Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-24 / 8. szám

MEDVÉK — ÉBREN A hó és a fagy hiánya nagy gondot okoz a Keleti Beszkidekben élő medvék­nek — jelenti a Kurier Pol­ski. — Az idei szokatlanul enyhe és hómentes télben a mackók nem tudnak alud­ni, s téli álom helyett in­kább kóborolnak. A rzeszo­­wi vadásztársaság tagjai több mint húsz medvét etet­nek a hegyekben. AZ UTÓDLÁSRÓL VALÓ GONDOSKODÁS Minden madár ösztönösen gondoskodik az utódlásról, ha ez nem így lenne, akkor már régen kipusztultak vol­na. Meglepő azonban az a változatosság, amelyet ezzel kapcsolatosan tapasztalha­tunk. A kék galamb (Colum­ba cenas), amely már feb­ruár elején itt van, csak áp­rilis elején kezd tojni. A balkáni gerle (Streptopelia decaocto), amely nálunk ál­landó madár lett, néha már januárban fészkelni kezd s előfordul, hogy még októ­berben is fiókát nevei. A vadgerle (Streptopelia tur­­tur), amely vonulásából csak nagyon későn érkezik, május közepe után alapít csak családot. A felsoroltak a házigalamb vadonélő ro­konai. Közismert, hogy a házigalambok között is van olyan fajta, amely főleg ta­vasszal költ 1—2 esetben s ezzel szemben van olyan fajta is, amely folyamatosan, egy év alatt 8—10 esetben is nevel fiókát. (6. B. D.) —sz— ALBÍNÓ FÁCÁN Páál Géza a vlčanyi (vág­­farkasdi) vadásztársaság tagja egy albínó fácánt lőtt, ami ritkán adódik. Ezekből igen kevés van. Vérük nem termel elegendő pigmentet, amely színesíti a fácán tol­lazatát, s ezért fehér marad. A fácánt a Galántai járási Honismereti Múzeumnak adományozta, hogy ezzel is díszítse és gazdagítsa a mú­­seum kiállított anyagát. (Krajcsovies F., Gálánta) Megalakul a Magyar Vizslát Tenyésztők Klubja Olvasóinkat már értesítettük arról, hogy ja­vaslat született a Magyar Vizslát Tenyésztők Klubjának megalakítására. A Szlovákiai Vadá­szok Szövetsége Központi Bizottságának elnök­sége 1973. január 30-án megtartott gyűlésén jóváhagyta ezt a javaslatot és utasította az eb­tenyésztési szakbizottság elnökét, hogy hívja össze a klub alakuló közgyűlését. A Magyar Vizslát Tenyésztők Klubja a SZVSZ KB kereté­ben, de az egész Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területére kiterjedő hatáskörrel fejti majd ki működését. A klub feladatkörébe tartozik irányítani a rövidszörfi és a szálkásszőrű magyar vizslák tenyésztését, gondoskodni a tenyészanyag ki­választásáról és szorgalmazni tagjainak szak­mai és politikai továbbképzését. A klub alakuló közgyűlésére a SZVSZ KB által kiválasztott 27 tenyésztőt hívták meg, akik megválasztják a klub első választmányát és összeállítják a klub 1973. évi munkatervét. A SZVSZ KB ebtenyésztési szakbizottsága ez­úton is felhívja a magyar vizslák tenyésztőit, hogy kísérjék figyelemmel lapunk, valamint a ,,Poľovníctvo a rybárstvo“ c. lap híreit és a klub megalakulása után küldjék be tagfelvételi kérelmüket az új klubba, hogy az teljesíthesse kitűzött céljait. Hazánkban nagyon jó minőségű magyar vizsla tenyészanyag található. Ha a te­nyésztők odaadóan fáradoznak majd az új klub céljainak megvalósításán, akkor tenyészanyag­­ként a külföld felé is terjeszteni lehet ezt a kiváló vadászebet, mert nagy az érdeklődés iránta nemcsak a szomszédos Magyarországon, hanem Ausztriában, Olaszországban, sőt az USA-ban is. Ezen ebfajta jó tulajdonságait a klub előre­láthatóan tovább kívánja majd fejleszteni, te­nyésztését pedig propagálni a vadászok köré­ben. Nem egy magyar vizsla került ki győzte­sen a legkomolyabb vizslaversenyek nehéz pró­báiból, ami szintén a fajta kiváló tulajdonsá­gait bizonyítja. Hisszük, hogy az új klub vezetősége gondos­kodni fog arról, hogy e két magyar vizsla faj­tával gyakrabban találkozzunk a jövőben ren­dezett legmagasabb szintű versenyeken. Hisz­­szük, hogy a klub választmánya élni fog vá­lasztóinak és a SZVSZ KB-nak bizalmával és munkájával nagyban hozzájárul a csehszlovák ebtenyésztés jó hírnevének