Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-08 / 14. szám
1972. április 8. Ära X,— Kčs XXIII. évfolyam, 14. szám. Szabad földműves Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Tenniakarás és felelősség Szövetkezeti parasztságunk több mint két évtized során nemegyszer kitűnőre vizsgázott. Mégpedig az új életformához, a szocialista rendszerhez való hűségből, s nem utolsó sorban munkafegyelemből. Tisztánlátása, józan Ítélőképessége a politikai válság éveiben sem hagyta cserben. Letagadhatatlan tény ez! S nemegyszer halljuk az elismerő szót a szocialista mezőgazdaság legfőbb irányító tényezőitől. Méltó, s mindamellett jogos ez az elismerési Annál is inkább megérdemelt, mert míg a jobboldali opportunista, párt- és rendszerellenes erők foggal-körömmel a letűnt kapitalista rendszer visszaállítását szorgalmazták, bizonygatva, hogy a munkáshatalomnak nálunk nincs létjogosultsága, s becsmérelték a szövetkezeti gazdálkodás kimagasló, kézzelfogható eredményeit, addig a szövetkezeti parasztság — amely nagyon is a saját bőrén érezte a volt kizsákmányoló úri rendszer embertelenségét — példás termelőmunkával, a szövetkezeti gazdálkodásba, szocialista rendszerünkbe vetett rendíthetetlen hittel, bizalommal válaszolt (példa: a válságos Időszakban egyetlen szövetkezet sem bomlott fel). Ez mindennél fényesebben bizonyít. S bizonyított a múlt évben is! Mind a CSKP megalakulásának 50. évfordulóját, mind a XIV. pártkongresszust nagy fokú munkakezdeményezésekkel, sokszáz millió korona értékű munkafelajánlásokkal köszöntötte. És nemcsak vállalta, teljesítette, sőt túlteljesítette nem egy esetben a vállalt kötelezettségeket. S olyan termelési sikereket ért el a múlt esztendőben, oly példásan teljesítette a társadalom iránti kötelességeit, ahogyan talán eddig még soha. Ami pedig az 1972. évet illeti, ugyancsak jó volt a startolás. A tavalyitól jóval igényesebb feladatok teljesítésére, illetőleg túlteljesítésére már sokhelyütt komoly szervezési és egyéb intézkedéseket tettek: megszervezték és a fortnaiságoktől mentesítették a szocialista munkaversenyt, ésszerűsítették a termelési folyamatokat, feltárták a tartalékokat, egyesítették — vagy egyesítik — a mezőgazdasági üzemek anyagi eszközeiket, hogy nagy kapacitású termelőhelyeket építsenek, és a többi, és a többi... A befejeződött járási efsz-konferenciák tapasztalatai azt mutatják, hogy még rengeteg a kihasználatlan tartalék. A tartalékok zöme éppen az emberekben leledzik: a vezetogárdában, s a tagok százezreiben, akiknek talpraesett, célszerű javaslatai sok esetben csupán csak elhangzanak, ahelyett, hogy a vezetők mérlegelnék megvalósításukat. Pedig a vezető káderek jó szervezőképességén. tudásuk színvonalán, rátermettségükön igen sok múlik... Ezt a tényt húzzák alá az egyenlő termelési feltételekkel, s ugyanolyan anyagi támogatással gazdálkodó szövetkezetek lényegesen elütő termelési eredményei (pl. egy járáson belül 2100 liter az évi tejhozamátlagkülönbség, stb.). Ott, ahol a vezetők a helyzet magaslatán állnak — nem iszákosak —, rendet, fegyelmet tudnak tartant, józanul mérlegelik a lehetőségeket, törődnek szakmai-politikai ismereteik gyarapításával, csiszoltabb ésszel, biztosabb kézzel forgatják a kormánykereket. Kezdeményező képességók forrása nem apad ki, s ílymódon tudnak érdekeset, előremutatót mondani, amellett jól össze tudják hangolni a társadalmi-, a csoport- és egyéni érdekeket. Az ilyen példás vezetők szavának van is foganatja, ök nemcsak meghallgatják, de ki is kérik a tagok véleményét, úgymond bevonják őket az „alapozó“ munkába, s csak azután mozgósítanak a feladatok teljesítésére. Rendet, fegyelmet csak az a vezető követelhet, aki maga is példás, rendszerető. Vagyis, fegyelemsértések jobbára ott harapózhatnak el, ahol a vezetők felrúgják a szövetkezeti demokráciát, úgymond „lóhátról“ irányítanak, s lebecsülik a tagokat. Éppen azokat, akik az igényes feladatok valóraváltói Közben eszükbe se iut, hogy felmérjék, ezáltal milv nagy mértékben ássák alá a tagok munkakedvét, tenniakarását Az ilyen, szétzilált tagságot aztán nehéz „jobb belátásra bírni“ . Nos. éppen ilyen esetek közrejátszása folytán borul fel az évi termelési-pénzügyi terv egyenletes teljesítése. Tervfegvelem és munkafegyelem, édestestvérek. Tehát a mezőgazdasági üzemek vezetői kövesse nek el mindent annak érdekében, hogy egyik sem szenvedjen csorbát! Tökéletesebb munkaszervezés sei. fokozottabb ellenőrzéssel, a széles tagság bevonásával váltsák valóra a járási konferenciák határozatait hasznosítsák az értékes tapasztalatokat. az ésszerű javaslatokat. Ezzel köszöntik legméltóbban az efsz-ek küszöbön álló Vili kongresszusát. N. Kovács István • , A kongresszus szellemében Virágkiállítás Bratislava 72 Bratislava ismét nagy esemény színhelye lesz. Április 13-tól 23-ig megnyitja kapuit a Téli Stadionban és a Sportcsarnokban a BRATISLAVA ’72 virág, dísznövény és kertészeti gépkiállítás. Az előkészületek lázas ütemben folynak. A rendezőség szerint a színvonal jóval magasabb lesz, mint az előző két nemzetközi kiállításé volt. Eddig már 36 cég nevezett be 18 államból. Hazánkból 23 virágkertészet küldi el legszebb példányait. A külföldi kiállítók közül a hollandok vezetnek, az ő jóvoltukból nyílik majd ki 100 ezer tulipán a kiállítás körül létesített zöldsávakon. Az első kiállításon a Strelícia, a másodikon az Astroméria, a mostanin pedig a Protea lesz a „sláger“. A Proteát Afrikából szállítják a kiállításra. A látogatók reggel hét órától este tíz óráig gyönyörködhetnek a soksok szebbnél szebb virágokban. Emellett igényelhetnek és vásárolhatnak virágmagvakat, gumókat, kiskertészkedők számára készített gépeket, és a világ legjobb kertészeti szakembereinek előadásait hallgathatják meg. A kiállítás tehát egybe van kötve szaktanácsadással és szakelőadásokkal is. A tervek szerint talán sor kerül egy külön, — szintén előadássorozattal egybekötött — kiállításra, a kiskertészkedők számára. •s* A Bratislava ’72 tehát várja látogatóit. Nem csalódik, aki megtekinti a színvonalasnak ígérkező kiállítást.-b-A CSKP KB vezető titkára, HUSAK elvtárs, a XIV. kongresszuson elhangzott beszámolójában hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi termelési technológia és technika már kezd túlnőni mezőgazdasági üzemeink lehetőségeinek keretein. Alkalmazása megköveteli a termelés szakosítását és fokozatos összpontosítását a növénytermesztés s az állattenyésztés szakaszán. Ebből a témakörből az állaltenyésztést ragadnám ki, ahol bizony még sok a tennivaló, a nagyüzemi technológia, a munkakultúra, a