkájában, hanem az irodalom sajátos művészi jegyeinek és történeti-társadalmi jellegének összeegyeztetése. Ára: 23,— korona. Makszim Gorkij: INASÉVEK — AZ ÉN EGYETEMEIM Gorkij életregénye az első személyes híradás a szegények világáról, a proletár létezés valódi mélységeiről, s ezt a vallomást a forradalmi változ­tatás sürgető igénye ihlette. Ára: 26,— korona. K. M. Capek—Chod: TÜNÉKENY ÁLMOK Ez a könyv szociális regény, korrajz és vallomás a korabeli cseh kultu­rális életről, egy korról, amelynek a szerző alkotó részese volt, egy város­ról, amelyet izzón szeretett, s egy népről, amelynek oly bátor, harcos, nagy írója volt. Ára: 30,— korona.-4 Ludvík Soucek: A BETLEHEMI CSILLAG NYOMÁBAN A könyv több különálló írást foglal magában, s ezek mindegyike — többé vagy kevésbé — a csillagászat történetének körébe illeszkedik. Ára: 13,— korona. 0. Danek: A KIRÁLY NEM VISEL SISAKOT A szerző kitűnő írói eszközei segítségével hitelesen villantja fel az olvasó előtt a középkornak egy mozgalmas korszakát. Ára: 28,— korona. —4— Fekete István: RÖZSAKUNYHÖ Páratlan természettudományos ismeretanyag párosul itt magas fokú írói tehetséggel. A kötet vadászkalandjai a szerző gazdag élményeiről, gazdag szókincséről és tündéri mesélőkedvéről tanúskodnak. Ára: 32,— korona.-4-Adam Bahdaj: AZ ELCSERÉLT KALAP A történet hőse, a bájos Kriszti detektíveskedik. A kalapcserélők után nyomoz, majd döbbenten látja, hogy egy valóságos, izgalmas bűnügy esemé­nyei kavarognak körülötte. Ara: 12,— korona.-4-Miloslav Stingl: INDIÁNOK HADIÖSVÉNYEN Harminc fejezetre tagozódik a könyv — egy jobb sorsot érdemelt nép történetének tragikus mozaikja — s izgalmas meseszövés dolgában a win­­netoui drámával vetekedik. Ára: 15,— korona. —4~ Movzes Ilona: HARANGOK A szerző nevét már ismeri az olvasóközönség. 1965-ben verses kötete, most pedig figyelmet érdemlő prózai írása jelent meg. A hősei nem. alkusz­nak, bár sorsuk soha nem könnyű, sokszor végzetszerű. Ára: 7,— korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom