Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-10 / 14. szám
8. SZABAD FÖLDMŰVES 1971. április 10, I Panasz helyett dicséret hangú énekesnek bizonyult, és a második helyen végzett. Nagy sikert aratott a versenyen kívül fellépő Benes Ildikó, az 1970-es évben megtartott országos döntő győztese, valamint a hetedik osztályos Kollárik Róbert, szenei kisfiú is. Nagy Ernő Az utóbbi időben sokat panaszkodunk a közétkezdékre. Ha a panaszoknak helyet adunk, akkor nem szabad elhallgatnunk a dicséretet sem. A Nőszövetség Érsekújvárt (Nové Zámky) Járási Szervezete nemrég ötnapos iskolázást rendezett, melyet a kolárovói Vág szállóban tartottak meg. Az ott tapasztalt tisztaságról, udvarias felszolgálásról és a kitűnő ételekről az értekezlet valamennyi résztvevője elismeréssel nyilatkozott. Említést érdemel az az őszinte emberi gondoskodás is, amelyet a szálloda vezetője, Murzsic András és a szálló ügyintézője, Zuba Mihályné tanúsított a vendégek iránt. Mindezek után nem is lehet csodálkozni azon, hogy a szálló étkezdéjét naponta több mint 150-en keresik fel. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy vannak még egyes üzemek, melyekről csak az elismerés és dicséret hangján lehet szólni. Száraz Lászlóné Épül - szépül Kastice (Nagymagyar) községről az 1900-as évek elején kiadott „Pozsony vármegye történetéről“ szóló összeírás tartalmazza az első, 1239-ből származó feljegyzést. Az Árpád-korabeli település legrégibb elnevezése Martha—Magor, későbbi neve pedig Egyházasmagyar volt. A jelenleg 2180 lakost számláló község a 20. század elején indult el a kulturális fejlődés útján. Nagymagyar egyre inkább központi községgé válik, hiszen a több község egyesítése révén létrejött Aranykalász (Zlaté Klasy) község magvát adja. A község az utóbbi időben egyre épül-szépül. Különösen a lakásépítés folyik gyors ütemben. A lakásépítő szövetkezet ezidáig két — egyenként 24 lakásból álló — épületegységet adott át az igénylőknek és folyamatban van a harmadik építése is. Az illetékes szervek jóváhagyták egy 250 lakásból álló lakótömb építési tervét is. Rövidesen befejeződnek az • egészségügyi központ építési munkálatai is. Az új épületben három . körzeti orvos, a fogorvos, valamint a gyermek- és nőgyógyász • kap helyet. Az építkezés hat millió korona beruházást igényel. A távlati tervekben szerepel ,! egy 6,5 millió korona költséggel i készülő kávéház és bevásárló köz- ( pont építése is. A sportolók részere új tekepályát, korszerű öltözőt, valamint fedett lelátót építenek. Mózes Imre Énekesek vetélkedőié Jól sikerült a Tomasovban megrendezet vetélkedő, melyen a bratislavai és bratislava-vidékl járás 25 versenyzője, énekese vett részt. A mintegy 600 főnyi közönség előtt fellépő énekeseket a féli (Tomášov) „Rythmen“ és a szenei (Senec) „Orion“ zenekar kísérte. A bratislavai járás versenyzői közül Szórágy János végzett az első helyen, 150 ponttal, a bratislava-vidéki járásból pedig Danter Ilona bizonyult a legjobbnak. Ez a két versenyző képviseli majd a nevezett két járást az országos в döntőben. A közönség díját a „Rythmen“ együttes szólógitárosa, Horváth László kapta, akt igen kellemes mmiBiwniBirn' —— ———— „Olcsóbbak” lettek Bratislava felől a Somorjába (Šamorín) érkezők figyelmét ez a felírat hívja fel: „PARK BOROZÓ“. A propagáciős táblák több nyelven hirdetik a vendéglátót. A fővárosba igyekvő, avagy vidékre utazók sokan betérnek a tornyos épületbe, hogy éhségüket és szomjukat csillapítsák. A somorjai park (lóversenytér) melletti borozót egy évvel ezelőtt létesítették. A sokak által ismert kiváló szakember, Csenkei László lett az új vendéglátó vezetője. A zenés borozó, ahol ételben - italban nagy a választék, közkedvelt lett. Egy valami azonban sokaknak nem tetszett. Kicsit drága volt minden. A Népi Fogyasztási Szövetkezet (Jednota) járási vezetősége másodosztályúvá nyilvánította a borozót, ezért voltak az árak kissé borsosak. Különösen a helybeliek sokallták, akik hozzá voltak szokva a harmadik osztályos árhoz. A különböző vélemények gondolkodásra késztették a Jednota irányítóit. 1971. március 1-től harmadosztályú lett a borozó. Azóta még többen járnak a közkedvelt vendéglátóba, hiszen az alacsonyabb osztályba való besorolás nem jelenti azt, hogy roszszabb a kiszolgálás, avagy nincs hasonló választék ételben, italban. —tt— Dohánytermesztési, problémák A távlati tervek szerint 1971-bei i 6 ezer tonna dohányt kellene kitermelni Szlovákiában, az elkövetkező években pedig 7—7 ezret. Hazánk dohányiparának szükségletét azonban így is csak 40 százalékra tudjuk biztosítani. Az érsekújvári (Nové Zámky) feldolgozó üzem körzetében ebben az évben 900, a továbbiakban pedig 1105 tonna dohány termelését kell biztosítani. Ezen mennyiség kitermelése — ideális hozamok esetén is — jelentős területieket igényel. Az üzemek viszont nem szívesen foglalkoznak ezen növény termesztésével, mert aránylag sok munkaerőt von el a többi munkától. Fokozni kellene a termelés gépesítését! Ebben az évben 594, a továbbiakban pedig 690 hektáron kellene dohányt termeszteni ebben a járásban. Idén azonban nem sikerült biztosítani a szükséges vetésterületet. Még legalább 135 hektárt kellene a dohánytermesztés rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy a meglevő szárító-kapacitást teljes mértékben ki tudják használni a járásban. Az érsekújvári feldolgozó üzem ennek következtében jelentős problémákkal küzd, mégsem feledkezett meg a CSKP megalakulásának 50. évfordulójáról. Kötelezettséget vállaltak, hogy 0,1—0,5 százalékkal csökkentik a feldolgozási hulladékot, javítják a nyersanyag osztályozását, kidolgoznak öt újítási javaslatot, a páravezetés helyes megoldásával i megtakarítanak 10 tonna tüzelőanyagot, gondot fordítanak a j munkabiztonsági előírások betarj£ tására, szebbé teszik az üzem környezetét stb. Tóth János Csáky szalmája Ez a szólás-mondás általában olyan „tulajdonra“ vonatkozik, melynek se ura, se gazdája nincs, vagyis közprédát képez. Eredetére nézve két magyarázat él a néphagyományokban. Az egyik szerint ez a mondás Csák Máté trenőíni főúr halála után keletkezett, amikor a nyomorgatott szomszéd uraságok a gazdátlanul maradt birtokra vetették magukat és széthordták mindent, még a szalmát is. A másik néphagyomány szerint ez a szólás-mondás az 1655-ben elhúnyt Csáky László birtokához és uralkodásához fűződik. A gróf ugyanis olyan adakozó ember volt, hogy még a szérűit is őrizetlenül hagyta: mindenki vihetett belőle szalmát, pelyvát, amennyit akart. Ez a gróf különben olyan vendéglátó hírében állt, mely szerint az uradalom területén élő „éhenkórászok“ a gróf két uradalmát — Tata, Léva — teljesen ellakomázták. Ezért a gróf szakácsa a hús aprózása közben állítólag mindig azt dúdolta magában, hogy „Lévát, Tatát, felvagdaltuk, Lévát, Tatát lakmározzuk“. Száraz Pál A vinodoli szövetkezetben jól kihasználták a kedvező koratavaszi időjárást és a napokban befejezték a tavaszi árpa vetését. Ebben az évben 250 hektáron termesztik ezt a gabonaféleséget. A felvételen Kéüa Emil mechanizátor és a „CSKP megalakulásának 50. évfordulója“ nevet viselő szocialista munkabrigád vezetője, Marcinkech Peter traktoros látható a vetőmag ellenőrzése közben. Matis Pál Közös erővel Néhány nappal ezelőtt a šacai szövetkezet egyesült, vagy ahogy ők mondják, „összeházasodott“ a kisidai (Malá Ida) szövetkezettel. Igaz, hogy a „keresztelő még nem volt meg, — nincs neve az egyesült gazdaságnak — de vezetői már a távlati terveken dolgoznak. Az egyesült szövetkezet 1845 hektár földterülettel rendelkezik. A lehetőségekhez mérten szeretnék bevezetni a szakosított termelést. Céljuk, hogy többet és jobbat tudjanak termelni, s a gazdaság dolgozói Is elégedettek legyenek. Az említett gazdaságok nehéz helyzetben vannak; hiszen a Kelet-Szlovákiai Vasművek tőszomszédságában nem a legkönnyebb megtartani a munkaerőket Egyelőre azonban vannak még olyanok is, akik hűek maradtak a földhöz és kitartottak a szövetkezetben. S hogy munkájukat siker koronázza, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy jó eredményeket érnek az egyes termelési szakaszokon. Saíán például az utóbbi három évben a gabonafélék átlagos ihektárhozama nem volt kevesebb 33 mázsánál. Az egyesült szövetkezet elhatározta, hogy lakást épít a gazdaság fiatal, vagy arra rászoruló dolgozóinak. Ebben az évben két — egyenként hat lakásegységgel rendelkező — épületet szeretnének elkészíteni. A szövetkezet gépparkját ebben az évben új központba helyezik át, mert a régi már elavult, nem felel meg az igényeknek. Rendezni szeretnék az istállók környékét és néhány épületet is új köntösbe öltöztetnek. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére 164 ezer korona értékű kötelezettségvállalást u 5 tettek. Elhatározták, hogy ebben az évben 5 vagon gabonát és 20 mázsa marhahúst, valamint 20 ezer liter tejet és 10 ezer darab tojást adnak terven felül a közellátásnak. Nem feledkeznek meg a közelben dolgozó kohászokról sem. Ebben az évben 260 ezer korona értékben szállítanak számukra zöldséget. Minden jel arra vall, hogy a termelés helyes Irányításával és szorgalmas munkával meg lehet alapozni a nemrég egyesült szövetkezetek jövőjét. (pazderák) 1 I Vass Ferenc szerint az aranykalászi (Zlaté Klasy) „Béke“ szövetkezetnek ebben az évben is sok feladattal kell megküzdenie. Az elnök tájékoztatása szerint a szövetkezetben 303 hektár őszi gabonafélét és 250 hektár tavaszi árpát vetettek el. Igaz, hogy a gazdaság a járás aránylag jó szövetkezetei közé tartozik, mégis lesz gond elég. Az év közben jelentkező különböző nehézségeket a gépesítés fokozásával igyekeznek ellensúlyozni. Ebben az évben búzából és árpából 33 mázsás, ku- | koncából pedig 46 mázsás átlagos hektárhozamot szeretnének elérni. Az 1300 hektáron gazdálkodó szövetkezetnek 120 hektáros gyümölcsöse van. Szőlőt, téli almát, körtét és barackot termesztenek. Jozef Senan mérnök vezetésével már itt is megkezdődtek a tavaszi munkálatok. —mi— | „Felfedezték” a Dunát Nem fontos hangsúlyozni, hogy Európának kevés olyan folyója van, amely a Dunához hasonlóan j* jó sportolási lehetőségeket biztosít a vízisport kedvelőinek. Ezzel szemben szükséges megjegyezni azt, hogy ezek a feltételek hazánkban csak részben vannak kihasználva. Az ember azt hinné, hogy Csallóközben ezrek töltik el szabad idejüket evezéssel, csóna- g kázással. Ezt diktálja a logika. A valóságban sajnos nem így van. | Sok község, kisváros húzódik meg > a vén folyó mellett, de csak el- | enyészően kevesen űznek vízi- | sportot. Igaz, hogy az evezés drá- { ga sport, hiszen a ihajótárolók, it klubházak kieépítése, a csónakok : beszerzése sok pénzbe kerül, de fi ezeket a nehézségeket is le lehet ^ küzdeni. Ezt bizonyítja a šamorfni fi (Somorja, dunaszerdahelyi járási példa is. A vízi sportot Diósy Kornél ta- у nító igyekezett megszerettetni a js somorjai fiatalokkal, aki tanulóival gyakran ellátogatott a vén Dunához. A szünidőben a tanulók 4 napokig sátoroztak a folyónál és kisebb-nagyobb csónak-kirándulásokat rendeztek. Az ő fejében fordult meg először a csónakház fel- > építésének gondolata is. Halála után azonban a fiatalok vezető | nélkül maradtak. A múlt évben ismét fejlődésnek indult a vízisport ebben a városban. Székely István, a helyi gimnázium testnevelő tanára vette » kezébe az érdeklődők tevékenységének irányítását. A múlt év a őszén már vígan csobogott a fodrosodó víz a kajakozok és kenu- | sok evezői nyomán. A fiatalokat nem nagyon kellett buzdítani, hí- fi szén a Székely név amúgyis köz- š ismert volt valamennyiük számá- *. ra. Tudták, hogy a Székely—Juhász - páros az 1950-es években a válogatottságig vitte, s így biztosak j; voltak abban, hogy jó kezekbe I kerül a vezetés. A fiatalok végre „felfedezték“ a Dunát, illetve a folyó által biztosított jó sportolási lehetőségeket. A kezdeményezést támogatta az ifjúsági szervezet funkcionáriusa, Vízi Sándor is. így vált lehetővé, hogy a sportoláshoz szükséges eszközöket rövid időn belül beszerezhették és a csónakház is bizonyára jó szolgálatokat tesz majd a fiatal sportolóknak. Eredményekről természetesen még nem beszélhetünk, de már maga az a tény, hogy a fiatalok igyekeznek kihasználni az adott lehetőségeket, elismerésre méltó, s remélhetőleg példaképül szolgál piajd a többi Duna menti falvak fiataljainak és sportszervezeteinek is. Csiba László Eredményesebbé teszik a termelést A rúbani szövetkezet dolgozói- ,i nak több termelési problémát kel- j. lett megoldani. Az időjárás sem i volt valami kíméletes a gazdaság- ; hoz. Szövetkezeteinkben általában . a tavaszi időjárásra panaszkodnak, j, itt azonban a júniusi jégeső is 1 hatalmas pusztítást végzett. Mint- ’• egy 400 hektáron károsította meg a szövetkezet búzáját. Igaz, hogy a növényzet az aratásig olyany- Jj nyira kifejlődött, hogy a kár 10 | százalékon aluli lett. így természetesen az Állami Biztosító nem í fizette meg az elemi csapás kö- j vetkeztében jelentkező károsodást, viszont a szövetkezet megérezte azt a majdnem tíz százalékos terméskiesést is, ami a négyszáz hektáron mutatkozott. Búzából 33,3 q átlagos' hektárhozamot ér- ; tek el a múlt évben. Az árpa át- , laghozama is jobb lehetett volna 1—2 mázsával — 32 q-át takarítottak be hektáronként — ha nem következik be a már említett elemi csapás. Kukoricából 58 q (má- - jusi morzsoltra átszámítva), évelő \ takarmányokból 123 q, cukorrépából pedig 402 q volt az átlagtermés. Az elemi csapás rányomta bélyegét a korai burgonya hozam- , alakulására is. A jég „elverte“ a növényzetet, lassúbbá, vontatottabbá vált a fejlődés, s így mindössze 68 q átlaghozamot értek el | ennél a növénynél. A múlt évben áttért a szövetkezet a cukorrépa egyelés nélküli termesztésére. Az ,SPC—6 vetőgépet azonban helytelenül állították be, s így a növényzet túl ritka lett. Egy hektáron mindössze 55 ezer egyed volt. A szövetkezetben kísérleteztek í a kukorica vegyszeres gyomirtá- : sával is. A tapasztalatok szerint : a Lasso vegyszer beváltotta a hoz- i záfűzött reményeket. A következő f években szeretnék kibővíteni a , vegyszerek használatát, és a tér- 8 melés komplett gépesítésére tőrekeinek. A dolgozók körében tér- ’ mészetesen felmerült az a kérdés, hogy mit csinálnak majd ők, ha a munkákat a gépek és vegysze- : rek végzik el. A szövetkezet számól a munkalehetőségek megteremtésével is. Olyan növények ■ termesztésével számolnak, melyek sok kézieröt igényelnek. Itt főleg •] a kertészeti növényekről van szó. • Szeretnék bevezetni a hagymeter- - mesztést, hiszen a konzervgyárak örömmel átveszik ezt a terményt. ! A kukoricatermesztés gépesítése ,, még nincs teljesen megoldva, ezért a szövetkezetben korai, kö- b zépkorei és kései fajtákat termesz- , tenek majd, hogy a betakarítási időszakban gazdaságosabban tudják kihasználni a gépeket és ne kelljen bevonni a begyűjtési munkákba a gyalogmunkásokat. Az 1600 ha mezőgazdasági földön — ebből 1445 hektár a szántó — gazdálkodó szövetkezet nagy gondot fordít a talaj tápanyagtartalmának pótlására, állandó fokozására. Pár évvel ezelőtt bizony nem nagyon volt módjukban a tápanyagok ilyen arányú pótlása, s ez az eredményeken is meglátszott. A mólt évben már 320 kg tiszta tápanyagot juttattak egy hektár mezőgazdasági földre. Csak példaként említem meg, hogy az utóbbi két év alatt 20 mázsával növelték a kukorica hektárhozamát. Amennyiben jobban ki tudnák használni vagy bővíteni az öntözőberendezés kapacitását — jelenleg 130 ha beépített öntözőhálózatuk van —, akkor a termelési eredmények sokkal jobbak is lehetnének, mert a szárazság minden évben kihatással van a hozamok alakulására. Ebben az évben 1 millió 761 ezer koronáért vásárol műtrágyát a szövetkezet, hogy növelni és pótolni tudja a talaj tartalék tápanyagtartalmát. A következő év tavaszán már csak a gyorsanható műtrágyák adagolására kerül sor. 'Minden eszközzel a termelés gazdaságosságának fokozására törekednek. —bor—