fokozásához. K. K. A vadászerkölcsről A vadászatot sokan sportnak, de többen szenvedélynek tekin­tik. Szerintem az első megha­tározás a helyes, annál is in­kább, mert ha a vadászat kor­látlan szenvedéllyé fajul, akkor határozottan káros. Ebből a szempontból szükséges bizo­nyos vadászmorál, annál is in­kább, mivel napjainkban is lé­teznek orvvadászok és orvva­dászatok. Az orvvadászoknak kétféle válfaja ismeretes. Az egyik szenvedélyből űzi a vadászatot, a másik pedig haszonból. Mind­kettő veszedelmes, bár az előb­bi szimpatikusabb, az utóbbi visszataszítóbb, de úgy az egyik, mint a másik rákfenéje nemcsak vadászatunknak, ha­nem egész népgazdaságunknak. Az orvvadászokat szintén osz­tályozhatjuk. Vannak akik jár­műveikkel készakarva elvakít­ják az úttesten haladó vadat, azután elgázolják. A másik cso­port pedig csapdával, vagy kis-5 a I T3 a > < öbű fegyverrel működik. A vadászerkölcs szempontjá­ból közvetlenül az orvvadász után sorolnám a törvénysze­rűen vadászó, de tudatlan va­dászt. Ez a vadásztípus megkö­zelítően így néz ki: Egy vadász­igazolvány, feneketlen hátizsák és sörétes puska. Egyéb semmi! Az ilyen vadász nem válogat és a legérzékenyebb kárt teszi a vadállományban. Ami repül vagy lábon jár, tollas vagy ge­­reznás, mindenre rápuffant. Szerencsére az ilyen típusú va­dászok száma egyre csökken. Gyakran előfordul mulasztás a vadászerkölcs íratlan törvé­nyeinek be nem tartása miatt Is. Egyesek ugyanis hajlamuk­tól fűtve, kínozzák a vadat, vagy elejtése után nem adják meg számára a végtisztességet. Nem gondolnak arra, hogy a természet legnagyobb adomá­nyától — az élettől fosztották meg. Ide kívánkozik az a tény, hogy vadászaink bizonyos része nem rendelkezik vadászkutyával. Ennek a hiányosságnak sokszor az a következménye, hogy a sebzett vad nyomorultul, óriási kínok között pusztul el, érték­telenül. A vadászerkölcs vázolt hiá­nyosságait csakis céltudatos, tartós nevelőmunkával küszö­bölhetjük ki. Ebből a szempont­ból szükségszerű a vadászok szakmai és politikai tovább­képzése, nevelése annál is in­kább, mert vadászati szempont­ból oly gazdag ország, mint a miénk, nem tűrhet meg a va­dászközösségben műveletlen egyéneket. CSIBA LÄSZLÖ, Samorín (Somorja) OjdonSÉgOk ew horgász-szakUzletlien Zajtalanul, finoman csévéli a az orsó is gyakorta makacsko­­dik (amit feltétlenül jobbal kell felcserélni], akkor bosz­­szankodással, mérgelődéssel terhes a horgász napja. Ahe­lyett, hogy pihentetné, rongál­ja az idegeit. Felüdülés helyett holtfáradtan tér meg otthoná­ba. Legalábbis úgy, mintha egész napon át kavicsot lapá­tolt volna. Vagyis, ezzel azt akarom hangsúlyozni — mint a pikke­lyes had rajongója —, most, amikor a vizek szerelmese alig tud mit kezdeni szabadidejével, vegyen magához „pénzmagot“, s meg se álljon a horgász szak­üzletig. MILYEN ÚJDONSÁGOK KAPHATÓK? Gyakran be-benézek fővárosi sétáim közben a Prior átellené­­ben levő horgászboltba. Ezúttal is ezt tettem. Csóka horgásztárs a boltve­zető kitűnő szakember hírében áll. Mivel sürgős intéznivalója akadt, egy percig sem marasz­talhattam. Ellenben melegen ajánlotta, beszélgessek csak az elárusítónővel, majd 6 készség­gel tájékoztat arról, milyen új­donságokat vásárolhatnak a ve­vők — a horgászidényt megelő­ző időszakban. őszintén szólva, nem számí­tottam ennyi újdonságra. A szakavatott elárusítónő nem­csak kedvesen felsorolta, mi — minden kapható, de szemlélte­tően be is mutatta az egyes különlegességeket. Legelsőként egy üreges laminát botot emelt le a polcról, amely összetólva könnyűszerrel elfér egy kisebb kézitáskában is. Hát ez aztán a boti Kézbevettem, megsuhog­tattam a külföldi gyártmányú, Shakespeare védjegyű, finom, A pisztrángozók is találnak itt nekik való kellékeket: két­féle, külföldi gyártmányú le­gyezőzsinórt, valamint légyim­­pregnálőszert, ami a műlegyet vízhatlanná, süllyedésmentessé teszi, pisztrángozáskor. Külföldi horgokból is bő i választék. Igen finomak, tűhe­gyesek. A kopoltyús ármádia hamar rajtaveszejt ha étvágyát az effajta horogra tűzött csali­val akarja csillapítani... S végül még egy újdonságT A speciális kenyércsali. Ez ere­deti méretének öt-hatszorosárá dagad. Nagy előnye: tartós, nem mállik le a horogról. Ugyanakkor rendkívül ingerll á nemragadozó halfélék fantáziá­ját; ezek mohón vetik rá ma­gukat erre az újmódi csalira* s mindaddig csípik-harapják* mígnem egy óvatlan pillanat­ban rajtaveszejtenek. Kedves Horgásztársak! Tájé­koztatásképpen csak ennyit. Horgászszívem teljes melegével mi mást kívánhatnék, mint ]6 bevásárlást, szerencséd hor­­gászidénytl S végre már akad­jon horogvégre az a várva-várť kapitális zsákmány...! N. KOVÄCS ISTVÁN (A szerző felvételei]' Fenemód kiváncsi, s általá­ban természetimádó a horgász­ember. Mielőtt útjára indulna, beleszimatol a levegőbe, az ég­boltot, a szél járást kémleli. Mi­helyt a helyszínre ér, a folyó, a patak vízmozgását veszi szemügyre, az akadókat vizs­latja, s a vízpart padmalyait. Ezekután szemeli ki a horgász­­helyet. És, ha már hosszasan gubbasztott a bot végére, vagy az úszóra szegezve tekntetét, — kapás nélkül —, hát el-elkujto­­rog, hogy megtudja, ki is a szomszédja, vetélytársa. S ha rátalál ücsörgő-ácsorgó, iszaptaposó társára, bizony sze­­metvet a felszerelésére. Must­­rálgatja pehelykönnyű külföldi botját, miként rezdül-rándul annak vége a vehemens pikke­lyes had harapására. Módfelett érdekli, miféle gyártmányú az orsója. Zajtalanul csévéli-e a zsinórt, avagy nyekerészve, akadozva? Ha szerét teheti, bi­zony odapislog a szomszéd ép­pen szárazra húzott zsinórvé­gére, miféle horog fityeg rajta, s melyik változatát kínálgatja a csaliféléknek ...? — Az meg természetes do­log, hogy a kíváncsisága nem hagyja nyugton mindaddig, a­­míg fel nem fedezi, milyen hal­­tartóba helyezi a zsákmányt. Mert roppant fontos, hogy a hal minél frissebben kerüljön haza, s a horgász eldicseked­­hesse szíve választottjának: „Idenézz mán! Milyen szép ha­lakat fogtam...!“ Ilyenkor az­után az élettárs ajkbiggyeszté­­se, vagy ostorozó tekintete úgy hat, mint a jó hidegvizes boro­gatás .'.. Dehát, hobby az hobby. Per­cig sem hagy nyugton. Oz, hajt! „Most menj! Biztos, horogvég­re akasztod a kapitálisát...!“ NYUGALMI IDŐSZAKBAN SE TÉTLENKEDJÜNK Hát, ki látott már ilyent? Nemcsak enyhe, de fölöttébb hőfukar is ez az idei tél. Ha hamarosan meg nem emberen magát, hát bizony a pikkelyes népség a szokottnál hamarabb kimozdul téli szálláshelyéről, s élelem után kajtat. Pláne, ha enyhe, napfényes lesz a február Többrészes Shakespeare bot, mely elfér egy kézitáskában leheletkönnyű botot. Az ilyen­nel aztán öröm a horgászat. Igen! Tizenhét változatban kap­ható. No meg aztán figyelmet ér­demelnek az ugyancsak külföl­di gyártmányú pergetőorsók,­­amelyek szinte hangtalanul, si­mán csévélik a zsinórt. Hét változatban válogathat a vevő. S az árával is meg lehet bé­kéin!. vége, március eleje, a keszeg­féle, a jászkó már meg-meg­­csókolja a finom, húsos csalit, Tehát, itt az ideje, hogy hor­gásztársaim minél hamarabb felülvizsgálják, mit kell sürgő­sen beszerezni a kellékekből, ezáltal elkerülve a tavaszi kel­lemetlen meglepetéseket. A horgász szaküzletek a tél fo­lyamán jól felkészültek: a hor­gászkellékek egy részét beho­zatal útján, külföldről biztosí­tották __ Sokszáz horgász bizonyíthat­ja: mily kínos-keserves a pecá­­zás, ha hiányos a felszerelés. A nehéz bot — akár pergetéskor, akár úszós horgászatkor egy­aránt — fárasztja a kezet. S ne­tán, ha vastag a zsinór, no meg Ugyancsak kaphatók külföldi zsinórok 0,27, 0,30 és 0,33 mm vastagságban. Megakad a szem a rozsdamentes drótból készült,­­csuklós reteszelésű, háromféle haltartón is. Ám ezzel nem merült ki az újdonságok sora. Praktikus drót- és műanyag élőhal­­c sali-tartók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom