Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-08 / 23. szám
1974. JÜNIUS 8. XXV. évfolyam, 23. szám • Ära: 1.— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A tudomány vívmányaival a többtermelésért Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának májusi ülése határozatot hozott a népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztésének meggyorsítására. Arról van szó, hogy a tudomány legújabb vívmányait a kísérletek befejezése után a lehető legrövidebb idő alatt érvényesítsük a termelési folyamatokban, még akkor is, ha az különböző strukturális változásokat igényel. A legújabb tudományos vívmányok ugyanis már kisebb termelési kocentrációkban nem alkalmazhatók sikerrel. Természetesen ez a megállapítás vonatkozik a mezőgazdaságra is, és ezért a szakemberek szerint a közeljövőben 3000—5000 hektáros gazdasági egységeket kell létrehoznunk, amelyek a különböző termelési szakaszokon még kooperálnak egymással. Ilyen egységek már több járásban létrejöttek, és Szlovákia-szerte már sok olyan üzemközi vállalkozásunk van, amelyek beruházásából és üzemeltetéséből mezőgazdasági, élelmiszeripari, terményfelvásárló és más üzemek veszik ki részüket. A termelési eredmények és elsősorban a tiszta haszon alapján, az elszámolások után kapják meg az őket megillető jövedelmeket. Annak ellenére, hogy a kooperációs kapcsolatoknak több változata van és olykor nehézségek is előadódnak, a járási és kerületi pártbizottságok, valamint a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok javaslatára tervszerűen jönnek létre újabb kooperációs vállalatok. A komárnoi (komáromi), Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), Nové Zámky-i (érsekújvári) és más járásokban például zöldségtermesztés fejlesztése céljából kooperációs alapon létesítenek palántanevelő központokat. A Dunajská Streda-i járásban az „Agrofrigor“ tárolja, csomagolja és feldolgozza a társult üzemek zöldségének és gyümölcsének egy részét. Valószínű a közeljövőben a komárnoi és a Nové Zámky-i járásban is lesz hasonló társulás. A galantai járásban épp a napokban rakták le Sládkoviéovon (Diószegen) az agrokémiai központ alapját, amelybe két állami gazdaság és nyolc már előzőleg egyesült egységes földmüvesszövetkezet társult. Közös erővel oldják meg a talajjavítási, tápanyagellátiási és növényvédelmi munkákat. A távlati terv szerint a járásban három ilyen kooperációs központ létesül, és ha megkezdik működésüket akkor az eddiginél jóval nagyobb mértékben használhatják ki a mezőgazdasági üzemek a drága talajjavító, permetező, műtrágyaszóró gépeket és főleg a mezőgazdasági repülőgépeket. A szükségletnek megfelelően oda összpontosíthatják a szakembereket és a gépeket, ahol épp a legnagyobb szükség van rájuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy takarmányszárítók építése is gazdaságosabb kooperációs alapon, főleg az idényjellegű üzemeltetés miatt, nymodon a társult gazdaságok az időterv szerint száríthatnak hüvelyeseket, keverékeket, szemeseket, cukorrépakaréjt azt, amire az állattenyésztésnek a legnagyobb szüksége van. Az ilyen kooperáfeiók előnye, hogy az illető mezőgazdasági üzem kevesebb beruházással is megfelelő mennyiségű lisztet készíthet az egyes takarmányfélékből. Az állatteuyésztésben a baromfitenyésztést már lényegében korszerű, félautomatizált berendezésekkel ellátott, nagy farmokba összpontosítottuk. A kimutatások szerint a termelési folyamatok korszerűsítésének következtében jelenleg egy dolgozóra 200 ezer — 300 ezer korona, sőt még ennél is több értékű termelés jut évente. A több sikerült kooperációs baromfiüzem(Folytatás a 2. oldalon.) tavaszi dologtevés dandárja. ■ Ilyenkor hol található az agronómus; a határban... Mrnka Ladislav mérnököt is hiába kerestük volna a diákovcei (deáki) szövetkezet új székházában. Már leáldozóban volt a nap, amikor összetalálkoztunk, s így megtudtunk tőle egyet-mást. — Általában a tavalyitól kevesebbet ad a lucerna első kaszálata. Mi a helyzet ebben a szövetkezetben? — Ősszel is öntöztük, meg tavaszszal Is, így aztán nem csalatkozunk; 35—40 mázsára tehető az első kaszálat, hektáronklnt (száraz állapotban). Kétféleképp tartósítjuk: egyrészt szénát készítünk belőle a növendék-marhák számára, másrészt szenázst. Két szenázs-tornyunk jő szolgálatot tesz; sosem kell attól tartanunk, hogy a renden rothad a vitamindús takarmány ... Ha minden jól megy, a három kaszálatból — előzetes számítások szerint — elérjük a 120 mázsás Beszélgetés az agronómussal hektárhozamátlagot, ami 101 hektárnyi területről nem csekélység. — Csapadékból van-e lemaradás? — A természetes csapadékot illetően mintegy 80—90 mm az eddigi „deficit“, ami arra késztet bennünket, hogy továbbra is öntözzünk, nehogy szomjazzanak a növénykultúráink. — Többesszámban beszél. Egyéb növényféléket is öntöznek? — Igen! Öntözzük a kukorica 15— 20 százalékát, a cukorrépa egész területét, s a takarmány-keveréket is. — Ezek szerint megy minden, mint a karikacsapás ...? — Hát, nem egészen rózsás a helyzet. A szójának, amelyből húsz hektárnyit vetettünk, kitűnő volt a csíraképessége. Ugyanezt nem mondhatjuk el a cukorrépáról. A cukorgyár .jobb minőségű vetőmaggal láthatná el a mezőgazdasági üzemeket. A gyommal mindezideig nincsen bajunk, problémánk. Viszont a búzát — a Száva és a Mironovi fajtákat kivéve — megtámadta a lisztharmat. A Kavkáz fajtát teljes egészében. Ettől függetlenül a tavalyitól jobb hektárhozamra, mintegy 50—60 mázsára számítunk, ha csak nem jön közbe jégverés, vagy egyéb elemi csapás. A szőlőnket is iagykár érte — 15 százalékban. — S mi szolgál örömükre, Így május végén...? — Két dolgot említhetnék. Kiváló termés ígérkezik vöröshagymából, amit 38 hektáron termesztünk. Tavaly 245 mázsát adott hektárja (56 ezer korona!), s az idén ettől még jobbak a terméskilátásaink. A másik dolog: 420 hektárnyi területről kell majd a jövő hónapban gabonát betakarítanunk. A három saját kombájnunk már kijavítva vár a sorsára, hármat meg kölcsönbe kapunk: egyet Morvaországból, , egyet Trenöínből, s egyet meg a galántai gépállomástól. Ami kissé aggasztó, kevés a traktorosuk. Míg más szövetkezetekben tartalékkal rendelkeznek, itt jóformán egy sincs „talonban“, ha csak a műhelybélieket nem soroljuk ide. Ezeknek meg többnyire mindkét kezük telve munkával... Az ok: a salai (vágsellyei) DU3LO vegyipari nagyüzem jócskán „elszippantja“ a munkaerőket. Jő lesz tehát arról gondoskodni, hogy a szövetkezeti tagok a közös televény talajába „kapaszkodjanak“, s ne „kacsintgassanak“ más égtájak felé. S mi segíthet? A tagokról — s főleg a traktorosokról, kombájnosokról és gépkezelőkről, vagyis a műszaki gárdáról való fokozottabb, sokoldalúbb szociális és kulturális gondoskodás. (kovács) ■ylegbitt ünnepi évfordulók. Az asztalok mellett főleg deres üstökű, kopaszodó, életük őszén levő férfiak, fekete kendős nénikék üldögélnek, s kíváncsian hallgatják a huszonöt évvel ezelőtt és az azóta eltelt időszakban történteket. Oly nagy figyelemmel kísérik a beszámolót, mintha nem is lettek volna részesei a nagy műnek, amelynek egy negyedszázaddal ezelőtt rakták le az alapjait. Kellemes azt hallani, amit átéltek, holott volt közöttük kín-keserves év is, amikor nagyon meg kellett küzdeni a mindennapiért. De mindezt felejteni lehet, mert a szorgalmuk, a tudomány és technika fejlődése nyomán szebb napok virradtak, és a szövetkezetek tagságának egyre több jutott a bőség kosarából, s a becsületben megöregedett tagok legtöbbje nem könvöradományt, hanem az őt megillető nyugdífat élvez UJ TÁVLATOK ELŐTT LEHETŐSÉGET TEREMTENEK A TUDOMÁNY ES TECHNIKA VÍVMÁNYAINAK Az elmúlt hét végén hét községből társult (Šamorín — Somorja; Mliečno — Tejfalu; Vojka — Vajka; Doborhosf — Doborgaz, Báč — Bacsfa; Kiselica — Keszőcés; Cilistov — Csölösztö) Kék Duna Szövetkezet veteránjai, vezetői értékelték a megtett negyedszázados utat. A jól sikerült ünnepi gyűlésen a még élő alapítótagok 120-an kaptak elismerő díszoktsuka Ferenc és Fehér Károly alapítótag Móricz nővel tanúcskozik. Rózsi mérnöklevelet és pénzjutalomban is részesültek. A Mliečnán levő szövetkezeti székház nagytermében megtartott ünnepség családias meghittsége jó érzéssel töltötte el a résztvevőket. A meghatottságtól még a könny is végigfolydogált a barázdás arcokon, amikor átvették az elismerő oklevelet és a vele járó jutalmat. A KEZDET KEZDETEN Valójában csak a Mliečnói Efsz alakult 1949-ben. Ebben a felsőcsallóközi falucskában mindig erős volt a munkásmozgalom és az első, az 1921-es aratősztrájktól kezdve, a földmunkások sokszor hallatták a szavukat. Nem csoda, hiszen a faluban főleg agrárproletárok éltek és néhány nagyobb földbirtokos, akik szerették éhbérért dolgoztatni a nincsteleneket. Érthető tehát — ha pártunk IX. kongresszusának határozata szellemében — főrészben a Bartalos-féle birtokon főleg a nincstelenek alapították meg az I. típusú szövetkezetei. Alig egy esztendő múlva a kis- és középparasztok is beléptek, és megkezdődött az igazi közös gazdálkodás. Csóka Ferenc alapítótag, — aki hosszabb ideig Járási funkcionárius, majd 1960-tól a tavalyi egyesülésig a mliečnói szövetkezet elnöke — így emlékezik vissza ezekre $z időkre. Megalakítottuk a szövetkezetét, de abból nem élhettünk meg. Akkoriban kezdődőt a bratislava—komáromi műút építése. Ott dolgoztunk reggel 6-tól délután 2-ig, aztán vettük a kapát, kaszát, s ki a batárba. Nem volt akkor még gép, csak a két szorgos kezünk. Csóka elvtárs később, mint járási funkcionárius, sokhelyütt agitált, érvelt a szövetkezet megalakítása mellett, és jelentős érdeme van abban, hogy az egykori šamoríni járásban még az ötvenes évek elején sorra alakultak a szövetkezetek. Fehér Károly a šamoríni alapítőtagok közé tartozik. Hosszú ideig agronőmusként tevékenykedett és az utóbbi időben — az egyesülésig — ő volt az efsz elnöke, most pedig a Kék Dunában az üzemi pártszervezet központi vezetőségének az elnöke. — Több mint két évtizedet eltölteni a szövetkezetben elég hosszú idő — emlékezik Fehér elvtárs. — Bizony sok nehéz évet élt át a tagságunk, amfg aztán a hatvanas évek elején a munkásosztály korszerű gépekkel sietett a segítségünkre. Persze, aztán sem ment könnyen, hiszen a gépekhez valö nem értés, a különféle helytelen nézetek, a szakszerű irányítás hiánya, sok nehézséget okozott. Azt hiszem, amióta a járási pártbizottság és a járást mezőgazdasági igazgatóság egységesen a tudományos-technikai forradalom szellemében irányit, a fejlődés nagy léptekben halad előre. Az elvtársak beszéltek az egykori és a jelenlegi gazdasági eredményekről is. Az első években például gabonából 16—17 mázsás hektárhozamokat értek el. A fejésl átlag 1700—1800 liter volt. Amíg a mliečnói szövetkezetben 1952-ben 250 mázsa marhahúst adtak el. az utóbbi években már 15 vagont, és a fejési átlagnál tehenen, (Folytatás a 3, oldalon.) SZAKMELLÉKLETI KERTESZEI I 6S KISÁLLAT TENYÉSZTÉS A kertészkedők, a gyümölcs és szőlőtermesztők, valamint a kisállattenyésztők tanácsadója MÉHÉSZET VADÁSZAT HALÄSZAT TOVÁBBI CIKKEK Necsak többet, jobbat is A hüvelyesek sorsa egy járásban Bevált az üzemköz! együttműködés Hatásos intézkedés a termésfokozás érdekében Pótalkatrészeket is kínáltak A végső győzelemig Vállalásokkal köszöntik ... Píerov ’74 kiállítás Mint egy fényes üdülőben (riport) Sportoljon-e a gyermek? Példamutató kulturális rendezvény ■Л
