Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-28 / 48. szám
Jöhetnek, megérte... November első hetében a nádszegi (Trstice) vadásztársaság nagy érdeklődéssel várta a külföldi vadászok érkezését. A kíváncsiságot nem az idegenek jelenléte, hanem szereplése idézte elő. Ugyanis ezen a vadbő területen ezidáig csak francia vadászokat láthattak vendégül. Ezúttal viszont — amint az a jelentésből kiderült — olasz puskásokkal számolhattak a hazaiak. Nem csoda tehát, hogy a jelzett időpontban — reggel nyolc órakor — teljes létszámban készen álltak vadászok és hajtók a szövetkezet székházának előcsarnokában. Sajnos, a nagy pontosság hiábavalónak bizonyult. Amikor nemcsak percek múltak el, de egy jó félóra is eltelt, türelmetlenkedni kezdtek az emberek. Hogyne, hiszen ez esetben az ismert szólás-mondás, hogy „az idő pénz“ hatványozottan fennállt. Ahhoz, hogy a bejelentett tizenkét puskás két nap alatt 600 darab vadat elejtsen, időre van szükség. Emellett előre azt sem tudni, hogyan lőnek majd az ismeretlenek. Az idegesség egyre fokozódott, mert az indokolatlan késés azt a gondolatat is felidézte, hogy egyáltalán nem érkeznek meg a vendégek. Evek során ez a franciáknál egyszer sem fordult elő. Egyesek már a telefont emlegették, de erre nem volt szükség. Kis idő múltán megérkeztek a várva-várt külföldiek. Két meglepetés érte az otthoniakat. Nem tizenkettő, de tizenhat puskás szállt ki a gépkocsikból. Másodikként pedig az, hogy nem délre, hanem három órára parancsolták az ebédet. Ezt azzal indokolták, hogy teli hassal nem tapossák a határt. Az intézkedés megtörtént — bár reggel hatkor a levest már főzték —, ugyanakkor közös megegyezés alapján az ebéd idejét négy órára módositották. ★ Kukoricásban indult az első hajtás. Kakasfácánok lövése került napirendre. Természetesen az első lépések után nem röppent mindjárt a vad, itt-ott a puska mégis megszólalt. Később kiderült, hogy az ártatlan pacsirtákat, varjakat kapták a cső elé. Erre azonban kis idő múltán nem volt idejük. Egyik kakas a másik után emelkedett a magasba. Olyan lövöldözés vette kezdetét, akárcsak a háborúban. Ha az állat nem esett egy lövésre, dupláztak, ha az sem bizonyult elegendőnek, mind az öt töltépyt kieresztették, hogy az áldozat életét kioltsák. Szerencse, hogy a töltényt nem sajnálták a vendégek, máskülönben sok sebzett vad marad a vadászterületen és válik a ragadozók martalékává, ilyen esetben a vadásztársaságnak dupla kára van. A vad eladásából, illetve lelövéséből származott bevétele megy füstbe, mert a külföldiek azokat az álla о kat díjazzák, amelyek ténylegesen leestek és azokat a hajtők felmutatják. A délelőtti fácánvadászatot a nyulak lövése követte. A terület kiválasztása elég gondot okozott, mert vendégeink féltek a gyaloglástól, s még jobban a mélyszántástól. Ebből pedig nem volt hiány, hiszen a szövetkezet traktoros-brigádjának tagjai rövid idő alatt a „jövő hetet“ is leszántanák. Emellett a szán tás elég friss volt ahhoz, hogy rámenjenek az olaszok. Az egye sütet vezetői tehát a heretáblák levadászása mellett döntöttek. A kemény, sima talaj, no meg az eszeveszetten futkosó nyulak annyira felbuzdították a vadászokat, hogy semmiképpen sem lehetett a szokásos kört létrehozni. Amikor gépkocsijukból kiszálltak, mind egyszerre akartak indulni. A tolmács erélyes közbelépése valamelyest enyhített a helyzeten, ám csupán egy U-alakú „kört“ sikerült nyélbeütni. Az időt vesztegetni senki sem akarta annál inkább, mivel az egész vonalon kezdetét vette a lövöldözés. A hajtás jobb szárnyán zűrzavar támadt. Ossze-vissza kiabáltak az emberek. Oka rövidesen kiderült. A helyi vadászok méltatlankodtak egy szokatlan eseten. Bizonyos irányban nagyon sok nyúl menekült. A vadász orra előtt futkostak, jobbrólbalról, elölről-hátulról. 0 egyre sem emelt puskát. Méltán jogos volt tehát a hazaiak bosszankodása. A kör végeztével azután minden tisztázódott. Emberünknek nem volt joga a lövéshez. A délelőtti fácánozás alkalmával kilőtte az előre meghatározott vadmannyiségét. Vezetőjük letiltotta a további lövéstől, mivel kisebb összeggel járult hozzá a csoport kiadásaihoz. A délutáni órákban egyébként már többen is vállukon vitték fegyverüket. Mindamellett csíére nagyon szépen kialakult a helyzet. Akadt vadász, aki 36 darabbal zárta a napot. Összesen 270 nyúl és fácán került terítékre. Másnap újabb meglepetésekkel szolgáltak a külföldiek, de okkal-móddal megismételték előző napi eredményeiket. Két nap alatt 540 vad után fizettek a vendéglátó vadászoknak. Este cigányzene mellett jókedvűen búcsúztak azzal a reménnyel, hogy jövőre ismét találkozunk. Jöhetnek, megérte. (sándor) UWMHI |y|últ ősszel történt. Húrom vadász szaporázza lépteit a lapátfai erdő irányában. A bősi (Gabőíkovo) vadász-csoport tagjai: Vida Imre, Csicsay Sándor és Gotlieb Ervin. Megmegállnak. Beszélgetnek. Az alászálló napkorong vérvörös sugara, Csallóköz egyik legszebb ékessége kíséri lépteiket, megnyújtja árnyékukat, s növeli bennük az elhatározást, hiszen ma nem babra megy a játék. Vaddisznólesre mennek. Már elérték az erdő szélét. Néhány perc múlva elfoglalták helyüket a vaddisznó csapás fölött. Egyegy terebélyes fa kissé sárguló lombkoronája fogadta ölére az egymástól harminc-ötven méter nyi távolságban figyelő vadé szokat. Alkonyodik. Már csak néhány vöröslő fénynyaláb vil log az ég alján, majd az is e! tűnik. A szürkületben felőkerü nek a kulacsok, kortyintana) néhányat, s utána fokozott fi gyelemmel fordítják tekintetű két a csapásra, mert megkezdő dött az erdő éjszakai élete. A távolban őzgida hívja anyját, ijedten röppen néhány madár a nádas felől s ez éberségre int. Nemsokára csörtetés hallatszik, mely mindinkább közeledik s nyugtalanítja a vadászszíveket. Vállhoz emelt puskák szegődnek a csapás felé, arcuk érzi a vas hidegét, s a szív gyorsabban ver, mikor megpillantják a csordát, melyet jól sebzett állat, majd vérben forfejlett vadkan vezet. go szemekkel, menekülő társai Ezt a vadat vette célba Got- után iramodott. A megzavart lieb Ervin s lövése telitalálat állatok csörtetése mind távovolt. Felhorkant, megingott a labbról hallatszott. Vadászaink Gotlieb Ervin az elejtett vadkannal. is lemásztak a fákról egymásnak bizonygatva, hogy a sebzett állat nem juthatott meszszire. Szívük a torkukban vert. Tudták mindnyájan, hogy a seb zett vadkan, ha még van ereje — veszélyes lehet. Szemük már megszokta a félhomályt, s egyszeresek a nádas szélén megpillantották. Néhány percig kissé távolabbról figyelték a mozdulatlanul fekvő állatot, majd hozzálépett a szerencsés vadász, meggyőződött lövése sikerességéről, s utána mindhárman alaposan szemügyre vették a zsákmányt. Kétszáz kilósra becsülték a hatalmas sörénnyel ás tekintélyt parancsoló agyarakkal rendelkező vadkant. Kizsigerelve pontosan 182 kg-os volt. Örömükben sűrűn kortyolgatták a kulacsok tartalmát, olyan jókedvvel, hogy hazafelé menet alig bírták kivárni az áldomás ünnepélyes megkezdését. Volt is oka örömüknek, hiszen az előző évben elejtett vaddisznók közül a legnagyobb példány alig 110 kg-os volt. Gotlieb Ervin szerencsés vadászzsákmánya azóta is gyakran szóba kerül a környék va' szai között, s bíznak benne, ' ogy Szent Hubertus őket sem hagyja cserben. Lesz még szarvasbőgés és sok-sok egyéb alkalom a jövőben is. Egry Zoltán A nutriagerezna kezelése és értékesítése Azokat a törekvéseket, amelyek a nutriatenyésztés nagyméretű meghonosítását és elterjedését célozták, több esetben a' szakértelem hiánya, valamint a változó piaci kereslet vitte zátonyra. Szerencsére ma már azon a stádiumon tűi vagyunk, hogy a tenyésztést vaktában kellene végeznünk, abban a reményben, hogy a hazai magánvevő majd csak jelentkezik. Ugyanis a KARA-EXPORT külkereskedelmi vállalatunk részt vesz a világ összes jelentősebb prém-aukcióin, és minden nálunk előállított és kidolgozott nutriagereznát elhelyez. A nutria levágásakor két értéket kapunk: a gereznát és a húst. Mielőtt ezek tárgyalásába bocsátkoznám, szükségesnek tartom magát a szakszerű levágást leírni. LEPRÉMEZÉS letöröljük. Utána a bőr feszítőfára húzása következik, amely Vágásnál két szempontot kell művelethez egy megfelelőjiagyságú deszkát alkalmazunk. A feszítődeszka legmegfelelőbb méretei: hossza 80 cm szélessége 60 cm-ig 17,5 cm, 70 cm-ig 9,5 cm, 75 cm-ig 6,- cm. figyelembe vennünk: É a) Az állat, amelyet a természet legszebb adományától, az élettől fosztunk meg és saját célunkra használunk fel, lehetőleg keveset szenvedjen. ■ b) A kellően beérett szőrméjű, vagyis hat-nyolc hónapos állatok vágása úgy történjék, hogy a gerezna ne veszítsen értékéből. A nutriát balkézzel a farka tövénél ragadjuk meg, nehogy visszahajolva harapjon, mellső végtagjaival szilárd alapzatra támasztjuk, majd valamilyen keményebb tárggyal, például fakalapáccsal a tarkójára néhány gyors -ütést mérünk. Vágás után ajánlatos az állatot felakasztani, hogy vére gyorsan klfollyon. Amikor a vérzés mólóban van, fejénél fogjuk meg a nutriát, kezünket végighúzogatjuk annak hasán és ily módon a húgyhólyagban levő vizeletet eltávolítjuk. Ez az eljárás főleg a hús felhasználása esetén fontos. Ezt követően azonnal hozzákezdünk a nyúzáshoz, mert ha a test teljesen kihűl, a fejtés sokkal nehezebben végezhető. Az állatot szétvetett hátsó lábainál fogva szögre vagy disznóölő fogasra akasztjuk. Ekkor a lábszárakon a csupasz és a szőrös rész határvonalán körülvágjuk a bőrt, majd a combok belső felén hosszú vágást végzünk. A farkot tövénél levágjuk, a végbélnyílást körülmetsszük. Nyúzásnál lehetőleg mellőzzük a kés használatát, nehogy a gerezna megsértyjön, vagy hús maradjon rajta. Ha a lábak már mezítelenek, a far és a hasfalak kibújtatására térjünk át. Amint a nemi szervekhez érünk, ezeket azonnal távolítsuk el. Utána a bőrt óvatosan kés használata nélkül az első lábakig húzzuk le, amelyekről ez ugyancsak vágás nélkül lehúzható. Hasonlóan a fej és a fülek bőre is könnyen leválik. Az egész művelet tíz-húsz percet vesz igénybe. Mikor az állat testét zsákszerűén elválasztottuk, következik a gerezna kezelése. SZÁRÍTÁS Tapasztalat szerint kevésbé nemes állat gereznája előnyösebb áron értékesíthető, ha azt szabályszerűen nyúzták és kezelték, mint nemesített állatok rosszul gondozott gereznáját. ! A kezelés első szakaszában a bőr véres felét vizes szivaccsal. A bőrt szőrös felével befelé feszítjük deszkára úgy, hogy ráncot ne vessen. A gerezna alsó és felső szélét apró szögekkel megerősítjük. A gereznát lehetőleg szellős helyen szárítsuk, többször nézzük meg és szellőztessük, nehogy moly fészkeljen belé. Nem fontos a gereznát deszkán teljesen kiszárítani, ellenkezőleg ajánlatos a teljes kiszáradás előtt a deszkáról leszedni és még puhán, vigyázva, simítással a feszítődeszkához hasonló alakú acéldrót rámára húzni, szőrmés felével kifelé. így a gereznát minden oldalról éri a levegő. Felvásárlás előtt a szőrt átfésüljük, finom müanyagkefével átkeféljük. Legszebb gerezna az, amelyen az állat összes részecskéje: füle, fejbőre, farka, lába látható. ÉRTÉKESÍTÉS Értékesítéskor a gereznát két kategóriába sorolja a felvásárló üzem. Fehér nutria, tenyésztője: Sniid A., Brno. (Kucsera Szilárd felv.) S3 00 ЧЮ <3 frä?« .2 Jí ESíis h o a is S Й t-4 (Л Ф о Ü JS c ca •Q <a g о ca p-i o. < л a) 65 cm 200 b) 57--65 cm 150 c) 50--57 cm 100 „d] 43--50 cm 80 e) 32--43 cm- 25 w 'CD , £ О c S? a? я SCO S Ä f.sll — о cd f-1 ca c Я N CD (Л f-4 СЯ Ф О a JS c ca a <a c o ca c-* t- o a) 65 cm 150 b) 57--65 cm 110 c) 50--57 cm 80 d) 43--50 cm 60 e) 32--43 cm 20 A gerezna értékesítésekor figyelembe veszik az állat életkorát (legoptimálisabb a nyolckilenc hónapos életkor], a hasi részt (itt a pehelyszőr kívánt hossza nyolc mm) és a fajtát (legértékesebb a csehszlovák barna standard). Értékesítés végett nutria gereznát, de nyúlgereznát, kecskegereznát, juhgereznát, nyércgereznát és lőttvadd gereznát is a következő néhány címre küldhetünk: KARA, Oblastný výkupný sklad, Malženice, okres Trnava. KARA, Oblastný výkupný sklad, Lučenec, Čajkovského u. 9. KARA, Oblastný výkupný sklad, Košice, Požiarnická u. 10. KARA, Oblastný výkupný sklad, Bratislava, Fazulova u. 25. Nagyobb mennyiség esetén 10 százalékos árpótlékot fizetnek. Talán felesleges is említenem, ne avatkozzunk gereznakezeléskor szakemberekre tartozó tevékenységbe. Különösen sóval vagy klórmésszel nem szabad érinteni a bőrt, mert bármilyen vegyszerrel kezelt gereznát dsszautasít a felvásárló, ugyanis a bőr elveszíti lágyságát, ropogósé válik. Ügyeljünk tehát arra, hogy túlbuzgóságunkban ne értékeljük le a gerezna árát. CSIBA LÄSZLÖ, Somorja (Samorín) ИЩИ Alii" inl" 111111 и rrtirVfCT . Faj és fajta A faj a közös őstől származó és a környezet, valamint a létért folyó küzdelem hatására egymástól alapvetően eltérő nemzedékek összessége. Különböző fajok: kutya, macska, galamb, pulyka, liba, kacsa, nyúl és nem utolsósorban az ember. A fajokon belül alakultak ki a változatok, a fajták. Ezek jórésze az ember tudatos tevékenységének eredménye. A kü lönbözö fajták a többitől bizonyos fokig eltérő tulajdonságóak s ezeket utódaikra átörökítik. A nyúl esetében például — fajon belül — elkülönülnek a következő fajták: csincsilla, angóra, német nagyezüst, ójzélandi, kaliforniai stb. A galambtenyésztök gondosan számontartják: strasszer, posta, king, texan stb. fajtákat. Nem szabad összetéveszteni a fajtát a hibriddel. Ez az utóbbi nem önálló fajta, hanem két vagy több fajta, illetőleg fajtán belüli különböző vonalak ke resztezésébö! származó végtermék. —к— Szovjet eredmények A baromfihús és a tojás termelésében 1964 ősze óta gyors ütemű fejlődés következett be. A növekedés évenként 30 %, s tovább javult a termelékenység is. A baromfiipari tröszt üzemei élenjáró technológiát alkalmaznak. Tisztavonaló és hibrid állatokkat dolgoznak. Teljesen ketreces tartásra tértek át, s ez az eredményesség újabb tartalékait tárta fel. 1969-ben az átlagos tojástermelés ezekben az üzemekben évi 190 volt, ez 1964-hez képest 42 darabos emelkedést jelent, ugyanakkor a termelés költségeit 4,5%-kai sikerült csökkenteni. A gazdasági eredmény 97,6 %-a a tojáshozam fokozásából ered, s a tartási költségek is csökkentek. Az 1966—70. évi népgazdasági tervek első három évében (1966—1968-ban) az üzemben dolgozók munkatermelékenysége 45,5 %-kal növekedett. Az emelkedés évi átlaga a terv előirányzatának majdnem kétszerese. Az ezer tojásra fordított munka 41 %-kal kevesebb az idén, mint az induláskor volt. Az üzemek a teljes gazdasági önelszámolás alapján működnek, és beruházásaik 80—90 %-a saját eszköz.
