Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-22 / 16. szám

1173. április 22.

5ZABAD FÖLDMŰVES.

3

Greňo Györgynek, a vinicat (Ipolynyék) efsz ökonómusának az első vitaanyaggal kapcsolatban az a véleménye, hogy az abban kitűzött mutatószámok teljesíthetők, ha az efszek vezetőségei felhasználják az öszezes rejtett tartalékokat. Szövetkezetük a Velký Krtíš-l (Nagykürtös) járásban Igazán mostoha körülmények között gazdálkodik. Földjeik mész- és humuszszegények, nem beszélve a dombos dűlőkről, ahol jóval több üzemanyag fogy el, mint a sík rónákon. Ennek ellenére a járásban a legmagasabb belterjességl szintet érték el. A múlt évben a hektáronkénti nyerstermelés értéke már elérte a 16 979 koronát. Kiváló baromfitenyészetükben Igen hatékonyan termelnek. Erről tanúskodik az a tény, hogy a tojás darabját átlagosan 50—60 fillér önköltséggel állítják elő, és 93 fillérért értékesítik. A járásban elsőnek kezdték meg a szőlő telepítését, és ez Is jelentősen gazdagítja a közös kasszát. A növénytermesztési munkákat már olyan magas fokon gépesítették, hogy csűcsmunkák idején is könnyen végzik a munkákat. Mivel a munkaerőket gazdaságosan használják ki, a közép-szlovákiai kerületben elsőnek vezették be a szabad szombatokat, Illetve a szabad napokat. Azóta a munkafegyelem lényegesen megjavult, mert mindenki Igyekszik a lehető legjobb munkát végezni, hogy kivehesse megérdemelt szabad napját.

Mint közgazdasági szakembert bántja az a tény, hogy a magas belterjességl szintet eléró szövetkezetben nagyon magas a jövedelmi adó. Ez kissé elveszi kedvűket az igyekezettől, és úgy véli, hogy ideje lenne már segíteni a Jót gazdálkodó szövetkezeteket Is. -b-Major Károly, a tvrdošovcel (Tardoskedd) efsz főmechanizátora szerény, tettrekész fiatalember. A közösben eltöltött tíz esztendő alatt már számtalanszor bebizonyította rátermettségét, szakértelmét. A 3500 hektáron gazdálkodó szövetkezetben erre bőven nyílott lehetősége, mert problémákban nincs hiány. Ha azonban csak egy mód van rá, Major elvtárs orvosolja a bajt. Ezért aztán mindenki természetesnek tartotta, hogy nemcsak az efsz-ek Járási konferenciájára, de az országos kongresszusra is delegálták.

— Még a Járási konferencia lebonyolítása előtt tudtam meg, hogy én is a jelöltek között vagyok. Mondanom sem kell, Igen kellemesen ért ez a hír, hogy a Nové Zámky-i járásból én képviselem majd a gépesítőket fővárosunkban. Ügy érzem, járásunkat ezen a vonalon kissé elhanyagolják az illetékesek, ezért szeretném, ha e téren mielőbb pozitív változás állna be. Egyik legégetőbb országos jellegű problémánk a gyenge pótalkatrész-ellátás. jelenleg például öt traktorunk áll emiatt. A gépesítés szövetkezetünkben különben elég magas fokon áll. Az általános növényeknél már 100 százalékos, a kukorica és a cukorrépánál a Jövő évben szertenénk bevezetni a komplex gépesítést.

— Hogy mit várok az efsz-ek VIII.

kongresszusától? Elsősorban azt, hogy a közeljövőben elegendő jó minőségű alapgép, kerekes traktor, eke stb. lesz és természetesen javul a pótalkatrész ellátás is. Szükség lenne a zöldségtermesztésbe is bevezetni a gépesítést, mint ahogy az már egyes csehországi járásokban megtörtént, mert a Nová Zámky-i konzervgyár felépítésével mi is rá leszünk utalva a zöldségtermesztésre. (OV)

Illés László, a zemnél (Szímő) efsz szövetkezeti klubjának vezetője, több éve dolgozik az efsz-ben és jó pár éve vezeti már a szövetkezeti klubot is. Elmondja, hogy sikerült a szövetkezeti klubba összehangolni a tömegszervezetek munkáját és egy átfogó program szerint végzik a földművelésben dolgozók politikai és szakmai nevelését. A tudományos világnézetről például 15 előadást tartottak. Mivel a szaktudás mellett egyre nagyobb szükség van a falvak lakóinak politikai tisztánlátására, úgy vélik, hogy országos méretben minden efsz mellett kellene alakítani szövetkezeti klubot, amely a közös gazdaságok szükségletei szerint végezné nevelő és szórakoztató tevékenységét. A Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásban is csak 9 szövetkezeti klub van, és ebből is csak néhány aktív. Tehát a Jövőben még több és aktívabb szövetkezeti klubra van szükség.

Szövetkezetükben elég sok a fiatal, azonban nem szívesen dolgoznak az állattenyésztésben, mert a munka kultúrája elég alacsony szinten van. Bár létesítettek már szociális helyiségeket, azonban ez még nem minden. Az állattenyésztést jobban kellene gépesíteni, többet kellene törődni a higiéniával és rövidített vagy kétműszakos munkamegosztást kellene bevezetni. Csakis ílymódon lesz elég fiatal — országos méretben is — az állattenyésztésben.

Igen helyesnek tartom, hogy a szövetkezet vezetősége lakásokat épít a fiatalok részére. Nagy segítségnek tartja, mert a fiatalok nincsenek elfoglalva lakásépítéssel, és minden energiájukat a munkába fektethetik. Szerinte a fiatalokat már nem érdekli a háztáji gazdaság, Inkább pótlék címén fogadnak el kisebb-nagyobb öszszegeket, mert ők már a fejlődésnek megfelelően, korszerűen akarnak élni. —b—

Holly Mária 1960 óta dolgozik a Kútniky-i (Hegyéte, Dunajská Streda-1 Járás) szövetkezetben. Az első naptól kezdve az állattenyésztésben, pontosabban a tehenészetben tevékenykedik. Mindig becsületesen elvégezte a munkáját, s így hamarosan felküzdötte magát a legjobb dolgozók élvonalába. Az utóbbi években a szövetkezet, sőt a járás legjobb, legeredményesebb fejőnői között emlegetik. Jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet 3728 literes fejésl átlagot éri el a múlt évben, ami 264 tehén esetében már nem lebecsülendő eredmény. Holly elvtársnőt szintén ott látjuk majd a szövetkezeti kongresszus küldöttel között.

— Szövetkezetünk elsőfokú törzsállománnyal rendelkezik. A tehenek termelékenységére nem lehet panaszkodni, ám a tejtermelés mégis ráfizetéses. Már a hasznosság szerinti takarmányozást is bevezettük, de ez sem segített. Véleményem szerint — mondotta Holly elvtársnő — csökkenteni kellene a munkaköltségeket. Ezt azonban a jelenlegi istállózás mellett nem lehet megoldani, mert a gépesítés csak minimális mértékben segíti a dolgozókat. Sátor Ernő állatgondozó és etető segítségével 32 tehenet látok el, vagyis hatan gondozzuk és fejjük az egy istállóban elhelyezett 96 tehenet. Milyen munkaproduktivitásról lehet itt beszélni? Szerintem hamarosan meg kellene kezdeni az istállók korszerűsítését. Ezzel nemcsak a termelést tennénk olcsóbbá és a korszerű követelményeknek megfelelővé, hanem lényegesen megkönynyítenénk az állattenyésztésben, történetesen a tehenészetben dolgozók munkáját is. —bor.

Polgár Dénes immár két évtizede dolgozik a virtl szövetkezetben. Jelenleg szőlészeti és gyümölcsészetl csoportvezetőként tevékenykedik. Mint elvhű párttag munkájában igyekszik maradéktalanul átültetni és megvalósítani a CSKP mezőgazdaság-politikájának irányelveit. Részletesen áttanulmányozta a XIV. pártkongreszszus határozatait, az efsz-ek VIII. kongresszusának vitaanyagait, megismerkedett szövetkezetük távlati célkitűzéseivel, s azon fáradozik, hogy az irányítása alá tartozó termelési ágazatok eredményes tevékenységével, gazdálkodásával hathatósan hozzájáruljon azok mielőbbi teljesítéséhez.

A munkaerő-szükséglet csökkenését csakis a modern, nagyteljesítményű gépek fokozottabb terjesztésével lehet előmozdítani. A gépek használata, a hatásos növényvédőszerek és egyéb vegyi készítmények applikálása, valamint a tápanyagpótlás fokozása kedvező hatással lesz a termelési eredmények javulására, a munkaerőhiány csökkenésére, s mindemellett olcsóbbá, gazdaságosabbá válik a termelés. Sajnos, — hangoztatta Polgár elvtárs —, csak nehezen lehet beszerezni a szükséges gépeket. Számos helyen nehézségekbe ütközik a kellő műtrágyák és vegyi készítmények biztosítása is. A meghibásodott gépekhez nem kapnak pótalkatrészeket, s így a már meglévő gépeket sem tudják tökéletesen kihasználni.

