Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-12 / 32. szám

[KÍiLFÖ í.Ю« REKORDEREK: A REPÜLÖHALAK! A leggyursabbak a repülö­­lialak, meri óránként 72 кш-es teljesítményre képe­sek. A távolsági eredmények tekintetében a tengeri laza­cok állnak az élen, 11 nap leforgása alatt ugyanis 10UU km t képesek úszni (a cikk cakk vonalakat nem is szá­mítva!) Ami a halak ugrását illeti, egyes lazacpéldányok jeles teljesítményre képe­sek. Volt rá példa, hogy hegyi patakon fölfelé igyek­vő lazac 2,25 méteres aka­dályt is leküzdött, hatalmas ugrásával. A nálunk honos sebes pisztrángok legfel­jebb 75 em-es magasságot képesek átugrani. (Das Tier) RÉGVOLT HALÄSZOK MŰVÉSZETE Leningrádi archeológusok és művészettörténészek a Fe­hér-tenger partján elhe­lyezkedő településeken vég­zett ásatások során mintegy 3000 használati tárgyat ta­láltak, amelyeket halak, ma­darak, lovak és szarvasok befaragott képeit viselik. A kormeghatározás szerint a finomművű metszetek mintegy 400 évvel ezelőtt készültek, amikor a halá­szok tengerre szálltak, hogy távoli vizeket keressenek föl. Különlegességnek szá­mít, hogy %a ч faragványok mellett feliratok is készül­tek, amelyek segítségével követhető a régi halászok útvonala. N. Golovjova —APN— SÄRGA LÉGGÖMBÖK — A VÍZSZENNYEZÉS ELLEN! Sajátos és ötletes „fegy­verhez“ nyúltak tavaly a berni (Svájc) horgászok. Megtakarított pénzükből 5000 db, élénk sárga színű léggömböt vásároltak, majd mindegyikre jól láthatóan a következő szöveget nyom­tatták: „MÉREGHULLÁM 1871. JULIUS 24 — LEGKÖ­ZELEBB TE KERÜLSZ SOR­RA“. Ezután a hatalmas lég­gömböket csónakokról rá­helyezték a sebesen höm­pölygő alpesi Aare folyóra. 1971. július 24-én egy özem ciánvegyülettel annyira szennyezte ezt a folyót, hogy a halállomány nagy ré­sze kipusztult benne. Mind­ez országos botrányhoz, til­takozáshoz vezetett. A hor­gászok egyéni akcióját a lakosság és a sajtó kitörő lelkesedéssel üdvözölte, ol­vashatjuk a képpel illuszt­­irált tudósítást. (Wir Brückenbauer) I A sporthorgászok mind gyak­­** rabban panaszkodnak a folyóvizek szennyeződése miatt, aminek következtében lassan teljesen kipusztul a halállo­mány. Már nemcsak a folya­mok — a Duna és a Vág — halállománya pusztul el, ha­nem ezek mellékfolyóinak — a Žitva, a Nitra —, sőt még a mesterséges csatornák (kanáli­sok) állománya is. Mindez csu­pán azért, mert az ipari és mezőgazdasági üzemek feleifls vezetői nem ellenőrzik eléggé, hogy a különféle vegyszerek, savak ne kerüljenek az emlí­tett folyók vizébe. Az elmúlt napokban Szűcs István elvtárssal beszélgettünk, aki a Szlovákiai Horgászok Szövetségének marcelovái (Mar­­celháza) helyt szervezetének gazdasági felelőse.’ Arról esett szó, hogy amióta a hurbanovói (ógyallai) sörgyár működik, mind gyakrabban fordul elő tö­meges halmérgezés a Žitva fo­lyón. Megállapítása szerint az utóbbi két évben nem keve­sebb, mint 150—200 kg hal pusztult el mérgezés következ­tében. A legutóbbi mérgezéskor oly nagymennyiségű hal pusz­tult el, hogy a virti zsilipnél fennakadt halak ellepték a víz felületét, melyeket. azután a helyi szervezet tagjai emeltek ki a vízből és ástak el. Mielőtt ezt a fáradságos munkát kezd­ték meghívták a bratislavai TV munkatársait, akik felvételeket ni a folyóvizek környékén, pe­dig évekkel ezelőtt lépten nyo­mon nugy csobbanással mene­kültek a hívatlan vendég elől a víz mélyébe. Halasításról per­sze szó sem lehet, mert a fo­lyóvizekbe eresztett kishalak néhány héten belül elpusztul­nak. Márpedig ez nemzetgaz­dasági kár, amelyet a törvény szigorával kellene megelőzni. Mint halászati ellenőrnek gyakran van Szűcs elvtársnak alkalma körülnézni az említett szeres tartályokat, kannákat a folyók vizével tisztítják ki és a szennyvizet azok vizébe eresztik. Nem egyszer voltam szemtanúja, hogy a Vég folyó vizén százával úsztak a döglött halak. Az elmondottak után felvető­dik a kérdés: vajon meddig mehet ez Jgy tovább? Vajon miért fizetik be a sporthorgá­szok az engedélyért a 175—180 koronát, ha heteken keresztül nem tudnak halat fogni? Pedig A törvény s z i g o r á v а I Žitva folyó környékén és nem egyszer tapasztalja, hogy a víz bűzlik a beleeresztett savaktól. Sőt kora reggel vagy a déli szél Idején még a községben is érezhető a kellemetlen szag. Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a sörfogyasztás évről-évre növekszik és ennek népgazda­sági jövedelmét nem szabad lebecsülni. így van ez a hurba­­novói sörgyárral is, amelynek kapacitása nem tudja kielégí­teni a szükségletet. Azonban az üzem vezetőségének, mesterek­nek nagyobb gonddal kellene készítettek az esetről. Aki gyakran utazik a Komár­no— Chotíni (Komárom—Helé­­nyi ) vonalon autóbusszal, bizo­nyára láthatta, hogy a chotíni vasútállomástól néhány száz méterre folydogáló Ibolyás pa­tak vize tejfehér. Ebbe a csa­tornába engedi a hurbanovói sörgyár az ipari szennyvizet. Ez a csatorna érint a Zitva fo­lyót és annak vizét is megfer­tőzi. így azután nem csoda, hogy évről-évre csökken a hal­állomány. De nemcsak a hal­állomány, hanem a folyóvizek­ben fellelhető egyéb élőlény is. Például békát ma már alig lát­ügyelni arra, hogy a tartályok tisztításából maradt szenny­vizet ne a folyóvizekbe eresz­szék, Szűcs elvtárs elbeszélge­tett az üzem dolgozóival, akik elmondták, hogy a tartályok tisztítására nagyobb mennyisé­gű lúgkövet használnak. Az el­mondottak után senki előtt sem lehet kétséges, hogy az ilyen szennyvíz milyen pusztítást eredményez. A folyóvizek és a mestersé­ges csatornák vizének szeny­­nyezését azonban nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági üzemek dolgozói is elősegítik azzal, hogy a különféle vagy­amelyből pedig néhány évti­zeddel ezelőtt annyi volt, hogy regéket mesélnek róla az idős emberek. Olyan halbőség, mint amilyen hajdan a csallóközi fo­lyók vizében volt, talán sehol a világon nem található. Ezt a tényt megerősíti a híres tudós, Hermann Ottó könyve is, aki hosszabb időt töltött Komárom­ban és annak környékén. Reméljük, hogy soraink el­jutnak az illetékesekhez is, akiknek elsődleges kötelessége lenne védeni a folyóvizek tisz­taságát! ANDRISKIN JÓZSEF KISÄLLATTENWÉSZTÉS A Szabad Földműves szakmelléklete VADASZAT es HAIAGZAT Teljes angol neve: Autosexing Texan Pioneer Pigeon. Kitenyésztésének helye: USA, Texas, Houston város. Kitenyésztésének ideje: 1950 —1955. Mint önálló nagy telje­sítményre kitenyésztett, gazda­sági fajtát 1960. évben ismer­ték el, akkor fogadták el a je­lenleg is érvényben levő stan­dardját. A kitenyésztő neve: Delwin V. James. A kitenyésztésnél felhasznált alapfajták: a hamuvörös színű francia Mondain galamb USA- ban tenyésztett változata és a Palmetto Autosexing King ga­lamb volt. Kitenyésztésének célja: Az eddig ismert összes nagytestű, gazdasági típusú fajtáktól, lé­nyegesen szaporább, autoszex­­fajta létrehozása, nagyobb tö­megben való tartás esetére is. Ennek eredményeképpen éven­ként és páronként 15—22 ga­lambfióka felnevelése. Ezenfe­lül további cél volt a fiókák gyors fejlődési erélye, kiváló takarmányértékesítő képessége, a kedvezőbb hús-csontarány és a vágási veszteség minimálisra való csökkentése. Igen fontos követelmény az autoszexáló tu­lajdonság teljes biztonsággal való viselése küllemileg napos­kortól, az életkor végéig. Az ivarmegállapíthatóság té­nyezői: A tojásból kibújt hímivarú fióka pehelyszőre rövid, vagy hiányzó, a csőr pedig minden esetben világos. A nőivarú fió­ka pehelyszőre hosszú és a tojásból való kibúvás után 1—2 napra megjelenik az orrlyuk és a csőrhegy között a barnás, vagy sötétszaruszínű „gyűrű“, illetve pont. Egy-két hét múlva, amikor a tollazat kezd kinőni, akkor a tojó tollazata sötét, a hímé pedig .világos színű lesz. Kifejlett korban is teljes biz­tonsággal megállapítható az ivar, mert a hím mindig fehér, a nyakán kezdetben spriccelt lilavörös színű tollazat van, amely később az idő múlásával egyre sötéfebb lesz és egybe­folyik. A Texán galamb tojás­rakás! ciklusa 28—35 napig tart. Ha idegen vér nincs ben­ne, akkor állandóan autoszex marad. Az alábbiakban ismertetett fajtaleírást (standardot) a Na­tional Pigeon Association INC, és a The Texan Pioneer Asso­ciation, INT, L„ által rendelke­zésre bocsátott, angol szöveg­ből hivatalosan magyarra for­dított és szakmailag ellenőrzött szöveg alapján dolgoztam ki. STANDARD Összbenyomás. Ami a fajta általános feno­­típusát illeti, elsősorban abból az alapvető elvből kell kiin­dulni, hogy a Texán galamb nagy teljesítményre kitenyész­tett, kifejezetten gazdasági tí­pusú galambfajta s így küllemi szempontból minden vonatko­zásban a szaporaságnak, a hús­formáknak és az autoszex tu­lajdonságoknak kell biztosan A TEXÁN GALAMB 1 és stabilan dominálni. Ez első­sorban testformájában mutat­kozzon meg, amelyhez kellő tájékoztatást nyújt az ideális típust szemléltető rajz. A test­részek mérete, tömege, azok­nak egymáshoz való aránya, harmonikusan kifejezettnek kell lenni. így például. a túl rövid láb éppen olyan súlyos hiba, mint a túl hosszú, ún. li­banyak, vagy a kúpos, a King galambnál Ismert fejtető. A King galambra emlékeztető me­redek testtartás sem kívánatos, sőt súlyosabb esetekben kizáró ok. 25 pont. Testfelépítés, testtartás. A Texán galamb testalakulá­sa, formája, akkor szabályos, ha a mell mély, széles és jól körülhatárolt. Ä mellcsont vo­nala a háttal párhuzamos és legalább a 9 cm-ert feltétlenül érje el. A mellkas szélessége a háton mérendő. A mell in­kább mély, mint magas és le­hetőleg téglalap alakú legyen. 25 pont. Fej és a nyak. Követelmény, hogy a fej és a nyak a test nagyságához mér­ten arányos, finom vonalú le­gyen. A fejen a tollazat egy­színű és tiszta legyen. A fej felső vonala az Amerikában te­nyésztett francia Mondain ga­lambéhoz hasonló. 10 pont. Szem. A hím galamb szeme rózsa­le. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 12. A TARTALOMBÓL Házinyúltenyésztés erdős, hegyaljai vidéken + Jó tudni Ж Készítsünk a baromfi részére silótakarmányt Ж A takarmányozási hibák egészségi kihatásai (III.) © Az ide* fogolyvadászat lehetőségei © A bodosi remete ©' A fuzáriumos fertőzés veszélye a mezei nyúlállományra © Szavanna, őserdő, sztyeppe és sivatag az afrikai vad otthona Ж A növényevő halak meghonosodása Jugoszláviában Ж A rajnai angolna-baba Ж Halak tisztítása Ж Külföldi vizeken Ж A törvény szigorával színes, narancs, vagy szürke színű, a tojó galambé pedig narancsszínű. 5 pont. Szárnyak és a farok. A szárnyak színe, formája és mérete, valamint a farok színe és mérete illeszkedjen harmo­nikusan bele az állat habitu­sába. Akkor szabályosak, ha rö­videk és formásak. A szárnyak simuljanak szorosan a testhez. A farok hossza és szélessége egyezzen meg. A szabályosan rövid szárnyak és farok hozzá­járul a galamb erőteljes, csak­nem robusztus megjelenéséhez. 10 pont. Lábak és a lábujjak. A lábak minden esetben szé­les mellközből nöftek ki. Ez igen lényeges követelmény, mert minél szélesebb a lábköz, annál kifejezettebb a mellszé­lesség, a legértékesebb húsos testrész. A lábak tiszták és tol­­latlanok. A lábujjak rövidek és finomak. A lábszárak egyene­sek, a combok jól izmoltak, hú­sosak. 10 pont. A testsúly. A kifejlett testtömeggel ren­delkező Texán galamb súlya 730—800 g. A tenyésztői munka során, de a bírálatoknál is ezt feltétlenül vegyük figyelembe és ne kövessük el azt a hibát, amit a kiállítási kingeknél Autoszex texán hím. (Foto: Szikora) (Folytatás a 2. oldalon.) Marcolován 28 felnőtt és 20 pionír sporthorgászt tartanak nyilván. A sporthorgászok több­sége nyugdíjas, akik már „meg­ették a kenyerük javát“ és öregségükre szeretnének a sza­bad természetben tartózkodni. De a bűzös folyómellék erre nem valami kellemes lehet. Összegezve az elmondottakat, sürgős intézkedésre lenne szük­ség, hogy folyóvizeinkből telje­sen ki ne pusztuljon az élet. Mert ha ez így megy tovább, akkor néhány éven belül csak hírmondója marad a halnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom