Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-24 / 29. szám
\ 1971. július 24. _ SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA TÖBB KULTŰRHAZAT! Pártunk XIV. kongresszusa különös figyelmet szentel a dolgozók közötti kulturális-nevelömunka fejlesztésére. A határozat is kiemeli, hogy az új ötéves terv időszakában emelkedik a lakosság anyagi és kulturális színvonala. Hogy a határozat erre vonatkozó részét teljesíthessük, a kulturális nevelőmunkára jobb feltételeket kell teremteni. A statisztikai adatok mutatják, hogy Szlovákiában közel 700 községben nincs népművelési központ, vagy berendezés, 339 községben nem megfelelőek a feltételek, és 1000 községben van a küldetésnek nem teljesen megfelelő könyvsarok. Üdvözölhetjük a Szlovák Nemzeti Tanács Iskola és Kulurálisügyi Bizottságának felhívását, amely hangsúlyozza, hogy a községekben a művelődésháza kiépítésekor fel kell használni a lakosság kezdeményezését, hogy minél több lehetőséget biztosíthassunk a lakosság művelésére. A kultúra fejlesztésének forrása, illetve az anyagi eszközök az állami alapokból különböző társadalmi szervezetek, üzemek, szövetkezetek hozzájárulásából tevődnek össze. A községekben nemcsak a kulturális központok építésére kell gondolni, hanem pihenőhelyek létesítésére Is, mert falun egyre több idősebb lakos akarja a jövőben igénybe venni ezeket a berendezéseket. A szövetkezeti nyugdíjasok száma évről évre több, és ezekkel sokoldalúan kell törődni. Néhány élenjáró efsz példásan járul hozzá a XIV. kongresszus célkitűzéseinek teljesítéséhez. A Farnadi (Farná) EFSZ-nek már kultúrfelelőse is van. E. Dančová a községben működő tömegszervezetekkel együtt kulturális rendezvényeket szervez. Ű irányítja az efsz társadalmi klubját is, amelyben esténként találkozik az ifjúság, ahol televíziót néznek, társasjátékokat játszanak, olvasgatnak. A téli időszakban színdarabokat tanulnak be. Amint Birio Ernő efszelnök elmondotta, igen elégedettek a szövetkezeti klub működésével. A fiatalság zöme esténként nem jár a kocsmába, hanem inkább a klubban tölti szabad idejét, ahol megfelelően művelődhet. A kultúrfelelős havi 1280 koronát kap. Az efsz a jövőben a fiatal tagok közül iskolázásra küld valakit, aki szakszerűen kezeli majd a klub könyvtárát. A Kuralanyi EFSZ a nemzeti bizottsággal együtt nagyon szép művelődésházat épített, amelyhez 250 ezer koronával járult hozzá. Nagyon korszerű könyvtár működik a klubban Pavlovié iskolaigazgató vezetésével. Ezenkívül 70 ezer korona értékkel működik itt az ifjúság klubja, amelynek V. Sokol a vezetője. Az ifjúsági klub vezetőjét az efsz fizeti. A távlati tervek szerint az efsz a könyvtár vezetőjének funkcióját társítani akarja a klub vezetőjének funkciójával. A szövetkezeti klub élén a jövőben képzett népművelési dolgozó lesz. Ezeket a jó példákat több efsz-ben is követhetnék, hogy ily módon sikeresebben teljesíthessük a XIV. kongresszus erre a szakaszra vonatkozó határozatát. J. P. A pénz nem minden Már sokat foglalkoztunk azzal, hogy a fiatalok miért nem találják meg számításukat a mezőgazdaságban. Ennek több oka is van. Eleinte a gyengébb kereseti lehetőségekre hivatkoztak. Ma azonban már a mezőgazdasági üzemek többségében többet keresnek, mint az ipari üzemekben. Tehát a fiatalok nem mondhatják azt, hogy azért nem mennek a mezőgazdaságba, mert a kereset szempontjából hátrányosabb helyzetben vannak, mint az iparban. Sőt, számos mezőgazdasági üzemben még „ifjúsági pótlékot“ is kapnak, munkaegységenként egy-két korona többletet azért, mert nekik nincs háztáji földjük, ami a szövetkezeti tagok kiegészítő díjazása. A fiatalok egyik érzékeny pontja a napi (hosszú munkaidő, ideálisan úgy képzelik el, hogy ledolgozzák a nyolc órát, és utána szórakoznak. Viszont a mezőgazdasági munka néha megkívánja a kora reggeltől késő estig folyó munkát is. Azonban, ha összeadjuk az év összes hónapjában ledolgozot munkaórákat, a szövetkezeti tagok átlagosan nem dolgoznak nyolc óránál többet. Élenjáró szövetkezetekben már bevezették a szabad szombatokat, illetve a szabad napokat, aminek a fiatalok nagyon örülnek. Ma a mezőgazdaság gépesítésének magas fokán igazán megoldhatók a szabad napok, főleg azokban az időszakokban, amikor nem kell a csúcsmunkákra mozgósítani minden erőt. A fiatalok természetesen jogosan megfelelő munkakörnyezetben akarnak dolgozni, és annyi szabad időt akarnak élvezni, hogy a társadalmikulturális életben is tevékenykedhessenek. Sokszínű életre van szükségük, hogy igazán otthon érezhessék magukat. Mezőgazdasági üzemeink többségében már megteremtették e lehetőségeket arra, hogy az ifjúság a napi munka után kedvére szórakozhasson és szórakozva művelődjön. Az efsz-ek klubjaiban igazán jól érezhetik magukat. A fiatalokat sokoldalúan kell segíteni. A mezőgazdasági üzemek jelentős összegeket adnak nekik, hogyha családot alapítanak, megfelelő lakást építhessenek. Falvainkon a fiatal házaspárok döntő többsége igen korszerű családi házakban él. Az efsz-ek vezetői azonban ne csak pénzsegítséget nyújtsanak a fiatal szövetkezeti dolgozóknak, ihanem segítsenek nekik az építkezési anyagok beszerzésében és szállítóeszközök bebiztosításában. Az ifjúság problémájával sokat foglalkozik a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Központi Bizottsága is. Javaslatokat tesz, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői minél messzebbmenően támogassák a mezőgazdasági ifjúságot. A szövetkezeti tagok jobb élet- és munkakörülményeit elősegítő szocialista verseny is jórészt az ifjúság érdekében történt. A mozgalom keretében nagyon sok szociális épületet építettek vagy szociális berendezést létesítettek a mezőgazdasági üzemekben, és ezek felhasználásával természetesen az ifjúság is kultúráltabb körülmények között dolgozhat. A szövetség törődik az ifjúság szakmai nevelésével is, arra serkenti őket, hogy minél többen szerezzék meg a szükséges képesítést. Az ifjúság megnyerése a mezőgazdaságba ma már nemcsak pénzkérdés. Természetesen első helyre sorolhatjuk a jó kereseti lehetőségeket, azonban emellett meg kell teremteni a fiatalok számára a jobb élet- és munkakörülményeket, sportolási lehetőségeket, kulturális életet és más szórakozási lehetőségeket, hogy igazán otthon érezhessék magukat azokban a falvakban, ahol őseik évszázadokon át dolgoztak. Dr. M. Durdiak Falvaink lakói egyre szebb és korszerűbb és a mai élethez megfelelő lakásokat építenek. Felvételünk Virten készült, ahol lencsevégre kaptuk Kurucz Nándor által tervezett egyik családi házat. Nagyon fó a beosztása és előnye, hogy a nappali szobából fedett verandán keresztül lehet kijutni a virágos kertbe. Ezáltal lényegében megnagyobbodik a nappali szoba, mert kedvező időjárás esetén avendégek egy része a verandán üldögélhet. (Balia felv.) A mezőgazdasági üzemek az első félévben igen példásan teljesítették eladási kötelezettségeiket. A húseladás tervét pl. 108, a tojásét pedig 114,2 százalékra teljesítették, összehasonlítva a múlt év hasonló időszakával a közellátás 30 800 tonna hússal, ebből 15 700 tonna sertéshússal és 52 millió tojással kapott többet. Tejből 23 millió literrel sikerült többet felvásárolni. A felsorolt számadatok, illetve árutöbblet mögött szorgalmas földművesek állnak, akik mindent megtesznek azötéves terv mutatóinak teljesítéséért. A Meglátogattunk két efsz-t, amely példásan teljesíti eladási kötelezettségét. A Sipici Efsz mintegy 2000 mázsa sertéshúst ad el az év végéig, de június végéig már közel 1000 mázsát adtak el a közellátásnak. Az előzetes számítások szerint egy mázsa hús előállításához 4,72 mázsa takarmány-SIKER keveréket használnak fel, és így 1 kg sertéshús előállítási költsége 9,03 korona. Az állattenyésztési dolgozók egyre több tejet termelnek. A félév végéig 119 000 liter tejet kellett volna eladniuk, azonban 131170 litert adtak el. A Ladzanyi Efsz főleg gyümölcstermesztéséről híres. De TITKA az állattenyésztésben is szép eredményeket érnek el. A sertéseket nedves etetéssel hizlalják. Rendkívüli átlagos súlygyarapodást értek el. Naponta a sertések darabonként 0,75 kgmai gyarapodtak. Az első félévben 204 mázsa sertéshúst adtak a közellátásnak. Csak két példát hoztunk fel a sok közül, de hasonló szorgalmas földművesek járulnak hozzá nap mint nap az állattenyésztési termékek eladási terveinek sikeres teljesítéséhez, és munkájuk nyomán egyre nagyobb választékú állattenyésztési termékkel látják el az üzleteket. PROKEŠ Nyári kiránduláskor a nagy melegben szívesen étkezünk szabadtéri falatozóban. Somorján /Šamorín) a Jednota a Park borozó mellett Parkbüfét létesített. Sidó Erzsébet, a büfé vezetője Jóízű bablevessel, virslivel, hazat kolbásszal, zamatos borokkal és jófajta sörökkel kínálja a vendégeket. Az árnyas fák szomszélságában a hatalmas ernyők alatt jólesik az étel. (Balia felv.) ELŐZZÜK MEG A TÜZESETEKET A mezőgazdaságban egyre több tűzeset fordul elő. Az utolsó negyedszázadban az 1969-es év volt a legroszszabb. A mozdonyokból kipattanó szikrák 798, a 15 éven aluli gyerekek 909, eldobott égő gyufák, cigaretták 627, meghibásodott kémények 702, különböző fűtőtestek 623, meghibásodott villanyvezetékek 444, villanyberendezési tárgyak 389 (gyorsforralók vasalók stb.,) amelyek legalább 132 millió 916 ezer 451 korona tűzkárt okoztak), gondatlan hegesztés következtében pedig 250 tűzeset fordult elő. Az első látszatra a mezőgazdasági tűzvédelem egyszerű feladatnak látszik. Azonban a sok gép, az egyre bonyolultabb berendezés, mind könynyen tüzet okozhat. A mezőgazdaságban is megközelítőleg annyi tűzkeletkezési ok van, mint az Ipari üzemekben. A tűz megelőzése rendkívüli nagy jelentőséggel bír, azonban mivel sokszor a vezetők sem ismerik a tűzbiztonsági előírásokat, olyan esetekben is tűz keletkezik, amikor azokat meg lehetett volna előzni. A tűzbiztonsági előírásokból ismertetünk néhányat. Az ÚRO 127/1959 Ü. L. sz. hirdetmény a lánggal való hegesztésnél és az oxigénnel történő vágáskor betartandó biztonsági előírásokat tartalmazza. A mezőgazdasági építkezésekre vonatkozó előírások a széna- és szalmakazlak közötti távolságokat is meghatározzák. (ČSN 730/761.) A gyúlékony folyadékok gyártására, használatára, szállítására és raktározására vonatkozó tűzbiztonsági előírások a CSN 650/201 sz. rendeletben találhatók meg. További rendeletek, előírások foglalkoznak a ventillátorok üzembe helyezésével, a gazdasági épületek villanyberendezéseivel stb. Gyakori tűzesetet okoznak a nyitott villanymotorok. Sok helyen figyelmen kívül hagyják azt a követelményt, hogy csakis zárt elektromotort szabad használni tűzveszélyes helyiségben, hogy a villanymotorok túlterhelése, az izoláció megnedvesedése, a tekercselés rövidzárlata, különféle anyagokkal való betakarása következtében tűzesetek keletkezhetnek. Sok mezőgazdasági üzemben okoztak tüfet a villanyégők is, ha közel rakták hozájuk a száraz szénát. Tűzveszélyes helyeken fémből vagy porcelánból készült búréval ellátott égőket helyezzünk el. A tűzveszélyes helység elhagyásakor a villanyáramot minden esetben el kell oltani. Sok és komoly tűzesetnek volt okozója az a tény is, (hogy a gumicsőbe ágyazott drótot a gazdasági udvaron keresztül húzva nem védték, a járművek megsértették a belső izolációt, és tűzeset keletkezett, vagy halálos baleset. Az infra lámpák szétpukkanásukkor szintén tüzet okozhatnak. Még akkor is nagy károk keletkeznek, ha az alomból nem csapnak fel a lángok, csak elkezd izzani és a füsttől megfulladnak az állatok. Az infra lámpákat az alomtól legalább 60 cm magasságban védőkosárral ellátva szereljük fel. A lámpák sose függjenek a villamos vezetéken, hanem külön akasztózsinóron. A takarmánykazlak öngyulladása Is sok kárt okoz mezőgazdasági üzemeinknek. Szakemberek megállapították, hogyha a behordott takarmány 30 százaléknál több nedvességet tartalmaz, öngyulladás következhet be. Ez előfordulhat olyan esetben is, amikor száraz szénát hordunk a kazalba, azonban beleesik az eső, és a későbbi felmelegedés öngyulladást idézhet elő. Szálastakarmányt szénapajtákba, szénatartókba úgy rakjuk be, hogy a tető és a takarmány között legalább 50 cm-es üres tér maradjon, hogy a nap által átforrósított tető esetleg ne idézzen elő öngyulladást. Az öngyulladás veszélye a hordástól számított 90 napig fenyegethet. Ha a kazal hőmérséklete túllépi az 55 fokot, akkor azt szét kell szedni. A (hőmérséklet további emelkedése 60—70 fok között komoly veszélyt jelent, mert akkor a kazalban már parázs központok léteznek. Az öngyulladás külső és jól észlelhető jelei a kazalból felszálló és szabad szemmel is megfigyelhető gázok és gőzök, a kazal tetejének behorpadásai, a kazal körül kellemes, aromás dohányillat terjeng, megközelítőleg 50 fokos hőmérsékletnél. Ha a kazal körül pörkölt kávé illata terjeng, a hőmérséklet már meghaladta az ’ 55 fokot, amikor pedig égett kávéra emlékeztető szagot észlelünk, a hőmérséklet a kazalban már több mint 80 fok. A ČSN 46 7010 sz. norma a szálastakarmányok valamennyi mezőgazdasági üzemre vonatkozó utószárításának irányadó alapelveit tartalmazza. Leírja és vázolja az utószárító berendezés helyes használatát és az utószárítás módjait. Sümegit Bajos, Léva (Levice) Megmosakodhatott volna Örömmel tapsztalom, hogy szövetkeztelnk gazdasági udvaraiban egyre több a szociális berendezés, ahol főleg ez álattenyésztésl dolgozók munka után megfürödhetnek és ruhát válthatnak. Így a kellemetlen ammónia szagot nem lehet rajtuk érezni az autóbuszban vagy a vendéglőben. Minden állattenyésztési dolgozó helyesen teszi, ha munka után tisztálkodik. De fokozott mértékben kell tisztálkodnunk akkor is, ha orvoshoz megyünk. Ezzel kapcsolatban egy kellemetlen epizódot mondok el. Beidéztek a komáromi Tiszti Pavilonba röntgen vizsgálatra. Sokan voltunk. Amikor csoportunk vetkőzni kezdett, az orvosnő följajdult: „Fuj, de rossz a levegő, büdös van!“ Magam is éreztem, hogy valaki rnosdatlanul jött az orvoshoz. Az orvosnő nem szólt többet, azonban neki se jutott eszébe, hogy kinyissa az ablakot vagy az ajtót, hogy a kellemetlen szagot a huzat kivitte volna. Bujdos János, Imely,
