Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-29 / 26. szám

1974. Június 29. SZÖVETSÉGI SZEMLE ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! Elég volt két évtized és alapjai* K ban megváltozott a falu évszá­zadok során kialakult képe, akárcsak az emberek gondolkodásmódja. Az SO-es évek elején ismerkedtünk meg az új fogalommal, az egységes földmü­­vesszövetkezettel. Agitátorok járták fáradhatatlanul a falvakat és hirdet­ték az új utat, melyet a kommunista párt vázolt föl. Az emberek bizakodás és kétség között hánykódva fogtak tollat, de aláírták a belépési nyilatko­zatot, amellyel a közösbe adták a pa­rasztembernek ősidőktől fogva a leg­drágábbat, a földet, és a hozzá tarto­zó állatokat, mindazt, ami számukra a megélhetést jelentette. Ma már szinte történelmi távlatból lep dolgozói állandóan használhatják a meleg vizet, különszekrénye van mindenkinek és a szövetkezet adja a munkaruhát, valamint a lábbelit. A gazdasági udvarokat portalanították és parkosították. A szövetkezet veze­tői szeretnék, ha a tagok a munkalyii­­kön is jól éreznék magukat, mert tud­ják: a szocializmusban a legfőb érték az ember. A jó eredmények eléréséhez hozzá­járult a kiváló Üzemszervezés, a szo­cialista munkaverseny, a dolgozók kezdeményezőkészsége, szakmai hoz­záértése, a nagyarányú gépesítés és a kemizálás. A vojniceiek azt akarják, hogy a fiatalok szívesen maradjanak a mezö-Mi várható a jövőben? A régi istál­lókat megjavítják, modernizálják. Dj szőlőtelep kiépítését kezdik meg 25 hektáron. A tagokról valő fokozottabb szociális gondoskodást jellemzi, hogy az év végére átadják a három- négy­családos szövetkezeti lakásegységet. A Vojnicei Efsz tagjairól igazán sok­oldalúan gondoskodik a vezetőség Zaty. kő István elvtárssal az élen. Azon fá­radoznak, hogy tagjaik szaktudása, marxista világnézete a szocialista társadalom követelményeinek megfe­lelően fejlődjön a magasabb színvo­nalú szövetkezeti gazdálkodásra, a dolgozók szociális, kulturális és test-Hittel és bizalommal tekintünk vissza az első évek vajúdá­sára, arra az időszakra, amikor az enyém fogalmától fokozatosan elju­tott mindenki a miénk megértéséhez. Azóta a szövetkezetek szocialista me­zőgazdaságunk erős láncszemévé vál­tak. Sok község nevét éppen a földmfi­­vesszövetkezet tette ismertté járás­vagy országszerte. Ezek közé tartozik a Vojnicei (Bátorkeszi) Efsz is, amely 1949. szeptember 20-án alakult meg. A kezdet, mint midenütt, itt is nehéz volt. Annak idején a szövetkezetnek csak 5 traktora és 20 lova volt, mégis: 1950-ben, amikor a szövetkezet fejlő­désnek indult, már a III. típusú efsz-ek közé kérőit 350 taggal. Ezer­­kilencszázhatvankettőig a vezetőség állandóan változott. Azután Zatykó István került a szövetkezet élére. Az ő munkájának is köszönhető, hogy 1973-ban már 39 traktor 9 vontató, 5 teherautó, 8 gabona- és 2 kukorica­kombájn került a szövetkezet birto­kába. A központi kérdés most a gabona- és zöldségtermesztés: 1973-ban búzá­ból 44 mázsa, árpából 38 mázsa, cu­korrépából pedig 392 mázsa hektár­hozam átlagot értek el. A zöldségter­mesztésben Juhász Sándor főkertész vezetésével, 15 millió koronával tel­jesítették túl a tervet. Az állatte­nyésztést a hús- és tejtermelésre össz­pontosították. A fejlődés szükségszerűvé tette a dolgozók szociális-kulturális