takarmányalap maximális kihasználása és a munka erő-prob lé 41 a megoldása* terén. Ebben a tárgykörben beszélgettem Kun István mérnökkel, a šamoňni (Somorja) efsz zootechnikusával. + A szarvasmarha-tenyésztésben mit tesznek a korszerű technológia bevezetésére? — A problémát magunkénak tekintjük, s ezzel összhangban beruházási eszközeink bizonyos hányadát az állattenyésztési termelés nagykapacitású létesítményeinek a korszerűsítésére fordítjuk. Ezt a célt szolgálja a K—-96-os típusú istállóink modernizálása is. Ezen a téren szépen haladunk. Egy istállót 100 tehén befogadására már elkészítettünk, s a továbbiak modernizálását két éven belül megoldjuk. ♦ Az átépített istállókban hogyan alkalmazzák a nagyüzemi technológiát és technikát? — Az átépített istállókban teljes mértékben felszámoljuk a 15 éve alkalmazott és korszerűtlenné vált berendezéseket. A takarmányozást kétoldalas magyar típusú takarmányozó kocsikkal végezzük. Az állásokat gumimatracokkal borítjuk s a trágyát rostélyos ürülékgyűjtő csatornákon keresztül távolítjuk el a gyűjtőmedencékbe, s onnan a mezőre. Ezzel a módszerrel teljes mértékben sikerül felszámolnunk az állattenyésztésben uralkodó munkaerőproblémát is. Komoly eredmény, hogy az istállókban foglalkoztatott állatgondozók számát a korábbi nyolcról kettőre csökkenthetjük. A munkaerők számának csökkentését nagyban elősegíti a villanyáramra működő tisztítók igénybevétele, melyek a porszívóra emlékeztetnek. Az állatok tisztítása korábban a munkaidő 30 százalékát vette igénybe. A korszerű technika bevezetésével javul az állattenyésztésben dolgozók munkakörülménye is. Az istállók közelében szociális helyiségeket építünk a dolgozók és az állatorvos részére. Gondoskodunk arról is, hogy az állattenyésztés többé ne legyen robotmunka, ezért több műszakot vezetünk be. ♦ Az élőmunka szükséglet jelentős megtakarítása révén a munkaszervezés ipari jelleget ölt. Hogyan készültek fel erre? — Ezekkel tisztában vagyunk, s a felvetődő problémák sem érhetnek váratlanul. Számolunk azzal, hogy az első időszakban a tejelékenység csökkenni fog, mert megszűnik a fejés utáni „csöpögtetés“. A kiesést intenzívebb takarmányozással előzzük meg. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az állatselejtezés is nagyobb lesz (kb. 26 százalék) s ezt a kiesést fiatal üszőkkel fogjuk megoldani. ♦ Az új technika bevezetésével hogyan érvényesül a takarmányalap hasznosulása? — Átmenetileg nyáron alkalmazni fogjuk a zöldtakarmányozást. Télen azonban eltekintünk a hagyományos szálastakarmányok használatától. Két év múlva, amikor az istállókat teljesen átépítettük, rátérünk a monodiétás takarmányozásra. A takarmányadagot akkor a szilázs és az erőtakarmány képezi. Nagyjelentőséget tulajdonítunk a monodiétás takarmányoknak, s a zöldtakarmányokat szárítani fogjuk, hogy megőrizzük a tápanyagokat. Kezdetben természetesen nem hanyagoljuk el a legelőterületet sem. A 120 hektárból 70 ún. zsíros legelő, melyet hígtrágyával öntözünk. Ezen a területen a villanypásztoros megoldást alkalmazzuk. El kell még mondanom, hogy az itatás terén is újítást vezettünk be. A korszerűsített istállókban a vizet 18 C fokon tartjuk. Ennek elsősorban az állategészségügyi gondoskodás szempontjából tulajdonítunk nagy jelentőséget. Beszélgetett; CSIBA LÁSZLÓ