— Ismerjük a feladatokat, tudjuk mit kell tennünk, hogy azokat teljesítsük. De vajon hogyan váltsuk valóra az elképzeléseket — tette fel a kérdést Polgár elvtárs —, ha nincsenek meg hozzá az alapvető feltételeink? Igaz, méreg drágák a gépek, vegyszerek, de legalább lenne belőlük elég. Reméljük, erre a kérdéscsoportra is kiterjed majd a kongresszus résztvevőinek figyelme. (Kg)

t

Pál Kálmán elvtárs a Vlčany-i (Farkasd) szövetkezet elnöke, a minapi beszélgetésünk folyamán hangsúlyozta, hogy az egységes földművesszövetkezetekre vonatkozó, eddig érvényben lévő törvények, rendeletek és különböző határozatok javarésze elavult, s ezért valamennyi szövetkezet vitathatatlan örömmel fogadja azt a tényt, hogy a VIII. kongresszus napirendre tűzi az új szövetkezeti törvény rögzítését is. Mint mondotta, a közzétett irányelvek és vitaanyagok politikai és gazdasági szempontból egyaránt megállják helyüket, bár vannak — főleg a törvényjavaslatban — olyan pontok is (pl. a tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének időpontját tárgyaló törvényjavaslat, stb., amelyek nem minden esetben elfogadhatóak és helyesek.

Mint mondotta, jó volna, ha a kongresszus foglalkozna a terményfelvásárlás, a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások, a műtrágya-, vegyszer-, gép- és pótalkatrész ellátásban tapasztalt problémákkal, Stb. Is.

Véleménye szerint a járási szövetkezeti konferenciák hangulata és az elhangzott vitafelszólalások színvonala, valamint a dolgozók pozitív hozzáállása alapján arra lehet következtetni, hogy a küldöttek méltán és bizonyára eredményesen képviselik majd a szövetkezetek és a szövetkezeti parasztság érdekeit a VIII. kongresszuson, s remélhető, hogy a kongresszus döntése, határozatai pozitív hatással lesznek szocialista mezőgazdaságunk további fejlődésére, (-dek)

Топко Pál mérnök, a diakovcel (Deáki szövetkezet zootechnikusa úgy véli, hogy a felsőbb fórumokon és magukban a mezőgazdasági üzemekben Is lényegesen többet foglalkoznak a növénytermesztés gépesítésének kérdéseivel, problémáival, mint például az állattenyésztési vagy kertészeti munkák gépi eszközök alkalmazásával történő megkönnyítésének gondolatával. A növénytermesztés vonalán lassan elérjük, hogy csak minimális élőmunka ráfordításra lesz szükség úgyszólván valamennyi termelési folyamat elvégzéséhez, az állattenyésztésben viszont még napjainkban is az emberek végzik a munka nehezét. Ezen az áldatlan helyzeten szerintem minél hamarább változtatni kell.

— Véleményem szerint helyes az állattenyésztés összpontosítására és szakosítására vonatkozó központi irányelv. A mezőgazdasági üzemek többségében igen fájós pont a tejtermelés. A régi, elavult istállókban nem tudják alkalmazni a korszerű technológiát, kicsi a dolgozók produktivitása, sok esetben ráfizetéses a tejtermelés. Mi 3 millió 600 ezer korona ráfordítással építettünk 182 tehén számára egy új, korszerű Istállót — mondotta többek között Топко elvtárs —, ahol almozás nélküli, rövidállásos állattartást folytatunk. Az etetés a vályúk alján haladó gumiszalag segítségével történik és természetesen a fejés is gépesítve van. Múlt évben 2650 liter volt az egyedenkénti átlagos tejtermelés. Az új istállóban jelenleg már 10,2 liter a tehenenként! napi fejésl átlag.

Köztudott, hogy az ötéves tervidőszak végéig sokatmondó javuláson kell végigmenni az állattenyésztésnek. Szövetkezetünkben 17 százalékos javulással számolunk.

—dek.

Szikszai Vilmos elvtárs, az SzFSzSz levicei titkára nem első ízben megy a földművesszövetkezetek országos kongresszusára. Ügy mondja, hogy a Vili. kongresszusnak lényegesen több alapvető kérdést kell megoldania, mint az előbbieknek. Többek közt fontosnak tartja a mezőgazdasági termelés ipari jellegének a kialakítását, a termelés összpontosítását, szakosítását, a tudományos ismeretek gyakorlati megvalósítását.

Megjegyezte továbbá, hogy ha a mezőgazdaság megkapja az igényelt gépeket, további kilátás adódik az emberi munkaerő csökkentésére, mely az idős emberek nyugdíjaztatása következtében amúgy is bekövetkezne.

Ügy véli, hogy az új körülmény a mezőgazdaságban jól felkészített szakembereket igényel. Várható például a növények vegyszeres kezelésében és a műtrágyák applikálásában a repülőgépek felhasználása, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeknek a gépeknek a pilótái a műszaki végzettségen kívül mezőgazdasági növényvédő szakképzettséget is nyerjenek. A gépesítés ugyanis fokozatosan azt követeli, hogy a berendezés műszaki kezelője alapos mezőgazdasági szakismerettel is rendelkezzen. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen követelménynek tartja a szövetkezeti tagok szakmai és politikai alapképzését is, mert a jövőben minden dolgozónak bonyolult feladatok elvégzésére kell felkészülnie.

Különösképpen az állattenyésztésben lesz szükség a dolgozók átképzésére, mert a korszerűen berendezett tömbösített istállókban teljesen más természetű munkát végeznek, mint régebben. Automata gépsorozatot kezelnek, tehát gyárszerű termelést folytatnak, ezért a mezőgazdasági szakiskolákban is erre kell ráállítani, a tanmenetet.

Favlovcsik Mária, a Secianky-i (Szécsénke) Ipoly menti egyesített efsz állatgondozója, az efsz-beni teendőkön és az otthoni második műszakon kívül különböző funkciókban tevékenykedik. Egy időben a Nöszövetség elnöke is volt. Jelenleg „csak“ hnb tanácstag és népbíró. Mindemellett munkáját sem hanyagolja el, hiszen a legjobb állattenyésztők közé tartozik. A múlt évben átlagban 17 malacot választott el egy anyadisznótóí és ez az eredmény járási átlagnál is Jobb. Kiváló eredményeinek, a funkciókhoz való pozitív hozzáállásának és őszinte szókimondásának köszönheti, hogy 6 is ott lesz április 26-28- án Prágában az efsz-ek VIII. kongresszusán.

— A szövetkezet megalakulása óta dolgozom a közösben. Ügy a munkával, mint a keresettel elégedettek vagyunk. Ezt azért mondom többesszámban, mert két legidősebb lányom is az efsz-ben dolgozik. Az egyik a szőlészetben, a másik velem, az anyasertéseknél. Persze akadnak hiányosságok is, mint például a szociális helyiség hiánya, de ez idővel bizonyára megoldódik majd. Kimondhatatlanul jóleső érzés volt, amikor tudomásomra jutott, hogy én is résztvehetek a kongresszuson. Még sohasem jártam a Moldva-parti fővárosban és még néhány héttel ezelőtt nem is álmodtam arról, hogy hamarosan eljutok az arany Prágába. Remélem, hogy a kongresszuson sző esik majd az asszonyok problémáiról is. Egyes helyeken, többek között nálunk is, még mindig kevés a munkalehetőség, ezért a szövetkezetek nem tudnak egész évben munkaviszonyt kötni a nőkkel. Szeretném, ha az ilyen és ehhez hasonló kérdések is belátható időn belül megoldódnának. О. V.

Kun István mérnök, a Samorín-l (Somorja) Efsz zootechnikusa nem megy üres kézzel az Egységes Földművesszövetkezetek VIII. kongresszusára. A vezetőség a tagsággal együtt alaposan megvitatta a többtermelés lehetőségeit és vállalták, hogy terven felül 10 000 liter tejet és 100 000 tojást adnak el. Ez még nem a végső szó, mert a kongresszus vitaanyagaiból kiindulva tovább keresik a lehetőségeket a többtermelésre.

Kún elvtársnak az EFSZ-ek VIII. kongresszusa vitaanyagaival kapcsolatban az a véleménye, hogy nagyon is Időszerűek és a feladatok teljesíthetők. Ideje már, hogy ilyen nagy fórumon foglalkozzanak a mezőgazdasági termelés nagyüzemi szintre való emelésével. Mint zootechnikus elsőrendű feladatnak tartja az állattenyésztés gépesítését, mivel csakis a kulturáltabb munkakörülmények biztosítása által lehet megnyerni a fiatalokat a mezőgazdaság számára. Szociális épületek létesítése és a két műszakban való munka határkövet jelenthet a munkaerőhiány megoldásában. Az állattenyésztés további fokozásának érdekében az eddiginél jobb minőségű keverékeket kell juttatni a mezőgazdasági üzemeknek.

A párt mezőgazdasági politikáját helyesnek tartja, mert mint tapasztalt szakembernek az a véleménye, hogy csakis a mezőgazdasági üzemek integrációjával és kooperációjával lehet fokozni a munka termelékenységét és ezzel egyidejűleg a termelést is. OP

A Vili. kongresszus küldöttei véleményt mondanak