igényei­nek kielégítését. Az állattenyésztő te­gazdaságban. Ennek érdekében nem­csak a jó munkafeltételeket biztosít­ják, hanem megvan a lehetőség a színvonalas kulturális életre is. Nem­régiben átadták az ifjúsági klubot. A fiatalok politikai előadásokon vehet­nek részt, de vannak jogi, orvosi és gazdasági beszámolók is. Népszerűek a különböző rendezvények: magyaror­szági és hazai művészek jönnek a község lakosságának szórakoztatására. Ami a szövetkezeti tagok gyermekei­nek táborozását illeti, évente több gyermek jut el a legszebb nyaraló­helyekre. A szövetkezet tagjai be!- és külföldi társasutazásokon, üdüléseken vesznek részt. A belföldi utakra a ta­gok a gazdaság saját autóbuszán utaz­nak. A tényleges katonaidejüket tel­jesítő fiatalemberek 2000 koronát kap­nak. A szocialista munkaverseny jelentő­sége egyre jobban tudatosul a szövet­kezet tagjaiban. A nemes versengés híve például Radvanszky József, aki hízóbikáknál 1,007 kg-os napi súly­gyarapodási átlagot ért el. Simonek Gizella kocagondozó vezet a malac­­elválasztásban. A szövetkezetben je­lenleg a 20 tagú kertészeti csoport versenyez Péntek István vezetésével a szocialista brigád elmért. Nagy előrelépésnek könyvelhető el a magyar gyártmányú MGF—OB típu­sú lucernaszárító, amelyet két éve használnak. Itt kell szólni a modern 5000 férőhelyes sertéshizlaldáról, a­­mellyel évente 120 vagon sertéshús kitermelését tudják biztosítani. JOBB MUNKAKÖRNYEZET SZEBB ÉLET nevelési igényeinek kielégítésére, a még örömteljesebb jövő formálásához. Huszonöt esztendő csak pár pilla­nat a világ történetében, de a mi éle­tünkben egy egész korszak, amely fennen hirdeti, hogy az elmúlt negyed század alatt megtanultunk elszakadni a tegnaptól, az enyém földhöz ra­gadt életelveitöl és járni a közös úton. Ebben a visszapilantásban úgy gon­dolom, méltón érzékeltettem, hogy jó munka van mögöttük, mert a fejlődés érdekében minden tőlük telhetőt meg­tesznek. Ezt a gazdagító munkát foly­tatni kell, azzal a hittel és bizakodás­sal, amellyel a kezdet megajándékoz­ta őket a feladatok példás teljesítésé­re, a szocialista embertípus kialakí­tására, a jó munkakedv biztosítására. Miriák Ferenc, Vojnice (Bátorkeszi) Sokoldalú gondoskodással Ahhoz, hogy a Tvrdošovce-1 (tardos- vezetességeiben gyönyörködhettek, s keddi) Efsz-röl elmondhassunk egyet- jártak a Magyar Népköztársaságban, mást, tudni kell ezt Is, hogy ez év augusztusában jubilál. Létrejöttéhez — 25 évvel ezelőtt — nagy mértékben hozzájárultak a Nové Zámky-1 (érsek­újvári) ELEKTROSVIT üzem népneve­lői is, akik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit magyarázták. Bár nem egy­könnyen, mégis megértették: közösen, gépekkel könnyebb a földművelés. Az első évben 347 hektárnyi szán­tót möveltek, egy traktor és igavonó állatok segítségével. Egy év múltán a közös földterülete már 1007 hektárrá bővült, s a gépi munkát a gépállomás blztosítota. Ennek a közi)s gazdaságnak a meg­alapítói közé tartozik Szőlőssy Pál gazdaságvezető és az első efsz-elnök Bara István. Akkoriban jőnéhánvan helytelenítet­ték a közös gazdaság létrehozását, ma ugyanezek az emberek azt beszélik, jőval hamarabb is megalakíthatták volna a szövetkezetét. Vagyis, Igen sókat változott az emberek gondolko­dásmódja. Jelenleg közel háromezer hektáros a szövetkezet, s öt főiskolát, húsz kö­zépiskolát végzett személyt tartanak nyilván. Heten most tanulnak tovább. Politikai oktatás Is rendszeressé vált a szövetkezetben. Napilapokra és me­zőgazdasági újságok előfizetésére 25 ezer koronát fordítanak (többek kö­zött 160 taghoz kopogtat be hetenként a póstás a Szabad Földműves-t kézbe­sítve). Anyagilag Is támogatják a fiatalo­kat: az ifjú házaspár (ha mindketten a közösben dolgoznak) 5 ezer koro­nát kap nászajándék címén, ha csak a fér], akkor háromezret. A kismamák az előírás szerint 26 hét anyaszabad­ságot élveznek. Természetesen sza­badság jár valamennyi szövetkezeti tagnak, a munkában töltött évek ará­nyában. Szociális támogatásban része­síti a szövetkezet a nyugdíjasait Is: a magános egyén nyugdíját 800, a férj­feleségét meg 1000 koronára egészíti ki. Évente mintegy tíz egészségileg rászoruló szövetkezeti tag kap gyógy­fürdőbe beutalót. A példás dolgozók számára különféle jutalomkirándulá­sokat szerveznek — már bejárták ha­zánk legszebb tájait, természeti szép­ségeiben, kulturális és történelmi ne­valamint a Német Demokratikus Köz­társaságban. Az idén Bulgáriába ter­veznek társas kirándulást. A szövet­kezeti tagok gyermekei — két turnus­ban — balatoni táborozáson vesznek részt. Évente ellátogatnak a brnol nemzetközi kiállítás- és vásárra, s a \k(llönböző kulturális- és sportrendez­vényekre. A közjó érdekében is cselekszenek. A hnb és az efsz vezetősége közös el­határozással még ebben az évben meg­kezdi egy tágas és korszerű óvoda építését, közel ötmillió korona költ­ségráfordítással. Mivelhogy a mostani szociális he­lyiségek már nem felelnek meg a kor követelményeinek, új szociális épüle­tet építenek. Szövetkezeti éttermet hoznak tető alá, hogy a tagok kedvez­ményesen étkezhessenek. Törődnek a munkakörnyezet javítá­sával is: mindkét gazdasági részlegen parkosítottak, s kétezer díszfát ültet­tek. Ez év nyarán már új, korszerű műhelyben végezhetik a dolgozók a gépjavítást. Ez az új létesítmény nagy szerelőcsarnokkal és szociális helyi­séggel van ellátva. A sokoldalú gon­doskodásra a gépjavítók olykép vála­szoltak, hogy Rusek Ján vezetésével a szocialista brigád megtisztelő címért versenyeznek. Természetesen, nem formálisan: eddig húsz újítási javas­latot nyújtottak be. Ezek közül jóné' hányat járási méretben is gyakorlat­ban hasznosítanak. A brigádvezető két újítási javaslatát országos viszonylat­ban is elfogadták. Hamarosan újabb' ésszerűsítési és újítási javaslatokkal lepik meg a bíráló bizottságot. A helyi efsz két felnőtt és két ifi­futballcsapat védnöke. A felnőttek’ egyik csapata az I/B-ben, az lfl-csapat meg a kerületi bajnokságban szere­pel. A múlt évben új sportfelszerelést vásárolt számukra a szövetkezet. Kö­rülkerítették a sportpályát, bővítették az öltözőket. A szövetkezet kollektív kötelezett­ségvállalása közt szerepel többek kö­zött: 160 ezer koronával csökkentik a termelési költségeket, 50 ezer liter tejet és 300 mázsa húst adnak a köz­ellátás számára terven felül. Bogdány Géza, Tvrdošovce (Tardoskeddl' Záluský Mihály, a Horné Saliby-1 (Felsőszél!) Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Efsz elnöke, örömmel szemléli a dús kálászú gabonatáblákat, és a haragoszöld színű kapásokat. Határjá­rás közben robog hozzánk Szabó Dá­niel mérnök, a közös alelnöke és fő­­agronómusa. Az elnökkel együtt egy kis összehasonlítást végeznek és meg­állapítják, hogy még soha ilyen gaz­dag termést nem Ígért a határ. Bár a lisztharmat egyes táblákon megtámad­ta a gabonát, ennek ellenére nagyobb hektárhozamra számítanak, mint az elmúlt évben. Jó minőségű takar­mánnyal telnek a silógödrök, tehát megteremtik a feltételeket az állat­­állomány hasznosságának további nö­velésére. Határszemle után a szövetkezet ve­teránjaival beszélgettünk. Záluský Mihály, a szövetkezet fáradhatatlan elnöke. Mátyusföld 4000 lakosú nagyközsé­gének leghaladóbb földművesei még 1949. június 16-án megalakították a gépszövetkezetet. Az első évben egy kisebb csoport tevékenykedett. Az asz­­szonyok a gépkezelőknek főztek 'és egyéb munkát végeztek. A szövetke­zeti gazdálkodás lényegében csak a következő évben, 1950-ben Indult meg. Ekkor kanyarltotta alá nevét a belé­pési nyilatkozatra a fiatal, fejlődő­­képes Záluský Mihály is. Kezdetben kocsiskodott. Hamarosan könyvelő­tanfolyamra küldték. 1953-tól 1963-ig a számokkal hadakozott. Ez jő felké­szülés volt a további felelős tisztség betöltésére. Megtanulta az emberek­kel való bánásmód fortélyait. Átélte a „nagy vihart“, amikor 1956-ban 180 tag kilépett a közösből. Már-már úgy látszott, hogy az osztályellenség bom­lasztó, felforgató munkája következté­ben szétesik a szövetkezet. Az egész­séges „mag“ azonban állta a „sarat“ és jövőbe vetett hittel évről-évre jobb eredményeket ért el. A „tékozló fiúk“ 1958-ban újra visszatértek a közösbe. Az akadályokkal teli út, a sok meg­oldásra várő probléma bizony megvi­selte az alapító tagokat. Nem csoda, ha a szövetkezet ökonőmusa csak hosszas rábeszélés után vállalta el 1963-ban az elnöki tisztséget. Feltétel­nek szabta, hogy a falusi pártszerve­zet támogatja kezdeményezéseit, ame­lyek a gazdaság megszilárdításnak ér­dekében születtek. Előtte ugyanis négy év alatt négy elnököt cseréltek és ennek következtében lelassult a fejlődés üteme. A párttagok harcos kiállása a termelés különböző szaka­szán egyre fokozta önbizalmát és si­került végrehajtani azokat a szerke­zeti változásokat, amelyek már a 70-es években gyümölcsöt hoztak. A növény­­termesztésben növelték például az évelőtakarmányok és a silókukorica termőterületét. Gyors ütemben kiselej­tezték a kis hasznú teheneket és en­nek következtében az évi átlagos tej­hozam 2500 literről 3080 literre emel­kedett. Jelentős összegeket fordítot­tak az épületek korszerűsítésére és újak építésére Is. Megteremtették a feltételeket a korszerű takarmánytá­rolásra. Jelenleg például a lucernát szenázsolva és lisztté őrölve tárolják. Beszélgetés közben előveszi a „min­dentudó“ kis füzetet, amelyben meg­találhatók a közös gazdaság legfonto­sabb ökonómiai adatai. Gyakran bele­tekint, mert a számok Jelzik, hogy me­lyik szakaszon kell intézkedéseket tenni a munkatermelékenység foko­zása érdekében. Kiderül belőle, hogy az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke 14 100 korona, az árutermelésé pedig 11800. Az egyre javuló ered-Rafaj Zuzana, a példás kocagondozó. menyek kedvezően hatnak a tagok bérezésére is. Amíg a bevételekből 1963-ban 3 millió 900 ezer, a múlt év­ben már 8 millió 660 ezer korona ju­tott a béralapra. Jól boldogulnak tehát a közös gazdaság tagjai. A kellő politikai és szaktudással rendelkező eln.ök alkotó tevékenysé­gének elismeréséül megkapta a „Szo­cialista mezőgazdaság kiváló dolgozó­ja“ és más kitüntetést is. Felesége, fia is a szövetkezetben dolgozik, tehát elkötelezték magukat a nagy családdal amely megélhetést biztonságot jelent számukra. Rafaj Zuzanához, a másik veterán­hoz ebédidőben kopogtattunk be. Ott­hon tettek-vettek férjével együtt. Egy szusszanásnyl idő alatt elmondotta, hogy a gépszövetkezetben a járműve­zetőknek fűtött. Keresetről akkoriban még alig lehetett beszélni. De még a következő években Is csak 300, később pedig 500 korona volt a havi kereset. Szinte naponta az osztályellenség per­gőtüzében volt. Azok, akik otthagyták a szövetkezetei, többször bíztatták, hogy ne dolgozzon „Júdás-pénzért“. Amikor már jobban ment, akkor meg irigyelték tőle a keresetet. Csak akkor mosolyodik el, amikor a legutóbbi évekre tereljük a szót. Mint kocagondoző, járási méretben Is a legjqbb eredményeket érte el. A múlt évben például 20 malacot választott el kocánként és számítása szerint Idén sem lesz kevesebb. A negyedszázados alkotómunka mellett négy egészséges gyermeket Is felnevelt a társadalom számára. Pihenésre, szórakozásra bi­zony kevés Ideje volt de mégis vál­lalta a szövetkezeti munkát, mert tud­ta, hogy egyszer a közös gazdaság jobb élet- és munkakörülményeket biz­tosít számára A két veterán készorítása után He­gedűs ános bácsit látogattuk meg, aki éppen kotlőstyúkokat rakott a fácán- és fogolytojásokra. Mintegy 600 csibé­vel akarja gazdagítani a szárnyas­vadállományt. Elmondta, hogy vérfris­sítés céliából Tnég további 500 fácánt hoznak Mongóliából. Bár a nyugdíja­sok kenyerét eszi, ennek ellenére to­vábbra is a munkának él. ö is kivette a részét a gazdaság születésével együttjáró nehézségekből. A félezer koronás havi fizetésből bizonv nem volt könnyű biztosítani a család számára a megélhetést. Mun­kahelyén mindig szorgalmasan dolgo­zott. Eredményeire a felsőbb szervek is felfigyeltek, és mint példás növen­­dékállat-gondozónak „A mezőgazda­ság kiváló dolgozója“ miniszteri ki­tüntetést adományozták. Bár a kez­deti években nem kapta meg munka­teljesítményének anyagi ellenértékét, Hegedűs János bácsi derűsen élvezi nyugdíjas napjait. A szerző felvételei. most úgy véli, hogy az 1204 koronás havi nyugdíj és a vadörségből szár­mazó alkalmi kereset némileg kár­pótolja. Az elnökkel járjuk a határt, a gaz­dasági udvarokat. Szót váltunk még néhány veteránnal, végülis az a be­nyomásom, hogy az úttörők hite, áldo­zatos munkája egy virágzó szövetke­zeti gazdaságot hozott létre. Mint az elnök is mondogatta, még nincsenek a csúcson és ezért újabb tartalékok feltárásával, a munkafegyelem szilár­dításával, az új technológia alkalma­zásával törekednek felfelé. A szövetkezet pénztárából egyre több jut szociális célokra is. A tervek szerint hamarosan tető alá hozzák az új irodaházat, amelyben helyet kap a szövetkezeti étterem, valamint az öl­töző és mosdöhelyiségek Is. Kulturális célokra sem sajnálják a pénzt, a szö­vetkezeti zenekar részére például 18 000 koronáért vásároltak hangsze­reket. Mindent megtesznek azért, hogy a nagy családban öregek és fiatalok egyaránt jól érezzék magukat. BÁLLÁ JÖZSEF Alkotó munkában edzett veteránok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom